Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

I

Kilencven éve...

Amikor r!ő kerek évfordulóhoz érheti ,.«a nagy ember születéséről, életéről, munkásságáról szoktak megemlékezni. Kis írásom rendhagyó. Bartók kilencvenedik születésnapjának ürügyén a hatvanadik születésnap emlékét idézem Jel..

Napjainkban is megfigyel-. he tjük, hogy a hatvanadik születésnapnak különleges jelentősége van'a kiváló ember életútján. Ekkor ünnepük tisztelői a már vitathatatlan érdemet, ekkor fordul feléje a kormányzat is az elismerés olyan gesztusával, amely , művét mint egészet veszi figyelembe.

Milyen volt Bartók hatvanadik születésnapja — harminc évvel ezelőtt? Tanulságos. Pontos felszíni képet láttunk arról a viáskodásról, mely közte és a hatalom között folyt.

Akkor. 1941. márciusában Bartók már Amerikában volt. Néhány hónappal előbb hagyta el az országot. Nagyon sűrűsödött már a fasizmus sötétsége; Bartók zenéje és szemelye azok közé a fel-felviilanó fények közé tartozott, amelyek még bátorították a hitet a legj óbbakban. Az önkéntes száműzetés volt az egyetlen lehetőség, mellyel Bartók ezt a hitet vallhatta. A barbárság nemcsak a szalonokban, kávéházi szidalmakban, hanem sima alattomossággal is támadott. Amióta ellenfele, Hubai Jenő meghalt, próbálták kifogni a szelet vitorlájából: a szélsőjobboldal néhány taktikusaim személyisége nacionalista értelmezést adott a népdalkultusznak és igyekezett beépíteni a hivatalos ideológiába, A művelődéspolitika. a kormánysajtó kerülte a nyílt összecsapást, hiszen a korábbi kísérletekben erkölcsileg alul maradt; a zeneszerző távozását néhány

közömbös sor adta hírül az újságokban.

Én az első perctől feltételeztem, hogy Bartók valójában nem hangversenykörút- ra ment, hanem emigrált. És nemcsak azért fogtam fel, mert engem is fojtogatott a fasizmus. Bartók meggyőződésének erejét mutatja, hogy amit hitvallásnak szánt, az szavak nélkül is eljutott azokhoz. akik az ö hitét osztották. Nem sokkal a hatvanadik születésnap előtt Budapesten járt a belgrádi filharmonikusok zenekara. Hangversenyét közvetítette a rádió. Szerepelt egy Bartók-mű is, a Két arckép. Először hallottam — és először értettem meg, hogy mit tett Bartók a népek barátságáért Alig halt el a taps az Operaház nézőterén, felfnorajlott nyugat felől egy másfajta lárma, amelyből hiányzott Bartók harmóniája, és amely átmenetileg haraggá*fordítat- ta a magyar—jugoszláv barátságot.

Így jött el a születésnap, március 25~e. A megújulás napja a hagyományban: közvetlenül a tavaszi napéjegyenlőség után, s erre a napra teszi Dante nagy költeményének cselekményét. A három részből akkor a Pokol volt a legidőszerűbb: ördögi tettre készült a nácizmus délnyugati határainknál,

Bartók nem kapott kormánykitüntetést hatvanadik születésnapján. Távolléte nem lett volna akadály, hiszen még működött a washingtoni magyar követség... Az agyonhallgatásnak alattomos módját választották. Nem szorították négy fal közé az ünnepet, elhangzott néhány megemlékezés, a rádió Bartók-hangversenyt közvetített. De mindez a hivatalos' Magyarország részvétele nélkül. Éreztették, hogy a művészet belügye. szakmai évforduló. nemzeti jelentősége nincs.

Az egri gimnáziumban, amelynek tanulója voltam, Bartók iránti tiszteletre neveltek bennünket. Különösen az Igazgató bátorította a nagyon szerény Bartók-rokon- szenvet. Éppen akkoriban határozták el az ő kezdeményezésére búcsúzó iskolatársaim, hogy nem a „Ballag már a vén diák..hanem az „Elmegyek, elmegyek...” és az „Elindultam szép hazámból .. >” hangjaira fognak ballagni. Az évfordulóról azonban nem beszélt senki. Pedig akkoriban annyi mindenről megemlékeztek... Sajnos, az iskola csak zenei elveit vállalta. Arról, amiért hatvan évesen idegenbe ment, nem hallottunk. Pedig, ha példája a nevelői humanizmus közvetítésével eljutott volna hozzánk ... Talán kevesebb iskolatársamat szaggatta volna szét a gránát egy hazug ügy védelmében, a következő négy év folyamán!

Az egyházi ünnep miatt tanítási szünet volt. Nem hencegésből írom: ahogyan a friss napfényben jártam a várost, egyre Bartók járt az eszemben. Jellegzetes példája volt a mostanság sokszor tárgyalt helyzetnek: a diáknak .tele van a feje valamivel. de nem fordulhat senkihez. (Pedig tanáraim egyáltalán nem voltak ridegek. Csak a fasizmus elszívta azt a levegőt, amelynek közegében a szavuk meggyőzően, megnyugtatóan hangzott volna.) Üres ábrándozás, gondolatok gyerekes asszociációja lett volna? Nem. Kemény realitás. Bartók példamutatásának jelentős szerep jutott abban, hogy nemet tudtam mondani, hogy nem adtam meg magam —, hogy élve értem meg a fasizmus bukását.

Bán Ervin

wianimmrimiaKwmifmmrmrMrMWsstmfs/sfssfsss/sfsssssssxtsssssfsssssssssssssssms/ssssssss/ssssmssss.

Csnrka Istvánt

Hét tonna dollár

WC

— Még nélküled, apás- kása...

Luciánó az asztalnál áll, s minden lökés után bejegyez valamit a füzetébe.

A sporttiszt, akinek nem megy a játék, idegesen xá- mordul Luciánóra:

— Mit jegyez maga?

—- Luciámé mosolyogva vátaaoL

— Statisztikai rendszerbe foglalom a találatokat, enge- delmével.

Luciánó egy gyors számítást végez, aztán még behí- aelgőbb mosollyal fordul a «porttiszthez:

— Ha megengedi, megmondom előre, hogy ön a harmadik lökés után fog 12- es találatot elérni.

Az edző felröhögj

— Soha.

— Nem kérem. A főhadnagy elvtárs a harmadik lökésre fog egy 12-est csinálni, ön pedig a másodikra 4-est.

Erre aztán Szántódi elvtárs, aki eddig ügyet sem vetett Luciánóra, most jól végigméri a kis bohócot.

— Nohát erre tenne egy fogadásom.

— Nékem is — mondja

Luciánó.

Szántódi gondolkozik, kré- tázza a dákójét, Luciánó a füzetébe tekint.

— Most ön következik, nemde.

Szántódi nekikészülődik.

—' ön most ötöt fog lökni.

Szántódi felegyenesedik.

— Fogadjuijk, hogy nem ötöt lökök.

— Sajnálom uram, számmisztikái rendszeremben most az következik, hogy a

3-as számú játékos ötöt lök. ön a 3-as számú játékos?

— Én vagyok, de nem ötöt lökök.

Luciánó csak mosolyog.

OíÜMmM

tgll. március 35„ «sutáitok

— Ötöt fog lökni.

— Fogadhatunk?

— Természetesen.

— Mibe?

Luciánó kinéz a másik terembe, zabáié övéire.

— Ha én nyerek, ön fizeti ki azt a cehhet, amit kicsiny társulatom csinált odaát Ha ön nyer, én fizetdk mindent, amit ebben a helyiségben fogyasztanak.

A terem sarkában egy rekedt hang harsan fel:

— Egy litert a jobbikból.

Szántódi csak röviden

szemrevételezi az odakintie- ket, és gyakorlott szemmel azonnal látja, hogy mi a tét Nem fél, eszébe sem jut hogy veszíthet. Nyújtja a kezét Luciánó félé. Megkötik a fogadást Valaki azonnal el is vágja. Szántódi szép nyugodtan nekikészülődik a lökésnek, a terem elcsendesül, mindenki feláll, az asztal köré sereglenek, és feszülten figyelnek. Szántódi diadalmasan mosolyog, ilyen „Paü” ritkán akad horogra. Olyan gyengén akarja meglökni a golyót hogy az' semmiképpen ne borítson fel egyetlen égy bábút sem. A golyó azonban valami oknál fogva, talán valami metafizikai instrukció hatására, mintha magától gurulna az asztalon, kísérteties lassúsággal elgurul az asztal másik végébe; a piros golyóhozj azt ugyanilyen irreálisan gyengén megkoccintja, s a piros golyó előbb a falnak ütődve,' lassan közeledik a bábusor felé. Amikor a legszélső kettes értékű bábű- hoz ér, már alig van jártá- nyi ereje, éppen csak megérinti, de a bábú ettől a gyenge érintéstől is megbillen, és befelé dűlve felborítja a mellette álló hármas értékű bábut

A teremben a légyzúgást is meg lehet hallani. A felíró ember tisztéhez illő tárgyilagossággal állapítja meg a tényállást:

— öt.

S^ígjg# egyáltalán nem érti, hogyan történhetett a dolog. Rémülten nézi dákója hegyét, majd a- két felborult bábüt Luciánó szerény mosollyal kihúzódik a tereimből. Átmegy az övéihez, akik mit sem sejtenek. A direktor éppen a számlát akarja kiegyenlíteni, amikor Luciánó a vállára teszi a kezét:

— Hagyd kérlek.

Aztán a pincérnőhöz fose'dul, és átmutet a másik terembe Szántóéira, aki még mindig megkövültén áll

— Az az úr fizeti ki ezt a

számlát

A pincérnőnek tátva marad a szája.

— Igenis.

Darnógyöngyei ahelyett, hogy hálás lenne Luciáménak, félháborodik.

— Akkor miért nem ihattunk még egy fröccsöt legalább?

— Csak maradjatok veszteg. Talán lehet itt még valamit keresni.

* — De az állatok még nincsenek megetetve — méltatlankodik Darnógyöngyei.

— Kendben van, .én megetetem az állatokat, de akkor ...

Darnógyöngyei elhárítja

ezt a sértődést.

— jó. iá, vedd mindjárt a szívedbe,

Megérte a fáradozást:

Erősödnek Hatvan művészeti csoportjai

Manapság igen sokan hangoztatják az öntevékeny művészeti mozgalom válságát, holott a szemlélettel van baj. Azokkal a módszerekkel, ahogyan egyes helyeken még ma is dolgoznak a művelődési központok, falusi kultúrházak vezetői, együtteseik szakmai irányítói. S ahogyan az új és új feladatok érdekében a művészeti együttesek szervezését végzik bizonyos helyeken. A színjátszóktól há- romfelvonásost várnak, noha csupán a stúdiómunka külső, belső feltételei biztosítottak. Verseket darálnak végtelen sorban az irodalmi színpadon, amikor a szomszédban egy-egy költői életmű, a zene, a film jóvoltából már összeségében jelenik meg. Az átalakítandó tánccsoportba pedig hangosbeszélő „csalogatja” ' a fiatalokat.

Hatvanban az utóbbi években csökkenőben volt a művészeti csoportok iránti érdeklődés, kezdtek elnéptelenedni az együttesek. Ekkor lépett sorompóba a városi tanács sokoldalú, mozgékony népművelési felügyelője. Erősítsük meg a régi MÁV-zenekart, a művelődési ház színjátszó csoportját, irodalmi színpadát, s szervezzünk néhány új együttest, amelyek színesebbé teszik a város kulturális életét! — Ezzel a jelszóval indult a szervezés a tél közepén.

Kocsis István népművelési felügyelő ötlete volt, hogy helyezzenek el toborzópla-. kátokat a város forgalmas pontjain, s ezek szava jusson el az iskolákba, üzemi KISZ-szervezetekbe, ahonnan a friss eröt remélték.

Néhány hét alatt 15 idősebb és fiatal muzsikus jelentkezett a fúvószenekarba, mely a MÁV védőszárnyai alatt dolgozik. Vezetőjük. Kelényi Tibor szaktanár azt ígéri, hogy április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén már szerepelni fognak.

Kezdenek kialakulni, régi és új jelentkezőkből, az ötven tagot számláló vegyeskar végleges körvonalai, ifinek a hatvani Zeneiskola adott fedelet, lezajlott az első összejövetel, s Bőze Tibor zeneiskola-igazgató, aki szakmailag irányítja a kórust, szép reményeket fűz munkálkodásukhoz.

Tovább dolgozik Hatvanban a MÁV színjátszó együttese. A lelkes szervező tevékenység azonban itt is új lehetőséget villantott fel: a cukor, és konzervgyárban KISZ-fiatalokból álló színjátszó együttes bontogatja szárnyait. Beszéltünk Ga- ramszegi Máriával, a KISZ egyik lelkes kulturális munkatársával, aki elmondotta, hogy csoportjuk tényleges munkájának megindulását egyelőre tárgyi nehézségek, főként próbahelyiség és megfelelő vezető hiánya hátráltatják, de nagyon bíznak a próbák közeli elkezdésében.

Megerősödött a hatvani képzőművész kör léte is a tél folyamán. Az itt tevékenykedő tíz amatőr festő és grafikus nemrég nagy sikerű közös tárlaton számolt be fejlődéséről, s az itt felmutatott eredmények tették lehetővé, hogy a nyár . folyamán, salgótarjáni meghívásra, kéthetes alkotó táborozáson vegyen részt. A kör munkáját nagyban segítené, ha a helyi szerveknek sikerülne szakmai vezetőt állítaniuk élükre, továbbá néhány tehetséges fiatalt bevonnának a középiskolákból, hogy az egész Hatvanra kiterjedő vérfrissítési folyamat — így emlegette akciójukat Kocsis István — itt is érvényre jusson.

(moldvay)

Fazekas

népművész

ötven éve dolgozik a korong mellett Steig István szekszárdi fazekas népművész. Családi hagyomány náluk a fazekasmesterség, közel százéves múltra tekint visz- sza a korong szerepe otthonukban. Ma már nyugdíjas, de mindennap ott található műhelyében. Mellette dolgozik leánya és veje, ők ketten veszik át a mesterség stafétabotját. Tányérokat, kanosokat készítenek a Budapesti Háziipari és Népművész Htsz-nek. Az idei dortmundi nemzetközi kiállításra meghívást kapott, ahol bemutatja a sárközi mintákkal díszített kancsók, tányérok készítését a külföldi emberek ré- 1 szere.

(MTI foto — Kozák Alberti

Eger és a barokk stílus

Gondolatok Voit Pál könyvéről

Bs nyomban intézkedik is. rámutatva a társulat bárom férfi tagjára:

— Menjetek etetni*

A másik szobában ezalatt természetesen abbamaradt a játék, Szánbódi savanyú arccal egyenlíti ki az elébe tartott tetemes számlát, és még most sem tud mást mondani:

— Nem értem.

A tréner sötét arccal odalép hozzá és félrehívja:

— Vissza kell rántani tőlük.

— Mivel?

— Ahogy szoktuk. Ulti. Jelentősein egymásra néznek:

— Próbáljuk meg.

4.

Este van. Két öreg paraszt lép ki a csárdából. Lassan mennek a község felé, útjuk a karaván hol fényes, hol sötét ablakai előtt visz el. Az egyik kocsiablakban vetkőző nő sziluettje. A két öreg szemérmesen elferdül Különben is nagyobb gondban vannak.

— Szerinted varázsló?

— Szerintem nem.

— Akkor meg micsoda?

Az öregebbik: nagy nyomatokkal, mint egy alaposan megfontolt,, megérteit véleményt közli:

— Tranzisztor van a fejében.

— Az lehet, látod.

Végül is négyen ültek le ultizni a különterem leghátsó kis zugában: Szántódi, a tréner .és a két Damógy ángyéi, ide hogy milyen komolyra megy a játék, és hogy mennyire nem szabályosan, azt a négy férfi lábának asztal alatti elrendeződése bizonyítja legékesebben. A nagy Darnógyöngyei bal lába akis Darnógyöngyei jobb lábát nyomja, ér fordítva, míg a másik páros oldalirányú lö- kögetésekkel dolgozik.

Osztanak, játszanak. A kocsma közönsége, akik között n. >st ellenőri rp .nőség- ben ott áll, és árgus szemmel figyel a sporttiszt, és a labdarúgó-szakember is,.ezt a játékot is feszült figyelemmel követi.

(JFoluíaijvki

A közelmúltban ízléses kiállítású, borítólapján Sigrist líceumi freskóját bemutató könyv hagyta el a sajtót: Voit Pál A barokk Magyarországon (Bp. 1970) c. műve. Nem csoda, hogy az egri könyvesboltban szinte napok alatt elfogyott, hisz nagyon sok szó esik benne városunkról, s az Egerbe látogatók által megcsodált műemlékekrőL

A szerző — aki évtizedek «óta foglalkozik városunk műemlékeinek történetével — ezúttal a magyarországi barokk építőművészet történetét vázolja fel. %. barokk fejlődésében egy XVII. és egy XVIII. századi periódust különböztet meg; az előbbi 1630-tól hét évtizedet ölel fel, az utóbbi pedig az 1700—1770 közötti időszak.

Köztudomású, hogy városunk az 1687-es felszabadulás után szinte romokban hever, s csak a század utolsó évtizedében kezdődik meg az újjáépülés. Eger fejlődése így a barokk második szakaszára esik, ekkor keletkeznek a város jellegzetes arculatát kialakító barokk épületek. Ezek között les jelentősebb / az egykor egyetemnek 'szánt líceum, melynek .építéstörténetét Voit Pál új adatokkal kiegészítve vázolja fel.

Az egri barokk alkotások (Dobó és Kossuth utcai lakóházak. templomok, kovácsoltvas munkák, freskók stb.) egyik legrangosabbja kétségkívül a minoritatemplom. Ennek építéstörténetét a szerző önálló műként is feldolgozta, mely 40 olüal terjedelemben, 34 képpel a napokban fog megjelenni. Voit Pálnak ezen a ponton is van számunkra új mondanivalója. Mint azt már 1965-ben megjelent cikke is bizonyítja, a temp- Töm tervezője nem Matthias Gerl, hanem Kilian Ignaz Dientzenhofer, a kor egyik leghíresebb prágai építésze. Az épület szerkezeti jellegzetességei — feltűnő hasonlóságot mutatnak ugyanis a Dientzenhofer által tervezett prágai Szent Katalin templom elemeivel, s az épületstruktúra jellegzetességeit szakszerűen vizsgáló művészettörténész ilyen adatokból vonja le a következtetést az építőmester személyére vonatkozóan. A templom falán elhelyezett műemléktáblán azonban ma is ez olvasható: „A terveket feltehetően Gerl Mátyás készítette.”

Vajon mikor jön el az ideje az elavult tábla kicserélésének? Kérdezzük ezt azért is, mert egyre több a városunkat kézikönyvvel és prospektussal a kezében megszemlélő, érdeklődő látogató.

A magyar barokk művészetnek sok. képviselője német vagy olasz nyelvterületről jött hozzánk, de legtöbbjükre nézve nagyon találónak érezzük Voit Pálnak Krakkerről írt sorait: „Krak- ker János Lukács bécsi festő egrivé és az egri föld r>r rává lett. Fáradhatatlan 1 vékenysége a magyar fes' szét útját készítette elő, művei pedig a közép-európai barokk művészet becses kincseivé váltak.”

Dt, Bitskey István

x

\