Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

■ '"'///////✓//////AW//WIW

' '"v//////////////A7////>y/>5

I Ax ács mondja ás egy telertttfa 4 filmben mondja büszkén:

1 — Akkor szóljanak, ha én egy «*2 fiat meggörbítek, vagy egy gramm * tát elpocsékolok..

Valahogy így mondta az ács. nagyon büszkén szakmai tudására, aria, hogy megszáll thatatlan és meg- szólhatatlan, mert szekered jével

Olyan világot teremtett maga körül, ahová mák tisztelettel lehet belépni, A szakmai tudás Iránti tisztelettel A film, ha jól emlékszem, angol film vált. Magyar film aligha lehetne. Magyar filmekben — és ebben hűen tükrözik a valóságot —, melósok nem nagyon szoktak büszkék lenni szakmájukra és tudásukra. Az esztergályos arra, hogy Bajkonurról éa a Kennedy-fokról egyaránt csakis hozzá rohannak, hogy egytized mikront A vegyen le az űrhajó tengelyéből... Az autószerelő, hogy úgy mozog szakmájában, mint hal a vízben ... Nem büszke a televízió, vagy rádlösxerelő, hogy a laikus számára titokzatos vezetékek, csövek áramkörük, kapcsolók világában A az úri

Nem: a traktorista se büszke, hogyan omlik mögötte pontos barázdákba a föld, és a sertésgondozó sem, hogy ajnáronó szakértelme nyomén gyakorlatilag egyetlen kis malac sem pusztul eL

Vagy, ha mindezek mégis büszkék kömének, LlletŐle» akadnának olyanok — mlntahogy minden bizonnyal akadnak —, akik szakmájukat nemcsak szeretik, de tisztelik is, sót megtiszteltetik, pontosabban: megtiszteltetnék —, akkor ezek pironkodva hallgatnak el a munkáról, a szakmáról csak fecsegni tudók nyárKÖRTED,

Azt mondja az ács

tedzó szörcsögése miatt. A jó munkás — legyen bármilyen szakma az —, megtalálja munkájának ezernyi, a hozzá nem értó számára felfedezhetetlen szépégét. És mert megtalálja, s mert élvezi is ezt a szépséget, keze alól tiszta és szép dolgok kerülnek ki. És ezekről méri le a más szakmabeli: milyen fontos, gondos és alkotó munka —. a munka!

Ám, van olyan érzése az embernek, hogy manapság elsősorban és csak pénzkereseti forrás a munka, vagy legalábbis sokak számára csak ez. Pedig ....azt mondta az ács”, aki egy viccben például autószerelőt hogy ő azért kér 105 forintot egyetlen csavar meghúzásáért, mert a húzás neki is csak öt forint lenne, mint másnak, de hogy melyik csavart húzza meg —. az kerül a száz forintba. Nem szakmai gőgről akarok én szólni, nem előkelő, vagy kevésbé előkelő szakmák rangsorolásáról persze, hogy nem a munka nemesít, hanem az ember, az alkotni tudó és akaró ember nemesíti meg a munkát. Mégis elgondolkodtató azonban, bogy kevesen vannak az ácsok ée

autóvagy

kőmívesek, esztergályost* és szerelők, baromfigondozók — kontírozó könyvelők, akik büszkén, uram bocsá’ talán még kissé pökhendi hányavetiséggel is vetnék oda mesterségük címerét az arra kíváncsiaknak.

Sok fiatal szakmunkást és szakmunkásjelöltet ismerek — de sajnos csak keveset olyat, aki felhorkanásig kényes lenne jelenlegi, vagy majdani szakmájára, akit bosszantana, ha kevés elismerő szó Jut Jelenlegi, vagy leendő szakmájára.

Ki tagadná és miért a pénz, az anyagiak hajtóerejét? Amíg egy doboz gyufa a cigarettához, egy szál virág a szerelemhez pénzért kelletik, addig nyilvánva’ó. hogy minél több a forint a zsebben, annál nagyobb a nyugalom. Amíg a munkás és munkás munkabeli különbségét anyagiakkal tudjuk csak mérni és értékelni leginkább, a több pénz óhajtása egybeesik természetszerűleg a ténylegesen több pénzzel és egybe a nagyobb társadalmi megbecsüléssel is.

Tehát egy szót se a pénz elleni

H——W HWI /MWWW/AIWVWMMWWW»!

De egy szót se a szakma becsületéről? A szakma tisztességéről? A szakmai öntudatról? Arról, a talán beképzelt, de mégis elismerésre méltó elképzelésről, ho jy valamit „csak én tudok jól megcsinálni” —, nos, hogy erről ne ejtsünk egy szót se?

Hát egy olyan országban, ahol megteremtettük a munka becsületét, sokan eltemetnék a szakma becsületét?

Nos. minden bizonnyal sötétebb a kép, amit itt festettem, mint amilyen a valóság. Bízom, hogy így van! De olyan nagyot aligha tévedtem, hogy ne kelljen szót ejteni arról, mit mondott „az ács”! Persze ezen száz cikk, és ezer kívülről elmondott szó sem segíthet alapvetően. Ezen csak a szakma művelői segíthetnek, akik elsősorban kitűnő és precíz munkájukkal, példájukkal, az igénytelenséggel szembeni undorukkal, a dolgozni nem, csak szájat járatni és lógni tudókkal szembeni fellépésükkel ki« és megkövetelik, hogy le a kalapot, ha a szakmájukról van szó.

Le bizony, mert én ezt például

megkövetelem a saját szakmámmal szemben és ugyanakkor örömmel veszem le mély tiszteletem jeléül minden olyan szakma és képviselője előtt —, amely és aki igényt tart erre. Az Igény előtt tisztelgem. Az igényes ember előtt!

A?

Versenyeznek önmagokkal

I városi pártbt- ■ottság ülésén mondta ki azt a furcsa megjegyzést Oláh György, a Mátravidó- ki sütőipari Vállalat igazgatója, hogy az új technológia beállításával lényegé- boa egy olyan versenyt kezdeményeztek, amelyben önmagukat kell túlzzámyalniElaő hallásra Mart ködösnek tűnik az egész, éppen ezért jobb, ha sorrendet tártunk.

|A GÉPI sikerült a vállalatnak egy nagyon korszerű gépet szereznie. Ügy mondják: Intenzív dagasztógép. Ehhez tartozik még a korszerű sütőkemence is.

tempóban kezdtek hozzá az új gépek beszereléséhez, és valóságos házi ünnepet rendeztek, amikor az első, valóban Illatos, puha és foszlós kenyéradag kisült m .

Percek alatt szétkapkodták az emberek a kitűnő kenyeret Majdnem olyan volt mint a zsemlevekni, de attól jóval olcsóbb áron.

Aztán a nagy áramigénybevételt a villamos vezeték nem bírta A gép kényszerű pihenőre került Most a vállalat a saját pénzéből százezer forintot használ fel az új,‘ megfelelő teherbírású kábel megépítésére. Még egy kis türelem és az egy napig tartott „csoda”: a kenyerek kenyere ismét kapható lesz. . .

De ezzel magukra zúdítottak olyan gondot ami kezdetben eszükbe sem Jutott

1A VERSENY] Gyöngyösön híre ment az új kenyérnek, azóta is azt keresik az üzletekben. De híre ment a kiváló minőségű pékterméknek a szakmán belül is. Azóta mindenki Ilyen gépijei akar dolgozni, azóta mindenki rágja az igazgató fülét: még vásároljanak Intenzív dagasztógépet kettőt a kenyérgyárba, kettőt Hatvanba, egyet pedig Pető- fibányára. Mert a csodát a dagasztógép szolgáltatja. Az valami fantasztikus, hogy mit tud!

Egyik üzem sem akar lemaradni a másiktól. Egyik munkás sem akar rosszabb körülmények között termelni, mint a másik. Pénz kell a géphez? Vegyék el a nyereségből. Nem is sok azért az okos gépért egy negyedmillió. Így mondják.

A verseny tehát feltartóztathatatlan.

_________ Olyan megállapításokat is hallok a vitánk során, amiket alig tudok hinni

— Mi kifogástalan minőséget akarunk adni a vásárlóinknak. És ezért minden áldozati« készek var gyünk.

— Minket az a százötvenezer ember érdekel akiknek a részére a kenyeret készítjük. Inkább ráfizetünk, de akkor is ki akarjuk érdemelni aa emberek elismerését.

Furcsán, szokatlanul csengenek ezek a szavak. Kétkedve hallgatom azokat Meg is kérdezem: a vállalat valamiféle jótétemény! Intézmény talán? Itt a munkások lemondanak a nyereségről is, csak a lakosság elégedett legyen? Ha eddig is gond volt a szakmunkások felvétele és megtartása, ml lesz ezután, ha a nyereség egy részét sőt: egyre nagyobb részét elviszi a beruházás?

A kérdésekkel azt akartam körüljárni, hogy milyen érdeke fűződik a vállalatnak a beruházáshoz, a modem gépek megvásárlásához? Mit keres ezen a befektetésen? Nő a termelékenység? Csökken az önköltség?

Egyik sem, hiszen a sütési idő szabja meg a termelés ütemét Az új gép pedig önmagában nem elegendő a pénzügyi eredmények növeléséhez.

Újból és újból elhangzott az indok: a lakosság érdeke, a vevők szolgálata, még anyagi áldozatok árán is, hiszen a kenyér minősége nálunk nemcsak kereskedelmi, hanem elsősorban politikai téma. A vállalat vezetői, dolgozói ezt tartják.

| A BŰVÖS KÖR. 1 Mintha egy láthatatlan tengely körül forgott volna a beszélgetés fonala. Mindig visszatért az áldozatvállalás és a lakosság szolgálata kifejezés.

Mellékesen ugyan elhangzott az is, hogy az intenzív dagasztógép megkönnyíti fizikailag a munkát, de nagy figyelmet igényel, hiszen szinte patikai pontossággal kell bele adagolni a lisztet, a vizet és minden mást.

De amit a gép csinál! Ha kell negyvenöt másodperc alatt dagasztja be a tésztát, de legtovább két és fél percig tart ez a munka a gépnél A régebbi gép ezt ti zenhét perc alatt tudta csak produkálni A tészta érési ideje is lecsökkent tizenöt percre a korábbi ötven perc helyett Aztán elmondják, hogy az a bizonyos sikérlánc a rövid dagasztási idő alatt nem megy tönkre a tésztában ezért lesz a kenyér sokk- nagyobb térfogatú így, min

az egyéb kenyerek. A titkok

titkát itt kell keresni és ebben lehet megtalálni

Vagyis: a megszokott minőségű lisztből az új gép minden más kellék nélkül sokkal jobb kenyeret tud csinálni, mint amihez az emberek szokva vannak. Olyat mint amilyen a zsem- levekni. Az ára azonban változatlan.

Hát erről van szó, tulajdonképpen.

| A LEHETŐSÉG. 1 Minden nagyon egyszerűnek látszik, kockáztatom meg. Még kell öt gép, az valamivel több mint egymillió, aztán soha többet nem szidják a vállalat pékjeit a rossz kenyér miatt. Sót, dicsekedni fognak az itt lakók, hogy az országban ők eszik a legjobb kenyeret.

Ekkor dertil ki, hogy ax intenzív dagasztógép egy új szabadalom prototípusa. Valósággal úgy ügyeskedték ki a gyártól. Üzemi kipróbálásra. A gép sorozatgyártásáról csak a hathónapos próbaidő lejárta után dönthetnek.

Gépet tehát nem lehet „csak úgy” rendelni.

Ez nagy kár, állapítjuk meg, de talán sikerül még valamit tenni ebben az ügyben, hiszen a minisztérium és a gyár... Szóval: bíznak az itteniek a jövőben la.

A nagyobbik nehénségaz, hogy a vállalat maximált

áron tud csak bármilyen terméket értékesíteni Ez viszont megköti őket a bér- felhasználásban. Hiszen bért emelni csak a termelékenység növekedésével együtt lehet A nyereségüket elviszi a beruházás. Ha bért növelnek, akkor annak következménye nemcsak a nyereség csökkenése, hanem a hatékonysági mutató miatt a büntetés is. Legalább a büntetést ne szabnák ki rájuk, mondják a vállalat vezetői.

Legutóbb a minisztériumban megtartott igazgatói tanácskozáson ezt kérték a felszólalók.

De azt sem helyeslik, hogy az amortizáció negyven százalékát a megye elviszi. Ha ezt visszakapnák, könnyebb lenne a helyzetük.

| A KÖVETKEZTETÉS-! a kenyér mindennapi táplálékunk. Nálunk nem akármi- milyen kenyér a kenyér. Beszélnek erről éppen eleget a vevők. Az tehát nagyon jogosnak látszik, hogy az olyan vállalatot, amelyik anyagi áldozatokat vállal a lakosság érdekében, olyan áldozatokat, amik neki visz- sza nem térülnek forintban, nem lehet hátrányosabb helyzetbe hozni. Nem lehet előny a nemtörődömség. Hogy a megoldás módját hogyan és mikor találják meg a felsőbb szervek, az más kérdés.

De szeretnénk ösztönözni erre azokat, akiknek hatáskörükbe tartozik a döntés. G. Molnár Ferenc

Védekezés a tolvajok ellen

Az autótolvajok elleni

küzdelemben egyre újabb módszereket alkalmaznak. A clevelandi (Ohio állam) rendőrség például a város nagy parkírozó helyein televíziós kamerákat állított fel. A kamerák rögzítik a parkírozó helyen történő mindennemű mozgást és az ott megforduló személyek képét telerekording-szalagra veszik, ami lehetővé teszi az esetleges tolvaj személyének felderítését

Beteljesületlen

bosszú

Amikor Sammy Camel, az ismert bűvész Alexán d- riából Londonba utazott vendégszereplésre, az újságok egyetlen sort sem szenteltek az eseménynek. „Rendben van, de ezt még megkeserülik” — gondolta magában a sértődött varázsió. Másnap reggel azzal a szilárd elhatározással indult útnak, hogy... felgyújtja a Temze folyót Igaz, Camel bosszúja nem sikerült bár a mágus — mint egy lángszóró — órákon át hatalmas lángnyel- veket lövellt ki a száján. „Sajnos, nem számoltam az itteni állandó esőzésekkel” —■ Jelentette M a mágus ax egybegyűlt újságíróknak.

„Attraktív jellegű számok...*

Egyik napilapunkban olvastuk a következő mondatot: „A monstre műsorból azok a számok érvényesültek elsősorban, amelyek attraktív jellegűek voltak.” Ezt a mondatot elsősorban azért tesz- szük rostára, mert két felesleges idegen szó kapott benne nyelvi szerepet. A latin, illetőleg a francia eredetű monstre szó használatát nem indokolja semmi, legfeljebb az, hogy az egyszerű hir megfogalmazója előkelősködütt, e műveltségét akarta fitogtatni. A kérdéses műsort szerényebben bár, de jól minősíthetik a nagy, a tömeges, a telt ház előtt megrendezett jelzők, nyelvi forrnák.

Mivel az újság a különbé ző műveltségű embereknek közvetít hírekei különösen tiszteletben kell tartania Olvasóinak azt a jogát, hogy pontosan azt értse, amit a hír megfogalmazója akart, ezért elsősorban közérthetően kell fogalmaznia. A latin attractlvus hangsor, illetőleg németesített alakja, az attraktív szó ezt a célkitűzésit nem szolgálja. A mondanivaló jellege és a közlés célja sem indokolja ennek az idegen szónak a használatát. A hír megfogalmazójának nyelvi kényelmessége, majdnem felelőtlensége az oka annak; hogy az általa feleslegesen szerephez juttatott idegen szó miatt nem kerülhettek be a megfogalmazásba a vonzó, a hatásos, a nagy vonzó erővel bíró, a látványos nyelvi formák.

Az idegen szavakkal vsfő felesleges élést, sőt visszaélést példázzák azok a nyelvi képletek is, amelyekben ax ugyanazon Jelentésű és használati értékű idegen szavakat társítják magyar megfelelőikhez. Különben gyakran halljuk és olvassuk ezeket a kapcsolatokat: szituációs

helyzet, kooperációs együttműködés, attrakcióé látványosság stb.

Sajnos, újabban újságjainkban szinte a „ vissza! de- genítésre” való törekvést tapasztalhatjuk. Az élet legegyszerűbb tényeit, jelenségeit, fogalmait is Idegen szóval fejezik M szükségtelenül és feleslegesen. Ma már sehol sem rendeznek például összejövetelt, értekezletet, s nem tanácskozásra, megbeszélésre hívnak meg bennünket, hanem mindig csak szímpozionra. Ezt a szót legalább értjük, hiszen ismert nemzetközi szó. A következő mondatot azonban nem értjük, s valószínűleg a megfogalmazója sem értette, s csak az a kérdés, miért így fogalmazott: „A sertéshúsprogram differenciáltabb profilját nem tudtuk realizálni”!?

Dr. Bakos József

V//4MMMMÜ9!

iy/Ay/ewawwmw wmm

A tudomány fejlődése beláthatatlan, t ami belátható belőle, as sem mindig örömmámor a belátni tudó szemek számára, mert lehet, hogy éppen most ültették át egy rövidlátó emberéből. Mert itt van példáid a szervátültetés, amelyről bár nem illik, de lehet humorizálva töprengenie az embernek, állát az ujjaira támasztva. A

saját állát a mástól átÍBtefeg ufíakra támasztva. Mert ki tagadhatná, hogy korunk nagy tudományos sikere, a» emberek életének megmentése, sorsának eleddig elképzelhetetlen jobbítása a szervek, tőt a szervezetek dt- fis visszaül- tetősének is köszönhető.

U] szív, o régi rossz helye** O) fül, szem, karok, lábak, májak és vesék varázsolják újfő, esetleg mássá as addig beteg, vagy nyomorék embert. Nagyszerű dolog ezI

Ám nem mindenkor Örömteli.

Mert jó és nagyszerű dolog a szívátültetés, de nem mindegy ám, hogy milyen szívről von szó. Egy addig kedves, lágy szívű megértő szívű ember, egy műtét után kőszívű lesz, rideg és kibírhatatlan példáid. Vagy mit kezdenek egy szívtelen emberrel? Ügyit mini beteggel, hiszen akkor minek neki a szív, ha eddig se volt neki, vagy mit kezdenek, mint donorral, hiszen nincs mit belőle átültetni Fantasztikus, nemi

Vagy ttt van a máj. Könnyen lehet, egy rossz májú emberből esetleg májátültetés során rosszmájú ember. Én példáid Galagonya Tihamér máját akkor sem fogadnám el, ha az lenne az egyetlen máj a világon. Undorító, pletykás és rosszindulatú fráter: nagyon jól lehet utálni És egyáltalán, inkább legyen rossz májú, mint rosszmájú az ember. Az előbbit lehet sajnálni, az utóbbit csak utálni.

Kenderesiné, a bérelszámolóból példáid imádja a szervátültetést Minden hirt elolvas erről egész szak- tekintély már. Nincs olyan Delta a televízióban, amelynek e témáról szóló részletét na tudná egy hónap múlva is sokoldalúan elemezni. Kenderesiné 28 éves, a férje 82, s talán ezért sem érti a férj, minek az a nagy cécó ezekkel a szerv- átültetésekkel

— Nem is ezekről a szervekről van szól — legyint ilyenkor lemondóan Kenderesiné, és visszabújik az Elet ét Tudomány karjaiba.

Ismét koruo'yre for- lítva a szót, valóban lágy szerű ét csodálatos dolog, ha elvileg set

Ián már most az is elképzelhető, hogy egy embert nem is egy ember, hanem sok más ember „alkatrészeiből” állítanak helyre. Nem övi a karja, lába, nem a fülei, a mája, a veséje, a szive sem, jó- szerint még a vére sem. És milyen meghökkentő lehet egy bemutatkozás, amikor egy férfire így int a bemutatói

— Bemutatom a nő- véröcsémnagy bátyám- nénjelányafiútl

:.. is értelmetlen teleintetemre válaszul megmagyarázzák: részeit az illető egy autószerencsétlenségben elhunyt nővérétől, öcs- csőtől, nagybátyjától, annak nénjének és leányának, valamint fiának testrészeiből ta. Kezet ráz velem az illető és én nemi dóm, hogy megcsók jam, vagy megszorít- satu ezt a kezet.

mi ill—ihOw >i WfiV.