Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám
Uj főrvény a tanácsokról in. Önkormányzat és központi irányítás Elvileg kimondja a törvény, hogy a tanács, mint "épkép viseleti-önkormányzati szerv, irányításának legfőbb eszköze a jogszabály. Legfelső irányító: az országgyűlés, amely „meghatározza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésük alapvető szabályait és anyagi eszközeit; ellenőrzi a törvények végrehajtását”. Az országgyűlés két ülésszaka között a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja az alkotmányos felügyletet a tanácsok felett. Az Elnöki Tanács azon kívül, hogy kiírja a tanácstagok választását, gondoskodik a tanácsok önkormányzati jogai- aak védelméről is és feloszlathatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy amely súlyosan veszélyezteti a nép érdekeit. A Minisztertanács pedig ellátja a tanácsok tevékenysége törvényességének felügyeletét Ugyancsak a Minisztertanács feladata az általános elvi irányítás is. Mostanáig, az új tanácstörvény életbe lépéséig a tanások egymásnak alá- illetve fölérendelten működtek. A községi tanács a járásaink, az pedig a megyeinek volt alárendelve. Ez most megszűnik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban törvényességi felügyeletet gyakorol a helyi tanácsok működése felett, megsemmisíti azok jogszabálysértő rendeletéit vagy határozatait. Ugyanígy a Minisztertanács is megsemmisíti a fővárosi vagy a megyei tanács olyan rendeletét vagy határozatát, ámely valamilyen jogszabályt vagy társadalmi érdeket sért. Az esetleges törvénysértő tanácsrendelet vagy határozat megsemmisítése esetén a helytelen rendelkezést kiadott tanács felalata, hogy új tanácsrendeletet alkosson, a jogszabályoknak és a társadalom érdekeinek megfelelőt. Közvetlenül irányítja a Minisztertanács a megyei és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságát — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közreműködésével. Ezeknc-k a magas szintű tanácsoknak elnökei és elnökhelyettesei megválasztását, illetve visz- szahívását is a Minisztertanács hagy'ja jóvá, a fővárosi, megyei vb-titkár személyére pedig — tekintettel a titkár megnövekedett feladatai, hatásköre miatt — a Miniszter- tanács jelöl. Ez utóbbi ugyanis — mint ismeretes — nem választott, hanem kinevezett tisztség, a végrehajtó bizottság titkárának nem kell feltétlenül tanácstagnak lennie, s megbízását a tanácstól meghatározatlan időre kapja. ■ A tanácsok munkáját tehát csupán a jogszabályok 'irányítják, a legfelső államhatalmi és államigazgatási szervek pedig törvényességi felügyeletet gyakorolnak fölöttük. A végrehajtó bizottságoknál megmarad az alá-fö- lérendeltség. A miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői is segítik és figyelemmel kísérik a tanácstagok tevékenységét. Az irányításuk • alatt álló szakigazgatási ág területén kiadott rendelkezéseik és utasításaik végrehajtásáért ugyancsak a vb-k a felelősek. Természetes, hogy a jogszabályok — a törvények, törvényerejű rendeletek, minisztertanácsi és miniszteri rendeletek, határozatok —az egész országra érvényesek. Ezek végrehajtása a mindennapi munka során a szak- igazgatási szervek feladata, tehát a miniszter vagy az országos hatáskörű szerv vezetője a megyei végrehajtó bizottságokon keresztül ezek feladatait is meghatározza. Változatlan a miniszterek hatósági jogköre is, amelyet az államigazgatási eljárás általános szabályairól, illetve a szabálysértésekről szóló törvény ír elő. Jó előre számoltak a törvényjavaslat kidolgozói azzal a lehetőséggel is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és valamelyik miniszter vagy országos szerv vezetője között vita támadhat. Ilyen esetekben a Minisztertanácsé a döntés joga. Egyértelműen azt szolgálja tehát az új tanácstörvény, hogy topább szilárduljon a központi irányítás áz országos vagy általános érvényű kérdésekben, egységesen valósuljanak meg a népképviselet legmagasabb vezető testületéinek határozatai — s ugyanakkor minél szélesebb területen érvényesüljön a helyi tanácsok önállósága a saját területüket érintő kérdésekben. Abban például —, hogy csak a legutóbbi időben született, általános érvényű rendelkezést említsük — aligha lejiet különbség az ország különböző vidékei között, hogy hogyan, milyen élvek szerint rendezzék a lakásbérletek és bérek ügyét. Ez országos rendelkezés, / amelynek végrehajtása a helyi tanácsok szakigazgatási apparátusára vár. De az már kizárólag a helyi tanács ügye, hogy — például — a rendelkezésre álló pénzből milyen intézmény épüljön a községben, városban, vagy melyik utca kapjon közvilágítást, új burkolatot stb. önállóság és központi irányítás — nem kettősség, csupán egy dolog két oldala. A szocialista demokrácia két, egyenrangú követelménye. (Vége) Várkonyi Endre Köznapi tcr*4net egy héjról (Szendrővúri György tudósítónktól): A közelmúltban kétségbeesett hangú levél jelent meg a Nők Lapjában: „ ... Nyolcvan három éves teljesen magányos asz- szony vágyó! Nyugdíjam nincs, szociális segélybő. élek. Kis házam megszenvedte a hábo rút, ... rend- behozatalához nincs pénzem. Ma már olyan állapotban van, hogy a gerenda bármikor rám zuhanhit, s beesik az eső. Tüzelni is csak úgy tudok, ha ernyőt nyitok a tűzhely fölé...” özvegy Dut- ka József né, Gyöngyöstar- an, Széchenyi utca 8. szám Matti lakos küldte a sorokat, amely„ 'elkeltette a Heves megyei Állami Evítő- !vari Vállalat fiataljainak érdeklődését, együttérzését is. Dobos Imre, a KIS2- b’zottság titkára- aztán meglehetősen gyorsan közölte is ezt a vállalat vezetőivel, s egyben kérte, hogy támogassák aa ifjúmunkásokat segítőszándékukban. Miután erről biztosították a fiatalokat, szinte peregtek az események. A KISZ-szervezet megvásárolta a szükséges anyagot, majd a helyszírire siettek a társadalmi munkát vállalt ácsok és kőművesek. Jóformán egyetlen nap alatt kijavították a tetőt és a kéményt, utána pedig átadták helyüket villanyszerelő, üveges és festő szaktársaiknak. Ez utóbbiak persze már csak úgy, „terven felül” dolgoztak, ráadásként. Közös igyekezettel így „komplett felújítást” végeztek az idős asszony házán! A kicsinosított épület körül természetesen az udvar, a porta sem maradhatott rendetlenül. Ezt a takarítást azonban mér a helyi fiatalok — a gyöngyöspatai általános iskola diákjai és a község KISZ-istái — vállalták, s teljesítették is becsülettel. A társadalmi segítségért — senki sem kért köszönetét... Az öreg (fent) — és a megifjult ház (balra) Gyöngyöstar jánban. / Magyarázzuk az új lakástörvSnyt Lakásépítés — új feltételekkel Az új lakásrendeletek között a 7/1971-es számú kormányrendelet az egyes lakás- építési formák pénzügyi feltételeiről és az ezekkel kapcsolatos szociálpolitikai kedvezményeidről rendelkezik. Négy külön kategóriában különíti el a rendelet az egyes építkezési formákat, illetve lehetőségeket. Ezek között az első — és a legkedvezőbb — az állami eszközökből megvalósuló tanácsi értékesítésű lakásépítés. Ez azt jelenti, hogy a rendelet hatályba lépése után (1071. július 1.) a beadott laAzt, aki manapság semmit nem hajlandó elfogadni, elhinni, tudomásul venni, ami a saját érzékszervi tapasztalatainak a körén, vagy elméleti ismeretanyagán kívül esik —, azt joggal tekinthetik maradinak és korlátoltnak. Hiszen bárki beláthatja: könnyebb a relativitás- elmélet szamárságának minősíteni. mint erőfeszítéseket tenni a megértésére! M odern embernek lenni: vagyis korszerűen élni, gondolkozni, érezni, látni ■—, sosem volt könnjyj és kényelmes. Századunkban pedig nagyobb erőfeszítést követek mint bármikor. Csak az utolsó évtizedekben hány elképzehletetlen, hihetetlen és példátlan jelenség vált világunkat átalakító, tudatunkat meghatározó ténnyé! Logikánkat éppúgy, mint ízlésünket minduntalan korrigálják, megszokott világképünkét állandóan felülvizsgáltatják, foga’mainkat rugalmassá tornáztatják a tények. Társadalom, életforma. ízlés változásának szédítő temoóiában elvesek görcsösen kapaszkodnak mindabba. ami már megszokott. Mások viszont minden „önvédelem” nélkül tartják fejüket az információk „záporába”. Természetesen egyik is. má<=;k is dühööten t*lta- ‘’n^ik, ha a szemébe mondják: te nem vasv mribrn ember, és te sem! Pedig ténvlegosen n°m modemek! Az egyik azért. m""f éri ék es tradíció gyanánt m»rev kaDivat vagy haladás ? nem érti, s a külsőségeken fennakad: a másik meg éppen a könnyen elsajátítható külsőségek majmolásában merül ki. Az egyik gondolkodás nélkül elutasít és tagad; a másik gondolkodás nélkül elfogad. Mindkét magatartás közös gyökérről ágazik: egyik sem ismeri a szóban forgó jelenséget csak a felületen marad! A kétféle magatartásnak a közös gyökér ellenére is van lényeges különbsége: az egyiknek véleménye van valamiről, amit nem ismer, és nem is akar megismerni: a másik viszont megismeréssel,i**yek- s - előlegezett bizalmát alátámasztani. A minden újra allergiás előítélet és a „iólértesült” kotnyelesrég viszonya egymáshoz és a kultúrához — nem úi jelenség. Bá'r.t György írta 1931-beni „A nem sznob burzsoák, azt mondták arra. amit nem értettek: marhaság. A sznobok azt mondták arra, amit nem értettek: remek.” A sznobból lehet kultúrember, az anti- sznobból ■— soha. A sznob ugyanis hozzá akar emelkedni ahhoz, amit nem ért; az antisznob viszont maga alá akar tepemi mind°nt és mindenkit, aki és ami fölötte áll. Bálint Gvörgy annak ideién megsejtette, hová verethet az antisznobizmus. Mi már könyv- es emóerm-g- (jrákJcal magunk mögött, pontosan tudjuk, mert meggyőződtünk arról, amit a félelmetes tenyészet terjedésének krónikása — és áldozata! — feljegyzett. „Az antisznob rendszerint nem olvas, vagy ha olvas, gyűlölködve olvas. Már előre gyűlöli a betűt, amit el fog olvasni. Azért olvassa el, hogy még jobban gyűlölhesse és lenézhesse.” F iatalokkal beszélgettem nemrég, eldugott kis faluban. Szóba került, hogyan .öltözködik és miért. Elmondották a fiatalok, hogy még az ő falujukban is, az idősebb emberek, egyes öltözködésbeli jellegzetességeket (hajviselet, mini stb.), világnézeti hovatartozás ismérveként kezel'k. Elmondották, hogy némely, magukat komoly, inteti' esnsnek valló emberek szemében a külső bevallottan többet nyom a latban, mint az emberi minőség, a morális és szellemi érték. Van ebben, a komikumon túl. sok meggondolkoz- tató. Az, hogy néhány uni- formisszerűen elterjedt ruhadarabból következtetnek a világnézetre, hogy leegyszerűsített .összefüggést” keresnek viselet és ideológia között. „Mi modemek vagyunk, ők mev maradiak... 1” — mondta ki a szentenciáit egy leány. A fiatalok külsejükben Is, vagy csak abban, kuioní*—J akarnak as Ä tői. Ez természetes. De modern, korszerű még ez? Csalt divat! S a divatot könnyebb elsajátítani, mint a korszerűséget. Az ilyen vagy olyan pulóver, cipő, szoknya, kabát, vagy nadrág, mint a fiatal lány is bizonyította, abba a hízelgő látszatba és kellemes tudatba ringathat, hogy e divatos tárgyakkal együtt birtokába került a maiság, a korszerűség szellemi értékeinek, ismérveinek is. Beszélgető partnereim is éppen azt bizonyították, hogy csak ruházkodásukban és modorukban, nem pedig a gondolkodásukban korszerűek. divat — átmeneti jelenségek váltakozása az időben. A korszerűség, a haladás, viszont állandó folyamat, iránya a végtelen, a tökéletesedés. A haladás minőségűé?? szelektálja a felhalmozódott új mennyiségeket. A diVat mindig valami mást akar létrehozni, a haladás mindig valami jobbat, különbet. A divatos — önmagában nem értékítélet, sem a felmagasztal ás. sem az elmarasztalás jelentésében. Csakis a haladás minőségi ellenőrzése döntheti el: melyik divatielenség, melvik divatcikk szolgába az emberiség előbbrejutásának, fel- emelkedésének flwét. s melyik tűnik el a feledés süly- iyesztőjébm. Patak; Dús« kásigénylések közül a tanács végrehajtó bizottsága a szociális helyzet és a jövedelmi viszonyoknak megfelelően, az igények egy részét nem bérlalcás formájában, hanem adás-vétellel elégíti ki. Az igénylő az így vásárolt lakás árának (amely rögzített áron, egységesen kerül eladásra az ország valamennyi városában) 15 százalékát előtörlesztésként fizeti meg. s 85 százalék erejéig az OTP és a munkáltató kölcsönt nyújt, egyszázalékos kamat mellett 35 éves törlesztési időre. A szociálpolitikai kedvezményeken _ kívül a tanácsi értékesítésű lakások vevői részére az állam öt év alatt átlagosan lakásonként 37.000 forint ártámogatást nyújt. Igen jelentősek emellett a szociálpolitikai kedvezmények is, amelyet a vevőnek és a vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után megtérítenek. Eszerint a tanácsi értékesítésű lakások vásárlásánál, valamint telepszerű, többszintes lakóházépítésnél gyermekenként 30 ezer forint, más családtagok után személyenként húszezer forint, egyedi többszintes lakásépítésnél (vásárlásnál) gyermekek és más családtagok után személyenként 30 ezer forint kedvezmény illeti meg a vásárlót, építtetőt. Fiatal házaspár részére, kérelmükre a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni. Ennek időtartama egy gyermek után három, két gyermek után hat év. A kedvezmény megelőzésére egyébként a házaspár csak akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét. A kormányrendelet szerint e kedvezmények akkor is megilletik az építtetőt, illetve a vásárlót, ha az építéshez, illetve a vásárláshoz állami kölcsönt, vagy munkáltatói támogatást nem vesz igénybe. Aki viszont e rendelet alapján egy alkalommal már részesült kedvezményben. újabb lakásépítése, vásárlása esetén kedvezmény nem illeti meg. Ab állami erőből naegv*l&i suló tanácsi értékesítésű lakások- rögzített árai meglehetősen kedvezőek: egyszobás, . központi fűtéses, összkomfortos lakást 136.000 forintért, s ugyanilyen felszé- reltségű három szoba összkomfortosat (70 négyzetméter alapterületűt) 230.000 forintért árusítanak. Az említett összegek természetesen a lakás alapárát jelentik, amelyek a már felsorolt szociálpolitikai kedvezményekkel és á'laml árkiegészítéssel még minimálisabbra csökkennek. A telepszerű, többszintes lakásépítés, vagy vásárlás esetében az előtörlesztés a lakás teljes árának 25 százaléka, s legfeljebb 75 százalék erejéig nyújtható kölcsön. A kamat mértéke 110 ezer forintig évi 2 százalék, e felett pedig 6 százalék. A törlesztési idő 30 év. Ha lakásépítő szövetkezet épít telepszerű többszintes lakóházat, akkor 130 ezer forintig nyújtható kétszázalékos kamatozású kölcsön, s a törlesztési idő pedig 35 év. Az egyedi többszintes lakóház építése esetén a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 30 százalékát kell előtörlesztésként megfizetni, s a 70 százalék erejéig nyújtható kölcsön 100 ezer forintig három százalék, azon felül pedig 6 százalékos kamat mellett 30 éves törlesztési időre. Változott a családiház-építés hitelfeltétele is: kölcsön az építési költség 50 százalékáig nyújtható, a kamat mértéke 50 ezer forintig 2 százalék, e határ felett 6 százalék 25 éves törlesztési időre. A szociálpolitikai kedvezmények maximálisan minden építkezési formában az összköltség (építési, vagy vásárlási költség) 40 százalékáig számíthatók be. M ! fM 0
