Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
lazánk lakosságának tee még községekben ét á KSH adatai a falvak fejlődéséről t Hazánk községeinek helyzetéről, fejlődéséről közöl érdekes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A felmérés szerint az ország lakosságának 55 százaléka községekben él, mégpedig 1711 önálló és 1440 közös tanácsú településen. Figyelemre méltó, hogy a községek lakosságszáma —, amely 1949 és 1960 között még 2,5 százalékos emelkedést mutatott — az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent. A községek népességszám szerinti megoszlása megyénként igen változó képet mutat Baranyában például a községek több mint a felében a helybeli lakosok száma nem haladja meg az ötszázat, ígyanakkor Csongrád és Szolnok megyében egyetlen Ilyen apró település sincs. A legnagyobb lélekszámú községekkel viszont Békés megye dicsekedhet: községeinek egynegyedében 5000— 10 000 lakos éL A statisztika szerint az elmúlt tíz évben a községekben 124 760 új családi otthon épült, ami tízszázalékos fejlődésnek felel meg. A családok körülményeinek javulását jelzi, hogy míg 1960-ban a községekben száz lakásra 369 személy jutott, napjainkban már csak 334. A községekben 1969-ben felépült mintegy 28 000 lakásból 85 százalék két- vagy többszobás volt, s az új családi otthonok egy harmadánál a közműves ivóvízellátást, illetve a szennyvízlevezetést is ■ megoldották. Előrehaladást tükröz, s egyben sürgető tennivalókat is jelez néhány vonatkozásban a községek egészségügyi -statisztikája: az állandó bölcsődével rendelkező községek aránya az utóbbi öt évben csak fél százalékkal lett több, s gyógyszertár a településeknek csak mintegy egynegyedében található. erősebbek a fáknál I Annak a helynek, amelyről mesélni akarok — akárcsak sok másnak a Bükkben — romantikus neve van: Eske- renna. Kitermelőhely, vágástér Nagyvisnyá fölött... öt-hatszáz méter magasan lehetünk. A kristálytiszta levegőben messzire hangzik a motorfűrész dongása. Recseg- ve-ropogva, nagy zuhanással dőlnek a törzsek. Azt hiszem, a földnek is fáj, ahová a halott tölgyek hatalmas erővel lecsapódnak. — Kutyanehéz a munka — mondja Fónagy Pál Miklós, a kerületvezető erdész. — A bányász után az erdei emberek dolga a legnehezebb. Ezt műszerekkel is kimutatták. Nyolcvan-száz év körüli idős erdőt vágnak, meredek, 22 fokos hegyoldalon. Döntik a fákat, gallyazzák, darabolják, s szállítják lovak vonszolta vasszánkókon az erdei műút mellé. Innét azután teherautókon, vontatókon indulnak a nagy rönkök a völgyek felé — vasúti rakodókra, fűrésztelepekre. Hatan dolgoznak a vágástérben. Kitermelők és foga- tosok. Molnár t. Gy ula komplex brigádja: Nagy g. Lajos, Nagy g. Géza, Fónagy c. Benjámin, Fónagy Gyula és Kiss /. Albert. — Ide az kell, hogy az ember erősebb legyen a iánál Másként boldogulni nem lehet... Molnár 1 Gyuláék erős, edzett férfiak. — Mi mind, egész életünket az erdőn éltük. Ebben születtünk, és ebben is halunk meg... Mikor kezdték? Gyermekkorukban. Régen. Ügy el peregtek az évek, mint a fűrészpor. Igaz, próbálkoztak más mesterségekkel is, ki a bányában, ki a vasútnál. Ám nem tudtak hűtlenek lenni, nem tudtak végleg elszakadni a fáktól az erdőtől. Pedig micsoda mostoha, viszontagságos sorsot élnek! Az ő „műhelyüknek” nincs zsin- delyes teteje, se ajtaja, se ablaka, de oldala sem. Csurog rájuk az eső, beszitálja őket a hó, metsző szél beret- válja arcukat, húsukba mar a fagy, a kéreghásító tél hidege. És nincs egy ócska bódé, ahová behúzódhatnának. — Alig szőkül az ég, mi már itt vagyunk az erdőn. Gyalog rójuk a kilométereket jeges úton, vastag hóban süppedezve. Jármű itt ritkán akad. Este le se teszi az ember jóformán a farát, már alszik a feje. — Ételük, italuk? hibás? Senki. „A fia még is az apja útját választotta — mondják. — Erdőmérnök”. Fónagy Pál Miklós, kerületvezető erdész magyarázza: — Kíméletlen, kemény dől gunk volt eddig a téllel. A Zsindely-lápéban 36—38 fokos lejtőn dolgoztunk. Recsegve, ropogva zuhantak le a hatalmas fák, ahogy tövü- » Molnár X. Gyula: ide az kell, hogy az ember erősebb legyen a fánál. Hsgszfiai irodák — terjeszkedő szogáitaíás Egerben Néhány éweil ezelőtt arról irtunk, hogy az egri belvárosban számtalan üzlethelyiséget használnak irodai célra ' különböző intézmények, holott a térhódítás inkább a szolgáltatást, mint a bürokráciát illetné meg. A cikk megjelenése óta eltelt idő a józan mérlegelés jegyét viselte magán: sok irodát „száműztek” az új irodaházba, s így például a Széchenyi utcán már csali két épület néhány helyisége őrzi az íróasztalokat. Az egyik az Ingatlankezelő Vállalaté, innen azonban hamarosan elitöltöznek az irodák a Za- iár utcába, s átadják helyüket az érthetően és jogosan terjeszkedni kívánó GELKÁ- rnk. A másik a Dobos Esz- . >ress zó épületében lévő MEZÖBER, melynek irodái, ilbérleti jelleggel foglalták a helyet eddig. A bérlet lejárt, az új irodaházban kapák más helyiségeket, így irthetően. és indokolatlan *— de legfőképpen jogtalan —, hogy még mindig nem költöztek ki. Ha ez megtörténik, tövább tud terjeszkedni a presszó, még hangulatosabb és jobb körülmények között fogadhatja vendégeit. A Képcsarnok mellől elköltözött a biztosító, ide rendezkedik be az óra- és ékszerjavító vállalat, annak ■helyét pedig az EXPRESSZ '.tíazásd iroda kapja meg. A Sándor Imre utcából uemsokára szintén kiköltöznek a Finommechanikai Vállalat irodái, s helyükbe — .nini erről már írtunk — a ■ekonstrukció során más, a akosságí szolgáltatást célzó létesítmény kerül. A Marx Károly utcából már hónapokkal ezelőtt elköltöztek az ügyvédi munkaközösségek. A volt üzlethelyiségek egy rdeig még a korszerűsítés alatt lévő más egységek eflzűkség'a'ősAiként” szerednek. Így például az ~gvik most Fortuna lakik, amíg — hamarosan — végeznek a fűutcai totózó bővítésével és korszerűsítésével. A legmakacsabb „albérlő” a PIÉRT. melynek Észak-magyarországi leraka- ta a Bajcsy-Zsilinszky utcában okoz nagy gondot. Egyelőre még mindig nem sikerült — a különböző, és indokolt szankciók ellenére sem — kiköltöztetni a jobb sorsra érdemes épületből. Pedig az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kártalanítást is ígért, ha megkapja az épületet, ahol például egy szép, korszerű cipőáruházat rendezhetne be. Reméljük, ezek a gondok már nem maradnak sokáig gondok a belváros szépen haladó rekonstrukciójában. — Csak amit magunk tarisznya zunk. Üzemi konyháról mi csak álmodozhatunk. Védőitalhoz megkapjuk a porciót, de ki bajlódik azzal, hogy belőle elkészítse a teát?! A kerületvezető erdész másról magyaráz: — Hamarosan változás következik, s az erdei munkás is ehet majd ebédre kalóriadús főtt ételt A gazdaság speciális kalóriadús konzerv- ételeket rendelt a budapesti és az orosházi konzervgyártól, s ezt kedvezményesen, 5 —6 forintért adja dolgozóinak. Nyolcféle húsételből lehet választani, és gondoskodunk arról, hogy az ételeket fel is melegíthessék. Épp délre jár az idő. Tűz köré gyűlnek az emberek. Szalonnáznak és kolbász is előkerül a táskákból. A szalonnabőrt, hagymahéjat rádobják a parázsra, pillanatok alatt ízes illattá pörkölődnek. — Meg kell adni, sokat változott a mi munkánk is — fűzi a szót kenyere mellé Molnár t. Gyula. — Itt van például a motorfűrész. Nem kell annyit hajlongani az embernek. Erő nélkül persze, ez se megy, meg kell, hogy verejtékezzen az ember a forintokért. És de sok keserű verejték elhullott és elhull itt a földre, a tágas ég alatt. Es nemcsak verejték hulL Vér is! Erről azonban az erdei emberek nem szeretnek beszélni. Mert nem jó még emlegetni sem — a halált. De ha már szóba hoztam, mondják lehajtott fejjel a szomorú példákat... Hat éve történt, odaát, feljebb, a Bán-völgyében. Harmincöt fokos meredek, nyaktörő lejtőn döntötték a fákat. Egy hatalmas szálfa hirtelen megszaladt, s az egyik munkást, Fónagy p. Gézát valósággal felnyársalta, agyonütötte. Ki volt a két elrúgta a fűrész. Mély volt a hó, csúszott a fa, a csőrlővel semmire se mentünk, s még a Zetor is hiába kínlódott, nem bírta felvonszolni a szálfákat az erdei útra. Veszélyes volt a dolog, de nem kurázsiskodtunk, a munkát abbahagytuk, hogy baj ne történjen. Forrásvizet kortyolnak a jóízű falatok ‘után. Sorra elköszönnek az emberek, indulnak szerszámaikhoz, tenni a dolgukat, tovább és tovább. Mély hangon feldong a motorfűrész. Mint valami fémdarázs. Súlyosan, mint a bánat, lehajtják fejüket a fák, mint béna kar, lógnak az ágak. És elzuhannak ja- jongva a rücskös kérgű törzsek. Azt hiszem, a földnek is fáj, ahová a halott tölgyek hatalmas erővel lecsapódnak. Pataky Dezső Wíw, élben is tovább növekszik az idegenforgalom 6,5 millió külföldi fordult meg hazánkban 1970-ben A piaci tendenciák és a reális lehetőségek alapján az idén' az idegenforgalom további fejlődése várható. A múlt évben csaknem 6,5 millió külföldi utazott át az országon, illetve érkezett hazánkba; ebben az évben a nyugati országokból húsz százalékkal, Jugoszláviából negyven százalékkal, más szocialista országból tíz százalékkal több turistára számítanak az idegenforgalmi szervek. Erősen megnöveli idegen- forgalmunkat a Vadászati Világkiállítás, s mind nagyobb az érdeklődés a hazai lakosság körében nemcsak a külföldi, hanem a belföldi utazási, pihenési, kirándulási lehetőségek iránt. Ennek megfelelően nagy feladat hárul az idegenforgalmi vállalatokra, köztük a legrégibbre, az IBUSZ-ra. A külföldieknek Budapesten' 28, a Balatonnál 34 féle programot, különféle szórakozási lehetőségeket kínálnak. Újdonság az autós turisták programja: a különféle országokból érkező vendégek egy meghatározott napon, hazánk egy meghatározott pontján találkoznak, ahonnan ugyancsak autós idegenvezetővel konvojban járják be az ország legszebb tájait. A Vadászati Világkiállítás idején az ország tíz, vadban és természeti szépségekben gazdag területére szerveznek kirándulásokat Egyébként már húsvétra elővételben elkelt az IBUSZ valamennyi szálláshelye. A belföldi program a félnapostól 78 féle utazási, kirándulási lehetőséget kínál, Amíg a hóviszonyok engedik, vasárnaponként indítják a síbuszokat, húsvétra 12 locsoló járatot szerveznek, a helyi szokásokat szemléltető bemutatókkal, bővítik a városnéző, a városlátogató rendezvények, s a hétvégi utak számát. Speciális, gyalogtúrával összekapcsolt kirándulásokat rendeznek, 8 kilométeresnél hoszabb távokra, edzett idegenvezetőikkel. A vállalat a tavalyinál mintegy félmillióval több, összesen 1,7 billió vendég- éjszakára kötött le szobát. Tavasszal 25 Ikarus 250-es típusú panorámabusz vásárlásával megteremtik a saját buszparkot, növelik a bérelhető rendszámú taxiállományt, s tizenkét, ugyancsak bérelhető mikrobuszt szereznek be. Az 1971-es szezonra csaknem 700 állandó és-szer- ződéses IBUSZ-idegenvezető áll a hazai és a külföldi vendégek rendelkezésére. Felkészítés az egyetemi felvételire Egyetemi előkészítő tanfolyam indult Egerben, a megyei művelődési központ és a városi tanács összefogásával. Két gimnáziumból gyűjtötték össze a jelentkezőket és 25 fős csoportokat készítenek fel kémiából, magyarból és történelemből. A középiskolai tanárok a felvételi tájékoztató alapján tanmenetet állítottak össze és a felvételi időszak kezdetéig hetenként egy alkalommal tartanak foglalkozásokat a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekeinek. A tanfolyamok az elmúlt évben is sikeresek voltak: a felkészített tanulók több mint 80 százalékát felvették a főiskolákra, egyetemekre. Húsz év a tudomány szolgálatában Fagykísérleti állomás nyolcszáz méter iölött Ä Mátra hegyvomulatainak északi, hóborította lankáin, Mátraszentlászló község határában, hosszú drótkerítéssel elzárt területen érdekes kísérleteket folytatnak a kutatók. Különféle szántóföldi növényfajták téléi fagyállóságát vizsgálják. A Kom polt i Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet fagykísérleti állomása ez, amelyet széles tábla hirdet a község lakóházaitól néhány száz méterre elhelyezkedő központi épület falán. A kísérleti állomás jellegénél fogva egyedüli az országban. Érdekessége, hogy Öt év alatt 30 CC0 lakást építenek a lakásszövetkezetek Ez évbén előreláthatólag 50—80 lakásépítő szövetkezet kezdi meg működését, s 1975 végéig mintegy harmincezer lakás felépítését tervezik. A lakásépítő szövetkezetek szervezése tavaly kezdődött el hazánkban, és az első 16 közül már négy meg is kezdte az építkezést. A SZÖVOSZ-nál nagy jövőt jósolnák az új szövetkezeti formáknak, amelyek életre hívásakor elsősorban a munkásokra, a fiatal házasokra és a nagycsaládosokra gondoltak. Elsősorban a kiskeresetűek számára jelent ugyanis sokat, ha eiőtakaré- kossággal s a szakmunkákba való „besegítéssel” olcsóbbodik a magánerőből történő építkezés. Már vannak tapasztalatok arra, hogy a dolgozóik részéről érintett vállalatok is szervezetten nyújtanak segítsége* ■ van, ahol közreműködő házilag n kivitelezésben. Azonban vál-' lozatlanul nagy feladatot jelent, hogy mielőbb megfelelően kibővüljön a szövetkezeti beruházó, műszaki szervezet. Az elkövetkező öt esztendőben azonban természetesen tovább növelik majd a lakásfenntartó szövetkezetek számát is, hiszen az 1971— Í975 között felépülő mintegy 180—200 ezer állami, tanácsi lakás jelentős hányadát értékesítik, s a tulaja donosok önkéntes elhatározás alapján szövetkezeteket, alakíthatnak. Napjainkban körülbelül 60 000 lakás van & szövetkezetek kezelésében, s ezek száma további 80— 90 ezerrel nő, s ilyenformán 1975-re már mintegy 150 ezer lakás fenntartásáról, karbantartásairól, felújításáról kell szövetkezeti karé- trieben ós 1^7ivn'-Ó£f.' •> g«-ír»(ír*-QV^d-nÍ. Ennek érdekében fokozatosan ki kell alakítaniuk egy; legalább olyan hatékonyságú karbantartó szervezetet, mint amilyen az állami bérlakások rendelkezésére áll. A lakásszövetkezésnek éppen az 6' tagsági és társadalmi előnye hogy mindezt rugalmas szervezetben, a tagolj közre-, működésével, tehát olcsón és hatékonyan oldhatja meg. Á szövetkezetek egy része már a múlt év során létesített különféle műhelyeket, s Jelentős számbán kapcsolt be1 4 javítómunkák ellátásába szakmai képzettséggel rendelkező tagokat, nyugdíjaséksíu. Most a SZÖVOSZ-nál arra törekednek, hogy a lakásszövetkezetek kisebb műhelyeinek kifejlesztése mellett ezeknek a karbantartó társulásoknak a hálózata or szágszerte kialakuljon, parcellái 830 méter tengerszint feletti magasságban találhatók, ami Magyarországon a legmagasabban fekvő mezőgazdaságilag művelt területnek számít. A szakemberek egyébként a legfagy- zugosabb területként tartják számon, ahol a lél 2—3 héttel hamarabb kezdődik és 2 —3 héttel később fejeződik be, mint más területeken. Az állomás az idén ünnepli huszadik „születésnapját”. Jelentősége az elmúlt években megnövekedett. Különösen azóta, hogy a növénynemesítés egyre jobban előtérbe került. Ugyanis az ország valamennyi mező- gazdasági kísérleti intézetében — Szegedtől Fertődig, Martonvásártól Kecskemétig, illetve Sopronhorpácsig, a nemesített növényfajta-jelöltek mind itt „vizsgáztak” abból, hogyan tudnak ellenállni a zord télnek, a fagyhatásoknak. Az évek során többi között olyan kiváló fajták bizonyították itt be lét- jogosultságukat, mint a Bánkúti—481, a Fertődi—293, és a Fleischmann—481-es őszi búzafajták. Vagy a hatvanas évek elején á Szovjetunióból importált és ma is köz- termesztésben_ levő Miro- notszkája őszi búza. amely kiváló tél- és fagyállóságáról íett tanúbizonyságot. Nemrég került ki az állomásról az ugyancsak fajtaként elismert, igen .jó hozamú Mar- tonvásári OMK—34-es búzafajta is. Jelenleg mintegy 3,5 holdas területen közel hétszáz magyar és külföldről importált fajtaielölt fagy- és tél állóságát vizsgálták gabonafélékből és évelő pillangósokból. Az összehasonlító vizsgálatokat mi kiroparcellákba vetett növényeken végzik. A parcellák fölé finom drótból készült, ún. „hófogó ketreceket” helyeznek, melyeknek tetejéről naponta leszedik a szigetelő hóréteget. így a kis növények állandóan ki vannak téve a fagy pusztító hatásának. Március végén, a fagyok elmúltával megszámolják, hány maradt meg belőlük. Ezeket azután beérlelik, majd betakarítják és a vizsgálatok eredményeiből következtetnek a „jelöltek” tulajdonságaira. A leendő fajták elismerésénél az Országos Fajtaminősítő Tanács mindig figyelembe veszi a fagykísérleti állomás adatait. Egyedülállóak a kísérleti telepen folytatott agrometeorológiai mérések is. Egész kis részleg van erre a célra berendezve: kisebb-nagyobb hőmérőkkel, meteorológiai házikóval. A kutatók nyolcszáz méter fölött különböző talajrétegek hőmérsékletét vizsgálják meg, ami naponta tájékoztatást ad arra vonatkozóan, hogy a megfigyelés alatt álló növények gyökérzónáiban milyenek a hőviszonyok. A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő fagykísérleti állomáson tehát nagy jelentőségű vizsgálatokat folytatnak a kutatók, ma is és várhatóan a jövőben is. Munkájukkal hozzájárulnak e magyar tudomány jó hírnevének további öregbítéséhez. Mentusz Károly fNmmsm 1971. február 9« teái
