Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
\ Amerre egykor a „Récze-köz" kanyargott... Az ősi város, Eger fejlődése az utóbbi időben különösen nagy léptekkel halad előre. A peremterületeken modem, új városrészek alakulnak, ám a belváros számos helyén is megszűnnek néha a régi, — de nem műemléki értékű! — öreg házikók, hogy helyettük korszerű épületek létesüljenek. Ezek az események kétségtelenül felkeltik a lakóhelyük sorsát szivükön viselő egriek figyelmét. így adódhatott a kérdés; mi is volt a Bródy Sándor utca sorsa és mi lesz a jövője? ★ A Bródy Sándor utca középső részén, a jelenlegi Városfal utcánál haladt egykor az éppen ennek a mai utcának nevet adó tekintélyes városiak A falon belüli itteni területen talán már a középkorban, — de a török időkben bizonyosan — lakóházak és gazdasági épületek létesültek, mert adatunk van arról, hagy az ozmán megszállás alóli felszabadulás után tíz évvel, 1697. október 22-én a város megvett ott egy régebbi pincét és házat, amelyek a mai Bródy Sándor utca 7. és 9. számú telkeken voltak. A ház ezután „Bodnár-ház” néven szerepelt egészen a XIX. század elejéig, mert ezekben az időkben ott lakott a városi bodnár. A városfaltól nyugatra eső domboldal viszont beépítetlenül terjeszkedett még a XVIII. század közepén is, itt addig csupán rétek zöldelltek, szőlőtáblák hullámoztak. Ilyen körülmények között azután érthető, hogy a mai Bródy Sándor utca helyén még nem volt az akkori városból kivezető útvonal — hiszen ehhez egyrészt a szomszédos városfalat kellett volna áttörni, egyébként pedig a nyugaton terjeszkedő Hajdúhegyet az innen a nem is távoli „Hatvani kapun” illetve a még közelebbi — a jelenlegi Csiky Sándor utcánál állott — városkapun át jól meg lehetett közelíteni. Területünket a XVIXI. század első felében még csak egy — a mai Bródy Sándor utca 7. és 9. számú telkek déli határánál húzódott — nagyobb vízelvezető árok szelte át. Erről tudjuk, hogy Sőtér Antal postamester több ízben panaszkodott az árok elromlásáról, míg végre intézkedett a tanács, hogy „a gödröket temessék be kövekkel, az árkot pedig tisztítsák ki.” Eger város nagyarányú fejlődése az 1700-as évek elején, Rákóczi szabadság- harca után következett be. Ekkor kezdődtek meg a jelentősebb építkezések utcánk alsó, keleti végénél és a környéken is. így 1725. körül emelte Joannes Baptista Carlone, az 1713. óta Egerben dolgozó nevezetes építész a Bródy Sándor utca — Széchenyi utca sarkán ma is álló szép, emeletes Életem legjobb nője Kedd, 20.00! Magyarul beszélő csehszlovák film. A vígjáték néhány éve készült, a mulatságos kalandok sorozatán át egy rosszul sikerült házasságot mutat be. A kisíiivatalnok is mfadenütt a világon nagy sikerrel vetítik, s az egész improvizáción alapult; a rendező színiiskolásokkal játszatta a szerepeket, s mindössze az alapszituációikat beszélte meg velük. Három néger testvér — két fiú és egy lány — egy napjáról szól a történetnek nem nevezhető Jelenet az „Egy év kilenc napja” című szovjet filmből. egy fiatal, csinos nőért el válik feleségétől, ám az új házasságnak is vannak hibái; az újdonsült féleségnek az isten pénze sem elég. A főszereplő pénzzavarában zseniális ötletet dolgoz ki: hogyan lehet egy nap alatt egymillió keresni? Nos, úgy, hogy él kell menni a bankba. No persze, ezt más is megtehetné, sikerre azonban csak az számíthat, aki birtokában van a nagy ötletnek... Magyar hangok: Földi Teri, Esztergályos Cecília, Kautzky József és Horváth Pál New York árnyai Szombat 22.00: Amerikai film a televízió Éjszakai előadás című sorozatának bemutatójaként. Régen láttunk már a tv-ben feliratos filmet, John Cassavetes filmje Ilyenként került képernyőre. Az eredeti cím „Árnyék volt, s 1960-ban a velencei fesztiválon a kritikusok díját nyerte etL Azóta OJfSÉiMj ML február 6„ szombat cselekmény, a baráti körükről, DELTA Vasárnap, iS.Ttü Ismét „közlekedési” Deltát láthatunk, az újdonságokról lesz szó. Elsőként a szuperszonikus verseny állásáról kapunk tájékoztatást: a TU 144. és a Concord fejlesztési eredményeiről. Egy csehszlo- véák konstrukció, a hátizsák-helikopter igen sok mindenre használható, a geológiai kutatásoktól, a különféle sportokon keresztül a vadászatig. A szárazföldi közlekedés területéről egy, az eddiginél olcsóbb, egysínű bánya vasutat és a belsőégésű motorokhoz szerelhető ügyes szerkezetet mutat be az adás, utóbbi a hatásfoknövelő, amely csak akkor kapcsolja be a gépkocsi hűtőrendszerét, ha arra szükség van. A vízi közlekedés érdekességei közül: hazánkban is kísérleteztek — bár csak csónakméretekben — az üvegszálas műgyantából készülő hajóteftekkel, lévén ez az alapanyag nem korrodálódó, nem korhadó. Most a nagyipari gyártásról ad hírt a Delta, s az ebből az anyagitól készülő nagy na jóról korabarokk lakóházát — és a barokk épületelemekből következtetve, nem sokkal későbbi lehet a jelenlegi Bródy Sándor utca 3. számú húz sem, ahol ma a „Jóbarát vendéglő” várja a jó barátokat ... A nevezetes „környékbeli” munkálatok pedig az 1700-ban alapított és a területünk déli oldalán lévő Szeminárium megvalósítása — valamint észak felől az akkor itt tevékenykedett jezsuiták építkezései voltak. Utóbbi miatt nem csoda, hogy akkor az utca alsó részét „Jezsuita lépcső” jelzővel illették..« ★ A város fejlődése azonban a XVIII. század folyamán a városfalakon kívül is nagymértékben megindult. Egymás után keletkeztek a külvárosok, a „hóstyák” és az 1760-as éveket követően a váróétól nyugatra kialakult az Eszterházy püspök által létrehozott és róla elnevezett Károlyváros, vagy amint abban az időben hívták: „Nova Civitas Carolina”. Énnek az új városrésznek egy lényeges darabja volt a Bródy Sándor utca felső végén létesült nevezetes művésztelep. Itt, a „művésztelepen* — a most Bródy Sándor utca 8. sz. házában lakott 1768. után Kracker János Lukács. Eger legnevezetesebb barokk festője. Kracker nemcsak nagy művész volt, de nagy bobéin Is: sok lakomát, tort, áldomást szórakozhatott végig! Az ő idejében nyílott meg a „Jezsuita lépcső” felső végén (a jelenlegi Bródy Sándor utca 7- és 9. számú házaknál) a környék egyik ■későbbi nevezetessége, a „Kacsa” kocsma, és ide járt társaival, legényeivel, a püspöki művészekkel együtt Kracker mesterünk, az előbb már említett vízlevezető árok helyén kialakított gyalogú ton és a városfalban akkoriban nyitott gyalogkapun át. Bizony közismert szórakozóhely lett a „Kacsa* (egy időben „Köhögő” címen is emlegették) — nem csoda, hogy még az ottani utca nevét is megváltoztatta: csakhamar ez mint „Récze köz” majd mint „Kacsapart” szerepelt a köztudatban. De sajnos a Kacsapart sem kerülhette el mindig a veszedelmeket. Így az Eger szinte egész belvárosát elpusztító 1800, majd 1827. évi tűzvész az itteni házakat sem kímélte meg, a Kacsa-épület, a Bodnár-ház, mind leégtek. Azonban a bajok később szerencsére jót is hoztak! Az 1800-as nagy tűz után merült fel ugyanis, hogy a „Kacsánál utca nyittassák”. Áz utcát először ott akarták vágni, ahol közvetlen a Szeminárium épülete mellett a már említett vízlevezető árok, majd gyalogos feljáró volt, de sok huzavona után mégiscsak a terület északi oldalán nyitották meg az új útvonalat, lebontották a fenti városfalmaradványokat úgy, hogy ezzel kialakulhatott a mai egyenes utca. A XX. századi „történelem” most már elég rövid. Itt volt a mai „Jóbarát kisvendéglő” helyén egy időben a „Fiume kávéház”, ahol — állítólag — Bródy Sándor és Erdős René gyakran találkoztak... A kávéház 1920—1921-ben megszűnt, később a „Kacsakocsma” majd legújabban a „Jóbarát kisvendéglő” lett az utód. ★ Most pedig az utolsó kérdés, amelyből tulajdonképpen kiindultunk: mit és miért bontanak a Bródy Sándor utcában? Lebontás alá esett a Bródy Sándor utca 5. számú ház teljesen és az ottani 3. számú ház nyugati fele. A most lebontott épületek helyére azután egy földszint plusz 3 emeletes új „palota” kerül a közeljövőben. Városrendezési szempontból pedig nem érdektelen, hogy a Bródy Sándor utca és a Foglár utca között egy új kis utcácska nyűik. Hevesy Sándor Háromszor telefonált, négyszer üzent. Végre összetalálkoztunk. Bejött, kényelmesen elhelyezkedett, majd beszélni kezdett: — En tulajdonképpen egy kis kollektívához tartozom. A munkatársaim egyszerű emberek, közülük némelyik nem is közénk való. Egyedül én rendelkezem érettségivel, a kollektívában így aztán nekem kell mindenki helyett mindent kigondolni. Viccesen szokták is mondani: — Te vagy az ész, Jancsikám, neked kell nyomni a sódert. Peckesen feszeng a széken, megigazítja a nyakkendőjét, majd apró fintorokat vágva folytatja: — Tudja, kérem, ezek az emberek nekem köszönhetnek mindent. Berkesnek is én jártam ki a jogos túlóradíját. A másik havernak pedig elintéztem, hogy szociális otthonba kerüjön az apja. Higgye el, egy lépést sem tudnak tenni nélkülem. Tehetetlen társaság az egész és csak azt várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. En, aki érettségivel rendelkezem, természetesen mindenütt feltalálom magam. En járok a főnökhöz, aki nem is tudom miért lett főnök, mert egy egészen szimpla kis ember. Csak ül egész nap a bársonyszékben és könyvekből tanulmányozza, hogy hogyan kell vezetni a gyárat. Elképzelhető, hogy egy ilyen igazgató egy fabatkát sem ér, és ennek természetesen mi isszuk meg a levét. Feláll a székről, idegesen megrántja magán a kabátot, majd újra leül. — En, kérem, olyan ember vagyok, aki mindig pontosan tudja mit, hogyan kell csinálni. Nekem nemcsak érettségim van, de az élet iskoláját is kijártam, és mindig az alkalmas pillanatban cselekszem. Mindössze az a tragédiám, hogy nem figyelnek fel rám a fejesek. Tavaly például elmeséltem egy újításomat az egyik kis nyikhaj mérnöknek és mit tesz isten, egy év múlva ő szedte fel érte a 20 000 forintot. Amikor felháborodtam, gúnyosan végignézett rajtam és azt mondta: t— Most aztán menjen a fenébe, Tímár. — Hát ilyen az én szerencsém, kérem. Olvasott ember vagyok, fiatal koromban még verseket is írtam, de „természetesen” soha sem leit belőlem költő. De ugyan nyissa már ki, kérem, az irodalmi lapokat és nézze meg azokat a verseket, amiket manapság írnak? Esküszöm, hogy némelyiknél már tíz évvel ezelőtt különbeket írtam, csak pechemre nem volt senki az írószövetségnél, aki felfigyelt volna a tehetségemre. Már a harmadik cigarettát nyomja el a hamutartóban, de még arra sem jut időm, hogy megmukkanjak. — Sok nálunk, kérem, a tehetségtelen ember. Pártvonalon futnak, ezzel-azzal bevágódnak, azután már kész is a kinevezés, jön a vastag borítékban a sok dohány. Engem tulajdonképpen az osztályfőnököm sajnált a legjobban, mert azt mondta, hogy egy megrekedt tehetség vagyok, aki soha sem bírt igazán kibontakozni. Különben,— hogy a szó köziünk maradjon — utálom a kiskaliberű embereket és azokat, akiknek nincs koncepciójuk, mert hogy a mi kis kollektívánknak én vagyok az esze, de más a vezetője, azt megértem. Tulajdonképpen nem vágyok rangra, hírnévre. Azt viszont elvárom a demokráciától, hogy vegyék észre a tehetségemet és ha nem is fizetnek érte, de legalább hasznosítsák a köz javára. Higgye el, kérem, tele vagyok nap, mint nap ötletekkel, elgondolásokkal, de nincs senki, ''aki meghallgatna, megértene. Arra kérem ezért, ha találkozik a „mélyentisztélt” főnökömmel, mondja el neki maga is, hogy én egy tehetséges ember vagyok. Engem nem szabad mellőzni, mert én, szóval én, több vagyok annál, ami vagyok_ . , Szalay István VWNWWVV XX Kürti András: XXIV. Azért hangsúlyozom miinő» ezt. hogy belássa: jó ügyet segít, ha rendelkezésünkre bocsátja a btorezgéssaám megváltoztatásának ön állal feltalált módszerét hogy ennek megfelelően ml is megváltoztassuk, módosítsuk regisztráló eljárásunkat — Nem értein ön* — adom a bambát —, hisz épp az előbb mondtam, hogy valószínűleg írok róla egy cikket Feltételezem, hogy ön Is tud olvasni. Ha nem, akkor majd felolvastatja magának valakivel. — Hm — mondja a Törpe — arra Is meg szeretném kérni Kopra urat hogy ne publikálja est a módszert — Miért? — A magyarázat kézenfekvő. ön azt is említette, hogy a biorezgésszám-változ- tatás bárki számára könnyűszerrel megoldható. — Pontosan ez a helyzet — Beszélt már valakinek err® a műveletről? — Még nem. — Nagyszerű. Kérem, ne Is tegye. Gondolja meg, ez veszélyeztetné egész ügyintézési rendszerünket Értelmét veszítené az a hatalmas regisztrációs munka is, amelyet eddig végeztünk. Meginogna, felborul ana a gazdasági, szociális és egyéb irányú menedzselés. Kezdve attól, hogy kétségessé válna egyszerű telefonkapcsolatok megteremtése, közönséges üzenetközvetítés, az egyéni szolgáltatás, egészen a nagy volumenű kereskedelmi és más ügyletek gyors, megbízható, írásos bizonylatok nélküli lebonyolításáig. Ameny- oyiben kérésünknek eleget tesz, csak velünk közli a módszerét nem ismerteti senkivel sem szóban, sem írásban, hogy anyagi kár ne a honoráriumot, amelyet a helyi lap fizetne érte. Ötven koronát. Nos? Hát a Törpére sok mindent lehet mondani, de hogy köny- nyelműen szórná a közpénzt, azt semmiképp. Egy hosszú ujjú férfipulóver árán venné meg zseniális felfedezésemet! Ez a fukarság viszont megkönnyíti számomra, hogy nagyvonalú Gráll-lovag lehessek. — Nem tartók igényt a honoráriumra — jelentem ki. — Elvi szempontból. Magyar újságíró csak olyan pénzt vesz fel, amelyért keményen megdolgozott. — Felnézek a mennyezetre, nem repedt meg, hja, a szolid dán építőművészet. — A biorezgésszám megváltoztatásának módszerét díjmentesen magyarázom el önnek. És önön kívül csak egyetlen aarlesi lakosnak. Ügy, hogy az illetőnek előbb szent esküjét veszem, miszerint a titkot csak sikkor hozza nyilvánosságra, ha ön nem tartaná be a feltételeimet. Személyes ellenőrzést nem gyakorolhatok, hat óra húszkor ugyanis elpöfögak a menet- rendszerű hajóval Áll az alku? — Milyen feltételei vannak Kopra úrnak? — Feltételeim a következők: először is... Mint római katona a vártán, úgy áll őrt kis Erik a fészer oldalánál. Lábánál a fedeles kosár, a zsákot a melléhez szorítja feltehetően azért, hogy a két hatalmas dog, Gorm és Helga ne köthessen közelebbi ismeretséget a cicávaL — Minden rendben? —• — Minden rendben. — Tessék, itt vannak a daxli gyerekek. Mind a három állatot éppoly ügyesen, ahogy elloptad, most gyorsan visszaszállítod. És ami történt, szigorú titok. Nem kérem rá a becsületszavadat, bátor és szilárd jellemű fiatalembernek ismertelek meg, fogadkozás nélkül is bízom benne, hogy nem árulsz eL Ojból felizzanak a maxi-i szeplők az arcán, tekintetéből árad a boldogság és a büszke öröm. Azt gyanítom, hogy ez a mai nap tulajdonképpen nem is az én nagy napom, hanem inkább na övé. Következik a hagyományai kézszorítás, aztán a kosár, a zsák, a kölyök már nincs sehol. A fészerhez ballagok, aora a reteszt, — Vége a rabságnak, fá-i padjanak ki a fényre, hölgyein) és uraim! Elsőnek a szemüveges íted lép ki Izgatottan néz körük —■ Hol a fiú? Csak nem történt véle valami?! — Nincs semmi baja. Eltekintve attól, hogy elszakadt a nadrágja és néhány karcolás van a kezén. Gondolom, ilyesmi már a múltban is előfordult nála, és a jövőben sem kizárt. Egyébként negyedórán belül Itt lesz. Pompás fickó, kitűnően oldotta meg feladatát, büszkék lehetnek rá. ________- . mitowie* é rje, kiutaltatom önnek azt kéttíme.
