Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Ufést tartott a megye! pártbizottság A helyes javaslatok megvalósítása elősegíti a pártdemokrácia szélesítését Á megyei párt-végrehajtó­bizottság jelentése a X. kong­resszus előkészületeinek, a választások lebonyolításának tapasztalatait összegezve snegállapította, hogy a tag­gyűlések és a pártértekezle- tek megfeleltek a várakozás­nak, elősegítették a politikai célkitűzések realizálását, ösz- szegezték és tudatosították a IX. kongresszus határozatai végrehajtásának tapasztala­tait, eredményeit; a beszá­molók és az irányelvek vitá­ja igazolta pártunk követke­zetesen marxista-leninista politikájának helyességét, realitását A kongresszusi készülődés növelte a párt te­kintélyét- erősítette vezető szerepének elismerését s je­lentősen hozzájárult a párt­demokrácia további erősödé­séhez, szélesedéséhez. Az irányelvek és a szervezeti szabályzattervezet vitája nö­velte a párttagság felelősség- érzetét mivel a széles körű vitán keresztül a párttagság is aktív részesévé vált a párt politikája alakításának. A választási időszakban erősö­dött a szervezeti élet, a párt- szervezet munkájának ered­ményessége, hatékonysága fokozódott, nőtt a párttagság aktivitása, a párttagság pél­damutatása, helytállása, erő­södött s jelentősen növeke­dett a párttisztseg tekinté­lye, a vezetőségi tagok fele­lősségérzete. A pártvezetés felfrissítésével, a bizalom erősödésével kedvező feltétel teremtődött a vezetés szín­vonalának emelkedéséhez, hatékonyabbá válásához, A pártélet pezsdüléséhez hozzájárult a pártcsöport- bizalmiak újjáválasztása, amely szerves részét képez­te a X. kongresszusra való felkészülésnek, összefüggött a vezetőségválasztásokkal. A pártcsoportok üléseiken 2046 pártbizalmit választottak. A megválasztásra kerülő párt- csoportbizalmiak több éves pártmunkás gyakorlattal ren­delkező, munkahelyükön pél­damutató, megbecsült pártta­gok, • többségük alkalmas feladata eredményes ellátá­sára. A taggyűléseken és a párt­értekezleteken elhangzott észrevételek és javaslatok 5 -sznosításával kapcsolatban a következőket állapította meg a rpegyei párt-végrehaj­tóbizottság jelentése. A járá­si jogú pártbizottságok — a megyei párt-vb 1970. novem­ber 20-i határozatának meg­felelően — napirendre tűz­ték és megtárgyalták az alapszervezeti vezetőségyá- lasztó taggyűléseken és párt­értekezleteken felmerült ja­vaslatok, észrevételek rende­zésének és hasznosításának tapasztalatait. Az illetékes párt-, állami. társadalmi és gazdasági szer­vek — mint ahogyan a je­lentés megállapítja — a hoz­zájuk eljuttatott kérdésekkel megfelelően foglalkoztak. Az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken, a csúcsvezető­ségeket választó összevont és küldöttgyűléseken, a közbe­eső, a járási és a megyei pártértekezleten összesen 7150 hozzászólás hangzott el. Mivel a hozzászólók többsége felszólalásában több témát érintett, a kongresszusi elő­készületek során közel 20 000 javaslat, észrevétel hangzott el. Általános tapasztalat, hogy a párttagság által szóvá tett problémák nem egyéni gon­dokat, személyes kívánalma­kat tartalmaztak, hanem olyan közösségi kérdések megoldásáról szóltak, ame­lyek a kollektívákat, párt- szervezeteket, pártszerveket, üzemeket és intézményeket érintenek. Ez a nagyfokú tar­talmas aktivitás tovább nö­velte a pártélet demokratiz­musát, a pártvezetés kollek­tivitását A taggyűléseken felvetett problémákat jegyzőkönyvben rögzítették, s ezeket a járá­si pártbizottságok rendsze­rezték, egy részét a pártérte­kezleten összegezték, s azok­ban állást foglaltak, míg a többieket a megyei pártérte­kezletnek továbbították, ame­lyet a megye kommunistái­nak legfelsőbb fórumai hasz­nosítottak, illetve továbbítot­ták a X. kongresszushoz. Az elhangzott feltevések, észre­vételek érintették gazdaság- politikai, gazdasági, szociál­politikai helyzetünket, ideo­lógiai és kulturális munkán­kat, a pártélet kérdéseit. Sok javaslat hangzott el a terme­lés és termelékenység növe­lése, a termelés szervezése, ellenőrzése érdekében, de sokan szóvá tették a jövede­lemelosztást, a párt gazda- ságirányítú-ellenőrző tevé­kenységét, beruházási politi­kánkat, a lakáshelyzetet, a párt eszmei-politikai nevelő- munkájának érvényesülését, a pártdemokrácia fejlesztésé­nek gondjait és lehetőségeit, az ifjúság és a nők helyze­tét, a párt tömegkapcsolatát, hogy csak néhányat említ­sünk a sok ezer javaslat, vé­lemény közüL A. megyei pártértekezlet ér­tékelte a javaslatokat, a vé­leményeket, s azok többsé­gével egyetértve határozattá emelte azt. A megyei hatás­körbe tartozó javaslatokat összegyűjtötte, s azok meg­oldására már intézkedés tör­tént, illetve egy részének megoldása folyamatban van. Egy-két példát erre: ifjúság- politikai kérdésekben elhang­zott az az észrevétel, hogy az állami, gazdasági, társa­dalmi szervek fokozottabban foglalkozzanak az ifjúság problémáival. A megyei párt­végrehajtóbizottság január 5-i ülésén a megyei tanács vb beszámolt az e téren vég­zett munkájáról és határozat született az ifjúság körében végzendő munka további fel­adataira. Még az első félév során a megyei tanács ösz- szehívja a tanácsi ipar, vál­lalatok, intézmények igazga­tóit, ahol közösen határozzák meg a feladatokat. Intézke­dés történt a munkaverseny további hatékonyabb szerve­zésére, támogatására és érté­kelésére is. Több olyan ja­vaslat, amelynek helyi inté­zése lehetséges volt, már megoldási nyert. A gyöngyö­si járási pártbizottság mel­lett működő pártépítési mun­kabizottság például az alap­szervezetek 40 százalékánál ellenőrizte a javaslatok érde­kében tett intézkedéseket. örvendetes, hogy az alap- szervezetek 92 százaléka gyorsan és hatékonyan rea­gált a javaslatokra, mindösz- sze négy-öt százalék azoknak az alapszervezeteknek a szá­ma, amelyek csak a járási pártbizottságok fellépésére intézkedtek. Különösen gyor­san és jól reagált a javasla­tokra, az észrevételekre a hatvani MÁV alapszerveze­te, az atkári és az apci köz­ségi pártszervezet. Ugyanez mondható el a kiskörei párt­értekezleten elhangzott ja­vaslatok ügyében tett intéz­kedésekről is. A megyei párt- bizottság elé kerülő jelentés a tapasztalatokat összegezve megállapította, hogy a párt­tagság által elhangzott kér dések, észrevételek, javasla­tok és problémái? megoldá­sára, hasznosítására párt­ái apszervezéteink és párt­szerveink a megfelelő és szükséges intézkedéseket megtették. A megyei pártbi­zottság hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is foglalkozni kell az elhangzott javaslatok­kal és megoldásúidat figye­lemmel kell kísérni. Ez a pártdemokrácia szélesedése, a párt és a tömegkapcsolatok szilárdulása szempontjából egyaránt rendkívül fontos kérdés. A megyei pártbizottság fel­hívta a figyelmet, hogy a jö­vőben is fordítsanak nagy gondot arra, hogy a taggyű­léseken, a választott párt­szervek ülésein elhangzott észrevételekre, vélemények­re, javaslatokra ugyanezeken a fórumokon választ kapja­nak a kommunisták. Mindez — mint ahogy a jelentés hangsúlyozta — elősegíti a pártdemokrácia szélesítését és a dolgozókkal, a köz­ügyekkel való fokozottabb tö­rődést A% 1013-íis nyomában — Nagyon jól tudjuk — kezdi Orosz Péterné a be­szélgetést —, hogy a nők tel­jesen egyenjogúak. Papíron. Én csak a mezőgazdaságban dolgozó nőkről beszélhetek, mert az ő helyzetüket isme- vem. Tudom, hogy mit dol­goznak és milyen körülmé­nyek között. Én is mezőgaz­dász vagyok. Orosz Petemé a Dél-Heves megyei Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségén dolgozik. A Gödöllői Agrár- ■ tudományi Egyetem elvégzé­se után jő néhány évei töl­tött a mezőgazdaság terme­lési vérkeringésében, majd a tanári katedrán keresztül a területi tsz-szövetségnél lá­tott újabb munkához. Az 101311970-es rendelet megje­lenése után a szövetség nő­bizottságának titkári teen­dőit is rábízták. — Mit is takar az 1013-as írendelet? _ Ez az a határozat, a mely a nők helyzetének ja­vítását mondja ki. Ennek alapján alakultak meg a termelőszövetkezetben a «0- , bizottságok, ___ — Eddig voltak nőtaná­csok. — Nagyon bízom benne, hogy nem egy formai artis­tamutatványról van szó. Bí­zom benne, hogy a nőbizott­ságok a nagyon is valóságos problémákra keresnek majd megoldásokat. Ehhez az volt az első lépés, hogy teljesen nyíltan és őszintén mérjük fel a jelenlegi helyzetet, hogy minden adminisztratív kimu­tatás helyett a teljes reali­tás talajáról induljunk el. Sajnos, a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők túlnyo­mó többsége képzetlen. A gazdaság szerkezetéről, fel­építéséről keveset tudnák, így nem is várható, hogy eredményesen tud­janak beavatkozni, ha valamilyen átfogó problé­mát kellene megoldani a sa­ját hatáskörükkel kapcsolat­ban. El kell mondanom őszintén, hogy jelenleg alig beszélhetünk önálló kezde­ményezésről A termelőszö­vetkezetek nőbizottságai ugyan megalakultak, a nő­bizottságok csak a termelő- szövetkezetek legmagasabb fórumának, a közgyűlésnek vannak alárendelve, mégsem tudják kihasználni súlyukat. Területi szövetségünkhöz negyvenhét termelőszövetke­zet tartozik, a szövetségi nő­bizottság legfontosabb fel­adatának tartom, hogy a nő­bizottságokat valódi érdek- képviseleti szervvé erősítse, hiszen a szövetség térületén dolgozó termelőszövetkezeti tagok negyven-negyvenöt százaléka nő, de van olyan termelőszövetkezet, ahol hat­van százalék fölé emelkedik az arányuk. — Nem akarok pesszimis­ta jóslatokba bocsátkozni, de amíg az lesz a legnagyobb probléma, hogy a nők télen szabás-varrás tanfolyamon vegyenek részt, addig túlsá­gosan nem látom komoly sú­lyát a szervezetnek. — Ez az. amit nem aka­runk. A nőbizottságok sszs­Javul a műszaki cikkek, stagnál a cipők és a bútorok minősége 12 ezer panaszból 8 ezer jogos — Az áruk többségének minősége az utóbbi időben javul, de sajnos, ez még nem általános, egy-egy cikkcso­porton belül Is gyakran vál­tozik a minőség. Mindeneset­re örvendetes, hogy például a műszaki cikkek többségé­nek jó minősége stabilizáló­dott, egyre kevesebb a pa­nasz a tv-készülékekre, a magnetofonokra és a háztar­tási gépekre, kielégítő és fo­kozatosan tovább javul az élelmiszerek minősége. — A minőség alakulása ér­zékelhetően lépést tart a pia­ci viszonyok változásaival. 1969-ben például, amikor az ipari üzemek egy része in­dokolatlanul nagy mérték­ben növelte exportját, s a belkereskedelem csak nehe­zen tudott kellő mennyiségű áruhoz jutni, a minőség is ész­revehetően romlott. Az áru­hiány miatt gyakran gyen­gébb minőségű cikket is kénytelen volt átvenni a ke­reskedelem, így a vásárlók pimaszainak a száma meg­nőtt. 1969-ben majdnem 13 ezer panasz érkezett a köz­szükségleti cikkekre, 12 ez­ren kifogásolták a KERMI- nél egyik vagy másik köz­szükségleti cikk gyenge mi­nőségét, 8 ezren jogosan. — A panaszok fele a cipők rossz minőségét teszi szóvá. A talp gyakran leválik, fug­ázik a felsőbőr, leszakadnak a díszítő elemek. Sok a kifo­gás a cipők nem kielégítő választéka miatt is. Kevés például a tartós strapacipő, némelyik vállalat szinte ki­zárólag divatcipőt hozott forgalomba. A felmérések szerint a tartósabb cipőkből is legalább annyira volna szükség, mint a divatcipők­ből, arányuk mégsem ha­ladja meg a 20 százalékot. — Változatlanul kifogásol­ható a bútorok minősége. A hibáknak csak egy részéért felelős az ipar, az áruk je­lentős része szállítás közben sérül meg. A fuvarozó vál­lalatok egy része tanfolya­mokat szervez munkásai ré­szére, s bútorok szállításá­hoz egyre több kamiont hasz­nálnak. — Határozott javulás ta­pasztalható egyes textíliák és a háztartás-vegyipari cik­kek minőségében, bár mind­két területen — különösen a textiliparban — még sok a javítani való: a műszálas vagy műszállal kevert anya­gokra most már viszonylag kevés a panasz, sok mű­szálas kelme azonban még most sem tartja eléggé a színét, 'göbösödi'k, vagy nyú­lik. A KERT II nagy hibának tartja azt is, hogy a textil­iparban, de másutt is. gyak­ran másod-, harmadosztályú, sőt, sokszor osztályon aluli terméket is első osztályba sorolnak. Ha ilyen eset az intézet tudomására jut, ter­mészetesen visszaminősíti, sőt, szükség esetén a forga­lomból is kitiltia az árut. — Egyéb szabálytalansá­gok esetén is intézkedik a KERMI, figyelmezteti a vál­lalatot. Legutóbb például azért lépett közbe, mert az angolszalonna és többféle töltelél-es áru zsírtartalma nagyobb volt a megenge­dettnél. A vásárlók és az intézet együttes fellépésének köszönhető az is hogy az utóbbi hónapokban halízű baromfi nem került forga­lomba. A tanyagazda Korát meghazudtoló fürgeséggel kalauzol a „birtokán” a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet új tanyaközpontjában. Ö ott a tanyagazda. Kiss István bácsi 1958-ban lépett be a közös gazdaságba, ahol először mint növénytermesztő brigádvezető, később pincemester, most pedig az új tanyán irányítja a munkát. Munka után este ha hazatér sem pi­hen. Tagja a közös gazdaság vezetőségének, tanácstag, a községben és az fmsz-nél is „ügyködik”, intézi az ügyes- bajos dolgokat. Pedig álcád tennivaló a háztájiban is, három tehenet kell ellátnia és a 430 négyszögöl szőlő gondozása is rá vár. Jól jön a háztájiban termett szőlő, különösen, amikor összejön a hat gyerek és az unokák is, egy asztalnál koccinthatnak a családfő terméséből. (Foto: Kiss Béla) A nch^zs^gek ellenére is Emelkedett a személyi a kisnánai Hunyadi Talán az utolsó percig is tamáskodtak az emberek Kisnánán, mert nem hittek abban, hogy a rossz időjárás miatt sikerülhet a tervezett részesedést biztosítani a tsz- tagolcnak. Ezért a zárszápi- adó közgyűlés előtt még elég borús volt a hangulat. A közgyűlésre sokan eljöt­tek a felsőbb szervektől, és a szomszédos tsz-ektől is. A megyei pártbizottságot Józsa György képviselte, a járási tői először váljanak értőivé feladatuknak, utána a kellő ismeretek birtokában avat­kozzanak bele munkaszerve­zési, bérezési problémákba. Használják fel szervezetüket arra, hogy családi gondokon segítsen, hogy megoldja a termelőszövetkezeteknél a gyerekek elhelyezését, böl­csődék létesítését, ahol le­het, keressen és találjon megoldást a nehéz fizikai munkák megkönnyítésére. Egyáltalán nem kis gondok ezek, de végre adottak a le­hetőségek, hogy megvalósít­hatók legyenek ezek az el­képzelések. A termelőszö­vetkezetek nőbizottságai ugyanis függetlenek, sem fe­lülről, sem oldalágról nem gyámkodik senki felettük. Tanácsokat adhatnak, s ha azok jó tanácsok, valószínű el is fogadják a bizottságok. A lényeg azonban az, hogy minden erejükkel saját prob­lémáik megoldása felé for­dulhatnak a nőbizottságok. Saját maguknak tartoznak felelősséggel saját problé­máik megoldása érdekében. fit A. tanácsot pedig dr. Géczy Jó­zsef vb-elnökhelyettes. Az elmúlt gazdasági év eseményeit, fáradozásait, a termelő munka eredményeit Dudás József tsz-elnök is­mertette a közgyűlés előtt. Elmondotta, hogy az időjá­rásnak meghatározó szerepe volt tavaly. Olyan következ­ménye is lett, amire alig volt még példa: szeptemberben még lehetett lábon álló ga­bonát találni a határban. Még a 250 hold új telepítésű szőlő sem adta azt, amit re­méltek. Sőt! Másfél millióval kevesebb jövedelmet tudtak biztosítani a szőlőből, mint amennyit terveztek. De nem keltett csalódást az állattenyésztés most sem. Kü­lönösen az előnevelt csirke bizonyult jövedelmezőnek. Az erdőgazdaság kellemet­len meglepetést okozott. Le­maradtak a tűzifa és a szer­számfa termelésében is. En­nek legfőbb okát abban le­het megtalálni, hogy nem rendelkeztek például motoros fűrésszel. Viszont a kőbánya sokat segített a gazdaság eredményeinek alakulásá­ban: még a másutt bekövet­kezett hiányokat is ellensú­lyozta. A továbbfejlesztése tehát feltétlenül szükséges. Ennek a jegyében vásároltak tavaly három gépkocsit és egy rakodógépet több mint egymillió forint értékben. Megépítették a kőbányához vezető utat is, amire 2,6 mil­lió forintot használtak fel. Az útépítés folytatódott a tanya­központban is. Erre több mint 2,2 milliót fordítottak. Az élet bebizonyította, hogy jó utak uélküi nem le­fovedelem Tsz-ben hét korszerű gazdálkodási folytatni. Csalódást kéltett viszont a vízmű építésének a lemara­dása. Már tavaly szeptem­berben el kellett volna ké­szülnie a vízműnek, de csak abban reménykedhetnek a legutóbbi ígéret alapján, hogy még februárban vizet kap a központi major. A község la­kossága, a tsz gazdái azért is számítanak a vízműre, mert erre alapozzák a víz­társulást, a jó ivóvíz intéz­ményes biztosítását közel harminc közkifolyó segítsé­gével. Ha a nehézségeket nem , hagyjuk figyelmen kívül, csak akkor kerül helyére a tervezett 44 forintos norma elérésének biztosítása végül ■ is De még ez a szám sem döntő. Sokkal többet monda következő: az egy dolgozóra jutó jövedelem most 12 902 forint, ami 555 forinttal ma­gasabb az előző évinél és az egy tízórás munkanapra jutó 71,91 forintos átlag, ami pe­dig 2,30 forinttal haladja meg a korábbi átlagot. A tsz-tagság tehát nem érezte meg a rossz időjárás kellemetlen következmé­nyéit, sőt: a közös vagyon is gyarapodott az elmúlt évben is. Mert most is bebizonyo­sodott: az emberi szorgalom, a lelkiismeretes munka sok nehézséget képes leküzdeni. (gmf) Mwüisie a 1S7JL tebrmáür ssaa&hsit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom