Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
Falusi po> iu.A, városi la- kások kapuin, ajtóin csöngetnek kopognak be ezekben a napokban az összeírok, hogy számbavégyék mindazokat, akik 1953. április 26-a előtt születtek, vagy ha később is születtek, de házasságuk folytán nagykorúak lettek. Több mint hétmillió választópolgárt írnak össze, hisz választásra kcszü! az ország. Néhány hét múlva, március 19-én lejár a r.égy évvel ezelőtt megválasztott ország- gyűlési képviselők és tanácstagok mandátuma. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával egyetértésben — benyújtott javaslatába Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa április 25-re kitűzte az általános választásokat. Választásokra készülünk, s ez — a sok politikai, szervezési, technikai tennivaló mellett — alapvetően a számvetés, a számadás időszaka. Visszatekintünk az elmúlt négy esztendőre, s elgondolkodunk ; jó politikára adtuk-e szavazatunkat, megfelelő embereket állítottunk-e képviseletünkben e jó politika szolgálatába, megvaló- sultak-e azok a célok, amelyeket a négy év előtti választási program megfogalmazott Négy évvel ezelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása arra szólította fel a magyar népet, hogy támogassa a párt , IX. kongresszusán megfogalmazott legfontosabb célkitűzéseket, vegyen részt azok megvalósításában. Olyan választási programot fogalmazott meg a népfront, amelyben „a párttagok és a pártonkívüliek, a különböző egyházakhoz tartozó hívők és a nem hívők egyaránt megtalálják helyüket azoknak az egyetemes nemzeti céloknak a szolgálatában, amelyeket mind.en hazáját szerető és a társadalmi fejlődést megértő, haladó ember elfogadhat.” A célok elérésének dörrtő feltételeként arra szavaztunk. hogy-erősödjék szocialista államunk, a nép hatalma, tovább demokratizálódjék állami és közéletünk, fejlődjék a szocialista demokrácia. Az országgyűlési ciklus utolsó ülésén megalkotta az • új tanácstörvényt, amely egyszerre szolgálja állami szervezetünk fejlesztését, az állami .tekintély 'és fegyelem szilárdítását, a felelősség növelését. a bürokratizmus leküzdését. valamint a he’yl tanácsok jogkörének, ön kormányzati jellegének növekedését A négy év előtti választási program meghirdetői, a program alapján megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok tiszta lelkiismerettel állhatnak a nép színe elé, mert túlnyomó többségükben mindent elkövettek, hogy a szavak tettekké váljanak a program gazdasági, kulturális, szocialista hazafiságot és nemzetközi szolidaritást szolgáló, békés külpolitikánk alaoelveit illetően. Elmondhatják és elmondhatjuk: a párt vezetésével, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömörülve, széles összefogással népünk élőbbre lépett a szocializmus útján. Nálunk ma már a legtermészetesebb dolognak számít, hogy elért eredményekről, megoldandó gondokról többes szám első személyben beszélünk. így van ez most is. Nemcsak azt vizsgáljuk, mérlegeljük: mit végeztek az országgyűlési képviselők, tanácstagok. Ezen is elgondolkodunk, de azon is, hogy mit tettünk együttesen jól és mit kell jobban tennünk a jövőben. Ez egész társadalmi rendünk és ' választási gyakorlatunk demokratikus jellegéből következik. Országunkban a Hazafias Népfront és vezető ereje, kommunisták pártja kéri a szavazatokat, de ennél többet is kér. Kéri, igényli a folyamatos cselekvő részvételt a célok kimunkálásában, ha Szükséges az. igazítás, akkor abban, de mindezek után a metva lost tusban. A szocialista haza csak az egész rríp egvüttes alkotásaként épülhet fel. A közös célra, a célhoz vezető. legalkalmasabbnak vél' útszakaszra is szavazunk április 25-én, amikor megválasztjuk az új országgyűlési képviselőket- és tanácstagokat/ -De nemcsak szavazunk, hanem választunk is. Sőt. a választást megelőzően kiválasztunk is — a jelölő gyűlés-kén. Az úi i el ölési eljárás két vonatkozásban is növeli jogainkat, fejleszti a választási eljárás demokratizmusát. Az egyik, hogy közvetlenül ránk, a jelölő gyűléseken részt . vevő választópolgárokra ruházza a jelölés jogát. A másik, hogv az eljárási módban nemcsak lehetőséget teremt, hanerrf mintegy ösztönöz is arra, hogv reaps társadalmi igónv esetén fost v-gv több i^löltet állítsunk. Ám a jogok növekedésével növekszik állampolgári felelősségünk is. Lelkiismereti kérdéssé válik, hogy olyan jelöltet — vagy jelölteket — támogassunk már a jelölő gyűlésen, aki — vagy akik emberi magatartásuknál, képességűiénél termiakarásuknál fogva a közösség érdekében képesek dolgozni az ország- gyűlésben, vagy a helyi tanácsokban. (J. R.) Hogyan dolgozott* s mit térré* a9 ahonyi gyár ? Ä negyedik ©téves terv végére a termelés értéke-.meghaladja a 400 maliiét fiatal, induló gyár a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyára. Ennél is értékesebb, hogy a gyár az elmúlt évben kétszer annyit termelt, mint 19G9-ben. Ahogyan Makai János, a gyár igazgatója elmondotta, a jelentős felfutás mögött 70 százalékban a termelékenység áll, és csak 30 százalék „írandó” a létszámra. Űj, komplett, korszerű gépsort kapcsoltak be a termelésbe, bővítették a doboz- és a pil- vertgyártó üzemek kapacitását is. Ezenkívül egy doboz- gyártó gépsort is üzembe helyeztek. Igaz, adóssága is van a gyárnak. A zárveret- és a pilvergyártásában elmaradtak a tervtől. Akadozott az anyagellátás, és a megrendelő vállalatokkal sem volt valami szoros a kapcsolat. Most azonban már túl vannak a „rendezésen”, ez évben maradéktalanul eleget kívánnak tenni ez irányú fel- ádataiknak is. Örömmel újságolta a továbbiakban a gyér igazgatója, hogy a megduplázott termelés mellett már kialakult a gyár törzs- górdáia, nagyon sok szakmáját értő, szerető dolgozója v p az üzemnek. Egyre szé- l-'adik 'a szoe»cd;sta munkn- i eny-mozgalom, egyre ti b szocialista kollektíva 1 ’at' magáról. Most már t vöalmi, szervezeti, politikai élete is van a gyárnak. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint 3,8 százalékos t Zrífejlesztést hajtottak vég- r \ természetesen differenciáivá a jókat, a legjobbaka*, ■ Íjukhoz .mérten, m?-- •: ve. Az új közgáz!ásó i ' 'yozók közismertek —■ 1 súlyozta az igazgató. I Irt hogy az idén, vagy jövőre hogyan tudják ismét a béreket javítani, az a munka- Jtól, a termelékenységtől íüyi majd elsősorban. Tovább kell korszerűsíteni a termelés szerkezetét, javítani a minőséget, a hatékonyságot. Végül a termekről, az elképzelésekről beszélt az igazgató. .Az 1971-es terv 12 százalékos termelésbővítést ír elő. Tovább bővülnek az üzemek,, megteremtik a feltételeit a horgonyhüvely- és a tubusgyártásnak is. Űj tubus- ■ gyártó üzemet építenek, és tovább korszerűsítik a gyár gépparkjait ■ is. A 12 százalékos termelésbővítést 70 százalékban termelékenységgel kívánják megvalósítani. A legfontosabb feladatok között szerepel továbbá: a minőség javítása, a selejt csökkentése, a vezetés, a termelés korszerűsítése. Vajon mit Ígér a negyedik ötéves terv az abonyi gyárnak? — kérdeztük búcsúzóul az igazgatót. Az abonyi gyár rendkívü’ biztató perspektíva előtt áll. Az előzetes tervek szerint a negyedik ötéves terv végére a termelés értéke meghaladja majd a 400 millió forintot. .Nncyon sok szép feladat áll a fiatal gyár- kollektívája előtt. —k— A terv*»t*« furcsa „S7w«-*****”: Koncentrálás helyett az erők szétíorgácsolása ? Nekünk mások, mi pedig másoknak tervezünk... MEGYÉNKBEN van egy nagyobb tervező vállalat, s egy-két kisebb iroda, s ugyanakkor jó néhány kivitelező vállalatnak, üzemnek és szövetkezetnek is van tervező csoportja, részlege. Azt természetesen nem lehet mondani, hogy a tervezési profilok teljesen azonosak, hiszen amíg az egyik helyen lakóépületeket, parkokat, irodaházakat, kereskedelmi, vendéglátóipari létesítményeket terveznek, addig másutt csak közművek, vízügyi, mezőgazdasági és kisebb ipari objektumok tervei készülnek. Ugyanakkor több olyan tervező kollektíva akad mégis. ahol szinte azonos rendeltetésű objektumokat terveznek. Például a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalathoz hasonlóan lakásokat, kisebb közintézményeket, kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket tervez a Szövetkezeti Kivitelező és Tervező Vállalat, a Heves megyei Beruházási Vállalat és a Heves megyei Tanácsi, Építőipari Vállalat tervező csoportja. Közműveket, utakat sem csak egy „cégnél” terveznek a megyében. Persze nem lakótelepi méretekben... Első — és felületes — végiggondolás után úgy tűnhet, hogy jól is van ez így, hiszen a több azonos tevékenységű vállalat nagyobb választékot, nagyobb konkur- renciát is jelent. Ha alaposabban szemléljük a kérdést, nem jutunk optimális következtetésekre. Tervezőktől hallottam (a statikusok „vándorlása” ezt különösen jól szemlélteti megyénkben, sőt megyénkből!), hogy. ez a helyzet igen jó melegágya az egészségtelen fluktuációnak is a tervezők körében. Egy másik nézőpontból további hátrányos körülményre is felfigyelhetünk: ahány külön iroda, csoport, részleg, annyi vezető, iroda- és adminisztratív apparátus. Arról nem is szólva, hogy e vezetők jelentős része kiváló tervező, s a vezetői poszt éppen a rajzasztaltól vonja el őket — sokuknak nem a legnagyobb örömére. A KIS LÉTSZÁMŰ tervező kollektíváknál az is számottevő hátrány, hogy egy- egy szakterületen legfeljebb egy-két azonos képzettségű, szaktudású szakember dolgozik, s nincs, vagy alig van mód egy-egy felbukkanó probléma megvitatására. Ez az oka annak is, hogy a kissé komplikáltabb és nagyobb kapacitást, igénylő tervezésekre nem is vállalnak, s nem is kaphatnak megbízásokat. Fűz esabonyi műanyagosok Mindezeken kívül akadnak még egyéb furcsaságok is a tervezés körül. Hogy, hogy nem, de elég gyakori eset, hogy az egri tervezők Budapesten, Miskolcon, Salgótarjánban, Sárospatakon terveznek postaépületet, irodaházat, munkásszállót, hidat, csatornát, a budapestiek, miskolciak, sőt debreceniek és nyíregyháziak pedig — Egerben, Gyöngyösön, Pétervásá- rán... Ez a „szervezés” — amely többnyire spontán jön létre — nemcsak kiszállási időben, s a személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásában jelent többletet —, noha ez sem jelentéktelen. hiszen hány meg hány alkalommal kell a tervezőnek* csak a kiviteli tervdokumentáció elkészítéséig a helyszínre utaznia tapasztalatok gyűjtés?, egy-egy részlet, vagy főbb probléma megvitatása végett? Ugyanakkor az esetek többségében vitatható, hogy mennyire jó az, ha a helyi sajátosságokat, igényeket, elvárásokat kevésbé ismerő tervező Kényszerül egy számára idegen városban, megyében egy-egy lakó- vagy középületet tervezni? Azonos szakmai képességeket, tudást figyelembe véve is lényegesen több időre van szüksége egy budapesti, vagy debreceni tervezőnek egy egri létesítmény terveinek elkészítéséhez, mint aki itt él. A MEGYEI TANÁCS tervosztályától, a beruházási vállalattól és a megyei tervező vállalattól szerzett adatok szerint megyénk tervezői 1970-ben közel ötven megyén kívüli objektumot terveztek. Ugyanakkor a tervezési díj nagyságát tekintve a következő érdekes statisztika állítható össze: megyénkben a tanácsok által lebonyolított beruházások összes tervezési díja 4,5 millió forintot tett ki a múlt évben, amelyből mintegy kétmillió forintot megyén kívüli tervező vállalatoknak fizettek ki. Ez az arány t lényegesen eltolódik a beruházási vállalat által lebonyolítóit beruházások tervezési díjainál a megyén kívüli tervező vállalatok javára, mert 1970-ben a kifizetett több mint 15 millió tervezési díjból, alig 5 milliót fizettek' a megyén belüli tervező cégeknek. Ezt természetesen elfogadható' módon indokolják azok a nagyobb beruházások (Cse boksza ri lakótelep, hatvani lakótelep, leendő megyei kórház, Centrum Áruház) amelyeket — a jelenleg szétforgácsolt helyi erőkre tekintettel — csakis az olyan legnagyobb és legjobban felszerelt. országos tervező vállalatok tervezhettek. mint a KÖZTI, a LAKÓTERV és a MÉLYÉP- TERV. MIT KELLENE hát tenni, s egyáltalán miért érdemes ezekről a tervezésbeli furcsaságokról beszélni? — Az újságíró nem vállalkozhat arra, hogy különféle recepteket adjon, szentenciákat mondjon. Az tény, hogy Egerben rövidesen egy kilencemeletes irodaházat megtöltő vállalattá duzzad KEV1TERV (Kelét-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat) elnevezéssel az a jelenleg alig 10—IS tervezőből álló kollektíva, amely most az egri Technika Háza néhány szobáját foglalja eL A jelele és a név szerint e2 a tervező vállalat területileg és szakág szerint is a szellemi és az anyagi erők koncentrálására törekszik, s valahogy —, ha ez az időben visszamenőleg - már nehézen is oldható meg — ebben az irányban kellene a többi tervező kollektívát is fejleszteni. Faludi Sándor Öiven cölöpön múlik egy hatmilliós üzemház felépítése ... ? Három éve „hívták életre” a füzesabonyi Vegyes Ktsz műanyag részlegét. Negyven női dolgozónak ad munkát a kis üzem, ahol 30 különféle terméket készítenek. Az eltnúlt évi termelési értékük két milVó forint volt, amely ez évben jelentősen több lesz, hiszen január hénapbaú 330 ezer fősínt ér+ékű árut termelte’:. A megrendelőktől függően háztartási felszereléseket, sőt időnként ‘műanyag játékokat is gyártanak az üzemben. (Foto: Kiss Béla) A Hevesi Háziipari Szövetkezet termékeivel évek óta felzárkózott a közkedvelt cikkeket gyártó cégek sorába. Népi szőttesei, ízléses, modern hímzései és ruhái, faragott bútorai már határainkon tói is ismertek. Évente sok megrendelést kapnak belföldről és külföldről is. Természetesen, ahogy az igények növekednek, úgy bizonyul szűknek, korszerűtlennek a jelenlegi üzemház és az alkalmazott technológia. Ennek felújítása már nein lenne gazdaságos, ezért a szövetkezet vezetősége az OKISZ, a nagyközségi és a járási tanács anyagi támogatásával új üzemiiáz építését és korszerű gépi berendezések vásárlását határozta el. Az új emeletes üzemház terveit el is készítették Budapesten, az Ybl Milliós Szövetkezeti Tervező Intézetben és elkészült a költségvetés, is, amely szerint az építkezés hatmillió forintba kerül. A hevesiek a helyi járási tanács kommunális üzemével kötöttek szerződést az építkezésre. A munka 1970 őszén meg is kezdődött, de az alapozó földmunkák sb- rán a leendő épület egyik falát tartó hosszú földréteg megsüllyedt és nyomban feltört a talajvíz. Mint utóbb kiderült, a tervhez csatolt geológiai és statikai vizsgálatok eredményei nem bizonyultak hitelesnek ... ! Az építkezést emiatt le kellett állítani, s pEl-naínyi- lag sem dolgoznak a munkások. Ahhoz, hogy az építkezést folytassák, tervmódosításra van szükség, ami 250 ezer forint plusz költséget jelent a szövetkezetnek. A statikusok szakvéleménye szerint csak cölöpökre lehet felépíteni az új üzemházat. Ehhez azonban ötven, egyenként hat méter hosszúságú cölöpre lenne szükség, amit egyelőre nem tudnak beszerezni a hevesiek, mert nem kapható ... Az új üzemházat, zavartalan építési körülmények között a jövő év végére kellene átadni, rendeltetésének, dp a pillanatnyi állapotokat figyelembe véve, ez kétséges! Pedig amennyiben határidő- módosításra kerül sor, úgy a termelésben és a nyereségben mintegy másfél millió „nem tervezett” kiesés jelen ©cene ..! Nem beszélve arról, hogy az új üzemházban, a korszerű gépek mellett 128 női dolgozó, valamint csökkent munkaképességű jutna munkalehetőséghez. A szövetkezet ezzel jelentősen hozzájárulna a járásban a nők foglalkoztatási gondjainak megoldásához ... Az építkezés sikere a továbbiakban tehát az ölvén cölöpön múlik! Reméljük, hogy lesz olyan vállalkozó szerv az országban, amely a hevesiek segítségére siet és legyártja, leszállítja a néí- kiilözheíeí’en cölöpöket, s nem kell „felborítani” a tervezett átadási határidőt...! (men túsz) MJäniiiwg! 197L február 84, mméSá,
