Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
;: Pénttk esti külpolitikai kommentárunk A tű foka A NYUGATNEMET Szociáldemokrata Párthoz közelálló Telegraf cimű nyugat-berlini napilap pénteki elsőoldalas, vastagbetűs címe: „Szövetséges képviselők megerősítik: haladás a berlini tárgyaláskon”. (Mint ismeretes, csütörtökön zajlott le ebben a kérdésben a négy nagyhatalom tizenötödik megbeszélése.) Más nyugat- berlini lapok is optimista hangot ütnek meg, kiemelve, hogy a találkozóról kiadott, angol nyelvű közleményben a korábbi „találkozó” szó helyett most a „tárgyalás” szó szerepelt. A nyugatnémet lapok pénteki számai is „bizonyos haladásról” számoltak be, a négy nagyhatalom nagyköveteinek találkozójával — azaz mondjuk most már mi is a kommüniké szövege szerint — tárgyalásaival kapcsolatban. Pénteken Willy Brandt is újból nyilatkozott a kérdésről. Mégpedig a szociáldemokratákhoz közelálló Frankfurter Rundschau című napilapnak. Interjúvolója az a Rolf Breitenstein nevű újságíró volt, aki — olvasóink közül talán sokan emlékeznek rá — a Magyar Televízió egyik legutóbbi külpolitikai fórumában is szerepelt. A tudósító megkérdezte a kancellárt: az európai egyhülésnek vajon a nyugat-berlini kérdés tűfokán keli-e áthaladnia? Vagy arról van-e szó csupán, hogy Nyugat- Berlini nem szabad kikapcsolni az enyhülés folyamatából? t BRANDT arról beszélt válaszálban, hogy az enyhülés hosszú folyamat, s abból Berlint nem szabad kikapcsolni Azonban: „Ebben az összefüggésben semmiféle feltételt nem szabtunk a Szovjetuniónak, csupán nyíltan utaltunk erre a tárgyi összefüggésre és az ezzel kapcsolatos érdekeinkre” mondta. Ebben az állásfoglalásban az az érdekes, hogy nem óhajt jogi összefüggést felállítani a szovjet—nyugatnémet, illetve lengyel—nyugatnémet szerződések bonni parlamenti ratifikálása és a nyugat-berlini kérdés rendezése között Nem teszi függővé egyiket a másiktól, amint azt korábbi hivatalos és félhivatalos bonni nyilatkozatok már megtették —, és amint ezt a keresztény- demokrata ellenzék követeli. ILYEN ÖSSZEFÜGGÉST nem is lehet teremteni. A Szovjetuniót és a szocialista tábort ilyen tételekkel nem lehet zsarolni. Másrészt kétségtelenül van összefüggés —, csak másfajta. Az európai enyhülés tűfokán —, hogy kölcsönözzük frankfurti kollégánk kifejezését — a nyugat-berlini kérdésnek csakugyan át kell haladnia. Olyan értelemben, hogy az NSZK-nak előbb-utóbb be kell látnia: szükség van bonni részről annak hivatalos deklarálására is, ami tény és realitás. Mégpedig: hogy Nyugat-Berlin nem része Nyugat-Németországnak, s hogy mindenfajta nyugatnémet politikai demonstráció, amelyet Nyugat-Berlinben rendeznek, csak a reakciós- revizionista erők malmára hajtja a vizet, ártva ezzel az európai enyhülés béke és biztonság ügyének. Lunohod t. 5228 méteres útja A Lunohod 1. szovjet automatikus berendezés — amelyet múlt év november 17-én juttattak a Hold felszínére —. teljes egészében teljesítette háromhónapos munkaprogramját a Hold felszínén és folytatja a kísérleteket az Esők tengerének térségében. Múlt év november 17-től ez év február 19-ig 63 ízben létesítettek kapcsolatot a Luno- hoddal és ennek során nagy mennyiségben szereztek tudományos információkat. Az önjáró laboratórium a négy Hold-nappal alatt 5228 méteres utat tett meg. Szerkezete és rendszerei jól viselték el a lényeges hőmérsékleti változásokat. Mir'frri* Mosxtfrában A 10. ülésszak sok lekiilelben járult hozzá a Szovjetunió ás Magyarország közötti gazdasági együttműködéshez MOSZKVA: Moszkvában pénteken befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 10. ülésszaka. Ezt követően a KGST-palotában a két kormánydelegáció vezetője, Apró Antal és Mihail Leszecs- ko miniszterelnök-helyettesek aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. A kiadott hivatalos közlemény rámutat arra, hogy a bizottság ülésszakán elemezték a legutóbbi ülésszak óta eltelt időszakban megvalósított gazdasági együttműködés eredményeit. Ezeket a felek a következőkben foglalták össze: — 1970. szeptember 15-én több éves, széles körű egyeztetés eredményeképpen befejeződtek az 1971—1975. évi képtdvírónkon érkezet A salgonl intervenciós csapatok az amerikai légitámogatás ellenére kemény ellenállásba ütköztek és súlyos veszteségeket szenvednek a laoszi hazafias erőkkel folytatott harcokban. Kép: A harcokban megsebesült saigoni katonák elszállításra várnak. (Telefoto — AP— MTI—KS) Igen, a holdjáró automata és a földi gépkocsi: a Lunohod 1. és a nemrég hazánkban is nagy érdeklődéssel fogadott Zsiguli jelképes összefoglalónak is beillik, ha a kilencedik szovjet Ötéves terv irányelveinek szám- és adattengerében a lényeg világítótornyának fényét követjük. Hogyan lehet a holnap tennivalóit felvázoló tervet a már járó égi és földi kocsikkal magyarázni? Az ellentmondás csak látszólagos, amint ez az alábbiakból1 kitűnik. Az első nyugati kommentátorok szenzációként jelezték, hogy az új ötéves tervvel a Szovjetunió „arccal a fogyasztó felé fordul”. Ennek kétségtelen alapja az, hogy a tervidőszakban gyorsabb ütemben fejlesztik a fogyasztási cikkek gyártását, mint a nehézipart. Ez természetesen óriási jelentőségű a szovjet emberek életszínvonalának további emelése szempontjából — de hiba lenne azt hinni, amit pedig az „arccal a fogyasztó felé” óhatatlanul sugall, mintha az emberi oldal eddig háttérbe szorult volna. Fölösleges ta'án külön emlékeztetni rá, hogy a forradalomnak, az új társadalom építési programjának eleve az volt a célja és értelme, hogy az egykori cári Oroszország, a mai Szovjetunió lakóinak életét — éppen az igazságos, kizsákmányolásmentes társadalmi berendezkedés alapján — szebbé és jobbá tegye. Ehhez azonban eoy kör. - nagyságú r>re-,jn , 7-i 7-„7t„tf em"lrti Holdkocei és Zsiguli az agyaglábú óriást — acél- lábakra kell állítani, ipart, korszerű mezőgazdaságot kellett teremteni. Mégpedig hihetetlenül nehéz körülmények között: előbb a világimperializmus intervenciójával, majd a hitlerista pusztítással szembeszállva, s a kétszeri újjáépítés időszakában is vállalva a nemzetközi helyzet által megkövetelt katonai felkészülés nyilvánvalóan szükséges terheit. Kell-e mondani, hogy mindez nem öncél volt, hanem éppenséggel a célhoz, az emberi élet igazi kiteljesítéséhez vezető út első lépcsőfoka, megalapozása. Most, hogy az alap megépült, sor kerülhet az életszínvonal nagyobb léptékű emelésére. Amikor azonban az alapról beszélünk, nemcsak arra gondolunk, hogy a Szovjetunió ipari potenciáljának kiépítése lehetővé tette a könnyűipar fejlesztését, és a mezőnazdaság felfuttatását is (amihez gépek, és vegyianyagok kellenek), hanem arról is beszélünk, hogy az eddigi ötéves terveiméit elvitathatatlan részük van az életszínvonal megalapozásában. Itt utalnánk vissza először a jelképül választott kocsipárra: a holdjáróra és a Zsigulira. Nem mintha — az automobilizmus fejlődése ellenére — a gépkocsi lenne az életszínvonal mércéje: annál alapvetőbb szükségleteké az- " Sr, A Tra a- :r,r-v, alkalmas e* a )(Iképpár. hogy a. hűről óddal a szovjet technika és ipari potenciál árta7áws fejlettséget, közkeletű szóval, világszínvonalú teljesítőképességét, a Zsigulival pedig a v.nn\ot politikai és gazdasági vezetés földi dolgok iránti fogékony érdeklődését példázza. Ez természetesen nem véletlen: az SZKP programja kimondja, hogy a Szovjetunióban mindennek az ember nevében és az ember javára kell történnie. Az „arccal a fogyasztó felé” ennyiben tehát éppenséggel nem fordulat, hanem egy következetes irányzat következetes és folyamatos végrehajtása. S a XXIV. szovjet pártkongresszus elé terjesztett ötéves tervjavaslat ebben a vonatkozásban is az előzményekre, különösen a XXIII. kongresszuson jóváhagyott nyolcadik ötéves terv eredményeire épül. Talán mindennél világosabbá teszi ezt a „staféta ’-jelleget, hogy az utóbbi tíz esztendőben több mint százmillió szovjet ember költözhetett új otthonba, s a most kezdődő új ötéves időszakban — a terv irá nyelveinek megfelelően — több új lakás épül, mint az előzőben. Ez a gyako dalban azt je'enti h-gy a Szovjetunió7 an 'okozci' osan teljesen felújítják a lakásalapot. Az ember — ahogy mondani szokás — a „piacról él”, ezért — bár nem szeretnők számokkal túlterhelni az olvasót, — hadd említsük meg, hogy az előző ötéves tervben az egy lakosra jutó reáljövedelem kereken egyharmadá- val emelkedett, miközben bevezették az ötvanos munkahetet és a mezőgazdasági szövet ke atokhn is munkabér jellegű bi^osított jövedelmet, tovább 'közeledett egymáshoz a falusi és a várisi lakosság életszínvonala.' Most az új ötéves terv a reáljövedelmek ugyanolyan arányú növelését írja elő, mint az előző, s a mezőgazdaság és a könnyűipar intenzív fejlesztésével azt is biztosítja, hogy ezt a megnövekedett és tovább gyarapodó jövedelmet az emberek minél szélesebb választékú és korszerűbb cikkekre költhes- sék el. Ugyanakkor nemcsak a „borítékba” kerül több, hanem a „borítékon kívülre”, az úgynevezett társadalmi fogyasztási alapokba is: abba a nagy közös kasszába, amelyből a felemelt nyugdíjakat és ösztöndíjakat, az egészségügy, az anya- és csecsemőt étiden, a n'polc- ta's fejlesztésének k itté gait fedezik. Ez a „több” — az új ötéves tervben 40 százalékos emelkedést jelent! Hold1 öcsi és Zsiguli: igen. a kettő eddig is, ezután is együtt jár. Abban az érte lemben is, hegy az ötéves terv irányelvei azt is felada túl tűzik ki, hogy a népgaz daságban hasznosítani. tehá‘ a mindennapok gyakorlati szükségleteiben sz’v’én a?- kal~or.~ni kell az űrkutatás eredményeit. Végül pedig a modernség, a m’n és hatékonyság falképek vt is temflnk i 'ill tésf a hun okodról és a Zsi gv.liról. Az életszínvonal emelése ugyanis elválaszthatatlan a termelékenység' "l — amelynek fokozását az új szovjet ötéves terv szintén célul tűzi ki, — a jobb, észszerűbb, gazdaságosabb munkától. Elfogyasztani csak a~t lehet, amit megtermelnek. Az új szovjet ötéves terv irányé7 vei ezért eg:,'szerbe f "diditek, n-ccal a fogyasztó fc'é és egy személyben a termelő felé. Jelképekben fins' ive: a holdjáró sem megy föl a Hordra magó*6l, és z Zsigulit is meg kell építe i előbb — s csak aztán lehet a volánja mellé üíai. E. T. magyar—szovjet tervkonzultációk, amelyeknek egyik fontos, új vonása volt, hogy növekedett a hosszabb távra szóló együttműködési egyezmények szerepe; — a két ország ötéves terveinek koordinációja alapján, 1970. december 14-én aláírásra került az 1971—75. évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás, mely előirányozza a két ország kölcsönös áruszállításainak több mint 55 százalékkal való növelését az 1966—1970-es évekhez viszonyítva; — a két ország külkereskedelmi szervei eredményes munkát folytatnak az 1971— 1975. évre szóló árucsereforgalmi megállapodások realizálása érdekében. Az 1971. évre előirányzott kölcsönös szállítások több mint 90 százalékára már magánjogi szerződéseket kötöttek és a korábbinál nagyobb szerephez jutnak a több évre szóló magánjogi szerződések is. A műszakl-tudományoe együttműködés területén 1970-ben 300-ra növekedett az együttműködésben részt vevő szervezetek száma, ami 1965-höz viszonyítva csaknem tízszeres növekedést jelent. Tovább szélesedett a magyar és a szovjet minisztérium közötti közvetlen együttműködés. A bizottság ülésszakán megvizsgálták a Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma, valamint a Szovjetunió mező- gépipari, vegyipari, gépgyártási és villamosipari minisztériumai közötti szakosítási és kooperációs megállapodások létrehozására irányuló tevékenységet és egyetértettek az előkészített egyezmények aláírásával. Megfelelő útmutatást adott a bizottság további szakosítási és kooperációs egyezmények előkészítéséhez mind a termelés, mind a tudomány területén. Foglalkozott továbbá a bizottság Magyarország és a Szovjetunió mezőgazdasága és élelmiszeripara közötti együttműködés kiszélesítésének kérdéseivel, az együttműködés szabályozására és fejlesztésére megfelelő határozatokat hozott A bizottság 10. ülésszaka ia sok vonatkozásban járult hozzá a két ország közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséhez, figyelmbe véve a KGST 23. és 24. ülésszakán elfogadott határozatokat a nemzetközi szocialista integráció kibontakoztatására. A bizottság ülésezése a kölcsönös egyetértés és baráti együttműködés szellemében folyt. e Az ünnepélyes aláírások után, amelyeken jelen volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, Mihail Le- szecsko és Apró Antal beszédet mondott. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken reggel a katowicei vajdaságba érkezett. Délelőtt a „Lenin” szénbányába látogatott, ahol találkozott élenjáró sziléziai bányászokkal, majd a Dabrowa-Gorniczai „Dzierzynski” kohászati vállalatnál a sziléziai kohász élmunkásokkal folytatott eszmecserét. ★ Manlio Brosio, a NATO főtitkára pénteken ismét elutasította az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének gondolatát. Az európai biztonsági értekezlet összehívásával kapcsolatban pedig ugyanazokat a feltételeket támasztotta, amelyeket az észak-atlanti szövetség domináns hatalmai Az európai biztonsági konferencia előfeltételeként Brosio, a Nyugat-Berlinnel kan csolatos ..kielégítő me"álln podást” ielölte m^g. s ért minimális követeim'nyne1 " nevezte. Emellett art síig-' marta, hosv a konferencia gyengíti majd a NATO-t. ★ A Nhan Jan, a Vietnam Dolgozók Pártjának lapja pénteki számában kommentárt fűz Nixon elnök február 17-i sajtóértekezletéhez A kommentár megállapítja, hogy az Egyesült Államoknak és saigoni bábjaiknak laosz el’eni agresszióé támadása. az indokínai háború Jd terjesztése meglehetősen nehéz helyzetbe sodorta az j amerikai kormányt. Hiszen j az egész virág— beleértve j az Egyesült Államokat is — j tiltakozik az agresszió ellen. * Az indokínai népek a szocialista és más országok segítségére támaszkodva, eltökélték, hogy fokozzák az amerikai imperialisták és saigoni bábjaik elleni harcot mindaddig, amíg teljes vereséget nem mérnek rájuk. ^ Az Alexandriában időző Tito jugoszláv elnök pénteken délelőtt vendéglátója, Anvar Szadat társaságában visszaindult Kairóba. Tito két napot töltött a Földközi-tengeri kikötővárosban. s folytatta megbeszéléseit Szadat elnökkel. P ORTJElíN Tíi l/MK Pénteken Galyatetőn, az országos bajnokságon újabb hat számban dőlt el az elsőség sor- '.1. Eredmények: Ifjúsági 4x5 km váltó: 1 BKV Előre (Ráez. Német. B tia, Henrik. Lehozzki) 1:20.12 óra Ifiúsó 4x4 km leány vál'-i: 1. BKV Előre „A” íMonorj, Vincze, Ventics. Békoffi) 1 13.54 óra. Felnőtt síugrás középpé- n- con: 1; Gallér Mil M I) 2"° 9 pont (57 m 56m) Csr> patban. 1 Ep. He 1 (Gellár L. Molnár Gy Molnár G ) 554 pont. Junior síugrás: 1. Molnár Gvula (Bp, Honvéd) 200.8 p. (52. 54), 2, Szép (Gyöngyösi ' ÁVi ’73,9 p. (49 47,5). ’ Csapatban: 1 Bp ííorr’-'d „A” Molnár Gy.. Molnár G. Román) 494.4 p., 2. Gyöngyösi MÁV 474,5 p. Sépkocs- »verem’nvlieiétköiivir sorsolás 1971. február 20., szombat Pénteken délután Budapesten az Egyetemi Színpadin megkezd- -d-Ht . a gépko- v - ny 0i €iri eny b c • ttrtk o ny v^k •33. sorsolási#. A hu/.-ist k'-vt részletben — pénteken és szombaton — bonyolítja le az Országos Takarékpénztár. A sorsolásokon az október 31-ig váltott és január 31-én még forgalomban volt betétkönyvek vesznek részt Az első napon a Budapesten váltott 62 704 tízeze: forintos betétkönyvre 6< autót, a 260 222 ötezer forintos betétkönyvre pedig 13! gépkocsit, összesen 322 92< betétkönyvre 204 nyereményautót sorsoltak ki! Szombaton reggel 9 óra: kezdettel a v déken váltotl öt- és tízezer forintos betétkönyveket sorsolja«.