Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
A kollektív szerződés — kollektív munka Három év óta kollektív szerződés szabályozza a vállalatoknál a munkával, a munkakörülményekkel és a munka díjazásával, elismerésével kapcsolatos kérdéseket, a dolgozók és a vállalat jogait és kötelezettségeit. Á régebbi, minden vállalatra egyformán érvényes központi szabályozást olyan helyi megállapodások váltották fel, amelyek számolnak a munkahelyi sajátosságokkal, speciális helyzettel és ezért jobban megfelelnek mind a'vállalat, mind a dolgozók érdekeinek. A hároméves tapasztalatok alapján megérett az idő arra, hogy a kollektív szerződések nagyobb előrelátással, hosszabb távra, a negyedik ötéves terv időtartamára készüljenek. Ugyanis a kollektív szerződések egyes fejezetei nem igényelnek minden évben újból szabályozást, változatlanul fenntarthatok rosszabb időn át — feltéve, hogy első kidolgozásuk kellő körültekintéssel történik. Azok a fejezetek viszont, amelyek nem állták az idő próbáját, vagy a körülmények változása következtében nem megfelelőek, elvesztették időszerűségüket, módosíthatók az ötéves szerződés keretében is, amikor ez szükségessé válik. Így a szabályozás biztonságot adó folyamatossága és a mindenkori feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás c^gyszerre érvényesülhet Most az új kollektív szerződések kidol- $ozásaköT”ebből nagyon fontos következtetéseket kell levonni. Mindenekelőtt azt, hogy a kollektív szerződés stabil fejezeteinek kidolgozásához az eddiginél alaposabb tájékozódás, részletekbe menő információk, az érdekeknek körültekintőbb egyeztetése szükséges. Az elmúlt éveikben részben időhiány,, részben a feladat újszerűsége, szokatlansá- ga miatt viszonylag szűk kör, a munkaügyi apparátus, a Jogász és néhány szakszervezeti aktivista foglalkozott az egyes fejezetek kidolgozásával és megszövegezésével. A termelés különböző poszton dolgozó irányítói raean vettek részt a munkában, s érdemben m dolgozók részvételéről is csak kevés helyen lehetett beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetet vitára bocsátot- ték, kérték él meg is kapták a dolgozók javaslatait, de a vitára bocsátott szabályozás annyira végleges volt, hogy szinte kizárta a mérlegelés, az érdembeni módosítás lehetőségét, legfeljebb arra adott alkalmat, hogy a dolgozók elmondják kívánságaikat, a reális lehetőségektől olykor távol álló Ígér ayeiket A kollektív szerződés elnevezéséből értés lemszerűen következik, hogy az egyik megállapodó fél a dolgozók kollektívája, tehát a döntésnél is a kollektíva választása, állás- foglalása a mérvadó, s az aláírás hivatalos aktusánál a szakszervezeti tanács a kollektíva képviseletében jár eL Ennek az elv- oek a kollektív szerződések kidolgozásának, előkészítésének egész folyamatában érvényesülnie keik Előkészítő bizottságokra változatlanul szükség van, hogy az adott területhez legjobban értő, a munkaügyi, jogi szakemberek, a termelés különböző posztjain dolgozó gazdasági vezetők, a szakszervezet legtapasztaltabb aktivistái a különböző rendéletek, s a vállalat anyagi helyzetére jellemző információk birtokában nyers tervezetet készítsenek tárgyalási alapul. De a dolgozók érdeklődésére, aktivitására csak altkor számíthat a tervezet, ha több változatú megoldásokat tartalmaz, ha a változatokhoz felsorakoztatja a mellette és az ellene szóló érveket, ha indokolja a javasolt szabályokat, intézkedéseket. Előfordul olyan nézet, hogy az ilyen vita és széles körű véleménycsere megnehezíti a helyes álláspont tisztázását, mivel a kollektívában ahány ember, annyiféle érdek és annyi vélemény is lehet. Tény, hogy az emberek gondolkodása, igénye, szükséglete nem egységes és nem egyforma. Sokan sokféle szemszögből közelítik meg az előterjesztett javaslatot, s nyilván ütköző érdekek is létezhetnek. De ha az előterjesztés tárgyilagosan indokol, adatokkal dokumentál, minden bizonnyal az az állásfoglalás kerekedik felül, amely a túlnyomó többség érdekeit szolgálja. Az így hozott döntéseket a kollektíva magáénak érzi, s aktívan közreműködik a végrehajtásban, a közös akarattal elhatározott intézkedések megvalósulásának ellenőrzésében. Az új rendelkezések —, amelyek évente beszámolásra kötelezik a vállalatok igazgatóit a kollektív szerződés megvalósulásáról — ebben a kérdésben is nagy előrelépést tesznek. A beszámolót a kollektíva elé kell terjeszteni, írásban és a legkisebb részletekre kitérve. Indokolni kell, hogy melyik intézkedést milyen okból szegték meg, vagy helyezték hatályon kívül. Fontos része a beszámolónak az a vizsgálat, amely az intézkedések hatását elemzi, megfeleltek-e a rendeltetésüknek. azoknak a gazdasági, ösztönzési, szociális céloknak, amelyek megvalósítását célozták. A beszámolót a gazdasági vezetés készíti, illetve készítteti el, többnyire ugyanazoknak a bizottságoknak a segítségével, amelyek a szerződés kidolgozásában részt vettek. A jelentés kiegészül a szakszervezeti tanács véleményével és úgy kerül a dolgozók elé. A kollektíva az írásos anyagból olyan képet kap az elmúlt esztendőről, amit kiegészíthet a munkahelyéin közvetlenül szerzett tapasztalatokkal, lemérheti, hogy helyi jelenség-e, amit szóvá tesz, avagy az egész vállalatra jellemző tünet A vitákban elhangzó észrevételek, Javaslatok feldolgozása a beszámoló tanulságainak levonása és érvényesítése az új kollektív szerződések kidolgozásánál módot ad arra, hogy elkerüljék a leggyakrabban előforduló hibákat, érdembeli beleszólást biztosítsanak a kollektívának, s ezáltal a szerződéseket valóban az üzem alkotmánya rangjára emeljék. ' Sőtér Edit Mf&O dosszié A bejelentő nem kért véde!met „Bejelentés érkezett a népi ellenőrzési bizottsághoz..." Ismerős mondat ez. A dolgozók panaszai, bejelentései alapján így kezdődnek a népi ellenőrzési bizottság jegyzőkönyvei, amelyet szakértők bevonásával, e bejelentések alapján készítenek el. Az elmúlt esztendőben éppen a bizottságok széles körű és eredményes tevékenysége nyomán tovább nőtt a népi ellenőrzés tekintélye és vizsgálatainak hitele Heves megyében is. Az a tény, hogy az elmúlt esztendőben a népi ellenőrzés szerveihez Heves megyében 179 bejelentés és 102 panasz érkezett — 30, illetve 20 százalékkal több mint egy esztendővel ezelőtt •— nem feltétlenül „az ügyek” számának emelkedését, hanem a dolgozók bizalmának gyarapodását jelenti. Vizsgálják szakember-brigádok A népi ellenőrzés szervei, nem túlzás, ezer szállal kötődnek a mindennapi élet gyakorlatához. A beérkező panaszok nyomán meginduló vizsgálatokat a népi ellenőrzési bizottság legjobb aktíváiból alakult „szakemberbrigádok” vizsgálják, minden elfogultságtól mentesen, a reális tényeket mérlegelve készítik el a vizsgálati jegyzőkönyvet. Ennek alapján £5vja fel az illetékes váll»; lat, szerv figyelmét a NEB a szükséges intézkedések megtételére, avagy súlyosabb esetben tevékenységével utat nyit a rendőri, ügyészi szervek számára is. Mint már beszámoltunk róla, az elmúlt hét végén értékelte a NEB elmúlt éves munkáját, vitatta meg, ahol kellett, még következetes önkritikával munkájának fogyatékosságait is. A vitára készített terjedelmes, rendkívül alapos beszámoló elemzése nemcsak a NEB megyei tevékenységéről ad számot, hanem érdekes következtetésekre is módot nyújt: hol szorít a cipő a legjobban? A le iiöbb panasz például a helyi iparra érkezett: a bejelentések több mint ?9 százaléka. Ezután r? ' a mező- gr-őDcág, mai' ~ ’ \ -’-adele' : kővé""--!!:. A .''tévéséi bet a i'.u1’ vális területre panaszkodtak. Élen a hely- ipar Közelebbről nézve: a bejelentések száma az iparban a legnagyobb, elsősorban a szabálytalan gazdálkodásra, a pénzügyi, bizonylati fegyelmet sértő cselekedetekre, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos problémákra hívták itt fel a figyelmet. Az építőinar elsősorban a minőségi kifogások területén „vezet”, igen sok panasz érkezett a garer-'áüs javítások elhúzódását ille tőén is. Mint említettük, a helyi ipar van az élen a panaszok táblázatán, itt 59 százalékkal emelkedett a bejelentések száma az elmúlt évhez képest. Nemcsak a minőségre, többletszámlázásra, de olyan területre is érkezett panasz, mint jó néhány szövetkezeti vezető önkényeskedése, kiskirálykodása. A mezőgazdaságban általában a társadalmi tulajdon védelmével, a közösség pénzével való pazarló gazdálkodással kapcsolatban érkeztek bejelentések a népi ellenőrzési szervekhez. Érdekes az a kép is, ami arról tanúskodik, hogyan és milyen formában sikerült e bejelentéseket, panaszokat elintézni. A népi ellenőrzés saját maga elintézte a beérkezett bejelentéseknek majd kétharmadát és csupán egy- harmadra tehető azoknak a panaszoknak, bejelentéseknek a száma, amelyet a NEB nem saját hatáskörében, saját vizsgálataival intézett el. S igen örvendetes, hogy a beérkezett panaszok döntő részét — ha egyes ügyek bonyolultsága miatt nem is 30 napon belül — éppen a népi ellenőrzés széles körű vizsgálati módszereivel sikerült megnyugtató módon elintézni. És ami külön örvendetes, hogy az elmúlt évben egyetlen olyan bejelentő sem akadt Heves megyében, aki kért volna a NEB- től, mert bejelentése miatt A tavaszt várja a gyöngyösi új lakótelep is. (MTI foto —■ Király Krisztina) Tanuljunk demokratizmusul Van egy olyan közös nyelvünk, amit nagyon jól értünk olyankor, amikor mások használják azt, és nem biztos, hogy éppen ilyen biztonsággal alkalmazzuk, ha nekünk kell élnünk vele. Felszín, szokás, lényegtelen dolog. Ezt a legkönnyebb kimondani. És már el is vethetjük a gondját az egésznek. A demokratizmus létező gyakorlat nálunk. Törvényeink biztosítják a valóra válását. Ezerszer elcsépelt kifejezések szólnak róla. Legfőbb vonásait szinte már az óvodások is fújják. Mondva csinált probléma. így vélekednek róla a legtöbben. —- Kezét csókolom! köszön a gyár igazgatója a titkárnőjének, amikor reggel belép az irodája ajtaján. — Jó napot! Köszön ugyanaz az igazgató az üzemben a munkásnőknek. Buta szokás, de kiirtha- tatlannak látszik. Nálunk a nőknek a „kezét csókolom” jár, ha valaki nem akar műveletlen pasasnak látszani. zaklatás, hátrányos megkülönböztetés érte volna. A bejelentések megalapozottak Ez egyrészt azt jelenti, hogy a bejelentések — különösen a nagyobb súlyúak — megalapozottak és igazak voltak, a . vizsgált szervek elismerték e bejelentések igazságát és ezért sem kutattak a bejelentő személye után. De az is tény, hogy az elmúlt esztendők következetes politikája, a bejelentők sokoldalú védelme és számos felelősségre vonás teremtett olyan légkört, amelyben mind háládatlanabb feladat „megbüntetni” azt, aki a közösség, vagy egyéni igazság! érdekében a felsőbb szervekhez fordult. A népi ellenőrzési bizottság, amikor számot vetett az 1970-es év munkájával, gondolt arra is, hogy éppen az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján kutassa, keresse az új, a jobb módszereket munkájához. Ezért kíván' támaszkodni még jobban ez üzemekben, munkahelyeket dolgozó aktivistákra, óhajt.]! erősíteni a járási népi ellenőrzési szervek tevékenységé*, vonni szorosabbra a kapcsolatot az ügyészi szervekkel, elsősorban is azonban még következetesebben képviselri a párt politikáját. Gtyurkó Gézfl Ha kissé kínosabb a helyzet, akkor elharapjuk az első szót és csak a „csókolom’--ot mormoljuk a fogunk között. Lényegében semmit nem dönt el és semmit nem határoz meg, hogy egy nép milyen köszönési formát alakít ki. Párizsban „jó napot!” jár a köztársasági elnök feleségének, Londonban pedig a királynőnek éppen úgy, mint a virágáruslánynak Hamburgban. És nálunk? Egy kicsit furcsa az egész. — Magdi, legyen szíves!-— szól a főmérnök a gépírónőnek. — Parancsoljon, főmérnök kartárs! — készségeskedik a megszólított. Mindez sokkal könnyebb a határainkon túl. Uram! Szól a miniszterelnöknek a titulus, de ugyanígy uram az utcaseprő Ls. Mennyivel kínosabb a dolog nálunk. Néha azt sem tudja az ember, miként szólítsa a másikat, ha nem akarja megsérteni. De az eszébe sem jut a gépírónőnek, hogy ő per Pistának mondja a főmérnököt, ha neki viszont ő csupán Magdi. Ha „le-pistáz- ná”, bizonyítékot adnak árra, hogy „van köztük valami”. ★ Kellemetlen helyzetekbe kerülünk olykor. Mert nem vagyunk következetesek. Ha már „csókolom”, akkor legyen az, de a takarító néninek éppen úgy, mint a vezérigazgató feleségének. Vagy sokkal inkább: fordított sorrendben! De ez nem megy. Talán meg is botránkozná- nak azok is. akik kívülállók az esetben, azok is, akik érintettek. mert az utóbbiak gúnyolódásnak vélnék. Eleinte biztosan így lenne. De ezt is meg lehetne szokni. Ahogy a „csókolom” ma már annyira elterjedt falun, min hajdanán a város „előkelő” köreiben volt. Lejutott a „finomabb” üdvözlési forma a „nép” közé Érezzük a kifejezés fonákságát? I e- dig nem Is kevés igazság van benne. Egy adag jogos követelés az élettől éppen a demokratizmus jegyében Nehogy bárki is lenézhesse a falusi embert. Paraszt? Ezt már nem „ülik” mondani Még finomabban: a vidékit, Nem folytatom. Akarattal nem beszéltem most a „komolyabb” témákról: a termelési tanácskozások demokratizmusáról az üzemi fórumok tartalmi munkájáról, a hivata’ok fogyatékosságairól, a választásoknál felbukkanó Üresjáratokról és egy sor egyébről. Akarattal „piti” dolgokat említettem fel < lyanokat azonban, amilyenekkel naponta találkozunk, amilyeneket naponta gyakorolunk, elkövetünk. Szinte mindnyájan, kivétel nélkül. Eizlosan végig sem gondoltuk, hogy micsoda be- cíontosodások. merevgöi csők, meszesedések húzódnak meg mögöttük. De ha a felszín alá nézünk, elkeseredik a szánk íze. Tudjuk a leckét a társadalmunk, jogrendünk, közéletünk demokratizmusáról, de ezekben a paránvi dolgokban elvétjük az elveinket. Szándékoltság nélkül ★ Olyan könnyeden tudunk időnként megtér n'mazni tételeket, olyan természetesnek tartjuk ezek *íltalancs érvényét, hogy hihetetlennek tűnik, ha a valóság ránk grimaszkodik. Nem is olyan könnyű tudni demokratizmusul még a legegyszerűbb esetekben sem Igaz, kezét csókolom? Bocsánat, kartársnö! íg. molnár) Tovább feleszi k a gazdasági birság gyalor'afát A Központi Gazdasági Döntőbizottság az utóbbi időben számos esetben szabott ki gazdasági bírságot jogtalan áremelésekért, a vásárlóknak okozott jelentősebb károkért. A KGD elnökségi tanácsa a napokban e gyakorlat továbbfejlesztésével foglalkozott. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy gazdasági bírságot a többi között akkor lehet kiszabni, ha a jogtalan árral elért előny, vagy okozott kár jelentős, illetve ha súlyosan veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit. Számos javaslat érkezett azonban a KGD-hez, hogy a bírságot akkor is indítvá- nyoznassáK, ha egy-egy konkrét esetben egy-egy tér:,, jogtalan áremelése viszon. lag alacsony ugyan, de ezz valamely vállalat a lakossá., rovására szerez előnyt. Az Elnöki Tanács egyetértett a javaslatokkal, s arra az álláspontra helyezkedett hogy e kérdést megfelelő gyakorlat bevezetésével kel) megoldani. Ezért szükséges hogy arra illetékes szervei- ilyen esetekben is indítva nyozzák gazdasági bírság ki szabását WC. február 1ÍL, hsM