Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

A kollektív szerződés — kollektív munka Három év óta kollektív szerződés szabá­lyozza a vállalatoknál a munkával, a mun­kakörülményekkel és a munka díjazásával, elismerésével kapcsolatos kérdéseket, a dol­gozók és a vállalat jogait és kötelezettségeit. Á régebbi, minden vállalatra egyformán ér­vényes központi szabályozást olyan helyi megállapodások váltották fel, amelyek szá­molnak a munkahelyi sajátosságokkal, spe­ciális helyzettel és ezért jobban megfelelnek mind a'vállalat, mind a dolgozók érdekei­nek. A hároméves tapasztalatok alapján meg­érett az idő arra, hogy a kollektív szerződé­sek nagyobb előrelátással, hosszabb távra, a negyedik ötéves terv időtartamára készülje­nek. Ugyanis a kollektív szerződések egyes fejezetei nem igényelnek minden évben új­ból szabályozást, változatlanul fenntarthatok rosszabb időn át — feltéve, hogy első ki­dolgozásuk kellő körültekintéssel történik. Azok a fejezetek viszont, amelyek nem áll­ták az idő próbáját, vagy a körülmények változása következtében nem megfelelőek, elvesztették időszerűségüket, módosíthatók az ötéves szerződés keretében is, amikor ez szükségessé válik. Így a szabályozás bizton­ságot adó folyamatossága és a mindenkori feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás c^gyszerre érvényesülhet Most az új kollektív szerződések kidol- $ozásaköT”ebből nagyon fontos következte­téseket kell levonni. Mindenekelőtt azt, hogy a kollektív szerződés stabil fejezeteinek ki­dolgozásához az eddiginél alaposabb tájé­kozódás, részletekbe menő információk, az érdekeknek körültekintőbb egyeztetése szük­séges. Az elmúlt éveikben részben időhiány,, részben a feladat újszerűsége, szokatlansá- ga miatt viszonylag szűk kör, a munkaügyi apparátus, a Jogász és néhány szakszerve­zeti aktivista foglalkozott az egyes fejezetek kidolgozásával és megszövegezésével. A ter­melés különböző poszton dolgozó irányítói raean vettek részt a munkában, s érdemben m dolgozók részvételéről is csak kevés he­lyen lehetett beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetet vitára bocsátot- ték, kérték él meg is kapták a dolgozók javaslatait, de a vitára bocsátott szabályo­zás annyira végleges volt, hogy szinte ki­zárta a mérlegelés, az érdembeni módosítás lehetőségét, legfeljebb arra adott alkalmat, hogy a dolgozók elmondják kívánságaikat, a reális lehetőségektől olykor távol álló Ígér ayeiket A kollektív szerződés elnevezéséből értés lemszerűen következik, hogy az egyik meg­állapodó fél a dolgozók kollektívája, tehát a döntésnél is a kollektíva választása, állás- foglalása a mérvadó, s az aláírás hivatalos aktusánál a szakszervezeti tanács a kollek­tíva képviseletében jár eL Ennek az elv- oek a kollektív szerződések kidolgozásának, előkészítésének egész folyamatában érvé­nyesülnie keik Előkészítő bizottságokra vál­tozatlanul szükség van, hogy az adott terü­lethez legjobban értő, a munkaügyi, jogi szakemberek, a termelés különböző poszt­jain dolgozó gazdasági vezetők, a szakszer­vezet legtapasztaltabb aktivistái a különbö­ző rendéletek, s a vállalat anyagi helyzeté­re jellemző információk birtokában nyers tervezetet készítsenek tárgyalási alapul. De a dolgozók érdeklődésére, aktivitására csak altkor számíthat a tervezet, ha több válto­zatú megoldásokat tartalmaz, ha a változa­tokhoz felsorakoztatja a mellette és az elle­ne szóló érveket, ha indokolja a javasolt szabályokat, intézkedéseket. Előfordul olyan nézet, hogy az ilyen vita és széles körű véleménycsere megnehezíti a helyes álláspont tisztázását, mivel a kol­lektívában ahány ember, annyiféle érdek és annyi vélemény is lehet. Tény, hogy az em­berek gondolkodása, igénye, szükséglete nem egységes és nem egyforma. Sokan sokféle szemszögből közelítik meg az előterjesztett javaslatot, s nyilván ütköző érdekek is lé­tezhetnek. De ha az előterjesztés tárgyila­gosan indokol, adatokkal dokumentál, min­den bizonnyal az az állásfoglalás kerekedik felül, amely a túlnyomó többség érdekeit szolgálja. Az így hozott döntéseket a kol­lektíva magáénak érzi, s aktívan közremű­ködik a végrehajtásban, a közös akarattal elhatározott intézkedések megvalósulásának ellenőrzésében. Az új rendelkezések —, amelyek évente beszámolásra kötelezik a vállalatok igazga­tóit a kollektív szerződés megvalósulásáról — ebben a kérdésben is nagy előrelépést tesz­nek. A beszámolót a kollektíva elé kell ter­jeszteni, írásban és a legkisebb részletekre kitérve. Indokolni kell, hogy melyik intéz­kedést milyen okból szegték meg, vagy he­lyezték hatályon kívül. Fontos része a be­számolónak az a vizsgálat, amely az intéz­kedések hatását elemzi, megfeleltek-e a ren­deltetésüknek. azoknak a gazdasági, ösztön­zési, szociális céloknak, amelyek megvaló­sítását célozták. A beszámolót a gazdasági vezetés készí­ti, illetve készítteti el, többnyire ugyanazok­nak a bizottságoknak a segítségével, ame­lyek a szerződés kidolgozásában részt vet­tek. A jelentés kiegészül a szakszervezeti tanács véleményével és úgy kerül a dolgo­zók elé. A kollektíva az írásos anyagból olyan képet kap az elmúlt esztendőről, amit kiegészíthet a munkahelyéin közvetlenül szerzett tapasztalatokkal, lemérheti, hogy helyi jelenség-e, amit szóvá tesz, avagy az egész vállalatra jellemző tünet A vitákban elhangzó észrevételek, Javas­latok feldolgozása a beszámoló tanulságai­nak levonása és érvényesítése az új kollek­tív szerződések kidolgozásánál módot ad ar­ra, hogy elkerüljék a leggyakrabban előfor­duló hibákat, érdembeli beleszólást biztosít­sanak a kollektívának, s ezáltal a szerződé­seket valóban az üzem alkotmánya rangjára emeljék. ' Sőtér Edit Mf&O dosszié A bejelentő nem kért véde!met „Bejelentés érkezett a né­pi ellenőrzési bizottsághoz..." Ismerős mondat ez. A dol­gozók panaszai, bejelentései alapján így kezdődnek a né­pi ellenőrzési bizottság jegy­zőkönyvei, amelyet szakértők bevonásával, e bejelentések alapján készítenek el. Az el­múlt esztendőben éppen a bizottságok széles körű és eredményes tevékenysége nyomán tovább nőtt a népi ellenőrzés tekintélye és vizs­gálatainak hitele Heves me­gyében is. Az a tény, hogy az elmúlt esztendőben a népi ellenőrzés szerveihez Heves megyében 179 bejelen­tés és 102 panasz érkezett — 30, illetve 20 százalékkal több mint egy esztendővel ezelőtt •— nem feltétlenül „az ügyek” számának emelkedé­sét, hanem a dolgozók bizal­mának gyarapodását jelenti. Vizsgálják szakember-brigádok A népi ellenőrzés szervei, nem túlzás, ezer szállal kö­tődnek a mindennapi élet gyakorlatához. A beérkező panaszok nyomán meginduló vizsgálatokat a népi ellen­őrzési bizottság legjobb ak­tíváiból alakult „szakember­brigádok” vizsgálják, minden elfogultságtól mentesen, a reális tényeket mérlegelve készítik el a vizsgálati jegy­zőkönyvet. Ennek alapján £5vja fel az illetékes váll»; lat, szerv figyelmét a NEB a szükséges intézkedések meg­tételére, avagy súlyosabb esetben tevékenységével utat nyit a rendőri, ügyészi szer­vek számára is. Mint már beszámoltunk róla, az elmúlt hét végén ér­tékelte a NEB elmúlt éves munkáját, vitatta meg, ahol kellett, még következetes ön­kritikával munkájának fo­gyatékosságait is. A vitára készített terjedelmes, rend­kívül alapos beszámoló elem­zése nemcsak a NEB megyei tevékenységéről ad számot, hanem érdekes következteté­sekre is módot nyújt: hol szorít a cipő a legjobban? A le iiöbb panasz például a he­lyi iparra érkezett: a beje­lentések több mint ?9 száza­léka. Ezután r? ' a mező- gr-őDcág, mai' ~ ’ \ -’-ade­le' : kővé""--!!:. A .''tévé­séi bet a i'.u1’ vális területre panaszkodtak. Élen a hely- ipar Közelebbről nézve: a beje­lentések száma az iparban a legnagyobb, elsősorban a sza­bálytalan gazdálkodásra, a pénzügyi, bizonylati fegyel­met sértő cselekedetekre, va­lamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos prob­lémákra hívták itt fel a fi­gyelmet. Az építőinar első­sorban a minőségi kifogások területén „vezet”, igen sok panasz érkezett a garer-'áüs javítások elhúzódását ille tőén is. Mint említettük, a helyi ipar van az élen a pa­naszok táblázatán, itt 59 szá­zalékkal emelkedett a beje­lentések száma az elmúlt évhez képest. Nemcsak a mi­nőségre, többletszámlázásra, de olyan területre is érke­zett panasz, mint jó néhány szövetkezeti vezető önkényes­kedése, kiskirálykodása. A mezőgazdaságban általában a társadalmi tulajdon védel­mével, a közösség pénzével való pazarló gazdálkodással kapcsolatban érkeztek beje­lentések a népi ellenőrzési szervekhez. Érdekes az a kép is, ami arról tanúskodik, hogyan és milyen formában sikerült e bejelentéseket, panaszokat elintézni. A népi ellenőrzés saját maga elintézte a beér­kezett bejelentéseknek majd kétharmadát és csupán egy- harmadra tehető azoknak a panaszoknak, bejelentések­nek a száma, amelyet a NEB nem saját hatáskörében, sa­ját vizsgálataival intézett el. S igen örvendetes, hogy a beérkezett panaszok döntő részét — ha egyes ügyek bo­nyolultsága miatt nem is 30 napon belül — éppen a népi ellenőrzés széles körű vizs­gálati módszereivel sikerült megnyugtató módon elintéz­ni. És ami külön örvendetes, hogy az elmúlt évben egyet­len olyan bejelentő sem akadt Heves megyében, aki kért volna a NEB- től, mert bejelentése miatt A tavaszt várja a gyöngyösi új lakótelep is. (MTI foto —■ Király Krisztina) Tanuljunk demokratizmusul Van egy olyan közös nyelvünk, amit nagyon jól ér­tünk olyankor, amikor mások használják azt, és nem biztos, hogy éppen ilyen biztonsággal alkalmazzuk, ha nekünk kell élnünk vele. Felszín, szokás, lényegte­len dolog. Ezt a legkönnyebb kimondani. És már el is vet­hetjük a gondját az egész­nek. A demokratizmus létező gyakorlat nálunk. Törvénye­ink biztosítják a valóra vá­lását. Ezerszer elcsépelt ki­fejezések szólnak róla. Leg­főbb vonásait szinte már az óvodások is fújják. Mondva csinált probléma. így vélekednek róla a leg­többen. —- Kezét csókolom! köszön a gyár igazgatója a titkárnőjének, amikor reg­gel belép az irodája ajtaján. — Jó napot! Köszön ugyanaz az igaz­gató az üzemben a munkás­nőknek. Buta szokás, de kiirtha- tatlannak látszik. Nálunk a nőknek a „kezét csókolom” jár, ha valaki nem akar mű­veletlen pasasnak látszani. zaklatás, hátrányos megkü­lönböztetés érte volna. A bejelentések megalapozottak Ez egyrészt azt jelenti, hogy a bejelentések — külö­nösen a nagyobb súlyúak — megalapozottak és igazak voltak, a . vizsgált szervek elismerték e bejelentések igazságát és ezért sem kutat­tak a bejelentő személye után. De az is tény, hogy az elmúlt esztendők következe­tes politikája, a bejelentők sokoldalú védelme és számos felelősségre vonás teremtett olyan légkört, amelyben mind háládatlanabb feladat „megbüntetni” azt, aki a kö­zösség, vagy egyéni igazság! érdekében a felsőbb szervek­hez fordult. A népi ellenőrzési bizott­ság, amikor számot vetett az 1970-es év munkájával, gon­dolt arra is, hogy éppen az elmúlt esztendők tapasztala­tai alapján kutassa, keresse az új, a jobb módszereket munkájához. Ezért kíván' tá­maszkodni még jobban ez üzemekben, munkahelyeket dolgozó aktivistákra, óhajt.]! erősíteni a járási népi ellen­őrzési szervek tevékenységé*, vonni szorosabbra a kapcso­latot az ügyészi szervekkel, elsősorban is azonban még következetesebben képviselri a párt politikáját. Gtyurkó Gézfl Ha kissé kínosabb a helyzet, akkor elharapjuk az első szót és csak a „csókolom’--ot mormoljuk a fogunk között. Lényegében semmit nem dönt el és semmit nem ha­tároz meg, hogy egy nép milyen köszönési formát ala­kít ki. Párizsban „jó napot!” jár a köztársasági elnök fe­leségének, Londonban pedig a királynőnek éppen úgy, mint a virágáruslánynak Hamburgban. És nálunk? Egy kicsit furcsa az egész. — Magdi, legyen szíves!-— szól a főmérnök a gépírónő­nek. — Parancsoljon, főmérnök kartárs! — készségeskedik a megszólított. Mindez sokkal könnyebb a határainkon túl. Uram! Szól a miniszterelnöknek a titulus, de ugyanígy uram az utcaseprő Ls. Mennyivel kí­nosabb a dolog nálunk. Né­ha azt sem tudja az ember, miként szólítsa a másikat, ha nem akarja megsérteni. De az eszébe sem jut a gépírónőnek, hogy ő per Pistának mondja a főmérnö­köt, ha neki viszont ő csu­pán Magdi. Ha „le-pistáz- ná”, bizonyítékot adnak ár­ra, hogy „van köztük vala­mi”. ★ Kellemetlen helyzetekbe kerülünk olykor. Mert nem vagyunk következetesek. Ha már „csókolom”, akkor le­gyen az, de a takarító néni­nek éppen úgy, mint a ve­zérigazgató feleségének. Vagy sokkal inkább: fordított sor­rendben! De ez nem megy. Talán meg is botránkozná- nak azok is. akik kívülállók az esetben, azok is, akik érintettek. mert az utóbbiak gúnyolódásnak vélnék. Eleinte biztosan így lenne. De ezt is meg lehetne szok­ni. Ahogy a „csókolom” ma már annyira elterjedt falun, min hajdanán a város „elő­kelő” köreiben volt. Leju­tott a „finomabb” üdvözlési forma a „nép” közé Érezzük a kifejezés fonákságát? I e- dig nem Is kevés igazság van benne. Egy adag jogos követelés az élettől éppen a demokra­tizmus jegyében Nehogy bár­ki is lenézhesse a falusi em­bert. Paraszt? Ezt már nem „ülik” mondani Még fino­mabban: a vidékit, Nem folytatom. Akarattal nem beszéltem most a „ko­molyabb” témákról: a ter­melési tanácskozások de­mokratizmusáról az üzemi fórumok tartalmi munkájá­ról, a hivata’ok fogyatékos­ságairól, a választásoknál felbukkanó Üresjáratokról és egy sor egyébről. Akarattal „piti” dolgokat említettem fel < lyanokat azonban, amilyenekkel na­ponta találkozunk, amilye­neket naponta gyakorolunk, elkövetünk. Szinte mindnyá­jan, kivétel nélkül. Eizlosan végig sem gon­doltuk, hogy micsoda be- cíontosodások. merevgöi csők, meszesedések húzódnak meg mögöttük. De ha a felszín alá nézünk, elkeseredik a szánk íze. Tudjuk a leckét a társadalmunk, jogrendünk, közéletünk demokratizmusá­ról, de ezekben a paránvi dolgokban elvétjük az elve­inket. Szándékoltság nélkül ★ Olyan könnyeden tudunk időnként megtér n'mazni té­teleket, olyan természetes­nek tartjuk ezek *íltalancs érvényét, hogy hihetetlennek tűnik, ha a valóság ránk grimaszkodik. Nem is olyan könnyű tud­ni demokratizmusul még a legegyszerűbb esetekben sem Igaz, kezét csókolom? Bo­csánat, kartársnö! íg. molnár) Tovább feleszi k a gazdasági birság gyalor'afát A Központi Gazdasági Döntőbizottság az utóbbi idő­ben számos esetben szabott ki gazdasági bírságot jogta­lan áremelésekért, a vásár­lóknak okozott jelentősebb károkért. A KGD elnökségi tanácsa a napokban e gyakorlat to­vábbfejlesztésével foglalko­zott. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy gazdasági bírságot a többi között akkor lehet kiszabni, ha a jogta­lan árral elért előny, vagy okozott kár jelentős, illetve ha súlyosan veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit. Számos javaslat érkezett azonban a KGD-hez, hogy a bírságot akkor is indítvá- nyoznassáK, ha egy-egy konk­rét esetben egy-egy tér:,, jogtalan áremelése viszon. lag alacsony ugyan, de ezz valamely vállalat a lakossá., rovására szerez előnyt. Az Elnöki Tanács egyetér­tett a javaslatokkal, s arra az álláspontra helyezkedett hogy e kérdést megfelelő gyakorlat bevezetésével kel) megoldani. Ezért szükséges hogy arra illetékes szervei- ilyen esetekben is indítva nyozzák gazdasági bírság ki szabását WC. február 1ÍL, hsM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom