Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
Jelentős új munkával gyarapodott a magyar szövetkezeti történelmi irodalom A közelmúltban hagyta el a sajtót Egerben Varga László Heves megyei szövetkezetek a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság korában című munkája. A könyv tartalma és a feldolgozás színvonala miatt a megyén kívüli történész szakemberek, s szövetkezeti funkcionáriusok érdeklődésére is számot tarthat. Nem véletlen, hogy a Szövetkezeti Könyvellátó Vállalat az egész országban terjeszti. Varga László műve az 1918- as magyar polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság 50. évfordulója jegyében született, s került kiadásra- A 184 oldalnyi terjedelmű és számos fényképpel illusztrált munka nyolc fejezetre tagolódik. Az első fejezetben a könyv írója összefoglalja a megyei szövetkezeti mozgatom előtörténetének főbb jellemzőit, majd a második (fejezetben a megye 1918— 1919- es forradalmak alatti történetéről ír. A munka mennyiségében ÍSs minőségében is legfontosabb részei a 111—Vili. fejezetek, ahol a kettős forradalom megyei szövetkezeti mozgalmát tárgyalja, a szerző, alapos részletességgel. A korabeli szövetkezeti mozgalom kérdéseit az 1918—19-es forradalmak agrárpolitikája helyi megvalósulása keretében tárgyalja. A könyv leg- ' izgalmasabb részei azok, ahol (7 szerző a mezőgazdasági termelőszövetkezetek leérdé- ' bével foglalkozik. Varga László könyve, ame- 7yet több megyei szövetkezet együttesen adott H, egy már korábban megindított könyv- sorozat, a Sieves megyei Szövetkezeti Honismereti Füzetek” 3, számaként jelent meg. A közeljövőben a sorodat újabb kötetei várhatók. Szecska Károly Silvauo Ceccherini: Alkatonák (Csütörtök, 21.20) Tv-film. Egy éve jelent meg a nagyvilágban Cecche- rini novellája, amiből a tv- film készült. Az írónak nemrégiben jelent meg magyarul Rabszállítás című regénye. Az is, miként az Álkatonák, személyes élményeken alapszik, mivel az író, aki az utóbbi évtizedben tűnt fel az olasz irodalomban, jó néhány köztörvényes bűn- cselekménye miatt több mint tíz évet ült börtönbe». Ott vált íróvá, s még büntetése ideje alatt nyert el irodalmi díjakat Végül egyéni kegyelemmel szabadult Az Alkatonák a háború időszakában játszódik; egy börtönből —- bombázás utón — bűnözők szabadulnak ki, s megittasulva a szabadságitól, kóborolnak. Betévednék egy lányára, ahol csak egy egyedüláHő asszonyt talólnafe, Szándékuk a nemi erőszaktól a rablásig terjed. Erre azonban mégsem kerül sor. Rabul ejti őket a békés élet varázsa, s az, hogy végre emberszámba veszik őket; az a magatartás ami méltósággal kezén őket nekik is méltóságot kölcsönöz. A háború azonban beleszól ebbe. A főbb szerepeket Pécsi Ildikó, Dégi István, Koltai János, Tordy Géza, Kautzky József, Szabó Ottó, Szénáéi Ernő alakítják. Fantasztikus szimfónia kos zeneszerzőjének élete a szentimentalizmus irányába tolta el a filmet, de az életrajzi művek kedvelői is megtalálják szórakozásukat benne, lévén a film — ha kicsit kiszínezve is — hűen követi Berlioz életét az orvostanhallgatói pályakezdéstől haláláig, Maigret felügyelő — Lognon felügyelő diadala (Vasárvap, 20.05) ____ K lári Telefonon mondta be magát. Pár perccel korábban érkezett és ez alatt az idő alatt az előszobában rendbe szedte a frizuráját. — Van valaki a főnöknél? — Igen, kérem, szíveskedjék helyet foglalni. — Mennyi idős a főnök? Sovány, magas? Vagy alacsony, köpcös? — Pár perc múlva saját szemével állapíthatja meg... Bejött. Pontosabban belibbeni, otthonosan körülnézett, majd közölte: — Tulajdonképpen nem akarok magától semmit. Hallottam, hogy ilyenkor tart fogadónapot és gondoltam... — De kérem, mégis, milyen ügyben? — Klári vagyok. Szólítson csak nyugodtan így. Nemrég jöttem haza az NDK-ból, és ott tapasztaltaim, hogy nekem tulajdonképpen milyen isteni nevem van. Állati klassz, ahogyan ezek a németek kiejtik.,. Kinyitott táskájából illatáradat terjedt szét a szobában, Belepillantott a parányi tükörbe, elegáns cigarettára gyújtott. — Szóval, az előbb azt mondtam, hogy nem akarok semmit. Ez tulajdonképpen így is van, hanem azért már ha itt vagyok, és rabolok az idejéből, mégis megkérdezem3 nem tudna valamilyen nekem való állási? — Kérem, a munkaügyi.., — Jó, jó. Ezt ismerem. Nem magára tartozik, elvégre mi is lenne, ha minden ilyen piszlicsáré üggyel... Tüdeje legmélyéig leszívta a füstöt, azután hosszú csíkban maga elé fújta. — Milyen végzettsége, vagy képesítése van? — Úristen. Ügy látom, maga sem különb a többinél. Ugyanis mindenütt ezzel kezdik. Az eddig mosolygós arcon apró, ideges ráncok rezdültek végig, szeme szürkén, haragosan villogott. — Mégis, milyen állásra gondolt? — Titkárnő szeretnék lenni, mondjuk, egy komolyabb helyen. — Gyorsírni, gépírni tud? — Említettem, hogy komolyabb helyen szeretnék elhelyezkedni, ahol ezt a munkát külön lány végzi. Nézze. Szeretek reprezentálni, kávét főzni is tudok.,. — Higgye él, ez még komolyabb helyre is kevés. Jóízűt kacagott és nekifeledkezve hanyatt dűlt a fotelban. — Azt hiszem, kérem,, félreért.21 — Klári. Mondtam már az előbb, hogy így hívnak. Szólítson nyugodtan a nevemen. És különben is. Én nem magához akarok jönni. De a górék gyakran beszélnek egymással és gondoltam, valami jobb helyre tudna ajánlani. Telefon csengett, így szerencsére néhány percre félbeszakadt a beszélgetés. — És mondja! Most hot dolgozik? Mikor jött haza as NDK-ból! Elkomolyodott. Gondosan rendet rakott a táskájában, és felállt. — Említettem már, hogy nem akarok semmit kérni magától. így azt hiszem, a kérdéseire sem vagyok köteles válaszolni. Mindössze éltem állampolgári jogaimmal, és csak nágy”, felkerestem a fogadónapján... ‘ Szalay István Hí legyek? Megjelent a Heves megyei pályaválasztási tájékoztató A Heves meggtá Pályává~ lusztási Tanács gondozásában, a közelmúltban, látott napvilágot egy igen nagy haszonnal forgatható kiadvány Heves megyei pályaválasztási tájékoztató 1971. cím- mát Az igényes összeállítás készítői — Varga Mihály és Mészáros József — részletesen. ismertetik az iskolából kilépő fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeit összhangban a felsőbb fokú beiskolázási, illetve munkaerőigényekkel. A kiadvány azonban csak egyik eszköze a tervszerű beiskolázásnak, munkába állásnak. A döntő eszköz ugyanis — itt a személyes élbeszélgetésre gondolunk — az iskolai pályaválasztási felelősök, osztályfőnökök, szülők kezében van, hiszen nekik kell felismerniük, hogy az adott képességekkel rendelkezi» fiatal alkalmas-e az egyik, vagy a másik pólyára. S elekor forgatható használható eredménnyel az említett kiadvány. (Mindjárt á kötet elején találunk egy érdekes tanulmányt Maróti Sándor tollából, amely a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a pályaválasztás ösz- szefüggő kérdéseit taglalja, valamint ismerteti, milyen a pályaválasztás és a munkaerő-gazdálkodás kapcsolata Heves megyében? A könyv további része az általános iskolát végzett fiatalok továbbtanulási lehetőségeivel, ezen belül a szakmunkásképző intézetekbe, a középiskolákba való jelentkezés módjával és az egyéb továbbtanulási lehetőségek felsorolásával foglalkozik. Érinti az érettségizett fiatalok továbbtanulási és szak- matanulási lehetőségeit is. Külön kitér az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok felvételi tárgyainak, férőhelyeinek ismertetésére. Foglalkozik továbbá a hivatásos tiszt- és tiszthelyettes- képző intézetekkel, gép- és gyorsíró iskolákkal, egészségügyi szakiskolákkal és az érettségivel elsajátítható szakmákkal is. A kiadvány harmadik részében az Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, a megye különböző járásaiban működő üzemek, vállalatok, intézmények neve található, va- lamint az, hogy milyen munkakörben helyezkedhetnek el a munkáit kereső fiatalok. Gondoltak a kötet összeállítói a testi fogyatékosok pályaválasztási problémáira, elhelyezkedési nehézségeire, ezért külön fejezet tárgyalja a megoldás lehetőségeit. Néhány praktikus tanácscsal zárul a tájékoztató. Essek a fiatalok szervezett szünidei foglalkoztatására, a fiatalokra vonatkozó főbb rendelkezésekre, az NDK-ban vállalható munkára, vala- • mint a pályaválasztási nevelőmunkában felhasználható segédeszközök re vonatkoznak. A Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó tájékoztatója feltétlenül nagy segítőtárs lehet a közeli hónapokban lassan aktuálissá való kérdés — Mi legyek? -- .mesvalaazjolágábana •»JSSÍSJi(Sesr (Péntek. 30.001 Francia film. Hector Berlioz életéről szól az 1942-ben készült film, amelyet Christian Jacque rendezett Berliozt Jean Louis Barrault, barátját Bernhard Blier, a zeneszerző szerelmét Lise Delamor alakítja. Egyrészt a forgatás borában uralkodó filmsíilus, másrészt pedig a múlt század nagy romantlÜe Sylva gyengéd csókkal kívánt jó reggelt feleségének, átvette sovány kezéből a csésze kávéját aztán kényelmesen elhelyezkedett és kedvenc újságja mögül azon törte a fejét, hogyan végezzen feleségével. Esküvőjük óta már két év eltelt Az egykori vénkisasszöny éppen eleget kapott pénzéért. Az is aggasztotta, hogy Lulu, a kedvese, mind követelőzőbb lett — Erkélyünk alatt gyönyörű rózsa virít — mutatta a lebarnult arcú férj. — Hát nem csodálatos? Ugyanolyan, mint otthoni kis kérőinkben a rózsák. — Estig egészen kinyílik és a pompás virág, vele fogom ékesíteni hajam kis ünnepünkön, házasságunk évfordulóján — lelkesedett az asszonyka. A férj agyában ebben a pillanatban megfogant a pokoli terv. Estére kivezeti feleségét az erkélyre, és amikor kihajol, hogy letépje a rózsát... Gondolatban már lenn az asztalok és ernyők alatt látta a kis alaktalan tömeget, az emberek nyüzsgését, és hallgatta suttogásukat: „Szerencsétlen ember, a felesége leesett az erkélyről, amikor kihajolt, hogy letépjen egy rózsát”. Minthogy ő az egyedüli örökíti, a rendőrség ayilvaa Magyarul beszélő francia filmsorozat. Ezúttal egy nyárspolgári megjelenésű detektív — Lognon felügyelő — a főszereplő, aki ugyan ehhez mérten fantáziátlan, ám kérlelhetetlenül precíz. S noha a körzetében bekövetkezett gyilkosság ügyében Maigret-ók is nyomozni kezdenek, a diadal Lognol-t illeti... Egy rózsaszál vizsgálatot indít. De hát senki sem hallotta őket veszekedni. Lentről pedig lehetetlen megfigyelni, mi történik az erkélyen, néhány emeletnyi magasságban. Mások véleménye különben sem érdekelte a férjet, különösen ha semmi bizonyíték sincs ellene. Lulu Cannes-ban egy magánvillában lakott, és De Sylva egyre nehezebben fedezte költségeit Idős felesége nem nagyon firtatta ugyan a számlákat, s nem emelt kifogást apró-cseprő ajándékok miatt, mégsem volt éppen bőkezűnek mondható. Lulu 11 órakor várt rá. Mindig ki kellett találnia valamit, hogy találkozhassanak. Felesége elhitte, hogy borbélyhoz megy, vagy inget kell vásárolnia, és nem aka- déskoskodott. Mi több, kijelentette, délelőttönként azt csinálhat, amit akar. Ma meg éppenséggel el van foglalva, mert megígérte a szálloda tánctanárának, hogy mindenképpen órát vesz. — Ö, az az átkozott tánc! *— mérgelődött a férfi. — Fogadok, hogy belehabarod- tál abba a suta zsigolóba. Gondolatban most is vele vagy. — Nem tehetek róla. Amióta egybekeltünk, nem tudlak rávenni, hogy táncolj Vote»» -j ......... .-........- ,*<<. iSSfeíW'■' ;— Emlékszel Nizzában a Duna-keringőre? — Még csak néhány órát lesznek együtt, gondolta a férfi, megengedhet magának egy kis elérzékenyülést, — Emlékszel, akkor éjszaka nem akartad elfogadni a szokásos borravalót, azt mondtad, nem bírod tovább elviselni, hogy az az átkozott pénz elválaszt bennünket. Másnap aranyórát ajándékoztam neked, emlékszel? Néhány perc múlva elindultak külön-külön szokásos reggeli sétájukra. A férj sietett Luluhoz, hogy közölje tervét. Az asszony pedig táncosának karjaiba, hogy hallgassa, amint a férfi tánc közben édes szavakat duruzsol fülébe. — Rossz kicsi lányka — suttogta a tánctanár, és szorosan átfogta az asszony fűzőbe szorított derekát.— Figyelj a zenére és a léptekre. — Pierre, hogy kívánhatsz ilyent tőlem, ha veled táncolok? & hogyan lehetsz annyira ostoba, hogy „rossz kicsi lánykának nevezel-’? — Valójában az is vagy. Rossz, kicsi, vörös hajú lány, aki nem hallgat oktatójára. Gyere, üljünk le, és mutasd meg hogy nem haragszol, amiért tegnap nem fogadtam el azt az ajándékot. Nem szeretném, ha a pénz megzaAz asszony egyáltalán nem neheztelt. Egy platinaórái adott át neki vigasztalásuL ★ A férj gyémántköves hajéket vásárolt feleségének. Az ajándék méregdrága volt, de arra számított, hogy utána majd Lulunak adhatja. És ki gyanakszik majd a férjre, hogy megölte feleségét, akinek aznap gyémántbrosst vásárolt. Az asszonyt meghatotta a gyönyörű ékszer, csak lekell még tépnie a rózsát és az ékszer mellé a hajába tűznie, aztán mehetnek a vacsorára. A férj hinni kezdte, nincs egyszerűbb dolog a világon mint eltenni láb alól az asz- szonyt. Kiléptek az erkélyre és lehajoltak a rózsáért. Rövid, erőteljes dulakodás, egy rándítás — és borzalmas sikoly. Lenn a mélyben apró alakok futottak elő a napernyők alól, és körülállták a mozdulatlan testet. Gyorsan a mentőkért! Értesítsék a rendőrséget! Egy lepedőt a szállodából! A rendőrök hamarosan a szobában voltaic, összekuporodott alak feküdt a heve- rőn, haja zilált, volt. arcát tenyerébe temette, szeméből k roko d i lk ö nn y ek hullottak, általános sajnálatot és rokon- szenvet keltett. — Bizonyára túlságosan kihajolt az erkélyen, hogy letépje nekem a rózsát... — jajveszékelt. De Svlváné máj UmŐS® * ^ Január 12-én, kedden mutatja be a televízió as Egy című dokumentum,játékot. Cristina Brandt:
