Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
Kettőn áll a vásár U) cégjelzésük: Mátravidéki Cukorgyárak A jegye9 legielentősebb ;;rregys,ge Hír: az állami vállalatokról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet, továbbá a Gazdasági Bizottság 10 168/1970. sz. határozata alapján dr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter új vállalat alapításáról intézkedett a közelmúltban megyénkben, s ennek során — a hatvani és a selypi cukorgyárak összeolvadásával — január elsején megalakult a MÁTRAVIDÉKI CUKORAz utóbbi időben egyre többször halljuk: erősítenünk, szélesítenünk kell a szocialista demokráciát Nagy fontosságot kapott a szocialista demokrácia helyzete és feladatai a X, kongresszuson is. Joggal! Hiszen az elmúlt negyedszázad fejlődése — nemcsak a gazdaságban, hanem a tudatban is — eredményeként felnőttek azok a milliók, akik joggal igénylik a nagyobb bizalmat, meg is felelnek ennek a bizalomnak, élni is tudnak vele Biszku elvtárs mondotta a X. kongresszuson: „Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvöbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek.” Anélkül, hogy azt állítanám, hogy a vezetők, a szocialista demokrácia terebélyesedése érdekében már mindent megtettek, hogy minden lehetséges módot kihasználtak már — és hogy jól használtak ki —, hogy rajtuk már semmi sem múlik, a szocialista demokrácia érdekében most mégis a másik oldalról szólnék. Először is: a szocialista demokráciát nem lehet csak központi határozattal bevezetni, megvalósítani, hanem alulról is igényelni kell. Az kell, hogy az emberekben meglegyen az igény a közélet dolgai iránt, hogy érdeklődni, tájékozódni akarjanak, hogy aktívabban vegyenek részt a közügyekben, — így . gyakorolják, ha úgy tetszik, így követeljék demokratikus jogaikat. A termelési tanácskozáson, vagy a testületi ülésen _sok még a passzív szemlélődő, egynémely helyen előre meg lehet mondani, ki kér szót, ki mondja el véleményét. Olyannal sem kevéssel találkozik az ember, aki közömbös a közügyek iránt aki közügyben még nem szólalt meg, nem mondott véleményt. Tény az, hogy valaki akkor tud reális véleményt mondani, ha tájékozott az üzem, vagy a közösség életében, de vannak, akik sokszor még azzal a — nemegyszer szűkös — tájékoztatással sem élnek, ami egyébként mindenki számára biztosított. Hadd hozzunk példát saját munkánkból. Egyik községünk vezetője bírálta egyik írásunkat, mert szerinte az sérti a vezetőket, túlzottan általánosít, lejárat, stb. stb. S mint kiderült, nem is olvasta az általa kifogásolt cikket, csak „valamit hallott” és véleményt alkotott. Tehát hallotta, hogy harangoznak, de hogy miért, vagy hol, az már nem jutott el a füléig. Miért mondtuk ezt el? Azért, mert legtöbbször a tájékozatlan ember hajlik a demagógiára, a jogtalan követelésekre, a szabadosságra, a rossz következtetésre, márpedig ezeknek semmi, de semmi köze nincs a demokráciához. Kettős tehát a feladat a szocialista demokrácia további fejlesztése érdekében. A vezetés részéről tovább szélesíteni a munkahelyi és a közéleti demokráciát, — ez a kettő az, amellyel legközvetlenebbül találkozik az ember, — a választópolgár, a dolgozó pedig igényelje, sürgesse ezt a demokráciát, követelje jogát a közügyek megvitatásában, hogy aztán aktívabban vehesse ki részét azok megvalósításából. Kettőn áll tehát a vásár, amelyen nemcsak ketten nyerhetnek, hanem az egész közösség. (p.) GYÁRAK... Az esemény, amelyet már korábban jeleztek, amelyről már régebben beszélgetnek Heves megyében, a Magyar Cukoripar átszervezéséhez kapcsolódik. Eszerint a hajdani országos vállalat 11 gyára és központi kutatóintézete önálló egységgé alakult az idén egy szűkített jogkörű, középirányító tröszt keretén belül. A tizenegy gyár közül kilenc egy-egy vállalattá, kettő pedig — a hatvani és.a selypi — közös gazdasági szervezetté fejlődött. A történtekről Decsi Ferenccel, megyénk legfiatalabb vállalatának, a Mátravidéki Cukorgyáraknak igazgatójával beszélgettünk a héten. — A „decentralizálás" az önállósítás jegyében született. Látszólag mégis, mintha csorba esett volna egyetlen gyár, a selypi önállóságán, hiszen rajta kívül egyiket sem” olvasztották be” egy másik hasonlóba. Vajon mi ennek az oka...?- Ez a „csorba”, amit a bejelentés hatására valóban többen is látni véltek, voltaképpen egyáltalán nem létezik, hiszen gyakorlatilag semmi olyanról nem szólhatunk. ami különösebben sérthetné a selypiek tekintélyét Az összevonás gondolata abból fakadt, hogy a megye két gyára, a hatvani és a selypi már hat év óta közös répaosztályt tart, s ez az osztály közös területről biztosítja a terményt a feldolgozáshoz. A munka így meglehetősen szorosan összeforrott, s kölcsönösen gyümölcsözőnek bizonyult. Az erősebb kapcsolat csak javíthat az eredményeken ... Ügy véljük, hogy a vállalat szervezeti felépítésekor is sikerült megtalálnunk a lehető legjobb „módszert”: a munkakörök általában változatlanok maradtak, legfeljebb a „címek” változtak kissé. A vállalat igazgatóhelyetteseként továbbra is lényegében a selypi gyárat irányítja az ottani régi igazgató, s én vezetem a hatvanit. A hatvani főmérnök a vállalat műszaki fejlesztési főmérnöke, a selypi pedig a vállalat technológiai fejlesztési főmérnöke lett. A hatvani lett a vállalati főkönyvelő és a selypi ennek a helyettese. A munkaügyi osztályunk és a vezetője például Selypen dolgozik, a tervosztály és vezetője pedig Hatvanban, s mindkét gyárban természetesen csoportok is vannak. Röviden: igazságosan megosztottuk a „székhelyet” ... — Hogyan tartják a kapcsolatot? — Nyilvánvalóan csak a legszükségosebb esetekben kell „együtt” lennünk, a személyes jelenlétre nincs állandó „előírás”. Az eddig csak a feldolgozási kampá nyok idejére biztosított „fór ró drótot” — külön telefon vonalat — most megpróbáljuk állandósítani a két gyár között, s így bármikor közvetlenül, azonnal tárgy aihatunk egymással. A vélemé nyünk szerint nem lesz baj az együttműködéssel. — S milyen lesz az együttműködés a Cukoripari Vállalatok Trösztjén belül? ■— Az igazgatói tanács határozatai alapján végezzük a munkánkat. Ebben a testületben valamennyi vállalati igazgatónak, a kutatóintézet igazgatójának ugyanolyan szavazati joga van, mint például a vezérigazgatónak... Reméljük, hogy itt is sikerül mindig közös nevezőre jutnunk... — A két gyár egyesítésével a cukoripar legnagyobb vállalatává, s egyben Heves megye legjelentősebb vállalatává váltak. — Igen. A termelési értékünk így már megközelítőleg egymilliárd forint lesz... — Az átszervezés után megkezdték-e már a közös munkát? — Természetesen. Az idén S3 700 katasztrális holdról kérjük gyárainkba a répát, s hogy az igényelt mennyiséget valóban meg is kapjuk, hozzákezdtünk a tárgyalásokhoz, nekiláttunk az előkészítésnek. Szeretnénk az eddiginél jobban gyáraink köré koncentrálni a répaterületeket, örülnénk, ha Heves megyéből, a Hatvan— Füzesabony vasútvonaltól délre eső részekről a korábbinál sokkal több terményt szállíthatnának. Az országos répaprogram helyi megvalósításának jegyében hívtuk össze január 8-i értekezletünkre is a 30 kilométeres körzetünkben lévő gazdaságok vezetőit: arra törekszünk, hogy a régebbinél kevesebb gondot okozzon a fuvarozás, az ellátás, s derűsebb kedvvel fejezhessük be a feldolgozási kampányokat, mint legutóbb... Gy. Gy. Vasheionsserelés Visontán A Gagarin Hőerőmű óriás hűtőtornyai mellett magasépítések folynak a tulajdonképpeni hőerőműben is. Toronydarukkal rakják össze az újabb 200 megawattos egység hatalmas acél- szerkezeteit. A korábban elkészült két 100-as és az ugyancsak már meglevő első 200-as egység után ezzel 600 megawattossá egészül ki a hőerőmű. A következő, harmadik 200-as egység —, amelynek még csak az alapozása folyik — adja meg a létesítmény végső, 800 megawattos teljesítményét. (MTI-foto — Kunkovács László) jel halad megyénkben a szakszervezeti szervek választása A SZOT elnökségének ide Vonatkozó határozata, valamint a* szakszervezeti alapszabály értelmében megyénkben is — a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának, a szakmai szakszervezetek megyebizottságainak irányításával és a területi szervezők segítségével és ellenőrzésével — megfelelő ütemben folynak az alapszervi. szakszervezeti választások!— állapította meg az SZMTi elnöksége legutóbbi ülésén * Az eddigi választások s<! ín tapasztaltak értékelése távolról sem jelenti, hogy végleges képet adunk-e munka szervezeti, politikai tartalmáról, hiszen ilyen értékelést az alapszervi választások teljes befejezésié után lehet csak nyújtani. A mostani értékelés arról ad képet, hogy az eddig megtartott választásokon milyen mértékben érvényesültek azok a politikai, szervezeti, az üzemi és szakszervezeti demokráciát erősítő elvek, melyeket a vonatkozó határozatok követelményként állítottak elsősorban az irányító, segítő és ellenőrző szervek elé, másodsorban az alapszerveket választó és a választásokat lefolytató szervezeti és politikai szervek elé. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy „megyénk szakszervezeti szerveinek túlnyomó többsége — a korábbi választásokhoz képest — körültekintőbb, szervezettebb előkészítő munkával, kellő időben a tagság fokozott igényességével és aktivitásával fogott hozzá a tisztségviselők efe •yszsbió szerveik űjjáválasztásához”. Megállapíthatjuk, hogy a választásokat alapvetően befolyásolta, nagymértékben elősegítette és politikai tartalommal töltötte meg pártunk X. kongresszusának légköre, a kongresszuson elfogadott határozatok tartalma, a IV. ötéves terv célkitűzései, melyek dolgozó népünk életszínvonalát hivatottak emelni és javítani. Megyénk üzemeiben, hivatalaiban, intézményeiben a választási munka színvonalát emelte és jelenleg is segíti az a politikai szervező segítő munka, melyet a párt- szervezeteink — minden szinten — adnak a szakszervezeti szerveinknek. Bizonyítja ezt az is, hogy pártszervezeteink jól alkalmazzák a Politikai Bizottság 1966. május 10-i határozatát, mely a szakszervezetek pártirányítását . határozza meg. De emelte és emeli a választások tartalmi, politikai, szervezeti színvonalát a tagság élénk aktivitása és megnövekedett igényessége a tisztségviselőinkkel szemben is. Az eddig megtartott bizalmi-, 'műhelybizottsági , osztálybizottsági választásokon, a szakszervezeti bizottságot választó taggyűléseken és küldöttértekezleteiken a tagság aktivitását bizonyítja, hogy a részvevők közül átlagosan nyolcan-tízen szólaltak fel. Szakszervezett tagságunk politikai, gazdasági érettségét bizonyítja az a tény is, hogy a felszólalások nagy többségében tartalmukban nem lényegtelen, vagy csak egyéni kívánságokéit, igényekéi fej«a)e& ki, hamm "m üzem, a munkahely, de az egész kollektívát érintő gazdasági, szervezeti kérdéseket, javaslatokat is tartalmaznak. A felszólalások nagyobb igényt támasztanak a szak- szervezettel szemben a kibővült önállóságuk és jogkörük, politikád, ideológiai, a gazdasági munkát segítő tevékenységük, s a dolgozók éitlekvédelme érdekében kifejtett munkájuk minden területén. A tagság nagyobb igényt támaszt a választott testületekkel szemben a felülről jövő információs munka kiszélesítésére és gyakoriságára, a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedések és pénzügyi alapok szélesebb körű ismertetésére nézve is. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy sikerült a választott tisztségek nagy többségénél minden szinten a SZOT irányelveiben megszabott — a demokratizmust szélesítő — az üzem, a munkahely, az intézmény dolgozói' összetételének megfelelően biztosítani a megválasztott tisztségviselők arányát. Ennek alapján a már megválasztott szak- szervezeti szervekben számarányában növelni tudtuk a nők, a fiatalok és a munkások számát. Vannak azonban olyan alapszervek, ahol az összetétel aránya nem mutat fejlődést, hanem maradt a régi szinten, vagy csak egyes kategóriáknál van eltérés. Az eddigi választásaink soráh megválasztottunk 3500 bizalmihelyettest, és igen jó szervezettséggel, megfelelő tartalommal a tagság jelentős aktivitása mellett december SC-ig xaegválas2tofcK£!> műhely-, illetve osztálybizottságot, 963 taggal. Ugyancsak a szakszervezeti demokrácia kellő érvényesülése mellett folynak megyénkben a szakszervezeti bizottságok választásai .is. Ez idáig megválasztottunk 125 szak- szervezeti bizottságot 1150. és három szakszervezeti tanácsot 138 taggal. Választásaink jelenleg félidőnél tartanak. A „második félidő” azonban még nagyobb felelősséget ró az irányító, a segítő és ellenőrző szakszervezeti szervekre, és . a választásokat közvetlen lefolytató alapszervekre. Most kezdődtek meg a nagy vállalati, gyáregységi szakszervezeti tanácsok és szakszervezeti bizottságok választásai. Majd folytatódik ez a munka a szakmai megyebizottságok és elnökségeik választásával, és az egész választási munka a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa és elnöksége megválasztásával nyer befejezést. Ez a munka azért is ró nagyobb felelősséget a már említett szervekre, mert ezeken a szinteken még jobban kell ügyelni a helyes káderpolitikai elvek kialakítására, hogy olyan tisztségviselők kerüljenek megválasztásra, — üzemeinkben, intézményeinkben —, a szakszervezeti tanácsokban és bizottságokban, akik feltétlen bírják választóik bizalmát, megfelelő politikai, gazdasági érettséggel rendelkeznek, megfelelően tudják képviselni választóikat, és ezt a munkát lelkiismeretesen látják el. Szabó István ~ ~ . ^ SZMT-JSKSÍ' 5 8 vállalat 42 milliós beruházása Elektronikus számítógép a külkereskedelmi információk feldolgozására A DATORG Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező RT Dorottya utcai központjában pénteken átadták rendeltetésének a Siemens típusú, közepes teljesítményű elektronikus számítógépet. A gép beszerzésére és üzembe helyezésére 8 vállalat — 42 millió forintot fordított. Az érdekelt külkereskedelmi vállalatoknál már két évvel ezelőtt hozzáláttak a számítógépes adatfeldolgozás előkészítéséhez. A DATORG most több tízmillió adattal rendelkezik és az adatbankból kiválasztott lyukkártyák segítségével a gép rövid idő alatt ki tudja mutatni például, hogy melyik évben, mely országból, milyen értékbe®. portáltunk, vagy hogy egy adott országba milyen típusú, milyen értékű hengerelt árut exportáltunk az elmúlt években. Ehhez hasonlóan dolgozzák fel valamennyi főbb export-, imporcikk adatait. A DATORG felkészült a külkereskedelem munkaügyi modelljének összeállítására is: napra készen pontos adatokat tudnak majd adni például arról, hogy az egyes szakterületen hányán és kik, milyen idegen nyelveken beszélnek. |sut, gwwím* iw.MWirm.j
