Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Aczé! György: Eszménk erejével emrar eugedetmtikktt. most jatszaih roGtnrx. /art játsszuk, HOGY NEMCSAK AZ 1970ES ESZTENDŐ NAPJAI, HANEM AZ ÜJSAGtRÖ TÉMÁI IS ELFOGYTAK, ÍGY ÖTLETEK UTÁN KUTATVA FELKERESTEM 12 OLVASÓT, S FELTETTEM A KÉRDÉST: A KÖTET AezxH György kulturális életünk problémáiéról szóló előadásainak., interjúinak válogatása. Ezek a megnyilatkozások funkciójukat tekintve elemzések, műfajuk szerint tanulmány ok, hatásukat vizsgáivá élmények. Mégpedig frissek: kulturális életünk elmúlt években felmerült problémáival, ta változó valóság mindennél aktuálisabb gondolataival é3 fényeivel szembesítenek ma Is. Nem kronologikusan, hanem a kialakult problémák, folyamatok, viták Összetett- Bégének szintjén, olyan szán- tézisben, ahol az összefüggések világossá, a konzekvenciák elkerülhetetlenekké válnak. Ilyen értelemben Aczél György könyve felöleli kulturális életünk minden lényeges, megoldott vagy vitatott kérdését. Mi teszi vonzó olvasmárry- myá, a témák sokszor rapszo- <dikus változásában is folyamatosan érdekessé, izgalmas Stúdiummá könyvét? A választ könnyű megadni: mindenekelőtt a szerző fáradhatatlan. erőfeszítése és hiva- tottsága, hogy alakuló szocialista kultúránk jelenségeiről hatékony marxista elemzást adjon. Ahogy másokra vonatkozóan egyik előadásában konkrétan is megfogalmazza: ÄA közvélemény azokra figyel, akik a volóságos kérdésekről beszélnek, akik edv- ezerűen kezelik a lényegesnek vélt problémákat, akiknek szellemi rangját az adj* meg, hogy alkotóan képesek megfogalmazni marxista álláspontjukat." A megállapításban Iwmé- ÍHfBteaen, leglényegesebb az, hogy Aczél maga is alkotóim alakítja ki marxista álláspontját az általa feli vetett megoldásra, vagy meg- ■vttatásra érett kérdésekben, Ez a tény alapvető, gyakorlattá válása pedig azért oly termékenyítő, mert nem a múlt, hanem napjaink művészi és tudományos produktumaira, a kiadást, a népművelést, az ismeretterjesztést érintői kérdéseikre alkalmazza. ÉPPEN EZÉRT szükséges a kötet írásainak néhány általános, Aczél György szemlél étét meghatározó vonását kiemelni. Annál is inkább, mert ezek a tételek ma már kulturális életünk gyakorlattá vált alapéival így mindenekelőtt az a tétel, amelyet nemcsak ki«**»d, hanem következtetéseiben hitelesít is — hogy a politika és a kultúra között Igen szoros, de nem mechanikus az összefüggés. A kötet konkrét példái igazolják, hogy a szerző a művészi érték és humánum értője és tisztelője. Gondolat- menetében nem a napi politika téziseitől jut el az értékítélethez, hanem az alkotói tendencia és eredetiség bázisát, elvszerűségét kutatva mutatja fel, hogy számunkra mit jelent, mit ér a mű. E módszeréből következik a köteten is végigvonuló mindeng kultúrpoli- tikus számára nélkülözhetetlen emberi alapállás; a tehetség védelme. S minthogy a tehetség önmagában még nem eredmény, nem gondolati. vagy művészi önmegvalósulás, csak alkotói lehetőség, a szerző tisztában van e lehetőség veszélyeivel és buktatóival. Fenntartja számukra — és ezzel önmaga számára is —, a tévedés jogát. Saját szavaival: „Nem abból kel] tehát kiindulnunk, hogy nincsenek hibák, s hogy minden tekintetben megoldottuk feladatainkat. hanem abból, hogy eddigi eredményeink, objektiv és szubjektív adottságaink, kellő alapot biztosíthatnak a meglévő problémák megoldásához". E TÉTELEKBŐL alakul ki >tz Eszmék erejével című kötetet átható elvi — ideológiai pozíció, e sajátos vonásokkal jellemezhető területen, a kulturúpolitika frontján. A dogma ti zmus és revfadanizmuB zátonyai között kalauzolja az olvasót, a tudomány és művészet marxista elemzésének és értékelésének nyugtalan vizein. Avatott és gyakorlott érzőikkel alkalmazza egész politikánk kétfnontos gyakorlatát, kulturális életünk jelenségeire, nem fosztva meg magát stílusánaik és gondolatmenetének egvéni ízeitől. Ily módon, a változó és alakuló valóság reményeiben, sikereiben és kudarcaiba: segít rendezni gondolatainkat, összegezésének kísérleteiben a múlt és jelen tapasztalatai alapján megrajzolja azt a politikai erőteret, atnelvben további feladataink és tennivalóink kibontakoznak. Kerekes Imre Mi tői írna Ön, na I Elsősorban ideológiai # cikkeket írnák, olyanokat, amelyek segítenek tisztázni napjaink bonyolult eszmei kérdéseit. írnék néhány olyan cikket is, amely a X. kongresszus után felkészíti a propagandistákat, valamint a pártoktatás hallgatóit írnék a nők helyzetéről, az ifjúságról, a lakáskérdésről, a közoktatás korszerűsítéséről. Megvizsgálnám: hogyan valósul meg a korszerű népművelés megyénkben, milyen személyi és anyagi feltételekkel rendelkezünk? (Lévai Ferenc a megyei pártbizottság osztályvezető- jeJ Mindenekelőtt boldog ú.ieszbendőt kívánnék a kedves olvasónak, a megye lakóinak, majd arról írnék, hogyan tehetjük mindennapi munkánkkal valóban boldoggá ezt az új esztendőt. Aztán megírnám, hogy változtak, és hogyan formálódtak az emberek az elmúlt 25 év alatt Azokról írnék, akiket régen ismerek, akiknek végig követhettem izgalma« életútjukat írnák például a poroszlói Tóth Miskáról és a tiszanánaí Tóth Jóskáról, akik mos* tez-elnőkök. De Imák műn- késportrékat la. Foglalkoa- nék az elégedetlen tan berekkel is. Sokan vannak olyanok akiknek zátonyra futott az életük. Megvizsgálnám a fiaskók okait is. Természetesen sokat írnék Egerről. Megírnám, hogyan alakult ki a város munkásosztálya, hogyan változott Eger arculata az elmúlt években. (Dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnö- kej 3 írnék a munkafegyelemről, meg arról, hogy nemcsak követelni kell az emberektől, meg is kell becsülni munkájukat Többet kei! törődni a dolgozókkal, élet- és családi kőújságíró rűlményeikkel, kereseti lehetőségeikkel. Szigorúan ostoroznám az áruellátást, különösen a rossz minőséget. Megkérdezném az ipartól és kereskedelemtől: miért kerül egy 33-as számú gyerek- csizma 197 forintba? És miért tart csak négy hétig? A sütőipartól pedig ezt kérdezném; miért nem szállítanak a községekbe friss kenyeret és péksüteményt? (Szabó István a kiskörei Tisza 11. dolgozója.) Miért kell a piaci elárusítóknak egész télen fagyoskodniok? Ha már felépítették ezt az egri vásárcsarnokot, miért nem fedik be és miért nem fűtik a boxokat? Én elsősorban erről írnék. Aztán arról is, hogy mióta a Hajdúhegyre költözött a gépkocsivezető-képző iskola, esténként nincs nyugalma a környék lakóinak, mert ott gyakorolnak. (Fodor Károly boltvezető Egerből.) Olyan embereket szőlaltatnák meg, akik munkájukkal jó eredményeket érteik eL Megnézném, hogyan élnek a községek a nagyobb önállósággal, főleg a kulturális területen. Aztán írnék egy cikksorozatot: milyen szerepet tölt be, vagy tölthetne be falun az értelmiség? Megkérdezném az illetékeseket: miért ilyen elszomorító Eger kereskedelme? Azt ígérték például, hogy felkészülnek az ünnepekre, s mégis napok óta csak egyfajta pezsgő kapható. (Fehér Vilmos, a megyei művelődési központ igazgatója.) 6 Halottam valakitől, t hogy Radnóti Miklós, mint munkaszolgálatos, annak idején dolgozott a Hatvani Cukorgyárban. Feltétlenül utána járnék és megírnám írnék arról is, hogy a felszabadulás után először Hatvanból lett váA Gestapo büntetőexpedídójának kudarca — Üzemanyagot a terv szerint a gép a Balhas-tó aiyugati partján vesz feL Ide eljuttatnak egy felderítő csoportot, amely megfelelő helyet keres a leszállásra és rádióreflektort szerel fel a repülőgép irányítására. A felderítő csoportot szintén egy Focke—Wolf—200 típusú gép szállítja majd, amelyet valóságos üzemanyagtartály- Syá változtatnak. A gép hatósugara körülbelül 3600 kilométer. Miután embereink«* oda szállítja, visszafordul ÍTaganrogbe. — Amint megfelelő terepe* találnak, megindul mind a hét repülőgép: az egyik az üzemanyaggal, a másik pedig fedélzetén a Gestapo embereivel. A repülőgépek Seszállnak a Balhas-tó partján, a benzint a Gestapo smberes átviszik a szállító UU Január k. gént* gépbe, a másikat megsemmisítik és folytatják útjukat Japánba. — Hogy miért választották éppen Balhas környékét? Először is: a sivatagban észrevétlenül lehet leszállni és üzemanyagot felvenni. Másodszor: előréiáthatatlan bonyodalmak esetén számíthatnak azoknak a németeknek a támogatására, akiké* a háború kitörése után Kazahsztánba telepítettek. Harmadszor: onnan nincs metróm Cseng KaJ-aek Kínájának határa. Nem hisszük, hogy Cseng Kai-sek megfeledke- nett azokról az időkről, amikor német tábornokok ét tisztek voltak tanácsosok • hadseregében. Gert végül éÉmoncfta ant is, hogy a repülőgépek a maximális magasságban haladnak majd, s ezért különleges kompresszorokat építenek a haj tómű vnlfiht. Q azért jött a városba. hogy átvegye a kompresszorokat. Nyomon a kémelhárítck Márkin, miután felfedezte a legyilkolt halászok holttesteit, csoportjával együtt a szükséges óvintézkedések betartásával, megindult a titokzatos ismeretlenek Észak felé vezető nyomai után. Nem keltett sokáig menniük. Sok-sok nyomot láttak körülötwa: halászcsizmák éa patkóit kartocabaicancaefe nyomata. . És mindegyik nyom a (teem lék bejáratáig vezetett, majd onnan valamerre északnyugati irányba. A síremlékben megtalálták a németek felszerelését: rádióleadó*, éleimet, a rádióreflektort és olajjal telt kannákat Markin úgy gondolta, hogy azok, akik Itt hagyták elöbb-utóbto visszajönnek érte. De lássuk mi történt Bauer csoportjával. A úgy gondolta, hogy végre elvégezte a feladatot: megfelelő mezőt talált a Tuzla folyó közelében, amire még nagy repülőgépek is leszállhatnak. Most már csak meg kellett mérnie a mezőt, el kellett helyeznie a jeleket, felszerelnie a rádióreflektort és előkészítenie mindent, hogy meggyújthassa a tüzeket. Ezután már jelentheti is Taganrogba, Rowel ezredesnek, hogy a „repülőtér” készen áll a gépek fogadására. Hogy elvégezzék a hátramaradt tennivalókat, a németeknek vissza kellett térniük a síremlékhez. Siettek, mert már nagyon fáradtak voltak, fel akartak frissülni egy-egy pohár meleg kávé mellett a biztonságos menedékhely ml Libasorban haladtak: elől Bauer hadnagy, utána pedig Rode és Schule. Azt hitték, hője ebben a zimankós időben, ezen a sivár vidékein nem találkoznak senkivel, s hogy a halászokkal való találkozásuk csak kivétel volt, ami erősíti a sasairályt A rajtaütés Márkin tesáttásáM! Jól látta, hogy Bauer és emberei szinte hason csúsznak b* a síremlék alacsony bejáratán. Várt még egy darabig, s amikor látta, hogy rajtuk kívül nincs a közelben senki, megkönnyebbülten íel- sóhajtott Megkezdődhetett hát a leszámolás. Jelt adott és emberei zajtalanul meg közelítették a síremléket . „„ it „,, _ íFoly tatjuk) lenne ros. Foglalkoznék a népi hagyományok ápolásával, írnék a boldogi és a herédi népviseletről, a szokásokról. Megvizsgálnám; miért nem ad több segítséget munkánkhoz, az emberek formálásához a műszaki értelmiség? Arról is írnék, miért sok a közúti baleset, de foglalkoznék a nők helyzetével, n nővédelem problémáival Is. És végül egy kényes téma is volna, mi lesz a sorsa felsőfokú technikumunknak, miért vitték Gyöngyösre? (Dr. Novák Pálné, a hatvani városi tanács vb egészségügyi osztályának vezetője.) válasz I 1 I kérdésre| is. Riportsorozatban számolnék be a külföldön élő magyarok életéről, a hazáról alkotott megnyilatkozásaikról. írnék arról, hogy az egri 12 éven felüli gyerekek között miért olyan kevés az országosan elismert úszó? Megkérdezném: miért nem fordítanak többet — anyagiakban és erkölcsiekben — az egri úszósportra? Miért csak a labdarúgást támogatják? (Dr. Pelle Béla főiskolai docens Egerből) U En is csinálni egy , ilyen körinterjút, Megkérdezném a kereskedelmi dolgozókat és válaszaik alapján megírnám, hogyan lehetne emelni a kereskedelem színvonalát, hogyan lehelne javítani a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit Megkérdezném az ipartól és a kereskedelemtől: hogyan lehetne olyan kapcsolatot teremteni, amelynek eredményeképpen a kínálat közelebb kerülne a kereslethez? A termelőszövetkezetektől pedig azt kérdezném: miért hanyagolják el a piaci árusítást? írnék arról is, rr.iért nem lehet & zöldség- és gyümölcsellátásnál kikapcsolni a közvetítő kereskedelmet? Végül arról írnék; mikor lesz végre® szállodája Gyöngyösnek? Egy évvel ezelőtt ugyanis bezárt a Mátra, azt ígérték, szilveszterre felújítják. Me», lyik szilveszterre? (Csépány Ferenc igazomS Gyöngyösről) I a Az utóbbi Időt*®) ÍZ, több “j magyar filmet láttam, ezéffíi arra gondoloik, fel tenném % kérdést: nem lehetne-e kevesebb ilyen filmet gyártani, s helyette többet áldozni a színházakra? Aztán arról írnék, hogy jóval kevesebb bosszúsággal és sokkal több örömmel kellene építeni a társadalmat A MÁV vezetői például az ünnepéig előtt azt nyilatkozták, hogy felkészültek a télre és as ünnepi forgalomra. Én utaztam. A vonatok hidegek voltak és sokat késtek. Mi van, ha nem készül fél a MÁV? És hogv el ne felejtsem: ha újságíró lennék; írnék egv nagyon szép, egy nagyon jó és egy nagyon elismerő kritikát a Péntek: Réziről. (Hegedűs László, a Gárdonyi Géza Színház művésze) ★ Egy kérdés, 12 válasz: Azt hiszem, hasznos játék volt Van téma bőven, kezdhetjük az új esztendőt. Márkusz László fm Megírnám, hogy ne l m bontsák fel olyan gyakran az utakat, hogy hasznosítsák jobban a a híres egri thermal vizet, hogy növeljék az egri strand kapacitását és tegyék kulturáltabbá is; szervezzenek Egerben is országos érdeklődést keltő művészi programokat és nyissanak végre még egy éjszakai szórakozóhelyet Egerben. Megkérdezném és megírnám: miért nem tud eltartani Elger és egy egész megye egy önálló színházat? Írnék erről is: mikor épül fel végre a Centrum Aruház és mikor lehet Egerből gyorsvonattal utazni a fővárosba? Megírnám azt is, miért küszködik anyagi gondokkal a népszerű NB I-es női kosárlabda-csapat? (Futaky András üzletvezető Egerből.) Az írás a maguk dolt ga, maguk az újságírók. Amit én mondanék, azt úgy sem merik megírni. Különben sem olvasok újságot. (Hát igen, akadt ilyen válasz is — igaz, a nevét nem adta hozzá.) Arról, hogy nemcsak ' jogok, hanem kötelességek is vannak. Írnék arról is, hogyan lehet manapság fegyelmet követelni és tartani a munkahelyeken. Sokat írnék arról, milyen módon lehet megjavítani a mezőgazdaságban a munka- körülményeket. Foglalkoznék a túlzott alkoholfogyasztással is. (Murányi Gábor tsz-elnök. Istenmezejéről.) Először is megírnám , egykori tanítóm, Hargita János hevesaranyosi nyugalmazott igazgató életútját, vallomásait a pedagógpuspályáról. Aztán arról írnék, hogyan változott a falusi emberek közösségi szemlélete. A főiskolások között azt kutatnám, céltudatosan készülnek-e hivatásukra? És hogy a peda- gógustómánál maradjak, megvizsgálnám: hogyan lehetne javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit? Írnék más területről Ecsédi Külfejtés üzemvezetősége felvételt hirdet dózervezetői és segédmunkás «nnkaUr betMtMn 4 aerédmankáMk rémére lebeMaég na kotróBseater és dózere mtatt tanfolyam elvégzésére, gyakori»* megszerzésére. Jelentkezni lehet az aráédl Ozean munkaügyi csoportjánál.