Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
TEk*lcXIKON Árkiegészítés, forgalmi adó Az árrendszer a gazdasági szabályozás egyik eszköze, termelői és fogyasztói árak a vállalatok nyereségét alapvetően befolyásoló tényezők. A kialakult fogyasztói árak egy része — főként az élelmiszereknél és bizonyos szolgáltatásoknál, például a lakbérnél — nem fedezi a társadalmilag indokolt ráfordításokat, ezért e termékek, szolgáltatások előállítóinak, forgalmazóinak költségvetéísi dotációt nyújt, árkiegészítést fizet az állam, hogy kiadásaik megtérüljenek, s még valami szolid nyereségük is keletkezzék. Tartósan csak így oldható meg, hogy a fogyasztók kevesebbet fizessenek az egyes termékekért, mint amennyibe az ténylegesen került. Más fogyasztási cikkekért — főként a ruházati termékekért — viszont magasabb árat fizet a vevő, mint amibe azok előállítása ténylegesen kerül. Az ilyen áruk után a kereskedelem forgalmi adót fizet a költségvetésbe. A végső cél az, hogy a fogyasztó ne fizessen indokolatlanul adót és alaptalanul ne is élvezzen állami támogatást vásárlásainál. Az érték- arányos árak kialakítása, a milliárdokra rugú árkiegészítések és a nagyjából hasonló összegű forgalmi adók felszámolása részben a negyedik ötéves tervidőszaknak is feladata. Ám az áremelkedéseket és az árcsökkentéseket — végeredményükben hiába képviselnek azonos összeget — csak úgy szabad végrehajtani, hogy egyetlen jelentős réteg életszínvonala se csökkenjen. A hatósági áremelkedéseket nem mindig lehet hasonló mértékű árcsökkentésekkel ellensúlyozni, mivel az egyes cikkek részaránya más és más a lakosság különböző rétegeinek fogyasztásában a jövedelem nagyságától, az életmódtól függően. A szükséges hatósági árváltozásoknál gyakran — ahogy ezt az 1971. július 1-én életbelépő új lakbéreknél is tapasztalhatjuk — jövedelempolitikai intézkedésekre is szükség van. * A fogyasztói árak nagy aránytalanságai egy egész korszak történelmi, gazdasági fejlődésének következményei. Felszámolásuk is hosszú időszakot igényel. Gyakorlatilag elkezdődött már a III. ötéves tervidőszakban és 1975-ig sem fejeződik be teljesen. De tovább lépünk abba az irányba, hogy az árak közbülső áttételek nélkül is helyesen ösztönözzék, tájékoztassák mind a termelést, mind a fogyasztást. Valamennyi termék ártámogatása, illetve forgalmi adója persze még ideális viszonyok között sem szűnik meg teljesen. Az állami árpolitika a későbbi jövőben is eltéríti majd bizonyos termékek árát a társadalmilag szükséges ráfordításoktól, ha azt gazdasági okok és társadalompolitikai célok indokolják. Így valószínűleg forgalmi adó terheli később is a különböző luxus és élvezeti cikkeket s árkiegészítéssel ösztönözhetik a népegészségügyi célokat szolgáló termékek fogyasztását. Gazdaságilag indokolt az árkiegészítés akkor is, ha az adott termék az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek között, drágábban készül, de a társadalomnak is szüksége van rá. Az árak alakulását alapvetően a társadalmilag indokolt előállítási költségek kell hogy befolyásolják. Az állami árpolitika viszont ettől tudatosan eltérítheti, a forgalmi adóval megdrágíthatja, az árkiegészítéssel olcsóbbá teheti a terméket, céljainak megfelelően. Végül mindezeken túl hat még a fogyasztók értékítélete is az árakra. S ahogy az árukínálat nő, s a piaci egyensúly javul, úgy téríti majd el egyre inkább a fogyasztó ízlése, igénye, választása is az árakat a társadalmilag szükséges ráfordításoktól felfelé és lefelé egyaránt. K. J. Á japán UNICOOP képviselői Hatvanban Tizenhárom tagú japán szakemberekből álló szövetkezeti delegációt fogadott szerdán délelőtt Hatvanban Bocsi László és Rabecz Lajos, az ÁFÉSZ, illetve a Lenin Termelőszövetkezet elnöke. A küldöttségnek az a célja, hogy a fogyasztási és értékesítési szövetkezet munkáját tanulmányozza és megtekintse a Lenin Termelő- szövetkezetben az állattenyésztés munkafolyamatait. A csoport, amelynek élén Masayoshi Murasse, a japán UNICOOP (a HUNGARO- COOP japán testvérvállalata) vezérigazgatója áll, viszonozza dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének látogatását, s hazánkban tartózkodása idején felkeres több fogyasztási, kisipari, valamint termelőszövetkezetet, hogy a Magyarországon kialakult szövetkezeti gazdálkodás modelljét behatóan megismerje. A japán delegációban neves élelmiszeripari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakemberek kaptak helyet. A magyarországi látogatást azonban nemcsak tapasztalatszerzésre használják fel vendégeink. A mai napon sor kerül egy igen jelentős, több irányú üzleti szerződés aláírására a japán UNICOOP és a HUNGAROCOOP között. Japán részről a szerződést az UNICOOP vezér- igazgatója, Masayoshi Mu- rasse írja alá. Baj van a gázzal és az olajjal Időnként nagyon sok idegeskedést okoz az embereknek Gyöngyösön a pb-gáz és a fűtőolaj hiánya. Megtörtént már, hogy szombaton délután egy csepp olajat sem lehetett kapni, pedig most már négy kút is működik a városban. Hasonló eset a gázzal is előfordult. Ahogy lenni szokott: mindig az ünnepek és a hétvégek a legkritikusabbak. A havazások idején jedig a szajoli telep nem győzte a szállítást. Ilyenkor ugyan segítséget szokott kérni, de a fogyasztási szövetkezetnek nem éri meg anyagilag az egyszeri fuvar. A Volán pedig szintén csak a rendszeres szállítást vállalná. A városi tanács kereskedelmi felügyelője, Kiss Zsig- mond hivatalos úton is eljárt, hogy a panasz okait megszüntesse. Ennek egyik feltétele egy olyan szerződés megkötése a fogyasztási szövetkezet és a szajoli töltő- állomás között, amely megszabná a két fél jogait és kötelességeit. Persze, a lakosságot csak egyetlen dolog érdekli: legyen pb-gáz és fűtőolaj elegendő. Hiába nyitott meg két új kutat is néhány hónappal ezelőtt az ÁFOR Gyöngyösön, ha bizonytalan az olaj ellátás. Mint ahogy a szövetkezet által létesített új, a korábbinál jóval nagyobb cseretelep üzemeltetése sem szüntette meg az esetenkénti palackhiányt. Az eredendő hiba mindig az alapellátásban található meg. Semmit sem ér a négy kút olaj nélkül, a nagy cseretelep gázpalack nélkül. Az is természetes, hogy a szabod szombatok miatt az olajnál is, a gáznál is, a hét Utolsó napjain növekszik a kereslet. Ezzel a sajátos kö- IgStaésinyel számolni keBL Mert nem csupán gazdasági kérdés a gáznak és az olajnak az igényeknek megfelelő mértékben való árusítása. Döntően befolyásolja az emberek hangulatát jó vagy rossz irányba. Egyszerűen: politikai töltést kap a dolog. Hogy mennyire komoly az ügy, mutatja: a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt is szerepelt a kérdés. Jó volna, a megfelelő következtetéseket végre levonni az eseményekből, és a szükséges intézkedéseket is megtenni az olaj és a pb-gáz ügyében is. (—ár) Árulnak-e tc^b zöldséget a termelőszövetkezetek a piacokon ? Molnár Jánossal, a komlói Május 1 Termelőszövetkezet elnökével beszélgetünk. — Hét-nyolc évvel ezelőtt még mintegy 80 holdas kertészete volt a szövetkezetnek. De az volt a probléma, hogy mi primőrt nem tudtunk termelni, a dömpingáru pedig ném jövedelmező. Elzárt fokozatosain csökkentettük a területet. — Jelenleg hány holdas a kertészet? i — Körülbelül tizenöt. Csak azért termelünk paradicsomot, paprikát, káposztát és más termékeket, hogy a községet el tudjuk látni áruval. Egy árusítóhelyünk Van, szintén itt a faluban. — Jövedelmez-e valamit a kertészet? — Egy kisebb brigád dolgozik, foglalkozik e cikkek előállításával. A kertészet bevétele a brigád munkabérét sem tudja biztosítani. Bár mondom, nálunk nem is ez a cél, hanem kizárólag a falu ellátása. hold. A termékeket mind leszerződjük, hiszen így biztonságos az értékesítés. A gyorsan romló termékekkel, mint például a paradicsommal, nem lehet rizikózni, rögtön el kell adni. — Közvetlen értékesítéssel nem is foglalkoznak? — Ha valamelyik termékből a tervezettnél több terem, akkor igen. Bár. hogyha az ilyen cikkekből áruhiány van, akkor a tervezettnél, illetve a szerződött mennyiségnél is többet átvesz a MÉK. — Piaci árusítóhelyük nem üzemel valahol? — Jelenleg nem. Korábban volt Egerben standunk, de megszüntettük. — Miért? — Nem volt gazdaságos. Egy termelőszövetkezet önmagában nem tud rentábilisan üzemeltetni egy standot. Ezért most csupán a szövetvetkezet udvarán szoktunk zöldségféléket árusítani. Fehér Márton, a bocomädä Béke Termelőszövetkezet elnöke: — Nálunk elég nagy a szántóföldi kertészet, 230 XJrbán Imre, a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára: fé¥ezi Nagyszerű ötlet jutott az eszembe, lm, rögtön Közre is adom ö löknek, kedves olvasóki Bőrdíszmű őrdíszmü rdlszmü dlszmü iszmú szmü mű Hogy mi ezt Egy neonreklám. Ahogy általában „kinéznek” a napok múlásával a romló reklámok. Vagy a nevek. Mint e példa: például. A javaslatom, a ragyogó ötlet ebből adódóan a következő: tj Azaz: Igyon időnkint rumot'. (—ó) — Minden termelőszövetkezet a fokozott biztonságra törekszik. Ezt pedig a termelési és értékesítési szerződéskötés jelenti. A közös gazdaságok ezért áruiknak döntő hányadát lekötik S csak ami ezen felül mutatkozik, azt viszik piacra. Ebinek ellenére, szövetségünk területén nem esett vissza a saját, közvetlen értékesítés, csak azt is meg kell mondani, hogyha a termelőszövetkezetek piaci standot létesítenek, akkor az nem biztos^ hogy Heves megyében létesül. Mindenki ott ad el, ahol nagyobb a haszon. Azt is meg kell említenem, hogy a piaci árusítóhelyek száma azért sem nő gyorsan, mert egy- egy termelőszövetkezet nem tud egész évben folyamatosan és kellő választékban ellátni egy standot. Tehát nem pusztán idegenkedésről vau szó, hainem más okokról is. — Véleménye szerint lesz-e a jövőben komolyabb előrelépés és különösen a megyében? Hiszen az itteni háziasszonyokat nem vigasztalja, ha más megyében létesítenek standot a közös gazdaságok. — Szerintem lesz fejlődés. Már napirenden van a MÉK korszerűsítése, s az új formában közelebb kerül egymáshoz a termelés és a forgalmazás. Ezenkívül, ha az Agrokonzum nevű közös vállalkozás kiépíti gazdag választékú, reprezentatív üzlet- hálózatát, akkor jelentős mértékben javul a lakosság zöldség, gyümölcs és más termékekkel való ellátása. Remélhetően így is lesz mindez. Csupán annyit jegyeznénk meg, hogy nem ártana, ha egy vállalkozás ötletétől — mint éppen az Ag- rokonzumnál is — a megvalósulásig jóval kevesebb idő telne el, s mielőbb valóban meg is nyílnának az üzletek. > (kapóst) ííw-.»»»!»» f .rí -ír » « !• Az Elektronikus Mérőkészülékek GyáráIfMUSSJUr »»ff I * WÍJ « f *“•» ban 1969 júniusában adták át az első magyar gyártmányú számítógépet a megrendelőnek. Jelenleg sorozatban gyártják az EMG— 830 típusú, közepes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Egy-egy számítógép értéke 7—20 millió forint között van, a kiépítés jellegétől függően. A sorozatban idáig 11 berendezés készült, többek között a Meteorológiai Intézet, a Gagarin Hőerőmű és a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat részére. Képünkön: Tompos Gabriella műszerész az egyik készülő számítógép modulelemének statikus bemérésén dol- y / gozik. > s&t. SITI-foto — Bűm IsWást felvétele) Gödör a városban, gödör a városból kivezető úton, gödör a városba bevezető úton, gödör, gödör, mindenütt gödör és mindenütt panasz! Nagyon jól tudjuk, hogy Eger belvárosában útépítésre kerül sor. Azt is tudjuk, hogy előbb, vagy utóbb — ez már inkább csak utóbb! — megépül az Egert a 3-as számú úttal összekötő új forgalmi sáv. Am azt is tudjuk, hogy hovatovább a közlekedés tarthatatlan, életveszélyes, és a panasz megint a Közúti Igazgatóságnak szól. de most már a városi tanács illetékes osztályával és vállalatával, valamint az „olajosok”-kal egyetemben. Addig, amíg egy országban alacsony szintű a közlekedés, még el lehet bírni Idelg-óráig az akár hosszabb szakaszon is ká- tyús utakat. De, ha a gép- kocsipark, mint a nemzeti vagyon szerves része, oly gyors üteműén fut fel, mint nálunk, egyetlen napra, sőt egyetlen órára sem engedhető mee hogy egy város belterületén. vagy egv rendkívül forgalmas országút viszonylag rövid szakaszán a t“~ep- járok számára is gigászi feladatokat jelentő út várja az miami éhajtókai Kifogás lehet, magyarázkodni is bőven van ok. De egy dolgot még egyszer le kell szögezni: az én autóm, a te autód, a VOLÁN busza és a termelőszövetkezet teherautója. legyen az bárkinek, vagy bárminek a nevén, nemzeti vagyon, és bármilyen kár éri — a nemzet vagyonát éri veszteség. És még ez a kisebb! Arra tudjuk, nincs mód és lehetőség', hogy akárcsak egyik évről a másikra is megoldjuk Magyarország közútjainak minden problémáját, hiszen probléma ez még Svédországban és az Egyesült Államokban is. De arra igenis kell találni módot, hogy legalább „köziek edhetővé” tegyük útjainkat, hogy ezzel emberek életét mentsük meg, akik nem a KRESZ szabályainak be nem tartása, nem műszaki biba. nem saját frielőt- lerségi'k, hanem a Közúti Vállalat, vagy jelen esetben a tanács i'iMé’-es vállalata, avagv óz>een a Kőolaiterme- lo Vállalat felelőt’anzége miatt kerülnek a baleseti statisztikába. Gödö-, gödör, meriot csak az! Szeretnénk, ha mind kevesebb lenne a panasz! to. éji ■iá». Gödör, gift illegi! csat az De kire a panasz?
