Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

Egy tv-műsor utón, a kortársi képzőművészetről A tr «tanúk vasárnap esti, aroópaá körkapcsolésoa mű­sorában a következő tíz év­ié vonatkozó »ejtéseket haj­tottuk, hogyan változik meg életünk, erről beszélt a köz- ígazdász, szociológus, demog­ráfus, muzsikus és a képző­művész. A »ok gondolat és Mtevés között a jövő művé­szetét illetően élesen elhatá­rolódott a Párizsban élő, magyar származású Victor Vasarely által megrajzolt jó- só képe konkrétségév’eL, a ■■ázerüdien cedii század ránk maradt művészeti értékrend­jének átértékelésével, a mű­vészettörténet nagy korsza­kaihoz való egyenes kötődé­sével. Az általa festett mű­részét! Jövő megvalósulásá­nak csupán egyetlen feltételt szabott: a közönség — Ji nép”, hogy as ő szavával él­jek — egyszerűen lá«B be, hogy van kortársi művészet, s ha ezt észrevette, a kor mércéjével mérje, ne az eJ- snúlt századok társadalmi és -gazdasági szituációit tükröző ‘művészettörténettel, bár- menyire is örökérvényűnek ihat az akkor született mű­vészi alkotás. Egy példával: hogyan lehetne megérteni az einsteini fizikát a newtoni speehanika megdönthetetle®- neb. hitt törvényeivel} De létezik-e új értékrend? Ifi az a biztos alap, aantaa támaszkodhat, a kortársi mű­vészet közönsége? Mikor lesz árfa«*6„ egy elvont műal­kotás, and mond aá ssmfrüt” — puszta létezésén kívül, önmagán kívül oeoa „fejes ki” semmit Ez az a giont, ahol mérgesek kezde­lek Venni a még tisztelettel közeledők is! A ma ember« aaég vendég korunkban, sneg nem értett, készem ka­pott tárgyak, berendezések között találja magát: a tv, * rakéta, metró és a mozgó­lépcső, elektronikus eszkö- sök a háztartástól a számí­tógépig, majd a műalkotá­sok, a zene, a költészet A kor tudományos, technikai realitása soha nem állt tá­volabb a közgondolkodás színvonalától, mint korunk­ban (gondoljunk csak az ia- áormációrobbanásra). — Vasi mosógépet igen! m — A lesperse* «tea — ifiorvdja — a hatos körzetben fekszik, a teng« felőli vá­rosrészben. A főúttól nyílik, * Martin térnél végződik. Kétszáztizenhét méter hosx- tjxL Szélesség* hat mé­ter nyolcvan centiméter. Három utca keresztezi, a Xraatem, a Piter és a Stef- .’ensen. Számozása a főúttól kezdődik. A hetes számú ház hal oldalt a negyedik. Johan l-Lains professzor és családja ;iakik benne. A Folkeüng éteállótói gyalogosan fiz-ü- nenkét percnyire van. Jobb­ja, a kilencedik mellékutca, * túloldalon. GépkncsávsA «rténő me^eözelitéa eaetén ‘felhívjuk a figyelmet, hogy agyirányú as ütem forgalmi feftdje és nappal hat órától tenkáleae éréig parkolná — Igen, természetesen. — Tudja, hogyan saűtoh- ftT — KörülbeHIL — Tudja, mi as dektre- moaság? — Nem nagyon, valaha as iskolában hallottam róla, ré­gen volt Más: — Szereli a művészetei? — Igen. — Milyen művészeket le­mér? — Michelangelo, Raffael, Rembrandt, Van Gogh. — Melyik műveiket isme­ri? — A címekre nem emlék­szem. Mást — Szereti a színházat? — Igen. de nem aok időm van rá, csak néha megyünk «L — MR látott utoljára! — A Péntek Rézit Ezek után kortársi művé­szet? Nem a közönség a bibés. hanem maga a művészet és az azt irányító szervezetek, szövetségek és persze maguk a művészek. „A művészet a városé a hétköznapoké”, — mondta Nicolas Sohőffer. fis ma az? Munka után irány a múze­um és a kiállítás? Nem! A múzeumok zárják eJ az em­bereket a művészettől. „A termekbe dugott kreációi: misztifikálják magukat és az alkotóikat A város legye* maga műalkotás, alkosson szerve» egészet az emberrel.” Maga az alkotás sriiuádóta- remáés és a művész Így csa­té tikai mérnökké válik, fisa» revétlenül azonosul a város­lakó az alkotással, ami be­folyásolja hangulatát, fokoa- za teljesítőképességét Gon­doljunk arra, mit jelent egy család esztétikai igényessé­gének fejlődésében egy kor­szerű lakótelepi lakásba va­ló beköltözés. Az igény? Űj, modern bútor, háztartási gé­pek, képek a falakon, könyv­tár a szobában. Persze kes- detben van így, később Jöa a megszokás és ez is igaz. Az előbb mondtam, legyen a művészet szituációteremtés. A legérzékenyebben reagál­jon a napi eseményekre, ala­kítsa pszichikai ilLapotu»­t»uiv—rumi mini wimn------------­g émt 1 ^ f*1,í Hogyan? 1(7«. őszén Pkftan varit szerencsém megismerkedni Nicolas Schőfferrei, aki szin­tén hazánk fia. Láthattam ilyen irányú kutatásainak eredményeit Esztétikai jele­ket szituációkat előállító konstrukciói lenyűgöző hatá­súak. Alkotó módszere? ö esztétikai mérnök, aki meg­határoz egy alapelvet és a komputer ennek érvényében kibontja az összes esztétikai lehetőséget színben, mozgás­ban, térben és időben. 1972- t* épül fel 350 méter magas kibernetikus tornya Párizs­ban, amely as Ei ff él-torony örökét veszi át Mint aho­gyan az realizálta építési technikájában, anyagában és összhatásában a századfor­duló technikai fejlettségét és perspektíváját Schöffer tor­nya a XX. század új szimbó­lumaként emelkedik majd Páriái házrengetege fölé, változó mozgásával, színjáté­kával, esztétikai jelekkel ér­tesíti a párizsiakat a kiber­netikus agyóba befutó politi­kai, munkaügyi, társadalmi, tőzsdei és ki tudja még mi­lyen eseroényakrőL Az NSZK részére tervezett kiberneti­kus városa, amely egy-két éven belül kivitelezésre ke­rül, lesz az első tökéletesen egzakt példa az új művésze­ti elv, a üzituáci óteremtésaé terebélyesedő, hétköznapivá, váló művészetnek, amely ki­nőtte a múzeumokat és al­kalmi kiállításokat, szerven »észérvé válva a társadalom hétköznapjainak. A hét műsora tanét bebi­zonyította, hogy milyen ne­hézségekkel küzd — még ilyen magas fórumon Is — a kortársi és jövő művészet eszméje, ezért próbáltam egy-két példával és az álta­lam Ismert tényekkel „po­pularizálni” ezt a kérdést, s jobb megértés érdekében. Dargay Lajos (A STERK. MEGJEGYZÉ­SÉ: Bár nem mindenben ér­tünk egyet s szerző megál­lapításaival — mégis úgy véljük, hogy néhány megál­lapítása feltétlenül közérdek­lődésre tarthat számot). mmvónum A gyilkos a házban van Magyar bűnügyi film Mint ahogyan a dm v* ta­núsítja, a gyilkos a házban van. En már azt is tudom, ki az illető. Nem kell félni, nem árulom el, majd meg­tudják önök is. idejében. A gyilkos tehát a házban van — mégpedig egy hamisítatlan pesti házban — a hulla pe­dig a liftben. Mi meg ülünk a nézőtéren, * egyre nagyobb érdeklődéssel figyeljük ss eseményeket, miközben segí­teni akarván a derék nyo­mozókat, legalább gondoLaV ban latolgatjuk: U a grü­best Lehet, hogy a sunyi képű házmester (Major TamásX vagy talán a zűrös csal ádi életet étó dr. Szilágyi (Már­kás László), vagy még In­kább as a fiatalember, *M hasztalan próbál menekülni as „egérfogóból" (Benká Pétert? Aztán itt van a hí­res tóncdalé-ckes Poós Attila (Koós János) és a fe­cseg ő Fabrikovica bácsi (Fe­leki Kamill), meg a kutyás férfi, a Bakács úr (Huszti Péter) — gyanúsak mind­annyian, még a fürge lábú Csók vári néni (Kiss Manyi) ta. De hl a gyilkos? Elárulha­tom, bár gondolatban vé­gigjátszottam as összes m­sutotnatáj £nak hotAakfirdba tartoznak. Az seri era Omiú- aap vállalat gyártmányai precízeik, gyorsak, megbízha­tóak. Vásárolja ön ta as Omnisap kibernetikus be­rendezéseit, automatáit. Elő­nyös árak, tízéves garan­cia. Kis térfogat, maximális teljesítmény. Műszáki is­mertetőiket árjegyzékkel kí­vánságra azonnal küldünk. Kiszédelgek a körből. Ilyet még nem pipáltam! Nem emberekkel társalog­tam, hanem egy kibemo- au torna la magnószalagaival! Az igazat megvallva, csak halványan sejtem, hogy mi az a kibernetika. Ami az automatákat illeti, bennem ez a fogalom lényegében azokkal a pléhszekTényekkel azonosult, amelyek az EM- KE-alulj árába», az Akartá­nál, és egyebütt kétszer két forint bedobása irtás vagy adnak valamit, vagy nem. Pénzé, találkoztam áa már magyar gyárakban ta auto­mata géppel, automata ve- séslésű gépsorral, filmen ta láttam, könyvekbe*» ta olvas­tam ilyenfajta készülékek­ről, sőt sakkozó, műfordít* automatákról ta, áa eaemé- tyss kapcsolatom addig csata a cigaretta-, motorúidé-, VP­l^tostTs prtsririv úf aam'ta anlndig tisztességes snaririé attesodávalTI BBsu aa a ti»­gt vívmányai Lelkesedésemet sárit aa I» kasztja ta hlrtafsn, hegy agyamba nyilallik aa hnén­Í1«.V.YA\A\*\A\\\\\\\\\VV\\\\\,\\\\\V .v ta: ja Uns család kéthetes szabadsága« utazott tegnap, Svédországba. ” Hát akkor fuoca minden nép remé­nyemnek. Marad a mozi, vagy a csatangoló«, a kira­katok és a gyengébb nem hsa tartozó járókelők néze­getése. Majd csak kihúzom valahogy tizenegyig Viszem a táskám la, lent rendezem arksjd a szállodadíjat, ide már nem is jövök viasza Persze, ha a riport volna a műfajom, ha igazi riporteri vér buzogna bennem, nem azalasztanám el az alkalmai, hogy közelebbről is megis­merkedjem az Omnisap gyárral, amely ilyen tökéle­tes berendezéseket állít elő. De hát nem buzog sast csi­* á irtó atom» s Is «ián rádöbbe­nek, hogy a Utal körnek eb­ben a városkában lényegesen ángyotok sokoldalúbb a «rem aataaé korábban gon- áoltsna Betérek, például, «fi posta tóval »Ihn. hogy né- háar húg wriápol merek út amelynek mail fifths adft a ■ta Mg SWL fe­riánsokat, nem tudtam kita­lálni. Csupán a film befejező képsoraiban derült ki, ki a gyilkos. Kiderült, mert a szimpatikus Tímár százados (Sztanislaw Mikulski) és szorgos emberei (Garas De­zső és Zenibe Ferenc ét s többiek) jóformán el sem hagyták Sí házat, két órán keresztül nagy igyekezettel nyomoztak a tettes után. Igaz, nemcsak az ő ügyessé­gükön múlott s siker, segí­tett s nyomozásban a film írója (Csizmarek Mátyás) te, aki anlnden bizonnyal súgott a századosnak, vagy legalábbis olyan iníormá- nekí, ami vei helye» irányba terelte a sye% mozást. Így — természettel sen amellett, hogy remekül szórakoztam — felmerült a gondolat, hogy ha netalán mi a közönség kapjuk ezt aa írói sugallatot, akkor a né* zőtér sötétjéből mi is meg* fejtjük ezt a bűnügyi tejé vényt. Panaszra persze így sánca okunk, hiszen a szokásos átlagnál, a külföldi sablo­noknál, az idegborzoló kom- merszeknél sokkalta jobb, színvonalasabb filmet lát* tunk. Csizmarek Mátyás hu­morral átszőtt ötletekkel, fordulatosán bonyolítja a cselekményt,, a rendező Bán Róbert pedig igényes filmé* alkotott, olyat, amely « - helyzetek feszültségén tói felvillant érdekes karakte­reket is. Zsombolyai János ismert kameramozgatása eb­ben a filmben nem érvénye­sülhetett, hagyományos esz­közökkel fényképezett, da így is tehetségesen. A szereplők közül els6^ sorban Kállai Ferenc, Ga­lambos Erzsi, Major Tamás és Márkus László játékát kell dicsérni. A népszerű Kloos kapitány, Staniszlaw Mikulski is helytállt. Timáa? százados szerepének elját­szása nem jelentett számár* jelentős: színészi feladatot A gyilkos a házban van végeredményben a jobb fil­mek közé sorolható. Nem e csúcs, még csak nem is » magaslat. Inkább az a bizta­tó kezdet, az a járható ót amelyen elindulhat és felfelé istelhet ez a névszerű műfaj) Márkusa Lászlú Rachel, Rachel Amerikai film A* smfjfA seertirt Rachel soha életében nem evett mást csak vamliafagylaltpt Talán innen van az, hogy az egész filmet — a rendező nyilvánvaló és lélektanilag pontosan meghatározott szándéka szerint — valami­féle áporodott vaníliaillat lengi be, az egyhangúságnak, az egykedvűségnek és az édeskésségénak az a már erősen romlandó állapota, amely ellen nincs védekezés. Hogyan fe lehetne valami ellen felvértezni magunkat ami bennünk nő fel az idő­ben és úgy, hogy magával hozza a gyermekkor minden izzadt izgalmát? Rachel sorsdöntő óráiban már har­mincöt éves, tamitgatja a kis­városi gyermekeket tűri öz­vegy, szívbeteg anyjának szeszélyeit és annak bridase- t6 barátnőit. Naponta ugyanazt az utat járja be, az iskoláig • vegyeskeres- kedéslg és onnan haza. így nem csoda, hogy mai útjai a kislányság egykori szégye­neit, félelmeit idézik lelki szemei elé. Nem mer sen­kihez sem tartozni, riadtan figyeli, hogyan Is barátkoz­nak a mai fiatalok, milyen magától értetődően követe­lőzik nemiségük, míg ő csata vár. Megjön az életé- i be Nick, as egyetlen férfi, akit a gyermekkor félszeg bizalmassága miatt magához enged. A késői láz, a testben és lélekben egyformán vé­teléé! lm és éri csaknem hangtalan és néma kell túlélnie Rachélnék „asj élet útjának felénél”, amikof már a tervezői találgatásod és elképzelések egyre hal­ványabb fényben derenge­nek. Valószínűségük pedig számtanilag nehezen érzékel­hető. Ennek a filmnek a iéleÉte búvártása azért figyelemre méltó, mert egy kitűnő mű­vésznő, Joanne Woodward olyan lelkiállapotot közvetít a nézőknek, amit ritkán fe­deznek fel „reszkető lelkizé­seikben” éppen azok, akita erről a kényes-kínos folyama­tokról leginkább illetékeseik! lennének beszámolni. Ra­ch élt sorsa, alkata kiszolgál­tatta mindig közvetlen kö*^ nyezetének. Nem lázadt tói soha semmi ellen. Azt ig, ahogyan ferde hajlamú kol­leganője csábítja a termé­szetellenes szerelemre, sok­sok belső vívódás után teári a helyére. A szektába csábí­tó fanatizmus is idegen tőle^ mert egészséges lelke elke­rüli az eksztázist. Arra nincs önzése és energiájaj hogy bárkit megszerezzen magának, de a szerelemnek ez a csúf tréfája, ami meg­esik vele, addigi életének! feladására készteti. És itt ke­ményszik mg ez a lélek ém nő önmaga fölé A híradások úgy emleget tik ezt a filmet, mint a ki­váló jellemszinész, Pátit •Newman első és jelás rendtej aői alkotását. Farkas André« Jelentkezés a művészeti szakközépiskolába és az Állami Balett Intézetbe . veeéroa# asak a páros számozású há­zak előtt lehet Végül tájé­koztatnom kell önt hogy a Uns család tegnap kéthetes nyaralásra Svédországba utazott. — Bocsánat — tapogatom meg a homlokomat —, ári már értem, hogyan juthat­nék el a keresett címre, da azt nem tudom felfogni, hogy ezt önök hogyan csinál­ják?! — MR, kérem? — érdek' lődik most ismét a nőé hang. — Hát... hát soándent A vffiámgyon Intézkedést, an azonnali és ijesztően ráerle tea adatszolgáltatás? Ke­gyed hogyan emlékezett lép tön a nevenam, honnan tud­ta, hogy németül hwsiólhsé velem? Es nemcsak a taor»- aett utcát ismerik, hanem a házait, a tulajdonost ári Mindent tan várom a válássá. — Aarlesbea haiti á most egy eddig Ismeretlen basszust — a tajéSooastató, szervező, ügyintéző szolgál- tatások az. Omnias# fclbec■»­IsMtts m wn—to-m teán hSnlia Igngi tál «atmiár 1-4« juttetrik n^haaoyter tasaoda» ,<^l>a^kaotX áarijMa^pMcoiAb* tetem««« ÍS*1v«iitJíI*SaBT*í!akotalSk te terOleteicaek niegfeleiA netek Igazgatóságához. A pélyfc. átess mAreäue elején rajai tefc vétek vizsgára hívják ba. Aa Állami Hajét* Intézetbe w sen-n-em tanévre május 1. te M. leastet íeleeitkezhertnek feivé- kém esők • se— M érce ílúfc te «•—M év« lányok, aátik as a tattsna 1texte »egyedik era**, tráá BrtaBztóá. «tetve a jehtt i-Attta. A vidéklett ***»«»■ • '«»' «pestiek ecrmélyB« «« jeácnskestteUK-k «a említett Mtatat« Aa. Intését ebne:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom