Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT-IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXP EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT - IMPORT EXPORT — IMPORT EXPORT — IMPORT EXPORT — IMPORT EXPORT — IMPORT EX A Yargaféle index Évtizedekkel ezelőtt a gyógyítást választotta hivatásul; nem elégedett meg azzal az ismeretanyaggal, amit szorgalommal elsajátított; nem ismert lehetetlent, gyógyíthatatlan szembetegséget; konok akarással kutatta a segítségnyújtás módjait. így lett dr. Varga Béla szemészfőorvosból világszerte ismert tudományos kutató. Neve minden orvosi vüágtan- könyvben szerepel, kutatásának gyakorlati eredményeit majd minden kórház szemészeti osztályán alkalmazzák. A világ minden tájáról érkeznek hozzá levelek, neves orvosprofesszorok nemzetközi szaktekintélyek méltatják tevékenységét, kérik tanácsát. Éveken át kutatta a szemlencse-eltolódás okait, új operációs eljárást dolgozott ki, módszerét világszerte alkalmazzák. Rájött a születési deformitásos betegség egyéb fiziológiai ismérveire. Módszerét a nemzetközi szakirodalomban mint a Varga-féle Indexet emlegetik. Nemrégen közös cikket írt az amerikai Victor A. McKu.sick.hal, az őttörő jellegű írás szakkörökben általános elismerést váltott ki. Munkásságának méltatásaként meghívták a Mexico Cityben rendezett XI. orvosi világkongresszusra. Levelezés útjárr irányítja dr. Dolphe Kutter luxemburgi professzor kísérleteit. Eredményeire, nem mindennapi tudományos sikereire joggal lehetne büszke; az örömet mégsem ez jelenti «sémára, hanem az, hogy «mberek százainak adhatja vissza látásál Olstyni siker Több1 éve eredményesen működik a gyöngyösi Vidröczki Együttes: érzékkel, gonddal kivitelezett produkciói nemcsak országszerte tették ismertté nevét, hanem külföldön is elismerést arattak. Két évvel ezelőtt Lengyelországban mutatkoztak be az olstyni közönségnek. Képűnk a sikeres fellépés egyik emlékezetes pillanatát örökíti meg. Útlevéllel a világ négy táfán E sorok (rój* ki járt már úgy külföldi utazásai közben, hogy a hazától távol megszólított utcai járókelő ízes magyar nyelven válaszolt, sót röviddel azután kitűnt az is mindössze a szomszéd utcában lakik. .. Sokan — nem túlzás, ha ezt mondjuk — , évről évre egyre többen fordítják szabad idejük egy részét arra, hogy külföldre utazzanak, idegen tájak szépségeiben gyönyörködjenek, megismerkedjenek mindazokkal az érdekességekkel, amelyekről csak olvastak addig. Heves megyéből az idén is több ezren jártak útlevéllel a vüág négy táján. Az IBUSZ egri irodája legalább harminc országba szervezett 1970-ben társasutazást, vagy egyéni kérésre biztosított akár, Párizsban, vagy Rómában szállást, idegenvezetőt Nem a számokkal törődtek elsősorban, hanem a kényelem, a kultúrált elhelyezés biztosításával. Senki sem jött haza külföldi utazásáról azzal, hogy nem érte meg. Legtöbben a Szovjetunióban jártak, csoportosan több mint hatszázan és egyéni útlevéllel százhetvenen. Közel háromszáz Heves megyei járt az IBUSZ segítségével a Német Demokratikus Köztársaságban, másfél százan Romániában, háromszázan a cseh—lengyel tájakon. Jugoszlávia és Bulgária mellett szerveztek külföldi tanulmányutat időnként a mezőgazdasági szakemberek számára több nyugati országba is. Harminc szövetkezeti vezető jutott el ilyen • módon Olaszország különböző gazdaságaiba. Állattenyésztési szakemberek jártak Dániában, Svédországban. Spanyolország fővárosában, Madridban rendezték meg kién a baromfitenyésztők világkonferenciáját, ahova ugyancsak utaztak megyénkből. Ebben ax évben több mint kétezer-ötszáz turista egyéni útlevelét intézték Egerben az IBUSZ dolgozói. Majdnem ezerháromszázán utaztak közülük nyugati országokba, és 612-en igénybe vették az utazási iroda valamilyen szolgáltatását; gondoskodását élvezve még kellemesebben teltek a napok, maradandóbbak az élmények. Jugoszláviába több mint ezren utaztak megyénkből. Egyáltalán nehéz lenne felsorolni azokat az országokat, nagyvárosokat, ahol Heves megyeiek jártak az idén. Ausztria éa Svájc, Bulgária és Lengyel- ország neve mellett ilyenek Láthatatlan A Szőlészek és Borának Kutató Intézet egri telepére nem futnak be látványos export tételek, nem rakodnak meg kamionok és nem indulnak útnak megrakott vagonok szerte a világba, mégis hatalmas jelentőségű csereforgalom bonyolódik a k atóintézet éa külföld között Csakhogy ez a forgalom szabad szemmel nemigen követhető, láthatatlan forgalom. Ezt a behozatalt az Intézet külföldre látogató munkatársai, kutatói bonyolítják. Ahhoz, hogy minél jobb fajtákat kísérletezzenek ki, minél eredményesebb módszereket találjanak megyénk történelmi borvidékének védelmére, szakadatlanul kell keresni és ismerkedni a legújabb eredményekkel. A kutatók elutaznak a Szovjetunióba, is szerepelnének, mbst Egyiptom, Tunézia... A közeli napokban már számosán ismét útra készülődnek, a karácsonyi ünnepeket a szilvesztert valamelyik távoli ország fővárosában, kedvelt üdülőhelyén töltik el. A nemzetközi találkozókon együtt koccintanak a különféle nemzetek turistáival a magyarok, köztük egriek gyöngyösiek... A felsorolás nem lehet teljes így. Több mint félezer diákot, pedagógust, idősebbet és fiatalt juttatott Jugoszláviába, Romániába, Csehszlovákiában, Lengyelországba, & Szovjetunióba és Ausztriába a VOLÁN Utazási Iroda. Idén 1720-an utaztak a közeli országokba VOLÁN autóbuszokon. behozatal Romániába, Bulgáriát** Olaszországba, Ausztriába, előadásokat hallgatnak, helybeli módszereket vizsgálnak, kérdeznek, jegyzetelnek, s amikor hazatérnek, a mappák mélyén ott lapui néhány oldalon az az érték, amely a hétköznapi munkában kamatos kamattal térül meg: jobb minőségű szőlőt szüretelnek a gazdaságok, kevesebb fürt válik a kórokozók áldozatává, hatékonyabb és eredményesebb védekezést vezetnék be a külföldi tapasztalatok alapján. Az intézet egyik vezető munkatársa például fizikai munkásként dolgozott Ausztriában a Lenz- Moser gazdaságban, s most itthon az intézet hasznosítja azt a felgyülemlet információs és tapasztalatanyagot, melyet külföldön töltött ideje alatt összegyűjtött. „Vcrfrissttes^ iparún* lan, közlekedésünkben Megyénk gazdasági életében is mind gyakoribbak a külföldi kapcsolatok, egyre szorosabb a nemzetközi együttműködés. Üzemeink rekonstrukciója, fejlesztése, új létesítményeink építése során meglehetősen sűrűn találkozunk ennek példáival. Az NSZK-ból, a Német Demokratikus Köztársaságból, a Szovjetunióból, Lengyelországból és Csehszlovákiából kapta új berendezéseinek nagy részét a nemrég avatott gyöngyösi parkettagyár, olász gepek dolgoznak már a tanácsi bútoripar stiiprogramjának tökéletesebb végrehajtásán, s ugyancsak Itáliából származnak az épülő selypi csőgyár leendő technológiai vonalának egységei is. Több külföldi cég vállalkozásával készül a visontai hőerőmű és gyarapodik a Thorez Külfejtéses Bányaüzem, hasonlóan idegen segítséggel teszik rövidesen korszerűbbé a rózsaszent- mártoni műanyagüzem termelését. Iparunk számos területén import anyagokból dolgoznak, kereskedelmünkben úgyszólván lépten-nyomon találkozhatunk a más országból származó, s választékunkat színesítő, bővítő iparcikkel, élelmiszerfajtákkal Szembetűnően változtatják közlekedésünket újra meg újra a külföldről hozzánk került járművek Éppen az idén minden eddiginél több tehergépkocsit kapott a Volán 4. számú Vállalat. Nem is szólva azokról az autókról, amelyek magántulajdonosokhoz jutottak, nagy számban a mostani év végén. Mindezeken kívül számottevő szellemi Importunk is. Legjobb szakembereink között szinte mái általánossá vált a külföldi utazás, tapasztalatcsere. Csupán legutóbb az apci Qualilál Köny- nyűfémipari Feldolgozó Vállalat főmérnöke a KGST egyik szakbizottságának tagjaként járt idegenben, míg a Selypi Cukorgyár főmérnöke röviddel egymás után három országban gyűjtött idehaza kamatoztatható is mereteket. Termét 'nkkel hírt adun! magunkról nap nap után a világnak, s ugyanekkor iparkodunk a nagyvilágból is edjuttatni egy-egy keveset hozzánk, hogy jobban igazodni tudjunk korunk szüntelenül változó követelményeihez, a világszínvonalhoz. A világszínvonalhoz — amit emlegetnünk így ma már igazán nem számít nagyképűségnek „szűkebb hazánkban", Heves megye ben sem. Hevesi borok a nagyvilágban Sok ország üzleteinek, áruházainak kirakataiban már vannak olyan palackok elhelyezve, melyeknek címkéin a Debrői hárslevelű, a Do- m^srlói muskotály, vagy az Egri leánylca felirata olvasható. Mintegy reprezentálva megyénk két történelmi borvidékének nagy múltú szőlőéi borkultúráját. Ezekben a palackokban kic-sit szimbolikusan benne van a hevesi táj jellege, az itt dolgozó szorgalmas emberek munkája: a szőlőtelepítéstől a különböző fa dák műv'öéséo át, ez •'szén a borfe’dolgozásig illetve palackozásig. Megyénk éleUmbmertpail vállalatai kőéül az elmúlt években jelentős sikert ért el a Magyar Állami Pince- gazdaság Eger—Gyöngyös vidéki üzeme. Termékei: a kiváló tájborok messze földön ismertek. Az Egri bikavér ma már szinte a világ minden részébe eljut Skandináviától Itáliáig, Japántól az Egyesült Államokig. Földünk más tájain, kontinensein lakó emberek poharában egyre többször megcsillan a bikavér. a Módos noir rubin- piros, vagy a Mátra alji borok opál os, fehér színe. Az a tény. hogv az Eger— Gyöngyös vidéki pincegazdaság ma a világ 52 országába exportál borokat, annak elsősorban a nemrég befejeződött nagyarányú szól őtel ep< - tési program, a műszaki, technológiai korszerűsítés az alapja. A mesében elvégzett teljes sző’őrékonstruk- cióval lehetővé vált a nagyüzemi, gépi magasművelési mód. amely távlatokban biztosítja a különböző szőlőfajták kedvező termésátlagait, í Ehhez szorosan kapcsolódtak az úi borgazdasági létesítmé- 1 nyék. Többi körött Egerben, A pincegazdaság egri. Vasút utcai palackozó üzemében óránként négyezer üveg«* töltenek meg aa automaták különböző fajborokkal. a Vasút utcában pin «komplexum építése, ahol 12 ezer hektoliteres tárolórendszert valamint magyar és külföldi palackozó automata gépsort szereltek fel és helyeztek üzembe. Az automatizált, technológia már teljes mértékben lehetővé tette a biztonságos termelést, • minőségi exportigények folyamatos kielégítését. A vállalat jelentős kereskedelmi és piackutató munkával csaknem 150 százalékra emelte borexportját a világban, amely ebben az évben már elérte a 80 ezer hektolitert. A következő érvekben pedig tavát« mmémOém várható Bővült a® exportrádiusz és az Ege, J öngyós vidéki pincegazdaság borai földünk még több országába eljutnak majd, az ott élő emberek megelégedésére. SÍMS£§£0 im december Sfc. »éstafc
