Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
LAPUNK MUNKATÁRSA FELKERESTE OLÁH GYÖRGY ELVTARSAT, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJÁT' a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁT ES MEGKÉRTE, VÁLASZOLJON A NÉPÜJSAG KÉRDÉSÉIRE. — Bár a X. kongresszuson, valamint » megyei párlcrtckezletcn sok szó esett a pártdemokráciáról, most bevezetőül mégis azt kérjük, summázza, mit is értünk a pártdemokrácía fogalma alatt? — A pártdemokrácia azoknak a jogoknak és kötelességeknek összessége, amelyekkel a '.rt +-gjai. szervezetei és szervei rendelkezne tartoznak a párt általános és helyi r íjának kialakításában való aktív rész- — aminek éppen a közelmúltban a X. sszus irányelveinek széles körű meg- a volt az egyik legjellemzőbb példája lelyi hatáskörbe tartozó kérdések magsa és kollektív eldöntése, észrevételeik- 5 javaslataiknak a felsőbb pártszervek- irténő eljuttatása, az alapszervezeti vese) gek megválasztásában ' közvetlenül, a böző szintű — tehát üzemi, járási-városi megyei — pártbizottságok, valamint a önti Bizottság megválasztásában kül- iik révén történő részvétel. Ugyanakkor a párt meghatározott követelményeket is támaszt tagjaival szemben, amelyek magukban foglalják a párttagok magatartásának, társadalmi és gazdasági tevékenységének, valamint kulturális fejlődésének valamennyi lényeges kérdését. A pártdsmokrácia érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha a jogok minden fenntartás és akadályoztatás nélkül érvényesülnek és a kötelezettségeik végrehajtásra kerülnek. —> A kongresszuson jelentős szerepet kapott az elvi-politikai irányítás. Hogyan segíti ez a pártdemokrácia kiszélesítését, hogyan áll összhangban vele? — Az elvi-politikai irányítás egyrészt rendszeresen megadja az alsóbb pártszerveknek és párták) pszervezeteknek, illetve a párttagságnak a mindennapos politikai tevékenység irányát. Nincs tehát bizonytalanság a tekintetben, hogy a politikai kérdésekben párt- szervezeteink és párttagjaink milyen álláspontot képviseljenek, tevékenységük milyen hatás elérésére irányuljon. Vonatkozik ez belpolitikánk, a nemzetközi politika, a nemzetközi munkásmozgalom helyzetének kérdéseire egyaránt. Ugyanakkor az elvi irányítás fejlődése az alsóbb pártszervek és az alapszervezetek önállóságának növelésével, hatáskörének bővülésével együttesen megy végbe, mellőzi a túlzottan részletes fe’adatmeghatá- rozást a felsőbb szervek részéről, érvényesíti a feladatok elhatárolását a párt. valamint az álie.mi és gazdasági vezetés között. —- Az egyéni felelősség növelése az égvén hatalmának növelését is jelentheti. Mit kell tenni, hegy ezzel a hatalommal senki se élhessen vissza, ne sértse meg a pártdemokráciát, példán] ne fojtsa el a bírálatot, ne beesülje le a dolgozók véleményét? — Az egyéni felelősség növelése nem az egyén hatalmának növekedését jelenti. Tudom. ez a kifejezés általánosan használt, mégis szükséges hangsúlyozni, hogy nálunk a hatalom a munkásosztály kezében van, az egyén nem hatalommal rendelkezik, csupán a hatalom meghatározott részének gvakorlá- sára kap jog«! és vállal kötelezettséget. Negyedszázados fejlődésünk tapasztalatai többek között azt is bizonyítják: fennáll annak a yCTwilffip. hogy a©M£i msBftflffefc at hatalom gyakorlása lehetőségeinek birtokában elvesztik a mércét, a hatalmat sajátjuknak tekintik és megfeledkeznek arról, hogy a hatalom gyakorlása milyen célok és milyen osztályok érdekében kell történjen. Állandóan küzde- nünk kell tehát a hatalommal való visszaélés, mint veszély ellen a pártdemokrácía megsértésének káros gyakorlata ellen. Sok eszköz áll ehhez rendelkezésünkre. Nincs mód valamennyit kifejteni, csupán néhányat említek. Az egyik a kollektív vezetés erősítése. A másik a kádermurvka javítása. Mint ismeretes, a kádermunka 3 alapelven nyugszik: a politikai szilárdság és felkészültség, a megfelelő szakmai Ismeretek, valamint a személyi adottságok (a vezetési készség, a megfontoltság, a következetesség és a szerénység, stb.). Ha tehát a Vezető kiválasztásánál megfelelő mércét alkalmazunk és az adott szinthez megfelelő követelményeket támasztunk, máris nagy lépést tettünk a veszélyek elhárítása érdekében. További eszköz g rendszeres ellenőrzés. Pártszerveinknek és pártalapszerveze- teinknek politikai kötelességük, hogy a hatáskörükbe tartozó vezetők tevékenységét és — hangsúlyozom — magatartását rendszeresen figyelemmel kísérjék, értékeljék. Az ellenőrzést mi nem azonosítjuk a bizalmatlansággal. Az egymásért érzett felelősség és őszinte segíteni akarás — természetesen a feladatok minél jobb elvégzésére irányuló szigorú igényesség talaján — adia az ellenőrzés célját és tartalmát. Hatásos eszköznek bizonyult a vezetők rendszeres továbbképzése is, amelyet megyei pártbizottságunk irányításával a megyében is széles körben alkalmazunk, egyrészt a központi szervek által adott lehetőségek felhasználásával, másrészt saját magunk által szervezett módon. •— Bármilyen széles is a pártdemokrá- eia, adott esetben valaki tek, vagy valakiknek dönteni kell. Hogyan értelmezi Oláh elvtárs ilyen vonatkozásban a demokrácia és a felelősség viszonyát? — Mindenekelőtt azt szükséges hangsúlyozni, hogy céltudatos társadalmi tevékenység nem lehetséges vezetés nélkül. Szükséges, hogy a vezetők és vezető szervek az egyéni törekvéseiket és igényeket felmérjék, összevessék a társadalmi lehetőségekkel és ennek alapján meghatározzák a tevékenység irányát, tartalmát. Ez képezi tehát a vezetés lényegét, feladatát. A vezetők és a vezető szervek felelőssége, hatásköre és döntési joga nemcsak nem ellentétes a demokráciával, hanem ellenkezőleg: a demokrácia feltételezi a vezetést, az olyan döntést, amely kifeiezi a dolgozók igényeit és lehetővé teszi a dolgozóik aktív részvételét a közös feladatok megoldásában. A vezetés természetesen felelősséggel tartozik azért, hogy tevékenysége a társadalom számára kívánt irányba hasson.-— Az elkövetkező időszakban fejleszteni kell a párttlemokráe>át, de ugyanakkor erősíteni kell a centralizmust is. Tudjuk, hogy e kettő dialektikus egységben van egymással, de az élet gyakorlatában előfordul, hogy megbomlik ez az egység. Milyen veszélyeket rejt ez magában? — Mint ismeretes, a fiárt szervezeti alapelve a demokratikus centralizmus. Nem kell külöhö képpen bizonyítanom, hogy a pártdemokrácia fejlesztésére irányuló törekvés csak akkor lehet eredményes, ha a pártban megfelelően érvényesült a centralizmus is. A demokratizmus és a centralizmus egységének megbomlása hall.tlanul súlyos következményeket vor.h"t maga után. Ha a demokratizmus a centralizmus nélkül érvényesül, ez cselekvésképtelenséghez vezet. Elhúzódik a kérdések eldöntése, ami önmagában is súlyos károkat okozhat és okoz. Az élet logikája szerint a centralizmus nélküli demokrácia törvényszerűen megbénítja a szervezetet, mivel lehetetlenné teszi az egységes akarat és egységes cselekvés érvényesülését. Ugyanakkor, hg a centralizmus a demokrácia nélkül érvényesül, akkor a munkában szaporodnak a hibák, a kisebb hibákat követik a súlyosabb hibák és a helyzet alakulása törvényszerűen az önkényeskedésig, a dolgozók véleményé-, nyének lebecsüléséig, figyelmen kívül hagyásáig vezet el. Mindkét esetben megbomlik a párton belül a vezetés ás a tagság egysége, megromlik viszwnya, de megromlik a párt és a váKBSQyao teefeäwatoafe. a gézt szakadása a dolgozóktól és megszűnik a társadalmi tevékenységre történő ráhatás lehetősége. Ebből fakad a pártszerveknek, alap- szervezeteknek és minden egyes párttagnak az a kötelessége, hogy őrködjenek a demokratikus centralizmus elvinek betartásán, érvényesülésén. — A pártdemokrácía gyakorlata nemcsak a vezetőktől, hanem a tagság széles tömegeitől is állandóan növekvő marxista képzettségei szellemi színvonalat követel. Hogyan ítéli meg Oláh elvtárs ilyen szempontból megyénk párttagságát? — A kép egészében kedvező. Mindenekelőtt arra utalok, hogy az a figye’emre méltó fejlődés, ami az általános kulturális színt emelésében a megye lakosságánál jelentkezik, érvényes a párttagságra is. Sőt mi több, a párttagság általános műveltsége némileg magasabb a megyei átlagnál. Ez természetesen megteremti az alapját a politikai képzettség növelésének, a marxista tudás gyarapításának. Sokat tettünk ennek érdeliében. Rendszeresen működik az elég alapos marxista ismereteket nyújtó esti egyetem, létrehoztuk a megyei pártbizottság öthónapos pártiskoláját, évről évre a párttagok és pár- tonkívüliek ezrei gyarapítják ismereteiket a marxista középiskolákon és a párt-, valamint a szakszervezet és a KISZ által szervezett politikai alapfokú. tanfolyamokon A fejlődés tehát egyértelmű, mégis azt kell mondanom, hogy nehezen tudnunk lépést tartani a rohanó élettel. Belső helyzetünknek a fejlődésből adódó állandó változásai, a hihetetlenül bonyolult nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom ismert nehézségei nagy számban hoznak felszínre olyan jelenségeket, amelyeket helyesen értékelni, amelyekre megfelelő választ adni bizony nem könnyű. Hogy elősegítsük mindenekelőtt a párttagság tájékozódását, a legfontosabb kérdéseket napirendre tűzzük, megvitatjuk titkári értekezleten, alapszervezeti taggyűléseken, továbbképzésben részesítjük a több mint kétezer propagandistát, a szükségeshez képest kiegészítjük a pártokta*á.s tematikáját a legfrissebb aktuális témákkal. — A mi megyénkben Is találkozni még olyan vezetőkkel, afrik szívesebben parancsolgatnak, mint meggyőznek, akik inkább utasítanak, mint érvelnek. Mi ennek az oka? — Mindekelőtt annyit, valóban találkozni ilyen vezetőkkel, de szerencsére kévés és egyre csökkenő számban. A különböző embereknél különböző okok különböző mértékben jelentkeznek, de ritka az olyan eset, amikor egyetlen okkal találkozunk. Néhányat említek a iegjellemzőbbek közül. Az egyik a demokratikus vezetés összetettebb, úgymond bonyolultabb volta, a szó szűri értelmében vett egyéni vezetéssel szemben. Mindannyian tapasztaljuk, hogy bizony nem könnyű a gyakran egymástól igen jelentős mértékben eltérő, ugyanabban a kérdésben elhangzott vélemények között eligazodni, a megfelelőket hasznosítani, a meg nem felelőket figyelmen kívül hagyni, vagy éppen a hibásakra megfelelő választ is adni. Ez nemcsak bonyolult, hanem gyakran népszerűtlen is. A másik ok, hogy akadnak, akik nem értik a vezetés demokratizmusának és a vezetők egyéni felelősségének szerves egységét, összefüggését. Egyesek úgy vélik, hogy a személyi felelősség a vezetés demokratizmusának csökkenésével kell együttjárjon. Be tapasztaltuk ennek ellenkezőjét is. Előfordul, hogy a demokratikus módszereket, az annak keretében összegyűjtött véleményeket fedezékül használják fel arra. hogy ne kelljen önálló véleményt nyilvánítani. Azonkívül találkozunk az ellenőrzés lazaságaival, a felügyeleti szervek igénytelenségével és következetlenségével, ami lehetőséget ad egyes vezetők hibás módszereinek elburjánzásához. Mindezeken kb'ül még számos okot lehetne felsorolni. Egy azonban világos: társadalmunkban a vezetés és a vezetők elemi kötelessége a munkatársakkal, a kollektívákkal való kölcsönös bizalom megteremtése, a kollektíva véleményének minél teljesebb mértékben történő hasznosítása úgy, hogy eközben a vezető, illetve a vezető szerv önállósága érvényesüljön. •— A ssoeiallst* demokrácia alapja a Saásá Msvtasálfa kW**! segíti a párton belüli demokrácia fejlődése az állami és társadalmi élet demokratizmusának további elmélyítését? — Túlzás nélkül megfogalmaznatjuk: pártdemokrácia nélkül nincs szocialista demokrácia. A pártdemokrácia fejlődése törvényszerűen kihat a szocialista demokrácia fejlődésére. Mindenekelőtt azé t van ez, mert a szellem, amely a demokratizmus fejlesztésére irányul a párton belül, érezhetővé válik: a párton kívül is, egyre inkább áthatja a társadalom egészét. Az állami és gazdasági szervekben, valamint a töm°gszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták a demokratizmus fejlesztésének nemcsak szellemét viszik át munkaterületükre és munkatársaikra, hanem hasznosítani tudják azokat a konkrét gyakorlati tapasztalatokat is, amelyeket e vonatkozásban a párton belül megismertek, elsajátítottak. így a gyakorlatban képesek érvényesíteni a szocialista demokrácia, más szóval a társadalom egészére kiható demokratikus fejlődés követelményeit. — Magasabb szinten — ez szinte jel» szóvá vált az utóbbi hónapokban. Most néhány nap múlva új esztendő kezdődik. Melyek a legfontosabb feladataink az új esztendőben, hogyan lehetne érvényesíteni ezt a sürgető jelszót megyénkben? —■ A X. kongresszus ezen megállapítása két dolgot feiez ki. Az egyik, hogy nem áll előttünk különlegesen új feladat, hanem a már eddig ismert feladatok megoldásán kell tovább munkálkodnunk. A másik, hogy ezt a munkát az eddiginél hatékonyabban, eredményesebben kell megoldani. Ez az igény a kongresszus előkészítése során társadalmi méretekben fogalmazódott meg, megfelel célkitűzéseinknek és adottságainknak. Tovább kell fejlesztenünk a szocialista demokráciát abban a szellemben, ahogy az eddigiekben már szó esett róla. Tovább kell növelni gazdasági munkánk hatékonyságát, aminek kulcskérdése gazdálkodási rendszerünk reformjának további tökéletesítése, a benne rejlő lehetőségek feltárása és kiaknázása. Ismertek a negyedik ötéves terv és az 1971. évi terv feladatai. Megyénkben a gazdasági feladatok egyik kulcskérdése a munka termelékenységének fokozása, mivel Heves megye üzemei e vonatkozásban elmaradtak as országostól. Pártszerveinknek és alapszervezeteinknek, gazdasági vezetőinknek és irányító szerveinknek nagyon konkrétan kell üzemenként és vállalatonként kidolgozniuk a munka termelékenysége fokozásának módszereit, eszközeit. Megfeszített munkát igénylő feladat áll előttünk a megye mezőgazdaságában, amelynek az ez évi kieséseket is pótolnia kell és ki keil elégítenie a lakosság és az ipar növekvő szükségleteit. Nem kis feladat áll előttünk a beruházások javításában. Mint ismeretes, megyénkben több országos jelentőségű beruházás folyik, ahol bőven van javítanivaló a munka ütemén, a munka gazdaságosságán és minőségén. A beruházásokkal összefüggésben említem meg építőiparunk továbbfejlesztésének szükségességét A közvetlen megyei beruházási feladatok ellátásában oly nagy szerepet játszó két építőipari vállalat — az ÉVM vállalata és a megyei tanács vállalata — elsősorban a vezetés hibájából az elfogadhatónál nagyobb mértékben maradt el a követelményektől. Üzemeinkben a közvetlen előttünk álló időszakra esik olyan nagy jelentőségű feladat, mint az üzemi ötéves tervek kidolgozása. Vele együtt kerülnek kidolgozásra és elfogadásra a vállalati kollektív szerződések, ahol a szakszervezeti szervek hatékony közreműködésére van szükség. Feladataink közé tartozik a lakosság politikai aktivitásának további fokozása. Ez évben is törekszünk arra, hogy a tájékoztatás — igen jelentős mértékben a Népújság hasábjain — rendszeres legyen, Kiterjedjen valamennyi kérdésre, amelyek megyénk lakosságát foglalkoztatják. És természetesen sokoldalúak és állandóak lesznek feladataink a párton belül Is, olyan kérdésekben mint az alapszervezetek munkájának javítása, a párt taglétszámának az arra érdemesekkel történő további gyarapítása, a párttagság marxista műveltségének további emelése, ifjúsági szervezetünk, a KISZ munkájának további javítása stb. Meggyőződésem, hogy a X. kongresszus határozatai, amelyek az előttünk álló négy évre a cselekvés alapját képezik, közös erőfeszítésünk eredményeképpen Heves megyében is sikeresen realizálódnak. Befejezésül megragadom az alkalmat és a megyei pártbizottság, valamint a magam nevében kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kivét- mok megyénk lakosságának. a pártdemokrácía NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSÉRŐL A Népújság interjúja O’áh György elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával iZi toáecm.
