Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
A miskolci téli tárlatról Y Ä december elején megr *yílt és csaknem egy hónapon át nyitva tartó miskolci téli tárlat bizonyára meglepetés azoknak is, akik az észak-magyarországi képzőművészek szervezeti élete iránt érdeklődnek. Eddig az ■volt a szokás, hogy a területi szervezet, amely Nógrád, Borsod és Heves megyék képzőművészeit fogja egybe, évenként rendezett egy nagyobb tárlatot, hogy régkmá- Üs szemlén, vessék össze az e tájon élő művészek törekvéseiket, eredményeiket. Most, ezen a kiállításon a keret kitágulni látszik és mint az igény is jelzi, a téli tárlat országos méreteket alkar bemutatni. Igaz, az idei kiállítás még csak az első 'lépés, mert zömmel mégis csak az északon élő és dolgozó festőművészek, szobrászok munkáit láthatjuk itt, de feltűnik eleven és az egyéniséget oly biztosan sugárzó színeivel Bemáth Aurél, Domamovszky Endre, Martyn Ferenc, Berki Viola munkája is. A másik érdekes vonása ennek a tárlatnak az, ahogyan az ízléses katalógus fogalmaz: ennek az országrésznek a művészetek vonatkozásaiban, is fővárosa akar lenni Miskolc. Ezt a szándékot tükrözi a gondosan megrendezett kiállításon felül és kívül az is, hogy kilenc mecénás — élükön Miskolc város tanácsával — ©lapított díjakat. A díjak serkentő-buzditó hatását és az északi tájak vonzóerejét ma már nem kell külön bizonyítanunk: Salgótarjántól Tokajig igen sok művész telepedett le itt, hogy ebből a tájból és atmoszférából táplálkozzék. A kiállítáison sók ismerős stílussal, sok ismerős festővel, grafikussal, szobrásszal találkoztunk. Vagy a zsűri lehetett nagyon igényes, vagy a tárlat méreteit szorították össze a grafikák miatt, de olajban kevés alkotást látunk. Összhatásuk mindenképpen harmonikus, még akkor is, ha itt-ott kirínak a törékvésék szerint excentrikusnak ható munkák is. Hogy a tájjélegnél maradjunk, a kiállítás jelentősebb darabjaiként kell említenünk Zsignár István Diósgyőri táját, Seres János négy képe közül Blikkjét, Papp László olajtemperáit, amelyek a gyár és a régi városok világát idézik jól jellemző színekkel. Dala József Szabad május Mezőkövesden című műve érzékelteti azt a mozgalmasságot, amely a fel- szabadulási időkben a falut ellepte. Csabai Kálmán Régi bányája a sárgákkal való érdekes és gazdag játéknak látszik. Elet- és emberszemléletével, naivnak látszani akaró fogalmazásával Berki Viola külön világot épít fel magának. Naív templomi freskók vagy szelíden félszeg ikonok jutnak az ember eszébe, ha Berki Viola figuráit szemléli a több szférára osztott alkotásokon. Bemáth Aurél Aliz erkélyen című munkáját a Balaton melléki világ, az a sok-sok zöld és árnyalatai hódítanak. Domanovszky Endre kalapos nő és Tarka teríték című kompozíciója foltjaikkal és kecses figuráikkal hatnak. Iványi Ödön Műtermi enterdeurje most valahogy másképp hozza a vízben oldott és fátyolos színeket, mint az egy évvel ezelőtti tárlaton bemutatott művei. Kmetty János Szentendreiek című műve, Martyn Ferenc Kompozíciója, Pataki János Gardája a mesterek jellegzetes és ismerős stílusjegyeit, hangulatait adják. Külön kell szólnunk az egri festőkről, mert ezen a tárlaton mindhárman szép sikert könyvelhetnek el. Kisír on Ihy Jenő négy olajjal és három grafikával, Blaskó János két olajjal és Nagy Ernő három akvarellel vesz részt a tárlaton. Kishonthy Jenő első igazán jelentős sikere ez a kiállítás. Nemcsak azért, mert viszonylag sokat állít ki, hanem anyagának eleven visszhangja is van. Két önarcképe stílusban, és hangulatban is eltér egymástól, a Kettős arckép és a házaspár — bár ugyanazok a személyek a hősei mindkét műnek — ugyancsak más-más hangulatot, benyomást keltenek. Évek óta figyelve ezt a művészetet, meg lehet állapítani, hogy Kishonthy egyre inkább a lélek mélységei felé tart, igyekszik hangot adni olyan intim életérzéseknek amelyek a szobák csendjét, az elmélkedő embert idézik. A tudatos szerkesztés emelteti fel az arc elé a finom kezet, mert nála az arc és a kéz tartása együttesen vallanak az emberről. Hősei tág szemmel néznek valahová, nem mintha valamit keresnének, inkább azért, mert valamit látnak, s köziben megmutatják magukat. Három grafikája Leninről — a téma érdekes feldolgozása, utánérzés nélkül. Blaskó János feszültsége még a katalógus reprodukciói között is eleven hatású, másik munkája, Az építészetre gondolva pedig a kiállítás egyik legérdekesebb darabja. A geometriai formák között, középre állítva egy antik korsó, váza vagy amfora s ezek között a formák és színek között átsuhan egy fény-nyaláb, harmóniában mindazzal, ami a képen látható — szemet gyönyörködtet., Nagy Ernő három akva- rellje a tokaji emlékekből táplálkozik. A Csónakok, az Erdő széle és a Virágcsendélet azt a finom lírát ismétli, amelyet Nagy Ernő egyénisége hordoz. Kompozíciói egyre könnyedebb hangvéte- lűek. lezárlabbak, a művész kezdi sűríteni a levegőt, az atmoszférát témáiban. Beszámolónk korántsem lenne teljes, ha nem szólnánk a fontos grafildai részről és a szobrokról. Czinke Ferenc Karosad legendái — fametszetek — drámai erővel hatnak, Csóka ny Kálmán, három rézkarca betekintést ad a művész világálba. Feledy Gyula litográfiái Bartók-remi- niscenciákat ébresztenék, Va- kovszky László emlékezései 1945-re és a 25 éves felsza- baidultságra közéleti tölté- sűek, Tenkács Tibor és Teliinger István lírája említésre méltó. Pető János Hol fi- utasa a maga meséből lopott formáival az egyik leghatásosabb grafika ezen a tárlaton. Viszonylag komoly anyag sorakozik a tartaton kisplasztikában. Asszonyi Tamás érmei, Kerénvi Csor.t- váryja, id. Szabó István faszobrai, Varga Imre Derko- vitsa bronzban. Nagy István János vörösmárvány Fekvő nője, Kovács Ferenc márványfigurái, Kiss Nagy András bronzmunfeáí még csak hangsúlyozzák azt a szándékot, amely a miskolci téli tárlatot országos jellegűvé alkarja tenni — fejleszteni. Rövid summázatul elmondhatjuk: évek óta nem láttunk Miskolcon és fisaak- Magyarországon ilyen hangulatot adó. művészi élményt nyújtó kiállítást. (farkas) A Gestapo büntetőexpedíciójának kudarca Egy évvel Hitler uralomra jutása előtt a fiatal hadnagy egy befolyásos védnöke révén állást kapott a német nagykövetség mellett működő katonai küldöttség gépezetében. A dosszié dokumentumai arra mutattak, hogy a német hadsereg hadnagya megengedte, hogy igen banális módon a külföldi hírszerző szolgálat karmai közé kerüljön. Külföldön ugyanis annak idején túlságosan sok csábító dolog volt egy ilyen kisfizetésű német tiszt számára: szép nők drága éttermek, kabarék játéktermek... Gert könnyen belevetette magát az éjszakai életbe; aztán elsikkasztotta a pénzt, amit a nagykövetség bízott rá és... A dossziéban voltak jelentéseinek másolatai és áz eredeti elismervények is, amelyekkel igazolta, hogy átvegye a díjat „munkájáért”. Szép összegek voltak ezek, mert ő, mint a katonai átvette a díjat „munkáiá- követség legbizalmasabb természetű okmányaihoz is hozzáférhetett. A hírszerző szolgálat alaposan kiaknázta Gert szolgálatait. Gert azonban 1933 elején váratlanul elutazott Németországba, nyoma veszett, s azóta nem vették fel vele a kapcsolatot. Andrej hosszan nézegette Gert tíz évvel ezelőtt készült fényképét: egy fiatal tiszt bámult rá, teljesen kifehé- redett hajjal, arcán a jellegzetes sebhellyel — egy párbaj nyomával. Azóta sok minden megváltozott. 1942-ben a hitleri Németország még a győzelem kábulatában élt, a német hadserek megszállta Francia- országot, Belgiumot, Norvégiát, Dániát, Hollandiát, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Jugoszláviát... Ezeknek a sikereknek természetszerűleg hatniuk kellett Gertre is. aki megfeledkezett a Németország számára súlyos napokban elkövetett bűneiről, vagy legalábbis meg akart feledkezni rólulc Alfrédnek igaza, volt — ez a német nem lett volna hajlandó felújítani vele a kapcsolatokat, vagyis a legyőzött ország hírszerző szolgálatával. És a szovjettel? Erre a kérdésre már nehezebb volt elfogadható választ adni. Andrej mégsem akart lemondani a próbálkozásról, hogy rákényszerítse Gertet; dolgozzon a szovjet hírszerző szolgálatnak. Nem akart erről lemondani, pedig tudta, hogy a dolog nagyon nehéz és egész csoportjára nézve kockázatos. Kétségek között Hogyan lehetne megtudni, miként viselkedik majd Gert? Lehet-e arra számítani, hogy nyugodtan, mint valami elkerülhetetlen dolgot fogadja azt, hogy vissza- imlékezletik az általa egykoron elfogadott kötelezettségekre? Hajlandó lesz-e együttműködni? Nem, ez szinte kizárt dolog. Gert sokféleképpen rászolgált arra, hogy megpróbálják vissza^ jnvákorabéH hölgy, Olga sse- mélyénél zseniálisabb nyomozót, e társaságnál általában naivabban tökkelütött együttest, s ennél a filmsorozatnál oktondibb „krimv’-so- rozatot nem láttam. Eddig! Schütz Ha a „Feleségein Mit terme ön az én helyemben? Ugyanezt. Én is abbahagytam volna e tanácsadó szolgálatot, sőt, megmondom őszintén, én korábban abbahagytam volna. Az eltelt hónapok ugyanis azt igazolták, hogy gyanakvásom a kezdet kezdetén jogos volt: egy jó „tanácsadás” többet’ ért volna, mint tíz gyenge. Nem is a „tanácsokkal” volt a baj. mert néha még jóízűt derültünk is, hanem sokkal inkább azzal a ténnyel, hogy Kállai István nem tudott dönteni: valóban közéleti kérdésekre, súlyos társadalmi problémákra keres-e választ, vagy csak a felületet használja fel egy kis szemkápráztató zsonglőrködésre. Emiatt aztán a felületről szóló semmitmondó kérdésekre néha mólyenszántó válasz született, máskor alapvető kérdésekre semmitmondó semmit mondás. Még - később már a kérdéseket is úgy válogatta ki a Fortuna, hogy... igen... jobb volt abbahagyni. Feleségem hagyatéka, La- biche bohózata több mint száz éves. És az égvilágon semmit nem akar mondánk Egy röpke órácskát szórakoztatni, hamiskodó kacsintással meghámozni egy szép, színes léggömböt — legalábbis Fényes Szabolcs zenéjének és Szirtes Tamás rendezésének jóvoltából. Meg természetesen u jól mókázó, a játékot szemmel láthatólag önmaguk is élvező szereplőgárda jó- voltálbóL Jó tempójú, ízléssel és könnyedén rendezett komédiában talán csak a „szentség”-elés volt több, mint a szemmeresztgető ki- kacsintás, — de hát végtére is érthető ez: a magyar színésziek nincsenek hozzászokva a teatralitáshoz. Vagy én tévednék? Lehet De abban azért vaemlékeztetni múltjára — képes még fegyvert is rántani! Egy dologbán azonban Andrej szilárdan hitt — Gertet semmilyen mély eszmei meggyőződés nem vezérelte akkor sem és most sem fogja vezérelni, ha estleg beadja .a derekát. A szovjet hírszerző éppen erre alapozta tervét. A nácizmus lényege, vagyis politikai és erkölcsi koncepciójának lényege arra irányult, hogy az emberiséget visszatérítse a korai középkorba, valójában éppen ebben rejlett a hitleri rendszer bukásának csirája is. A nácizmus idológiáját elsősorban kalandorok és karrieristák tették magukévá, s a nácizmus ezeréves uralmában — amit a Führer hirdetett meg — a náci párt tagjai mindaddig hittek, amíg a hitleri hadsereg el nem szenvedte első vereségeit a keleti fronton. A győzelem kábulata oszladozott, a nagy vezéregyéniségek még a leg- állhatatosabb nácikat is arra késztették, hogy elgondolkozzanak, mi lesz velük a végső kudarc után. A náci hadsereg vereségeinek gyarapodásával és az antifasiszta koalíció megalakulásával párhuzamosan egyre gyakrabban oltódok fel ezek a gondolatok a nácik fejében.- ü'tiiufaljiik) lóban nem, hogy a kedves kis igénytelenséget végeredményben igényesen .valósították meg. Nyomozók társasága. Felhatalmaztam önmagamat annak közlésére, miszerint a Hazánk 87 felsőoktatási intézményében a nappali, az esti és a levelező tagozatokon, mintegy 80 ezer egyetemista, főiskolás kezdte meg az idei első félévi vizsgáit. A nappali tagozaton több mint 53 ezren, az estin 9 ezren, a levelező tagozaton pedig 16 ezernél is többen adnak számot felkészültségükről, — most már az új vizsgaszabályzat előírása szerint. A korábbi gyakorlattal ellentétben a Művelődésügyi Minisztérium által legutóbb kiadott tanulmányi és vizsgaszabályzat' csupán „keretjellegű”: az egyes egyetemeken-, főiskolákon a helyi sajátosságokhoz, igényekhez, feladatokhoz igazították a részletes előírásokat. Hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki Egyetehagyatéka” című komédiában Hogy mi jöhet még ezután, azt nem tudom. Ebben az ügyben nem hatalmaztam fel önmagam a jóslásokra. Csak arra, hogy kinyilatkoztassam: féle... nagyon félek. men együttvéve több mint 11 ezer mórnökjelölt — köztük hét és fél ezer nappali tagozatos hallgató — mái- december 14-én megkezdte félévi kollokviumait, szigorlatait. A nappali hallgatók száz tanszéken, több mint 30 ezer vizsgán fognak számot adni felkészültségükről. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint hat és fél ezer hallgatója december 20 és február 10. között vizsgázik. Több mint négyezer közgazdászjelölt kezdi meg a számadást a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, itt az egyetemi előadások látogatása nem kötelező. az előadások anyaga azonban számonkérhető, minden félév legalább 16 hetes szorgalmi időből és általában öthetes vizsgaidőszakból áll. Kinek is kell küldenem üdvözlő lapot? Hát először is neki, aztán nekik, óztam őnekik és azoknak, s az illetőknek, és az étiéi ékeseknek, valakinek, valakiknek, mind valamennyinek. 475 helyre! Egy kicsit sok. Pénzben is, időben is, és egyáltalán. Azt kell tehát csinálnom, hogy mindvalamennyinek nem küldök üdvözlő lapot és a valakiknek sem, így megúszom.., Még mindig 300 üdvözlő lap kellene. Sok. Pénzben is, időben is. Azt kell tehát csinálnom, hogy nem küldök az illetékeseknek, az illetőknek és akkor... hm... még mindig százhuszonöt üdvözlet megírása, felbélyegzése várna rám. Ez is sok, pénzben is, időben is. Megvan, nem írok őnekik és azoknak, sőt, nekik se írok... Mi több, nem írok üdvözlő lapot nqki sem. Úgysem, olvassa el! Ki olvas annyi \üdvözlő lapot? Kinek van arra annyi ideje? Senkinek! Nekem írni, másnak olvasni. De lélekben majd velük leszek! t Gyurkó Géza Csaknem 80000 egyetemista# főiskolás kezdte meg félévi vizsgáit
