Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
tLonigreaaaua után — úf feladatok előtt Többet és gazdaságosabban Interjú Domán Lászlóval, az Egri Dohánygyár igazgatójával Tudomány a fák között Jelentős erdészeti kutatómunka folyik Mátralüreden — Többet és gazdaság»« sabban. A mondatnak, vagy nevezhetjük mottónak, jelszónak is, története van a gyárban. Mondja el ■*, x — Gyárunk kollektívája , nagy érdeklődéssel figyelte pártunk X. kóngresszusának tanácskozását. Az üzemekben naponta értékeltük, be- széltük meg a gazdálkodással, a termeléssel, a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülésével foglalkozó referátumokat, hozzászólásokat. A dolgozók, valamennyiünk véleményét a „többet és gazdaságosabban” — mondattal ' summáztuk, amelyből valóban jelszó lett, illetve egy házi plakát, amelyet valamennyi üzemben kitettünk. — Az utóbbi hónapokban, hetekben nagyon sokat hallottunk, olvastunk —■ lapunkban is többször irtunk — az Egri Dohány, gyárról. Mi az apropója, j aktualitása a nagy érdek- I löd esnek, nyilvánosságnak? —- Mindenekelőtt az, hogy befejeződött gyárunk rekonstrukciója. Több mint 80 millió forintos beruházással korszerűsítettük, bővítettük gyárunkat. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy ma az Egri Dohánygyárban a világ legmodernebb cigarettagyártó gépei dolgoznak. Huszonnégy állandó termékünk van, s évente mintegy százféle alkalmi, reklám cigarettát gyártunk. És ha már a számoknál tartunk: amíg 1965-ben 1,4 milliárd cigaretta készült a gyárban, addig ma ez a szám nem kevesebb, mint 5,6 milliárd. — Amikor Lágymányosról átkerült a filteres cigarettagyártás Egerbe, a szakemberek közül senki se jött le segíteni. Hogyan sikerült mégis a gyártás, a termelés műszaki, szakmai feltételeit biztosítani? — A siker közös. Az egész kollektíváé. Együtt kezdtük, együtt tanultunk, együtt próbálkoztunk, együtt jutottunk el az 5,6 milliárd cigarettáig. A közös munka, a lelkesedés, és természetesen a nagyarányú gépesítés eredményeként átalakult a termelés szerkezete. Jelentősen bővítettük a választékot, 1970-ben megszűntettük a filteres cigarettahiányt, és ami önmagáért beszél: 1964- hez viszonyítva 1970-ig száz százalékkal emelkedett a termelékenység. Igaz voltok gondjaink, problémáink is, 4e új gyártmányokról, milliós beruházásról volt szó, így természetes, hogy nem ment zökkenő nélkül. De már mindez a múlté. Ma gyárunk termelési értéke az 1964-es 155 millióval szemben 595 millió forint. És a gyár dolgozóinak a száma csak 83-mal haladja meg az ezret. — Mindezek a változások hogyan jelentkeznek a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülésében? — Csakhogy mást ne mondjak: 1965-ben az egyegy dolgozóra eső átlagjövedelem 18 655 forint volt, 1970-ben pedig 22 831 forint. Ezen kívül növeltük a béren kívüli juttatásokat Bölcsődéje, óvodája van a gyárnak. Differenciáltuk a bérezést, külön honoráljuk az éjszakai műszakot, akik nehezebb munkát végeznek, azok többet is keresnek. Aki akarja előfizet és esténként hazaviheti vacsoráját a gyárból, a legfontosabb élelmiszercikkeket a gyáron belül is megvásárolhatják a dolgozók. És természetesen csökkentettük a munkaidőt. Én azt hiszem, nem véletlen, hogy 1968—69- ben, a nagy munkaerővándorlás időszakában gyárunkban tulajdonképpen nem volt káros fluktuáció. pártunk, a Magyar Sav cialista Munkáspárt X. kongresszusán sok szó esett a beszámolóban, a hozzászólásokban és a határozatban arról, hogy milyen rendkívül fontos a szocialista országok egységének vé- delmezése, erősítése. Az egység megőrzése és erősítése szakadatlan harci folyamat, amelyben úrrá kell lennünk a szocializmus építése közben felvetődő problémákon és eszmei, politikai téren naponta meg kell vívni a csatát az ellenünk irányuló imperialista ideológiai ddveraóval. Már a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozása is megállapíthatta, hogy az egy- ségtörekvéeék felülkerekedtek a széthúzó tendenciákon. Ilyen megállapításra jutott pártunk X. kongresz- szusa is, amely megállapította : hazánk, valamin t a többi szocialista ország kötés többoldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket összeköt, egységbe tömörít és nem a szétválasztó tényezőien' '■ Fnnek bizonyítéka a gazá • sági és külkereskedelmi kapcsolatok, a társadalmi, tu— Sportnyelven szólva: a harmadik ötéves tervben fölöttébb |él sikerűit a gyár alapozása, a negyedik ötéves terv feladataihoz. Mit terveznek, hol, miben kívánnak változtatni, előbbre lépni? — Ahogyan a plakát la hirdette: célunk, hogy többet adjunk és gazdaságosabban dolgozzunk. Nagyobb beruházás nem szerepel terveink között. Ugyanakkor nagyon sok területen kívánunk eredményesebben dolgozni. Csak néhányat említek: tovább növeljük aa élő munka hatékonyságát. Az anyagi, az erkölcsi megbecsülés differenciálását még az eddigieknél is eredményesebb«!, ossztönzőbben kívánjuk megvalósítani, A végzett munka, a tudás, a lelkesedés alapján. Bár a a kapcsolat eddig is nagyon jó és eredményes, de terveink között szerepel a gazdaságvezetők és a társadalmi, a politikai szervek együttműködésének, közös munkájának bővítés is. Ezután is lehetőséget biztosítunk dolgozóinknak szakmai, politikai továbbképzésükhöz. A* vezetés színvonalának emelése ugyanúgy a feladataink között szerepel, mint a dolgozók élet- és munkakörülményének javítása, a szakszervezeti, a szocialista demokrácia szélesítése, hatékonyabbá tétele. Számítunk a dolgozók ötleteire, javaslataira, a nagyobb jogokkal nagyobb felelősséget is kapnak majd a közép-, a munkahelyi vezetők. Nagyobb segítséget, támogatást kívánunk adni a fiataloknak, az ifjú kommunista mozgalom szervezeti, politikai munkájához. — 1970-ben több országos. megyei fórumon is foglalkoztak a nődolgozók élet- és munkakörülményeivel, anyagi, erkölcsi megbecsülésükkel. Az Egri Dohánygyár dolgozóinak jelentős része nő. Egészen biztos, hogy valamennyien örömmel vennék a harmadik műszak megszűntetését. Terveznek-e ezzel kapcsolatban változtatást? —- Igen. Bár az előzetes számításaink alapján nem kevesebb, mint félmillió dolláros beruházásra lesz szükség, ennek ellenére mindent megpróbálunk, elkövetünk, hogy a negyedik ötéves terv végére megszűnjön az éjszakai műszak gyárunkban. Én úgy érzem, hogy ez a kollektíva képes az elmondott tervek, feladatok maradéktalan megvalósítására. Kode József óománycs és kulturális együttműködés rendkívül dinamikus fejlődése éppen úgy, mint együttműködésünk a nemzetközi munkásmozgalomban és a világpolitika porondján. De az imperializmus nem lenne imperializmus, hanem keresné mindját az új helyzetnek megfelelő taktikái, ideológiai diverziós fegyvertárában. Ez a ma is divatos és sajnos, nem hatás nélküli fegyver a nacionalizmus szi- lúsa, a nemzeti érdekek kijátszása és szembeállítása a közös érdekékkel. A helyzetet bonyolítja, a nacionalizmus elleni harcot nehezíti, hogy a jobb- és a „baloldali'’ opportunisták is a nemzetköziségre hivatkoznak. A megtévesztést kivédeni csak úgy lehet, ha nem a kijelentéseket, hanem a cselekedeteket vizsgáljuk, azokat is abból a szempontból, hogy nv- 'felelnek-e az osztályhare '-Ö--‘telményelnek. Az igazi internacionalizmus fokmérője mindig a Szovjetunióhoz Nagyon kevesen tudnak arról, hogy Mátraiüreden egy országosan is jelentős tudományos intézet működik, amelynek feladatai közé tartozik erdőink fejlesztésének, használatának és újratelepítésének modem eszközeit, módjait kutatni és megtalálni. A köznapok emberét az erdőből csak az érdekli, hogy legyen hol meghúzódnia a nyári hőségben, hová kimenekülnie a város zaja és felfokozott forgalma elől, gyönyörködnie a tájban, egy szelíd lankáé oldalban, friss levegőt szívni — kirándulni. Aligha jut eszébe, mennyi munka rejtőzik ezeknek a lehetőségeknek a biztosítása mögött, Emlékszik még arra, hogy van erózió, azaz: pusztul a termőtalaj, de pihenése idején sem erre nem gondol, sem arra, hogy a háztartásban szüksége van tüzelőfára, a munkájához szerszámokra, amiknek nyelét szintén fából készítik, hogy a lakását és kommunista pártjához való viszony volt és az is marad. „A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében — szögezte le Kádár János elvtárs, a kongresszuson. — Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az intemaciomalizmus fokmérő- jé’. A magyar kommunista , politikai gyakorlata bizonyítja, hogy helyesen kapcsolják össze a hazafiasságot a proletár intemacio- nrl izmussal. Az imperialista propaganda nagy erőfeszítéseket tesz ennek az összhangnak a megbontására a mai körülmények között, mikor bonyolult nemzetközi helyzetben folytatódik a szocializmus építése, s amikor éppen az eredményesebb előrehaladás érdekében az egyes szocialista országok fokozott gondot fordítanak hazájuk sajátosságainak fi- gyelembevótejs". a is, Bat « bútorral rendezte be. Miért is jutna eszébe ilyen sok minden a kiránduláson? A legkevésbé pedig az, hogy ezekhez mi köze van a kutató, tudományos munkának. A Sárhegy, ami ott magasodik Gyöngyös mellett, mintegy jellemző alkotórésze ennek a dél-mátrai vidéknek, valamikor dús növényzetet hordott magán. Ma csupasz, elvadult, az erózió is pusztítja. Sokszor esik szó róla, hogy be kellene telepíteni. Ezt az igényt a mátra- füredi tudományos intézethez is eljuttatta a városi tanács, és meg is kapta a remélt választ: kidolgozzák a megoldás módját az intézetben, de a végrehajtásra már erejük korlátái miatt nem tudnak vállalkozni. Az intézet munkája sokrétű, szerteágazó, de szoros kapcsolatban van a valóság szükségleteivel. Kiváló minőségű magokról gondoskodnak, amiknek segyákorlatot a szocializmus építésében az internacionalizmus szellemében az új társadalmi rend hatékonyabb és gyorsabb megteremtése érdekében használjuk fel. Minden egyes szocialista ország erősödése, népgazdaságának sikeres fejlődése a szocializmus közös ügyét szolgálja, és fontos feltétele az egész szocialista világrendszer előrehaladásának. Ami a továbbhaladást, a jövőt illeti, együtt valljuk Brezsnyev elvtárssal. amit az MSZMP X. kongresszusán elhangzott felszólalásában mondott: „Kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista államok fejlődésének meggyorsításában: kölcsönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus gyakorlata, az, hogy minden egyes szocialista ország sikere valamennyiünk vívmánya, és közös vívmányunk a szocialista államok családjának műiden egyes tagjáé”. A magyar népitek történelgítségével elvégezhetik a* erdők újratelepítését. Főként a fenyőfélékre összpontosítják figyelmüket. Az erdőgazdálkodásban is kevés a munkáskéz. A gépesítés lehetőségeit keresik az intézetben. Főként a lejtős területen végzendő munkák gépesítése a gondjuk. Ehhez meg kell találniuk a kiváló tulajdonságokkal rendelkező csemetét is. Bekapcsolódtak hát a nemzetközi szövetség által indítványozott származási kísérletekbe. Nem sajnálják az időt ahhoz, hogy megbizonyosodjanak arról, mi a legmegfelelőbb famennyiség, torzsszám egy meghatározott nagyságú területen, mert csak így lehet a legtöbb hasznot elérni a fatermesztésben. De a fakitermelés munkaköri ártalmait is kutatják. Ehhez munkaélettani laboratóriumot létesítettek. Kísérleteik iránt nemzetközi érdeklődés is megnyilvánul az érdekes témában. Az intézet központja a fővárosban található. A központon keresztül tudnak bekapcsolódni a nemzetközi tudományos élet áramköreibe. Kutatócserére kétoldalú kapcsolatokat építettek ki Bulgáriával, az NDK- val, Lengyelországgal és Jugoszláviával. Tárgyalások folynak a Szovjetunióval, Franciaországgal és Ausztriával is a tudóscserók biztosítására. Nagyon fontos munkával bízta meg a FAO az intézetet, Jövőre a fejlődő országok fenyőnemesítő emberei részére egyhónapos tanfolyamot kell szervezniük. A hallgatók, a tanfolyam résztvevői egy hetet töltenek el a program szerint Mátrafüre- den, ahol előadásokat rendeznek és terepbemutatókat tartanak részükre. A Sárhegy betelepítéséhez speciális eljárást és speciális gépsorokat kell kikísérletezni. Ez időbe telik. A fásítás elvégzéséhez külön üzemet kell szervezni. Ügy tűnik, évente mintegy húsz hektárnyi területet lehetne facsemetével betelepíteni. A Sárhegy nem csupán esztétikai szempontból jelentős, hiszen növénykultúrával való benépesítése a környezete, tehát Gyöngyös időjárására is hatással lehet. Valamikor dúsan díszlő szőlőskertek borították oldalát. Az idősebbek nemcsak emlegetik ezeket a régi időket, hanem remélik, eljön az a nem is olyan távoli idő, amikor a Sárhegy teraszain újból szőlőiürtöket érlelnek a tőkék. me során még soha nem volt annyi és olyan őszinte barátja, mint jelenleg. S ennek forrása egyrészt a szocializmus sikeres építése hazánkban, másrészt az internacionalista politikán alapuló szövetség a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer országaival. Db ez úgy is igaz, hogy szocialista építőmunkánk sikerének legtöbb támasza a szocialista országokkal fenntartott internacionalista szövetségünk. Sokat tanultunk a szocializmus építésének évtizedeiben és sok tanulsággal, figyelmeztetéssel szolgálnak számunkra a belső és a szocialista közösséget összetartó egység megbontására irányuló imperialista ideológiai diverziós kísérletek. P ártunk mindig vallót * ta és vallja, a X. kongresszus pedig megerősítette, hogy az imperialista ideológiai diverzió ellen a legjobb módszer a sikeres munka az építésben, a kapcsolatok szüntelen erősítése a szocialista országokkal és az, ha odaadó harcosai vagyunk a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, erejét szolgáló internacionalista politikának. K. «. Nők kontra nők ? Dolgozó nő vamok it háziasszony, s ráadásul gyermekkel is „rendelkezem", így erősen ér delielve vagyok abban a vitában, mely esztendők óta „dúl" a vásárlók és eladók, pontosabban a vásárlók és a kereskedelem között. A nyitva tartásról van szó. Az elmúlt napokban háziasszonyi minőségemben, bosszankodva olvastam az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hirdetését, amely szerint vasárnapokon a Hadnagy utcai szuperéit kivételével minden tejbolt zárva lesz Egerben. Annál is inkább furcsálltám a dolgot, mert szorgalmas olvasó lévén tudom, hogy a nők helyzetének javításáról szóló határozat alapján az illetékes szerveknek felül kell vizsgálniuk többek között azt is, hogy a jelenlegi nyitva tartási idők megfeleinek-e a dolgozó nők többségének. Tudom, a tejboltban is nők dolgoznak. Az 6 érdekükben vezették be a vasárnapi nyitva nem tartást. De miért csak ezt a húsz nőt nézik és miért nem az ezer többit? És érdekesl Most jut eszembe, hogy még sohasem hallottam, hogy valaki felemite volna a szavát azért, mert vasárnap nyitva vannak az italboltok — hol szintén sok a nő —, a cukrászdák — ahol nem is dolgozik férfi. — Hogy mennek a vonatok, pedig a MÁV is a nőiesedő pályák közé került, a villamosok cs autóbuszok, ahol szintén sok a nődolgozó. Aztán azon is elgondolkoztam, ha történetesen a Rákóczi utca végén, a Hajdú-hegyen, vagy netán a Lajosváros- ban lakom, hánykor kell kelnem, hogy még idejében elérjem a Hadnagy utcai boltot. De maradjunk csak még egy kicsit a tejnél. Roppant tetszett az újfajta polipack csomagolás. Higiénikus, pasztőrözött tej. Kisbabáknak kívánni sem lehetne jobbat. De éppen- úgy, mint annak idején a palackozott tej, ez is csak hétköznap kapható, vasárnap nem. Pedig ahogy elnéztem a kisbabánkat. az vasárnap is csecsemő. Ünnepnapokon is csecsemő. Ebből egyenesen következne, hogy nemcsak hétköznap van szüksége pasztőrözött tejre. Határozat már van. Tudom. Most már csak azt várom, sokezred magammal, végül is, hogyan dől el a vita. Lesz-e több helyen vasárnapi nyitva tartás és sorba kell-e állnom továbbra is az egri Dobó téri üzlet előtt, mely vasárnap ugyan nyitva van, de a csökkentett létszámmal egyenes arányban nőtt a vásárlók iránti bizalmatlanság és csak tízesével engednek be. Lehúzzák-e továbbra is az orrom előtt háromnegyed hétkor a redőnyt egyik-másik boltban, mert most már ősz van, tehát nincs idegenforgalom, a helyiek meg menjenek korábban. És végül is egyszerű számtani művelet alapján, mikor jönnek rá az ügyeket intéző férfiak, hogy a bolti dolgozó nők mellett dolgoznak másutt is nők, valamivel többen, és ezekben a vitákban róluk van szó, (d.) Az internacionalizmus .«— a szocialista közösség fegyvere (omf)
