Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-20 / 298. szám
Időkulisszák mögé rejtőző múlt: fÜ in::::: XVIII. századi famozsár Kétszáz éves szőlőmetsző kés Makiári régiségek — Hevesen „Leporolják” a telekkönyvet A nagyközség népes központjában befelé haladva, a műút mentén húzódó házsorok között, egy hosszú, zöldre festett kerítés emeletes épületet zár el. Udvarán széles betonjárda, körülötte (kétoldalt fenyők, lombjaikat elvesztett fák, a telet idéző üres virággruppok. Bent mozgalmas az élet. Az épület nemrég még tbc-kórház volt. Tágas, fehérre meszelt szobái viszont már hónapok óta idŐ6, öreg embereknek nyújtanák kényelmes, meleg otthont. Belépve a hevesi szociális otthonba, meglepetés fogadja a látogatót. Mintha kis néprajzi múzeumba érkezne. Az előcsarnok falain köcsögök, kancsók, tálak, a régi népművészet megmentett néhány darabja. A sarokban öreg ágy. A kétirányban táguló folvosó egyik szögletében elhelyezett szövőszék az időkulisszák mögé rejtőző múltat idézi. Faragott mintái egy élet emlékanypgát. a természet világát őrá. Hajdan téli estéken len-, kenderszálakból különféle mintákat szőttek vele. A szövőszék megbámult már az időtől, mintha sötét zománc borítaná a fonáltartó „hajót”. simára és fényesre csiszolták. koptatták az asz- iszonykezek. A kíváncsiság megragadja ez embert. Honnan kerültek idg ezek az emlékeiket idéző tárgyak ? Középkorú, ősz hajú férfi, dr. Szegő Imre. az ' intézet igazgató főorvosa mesél erről: — Tizenhat évig Makiáron voltam körzeti orvos. Ismertem a falu apraját-nagyját. Tudták, hogy szenvedélyesen gyűjtöm a régiségeket, s ha valaki antik tárgyra talált, elhozta nekem. Azt mondták. én becsben tartom, nekik meg nem kell, mert megváltoztak az idők. Az évek során sokfele tárgy előkerült, amelyek korábban padlásokon, fészerekben porosodtak. Én aáán átmentettem őket a teljes feledés homályából. Ott, Makiáron, a lakásom előszobájában voltak kiállítva ezek a tárgyak. Később, miután áthelyeztek ide, Hevesre, elhatároztam, hogy itt, a szociális otthon előcsarnokában fogom kiállítani őket. Jobbra a falon öblös famozsár a XV111. századból. Valamikor paprika-, borsós sótörésre használták falusi háziasszonyok. Hosszú szegvégen mezőtúri korsó lóg, legalább 150 éves. Az egyik makiári ház padlásáról került elő. Aratáskor ivóvizet tároltak benne, s évek alatt több generációt kiszolgált. Mellette kovácsoltvasból készült paraszt- lámpa, hosszú viaszgyertyával. A sarokban 1910-ben készült faragott bölcső. Aki benne nevelkedett, azt sokáig kezelte dr. Szegő Imre. Később tőle kapta. Beljebb széles, faragott láda. — Ez egy érdekesség — mutat rá a főorvos. — Komáromból került Makiárra. Egykori jobbágybútorok tartozéka. A népnyelv érdekes szóval illette: szuszék a neve. Tulajdon 'ppen a szekrényt pótolta, ruhát, ágyneműt tároltak benne. Van itt egy régi fa szerszám is, a mángorló. Vasalás előtt ruhák kiegyenes'tésére használták. Ma már szinte egyedülálló az itt őrzött szőlőmetsző kés. amely a metszőolló elődje Pengéjét vastag oxidréteg borítja. sokan használták, s már közel kétszáz éves. — Az itt lakó öregek na- gvon szeretik a kiállított tárgyakat, sőt mások is megtekintik, idevalósiak és idegenek. Gyakran érdeVődnrk történetükről, mert valóban mindegyik tárgynak, eszköznek valóságos történelme van. A kis múzeum azonban' tovább bővül. A közelmúltban például egy idős bázsi' az egyik hevesi ház padlásáról előkerült tajtékpipával ajándékozott meg. Állítólag a hajdani gyöngyösi uradalomból való. 1909-ben készült, ezt igazolja a szárába vésett évszám. A kupakja ezüst, egy kutyát ábrázol. A dr. Szegő Imre által gondosan összegyűjtött eszközök, tárgyak a korábban élt emberek alkotói fantáziájának hű bizonyítékai. Számos letűnt kor stílusemléke él bennük ma is. Mentusz Károly A HATÄR legmozgékonyabb része mindig a belterület és a zártkert Itt van a legtöbb adás-vétel, csere, öröklés, egyszóval tulajdon- változás. És itt a leggyakoribb, hogy ezek a, változások a gyakorlatban megtörténnek ugyan, de adminisztrálásuk már elmarad. A telekkönyv dolga az lenne, hogy a tulajdonviszonyokat pontosan tükrözze. Az említett okok miatt azonban évtizedek alatt sok különbség támadt a valóságos tulajdoni viszonyok és ezek leltára, a telekkönyv között. Beporosodott ez a fontos nyilvántartás. A kormány most elhatározta. hogy „leporolta tja” a telekkönyvet ellenőrizteti, hogy a nyilvántartás menynyiben egyezik, vagy menyA% ország tetején nyiberf tér el a valóságos helyzettől. A munkát a beiten"'létén és a zártkertekben végzik el, külterületen csak kivételesen, például tanyatelkek esetében. Az egyeztetést a földh vatalok hivatalból és hivatalban végzik. Harminc nappal előbb közhírré teszik ugyan az érdekelt községben, de ahol a nyilvántartás és a birtoklás egyezik, ott a tulajdonost külön nem is értesítik. Ha azonban eltérés van, akkor a tulajdonost behívatják, a helyzetet tisztázzák és rendezik. ALKALOM lesz ez arra, hogy a sok elhanyagolt adminisztrációt most bepótolják az érdekeitek. Ennek különböző lehetőségei lesznek. Aki vásárolta a földet, most bemutathatja az adásvételi szerződést. Ha ilyen nincs, akkor nyilatkozatot kérhet a volt tulajdonostól, hogy ő csakugyan megvette a földet. Ennek azonban feltétele, hogy az illető földdarab már három esztendő ótji a sajátja legyen. Nagyjából ugyanez vonatkozik az örökségekre. Ha volt végrendelet, azt be kell mutatni Ha nem volt. akkor most kell lebonyolítani a hagyatéki eljárást, de ennek is feltétele, hogy az örökös mát legalább három esztendő óta a föld valóságos birtokosa legyen. Némileg nehezebb a helyzet, ha a földdarab telekkönyv szerinti tulajdonosa ismeretlen helyen tartózkodik. A mai valóságos tulajt donos úgynevezett elbirtoklás útján ez esetben i» megszerezheti a tulajdonát igazoló telekkönyvi végzést, azonban ennek feltétele, hogy ‘a földrésznek már legalább tíz esztendeje birtokosa legyen. A birtoklást a tanáccsal, illetve tanúkkal kell igazoltatni. A FÖLDHIVATAL rendteremtési eljárása jogokat nem sérthet. Tehát most nem adományoznak földeket, csupán a valóságos viszonyokat legalizálják. Ha például az örökösöK még pereskednek, akkor a földhivatal az ügyhöz hozzá sem nyúl. A földhivatal végzését más esetekben viszont perrel lehet megtámadni. Az elmulasztott adminisztrációért büntetést fizetni most nem Kell és a földhivatal eljárása is ingyenes. Viszont pótlólag meg kell fizetni az annak idején megspórolt átírási, vágj’ örökösödési illetéket. Mégpedig kamatmentesen, de az ingatlan mai értékének arányában. FONTOS MÉG tudni, hogy ez a rendelkezés a korábbi jogszabályokat nem változtatja meg. Ismeretes, hogy nálunk egy magyar állampolgárnak maximálisan 1600 négyszögöl, illetve 6000 négyzetméter személyi föld- tulajdona lehet. Ennél több akkor sem lehet, ha most a valóságos tulajdonában álló földet írnak a nevére. Földcáki Béla Egy újszerű kezdeményezés A tanács vezető beosztású dolgozói az üzemben A Mátra, és egyúttal az ország legmagasabb csúcsát, a Kékestetőt összefüggő hótakará borítja. Igaz, mindössze károm centiméter a hóvastag.ág, de ez is elegendő, hogy előkerüljenek a sítalpak, élvezzék a „száguldás" mámorát a legtürelmetlcnebbek, a gyerekek. Ez a két kislány az „ország tetején” boldogan siklik a havon, nem messze a Meteorológiai intézet megfigjelüállomásától, ahol a felhőkép, hőmérséklet, légnyomás, szélirány alapján már tudják: hamarosan újabb havazás várható. (Foto: Pilisy) Ha megkérdeznék a tanácsok dolgozóit, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó üzemek, gyárak, intézmények, szövetkezetek közül melyikben jártak már, hányat ismernek belülről, furcsa számot kapnánk válaszként. Azok tehát, akik dönthetnek fontos kérdésekben, lényegében nem ismerik azt a létesítményt, annak dolgozóit, aminek és akiknek sorÁ Gestapo bunfetőexpedíciójának kudarca Már az első beszélgetés alkalmával Andrej meggyőződött róla, hogy Klára igazat beszélt az őrnagyról. Alf- rednak, mint a nyugat-európai hadseregek tisztjei többségének, nem voltak éppen haladó nézetei, de hazafi volt. nem szerette az amerikaiakat és az angolokat és esküdt ellensége volt a németeknek. S eszméivel nem volt nehéz egyetérteni — egyszerűen nem akarta azt hogy a háború után hazáját megaláztatás érje. Az egykori hírszerző tiszt nyilvánvalóan nyomban megértette, kinek dolgozik Andrej. S Andrej ezt valójában nem is titkolta. — Vajon együttműködésünk a kölcsönösség elvére épül-e? — kérdezte Andrej- től új ismerőse. — Mire gondol? — A hírcserére. — Nem. Arról sző sem lehet — Válaszát a bizalmatlan- ság jelének tekintsem? — kérdezte szárazon Alfréd. — Semmiképpen. De hogyan kerülhet szóba a kölcsönösség, amikor az én hazám hadat visel, az öné pedig kapitulált a németek előtt? Ön csupán az ellenállási mozgalomban hazafiak csoportját képviseli, amelynek egyelőre nincsenek számottevő erői és lehetőségei... —* Ügy látszik, igaza van — szólalt meg rövid gondolkodás után az őrnagy. — Mi azonban megbízható értesüléseket szeretnénk szerezni az önök frontján uralkodó helyzetről. — Ehhez elég a szovjet tájékoztatási hivatal híreit hallgatni. Mindennap sugározzák, minden európai nyelven. Megtörik a jég Andrej titokban figyelt» fij ismerősét A tiszt arca aggódó kifejezést öltött, szemeiben nyugtalanság csillogott. Mint ahogyan egy kémhez illik, tartózkodó volt’ nem akart semmi feleslegeset mondani — önt, természetese», elsősorban a német csapatok hadmozdulatai érdeklik és átvezénylésük a keleti frontra, nemde? — kezdte a beAUMA — Nagy hasznunkra lenne, ha megbízható adatokat kapnánk. — Mi, természetesen, kimerítő adatokat kapunk er- rő... de ez még távolról sem minden... — nézett Alfréd kérdően Andrejra. Andrej nem tudta, hogy az őrnagy mire céloz, így hát frázissal válaszolt: — Nem mondanánk le elhallgatni azt, hogy ezeknek az adatoknak a megszerzése rendkívül nagy kockázattal jár egy olyan ember számára, , aki az ön helyzetében van. Ebben én sajnos, semmiképpen sem tudok segíteni: kizárólag csak önmagára számíthat, a saját erejére és képességeire... Alfréd szavaiban a szovjet hírszerző ismét valami bizonytalanságot érzett, s ez óvatosságra intette. — Az én helyzetemben minden kockázatos — felelte. — De miről van szó tulajdonképpen? Beszéljen nyíltan... Alfréd hallgatott egy darabig, aztán megszólalt: — Jól van. Tehát: meg kell ismerkednie egy régi kémünkkel. Már jóval a háború előtt a mi szolgálatunknak dolgozott. % — Ki az? — Egy német. Akkor még fiatal tiszt volt. Most időnként megjelenik a városban 'tóét wafamfi iMgprilfe éWíegrád sem... — Az, amine én gondolok, sokkal értékesebb, teljesen megbízható adatokat juttat- Mb « «OXBOW, Neva akarom ég elég hosezö Ideig fit marad. Nyilvánvalóan rendkívüli feladatai vannak. Az sem kétségtelen, hogy egy hadnagy, aki kilenc-tfz év alatt a Luftwaffe ezredesévé tornázta fel magát, igen értékes adatok forrása lehet. Szóval hajtandó lenne-e felvenni vele a kapcsolatot, illetve helyettünk felújítani? — ön tehát nincs kapcsolatban vele? — Erről van szó.H — Miért? — Mi kapitulálunk, s ő nem lesz hajlandó együttműködni velünk, még nagy pénzért sem, amit egyébként mellékesen megjegyezve, nem is adhatnánk neki. Önök viszont megpróbálhatnák ... — Mielőtt válaszolnék — szólalt meg Andrej rövid gondolkodás után — szeretném látni a dossziéját. — Előre tudtam a kívánságát. Holnap megkapja. (5) — Es ma nem lehetne? Nem kell még egyszer találkoznunk. Ez a város nem a legmegfelelőbb az ilyen találkákra. Kérem, adja át a lepecsételt dossziét Klárá nak. Mindketten teljesen jnegbízunk benne. — Rendben van. Tehát: ma A két kém kezet fogott és elvált egymástól. A német ezredes dossziéja Délután, miközben Carlos- sal hazafelé tartott a nyaralóvárosból, Andrej tüzetesen tanulmányozta a Gert nevű ügynök dossziéját í?olvtat}uk,j sa, jövőjüknek alakulása egy tollvonásukon múlik. De ez fordítva is igaz: a gyárakban, üzemekben ^(dolgozók sem ismerik azokat, akik a hivatal címe mögött élnek, tevékenykednek, intézkednek, rendelkezéseket hoznak és hajtanak végre. Ma már nagy számuk miatt nem ismerhetik egymást azok mindnyájan, akik: hivatalos úton kapcsolatban vannak egymással. Ez igaz — általában. De nem feltét* lenül szükséges egy kisebb település, város esetében. Minden kérdés egészen másnál? tűnik, ha nem csak személyektől elvontan jut e! valakihez, hanem a panasz, a kérés mögül előáll maga az ember is. Ez a meggondolás vezette a Gyöngyösi Városi Tanács irányítóit akkor, amikor az osztályvezetők és előadók részére megszervezte az első üzemlátogatást. Az Egyesült Izzó vezetői is megértették a kezdeményezés jelentőségét, és ennek megfelelő körülmények között fogadták a helyi államhatalmi szerv képviselőit, ismertették velük munkakörülményeiket, üzemrészeiket, feladatukat de gondjaikat sem hallgatva eL Az okok, az összefüggések ennyit mutatnak. Lehet, hogy nem minden városban lehet ezt a módszert átvenni, lemásolni. Lehet, hogy valamilyen formában máshol is kialakítottak már a gyöngyösihez hasonló gyakorlatot. A lényeg: a demokrácia erősítése elengedhetetlenné teszi a személyes ismeretek élmények birtoklását. Amikor egy-egy miniszter vagy vezető politikus meglátogat egy-egy járást, megyét, nagyobb gyárat, nem csak udvariasságból teszi ezt, nemcsak azért, hogy megfeleljen a papíron sem rögzített valamiféle előírásoknak, hanem teszi ezt azért mindenek előtt, hogy maga lásson, halljon és tapasztaljon. Sokszor elmondtuk már, bizonyára mondjuk is még néhányszor: sokkal könnyebb valamit „fent” megcsinálni és végrehajtani, mint ugyanazt megtenni „lent” vagy „lentebb”. Az általános szabályra legyen a kivétel a gyöngyösi példa, bízva abban, hogy nem sokáig marad meg szabályt erősítő rendhagyó esetnek.