Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
Az ASZÚ diplomáciai offenzívája Az EAK néhány napon belül megkezdi azt a nagyszabású diplomáciai ofíen- zivát, amelynek keretében magas szintű küldöttségek keresik fel Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok országát. A Moszkvába és Belgrádba utazó küldöttség vasárnap indul útnak Ali Szabri, illetve Husszein Safei alelnökök vezetésével. A következő hetekben Diaed- din Duad, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tagja egy küldöttség élén Budapestre utazik, a látogatás időpontját ezután határozzák meg. Az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága szerda esti ülésének központi témája volt a küszöbön álló dip- iorháciai kampány. Riad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter beszámolója után, a központi bizottság számot vetett a közeljövő várható eseményeivel, s minden eshetőségre felkészülve alakította ki az BAK álláspontját. A külföldre utazó delegációk azt az ismert álláspontot képviselik, hogy Egyiptom továbbra is kész a közel-keleti válság politikai megoldására, az ENSZ- közgyűlés november 4-i határozatának végrehajtására, de kategorikusan visszautasítja a tűzszünet és az izraeli megszállás állandósítására irányuló manővereket. Dajan izraeli hadügyminiszter washingtoni és Eban külügyminiszter londoni látogatása arról árulkodik,- hogy Izrael, az Egyesült Államok támogatásával — csupán a forma kedvéért,' az ideiglenes tűzszünet meghosszabbítása végett térne vissza a Jarring közvetítésével folytatandó tárgyalásokhoz, s nem szándékozik komolyan tárgyalni a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásáról, a megszállt arab területek teljes kiürítéséről. Figyelemre méltó, hogy a korábbi értesülésekkel ellentétben Zajjat egyiptomi ENSZ-fődelegátus — amint a csütörtöki A1 Ahram írja — január 5-ig New Yorkban marad, megvárva a Jarring- megbízatás sorsáról készülő jelentést a Biztonsági Tanácsban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az EAK egyrészt a Jarring-megbíza- tás felújításától, másrészt a Biztonsági Tanács január 4-i vitájától teszi függővé, milyen lépéseket tesz a világ- szervezetben, milyen instrukciókat ad New York-i megbízottjának. Az egyiptomi diplomáciai kampány — kairói értesülések szerint — elsősorban arra irányul, hogy azokat az államokat is megnyerje az egyiptomi álláspont, az igazságos arab ügy támogatásának, amelyek az ENSZ-köz- gyűlés november 4-i határozatánál? elfogadásakor még tartózkodtak a szavazástól. Mint ismeretes, a világszervezet olyan határozatot hozott, amely egyértelmű arab győzelemként értékelhető s amely Izrael és az Egyesült Államok” nemzetközi elszigetelődését fokozta. (MTI) Demirel győzelme A török szenátus és kép- viselóház együttes ülése maratoni vita után bizalmat szavazott Demirel török miniszterelnöknek. Az ellenzéki pártok képviselői ugyanis, azzal vádolták a miniszterelnököt és két fivérét, akik a török üzleti élet ismert személyiségei, hogy visszaélve a miniszter- elnök hatáskörével, jogtalan előnyökre tettek szert. Az ellenzék vizsgálatot követelt, amelytől a miniszterelnököt csak az mentette meg, hogy a parlament 309:276 arányban bizalmat szavazott neki. Hoang Luong nagykövet kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hoang Luongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének Magyarországról történő hazatérése alkalmából az országaink közötti kapcsolatok ápolása és állandó erősítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losoncai Pál, az Elnöki Tanács Elnöke csütörtökön a Parlament Munkácsy-termében ünnepélyes keretek között nyújtotta át a nagykövetnek. A kitüntetés átadásánál jelen volt Gseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Perjés» László, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője és Barity Miklós, a külügyminisztérium csoportfőnöke. BB ■■ 7 Fellövés előtti pillanatban ábrázolw ttlH 1« “ mm ja felvételünk a Venus 7. szovjet automatikus űrállomást, amely december 15-én szállt le a Venus bolygón. (Tele/oto — TASZSZ — MTI — KS) Főpróba a Budapest—Szolnok— Debrecen—Nyíregyháza villamosított vasút utolsó szakaszún A Budapest—Miskolc—Szerencs-—Záhony, valamint a Budapest — Szolnok — Debrecen — Nyíregyháza vasútvonal utolsó szakaszán, Debrecen és Nyíregyháza között is befejeződött a villamosítás és most tartják az átadás előtti próbákat. Szerdán a felső vezetéket helyezték feszültség alá és áramszedővel haladt végig egy mozdony a vonalon. Az utat üzemzavar nélkül tette meg. Csütörtökön került sor a terhelési próbára. Délelőtt Nyíregyházáról Debrecenbe, délután Debrecenből Nyíregyházára továbbítottak egy 1700 tonnával megterhelt te- herszerelvényt. Pénteken indítják az első villamos vonta tású személyvonatot, amely nagy sebességgel teszi majd mag a két város közötti távolságot. A szakemberek szerint a vonalat a tervezett időben átadhatják a forgalomnak. Ez azt jelenti, hogy december 20-án nulla órától megváltozott menetrendszerint közlekedhetnek a vonatok Budapest — Debrecen — Nyíregyháza között. A villamos vonatok beállításával csökken az utazás időtartama. A köztudatban máig is eleven még az a nézet, amely ellentétet lát az érdek és az öntudat között. Ez valószínűleg nem kis részben annak a valláserkölcsi nevelésnek maradványa, amely tagadta az összefüggést az emberek „evilági” érdekeltsége és cselekedeteik erkölcsössége között, s az erkölcsösséget nem az emberek, a társadalom helyzetéből, érdekeiből, hanem valamiféle örök, változatlan, „isteni parancsolathoz” való viszonyból magyarázta. Érdekes módon a szocialista építés első évtizedében a lényegében hagyományos valláserkölcsi megítélés terjedt el, mint szocialista, marxista álláspont, természetesen azzal a nagy különbséggel, hogy a viszonyítási alap szerepét nem „isteni parancsolatok” játszották, • hanem a munkásosztály változatlanoknak feltételezett érdekei. E felfogás szerint úgy volt lehetséges és kötelező a munkásosztály céljait szolgálni, hogy közben háttérbe kellett szorítani nemcsak az egyének, de az osztály egyes rétegeinek sajátos külön érdekeit; az volt tehát az öntudatos, aki ezt a szolgálatot önzetlenül, egyéni érdekei rovására is vállalta. Történelmi érdek: a hatalom megszerzése, megszilárditása E felfogás, naiv egyszerűsége mellett is, történelmileg nélkülözhetetlen és pozitív szerepet játszott, amennyiben a hatalomért vívott harc, majd az ellenforradalom leverése és a szocializmus alapjainak lerakása valóban olyan tömegaktivitást igényelt, amely elkerülhetetlenül háttérbe szorította az egyének, illetve a kisebb társadalmi egységek, rétegek, csoportok különérdekeit, hogy érvényesülhessenek a dolgozó osztályok közös, alapvető érdekei: a szocialista hatalom megteremtése, megszervezése és megtartása, a kizsákmányolás és a munkanélküliség megszűntetése, a szocialista iparosítás, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtése, a szocialista kulturális forradalom első eredményeinek elérése. Pártunk már a VII. kongresszusán, 1959- ben felismerte, hogy a hatvanas években, éppen az elért eredményekre támaszkodva, változtatni, helyesbíteni kell a korábbi felfogáson: határozatot hozott a gazdaságirányítás régi módszereinek felülvizsgálatára, új módszerek keresésére, s arra, hogy máris erősíteni kell a. dolgozók anyagi érdekeltségét az iparban is, az akkor gyors ütemben kialakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. Fel kellett ismernünk azt, hogy a szocialista forradalom alapvető vívmányainak megőrzése és gyarapítása, eredményeink továbbfejlesztése nem lehetséges a korábbi szemlélet alapján, amelyben a fő szerepet a munkásosztály osztatlan és változatlan „történelmi érdekeinek” csak viszonylagosan jogosult képzete játszotta. Ez addig, amíg a szocializmus alapvető -kereteinek kialakítása volt a fő feladat, nem akadályozta, hanem elősegítette a munkásosztály osztály céljainak felérését. Amikor azonban létfontosságúvá váltak a gazdaságpolitikának • olyan céljai, mint az összes dolgozó rétegek életszínvonalának rendszeres emelése, a lakáskérdés megoldása, a magasabb színvonalú gazdasági együttműködés a szocialista és nem szocialista országokkal, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosítása a gazdasági fejlődés kívánatos üteme mellett, a műszaki fejlesztés és a népgazdaság helyes ágazatai arányainak kialakítása, akkor, e problémák természetéből következőleg is, világossá vált, hogy mindezt csakis a társadalmilag szervezett termelő munka hatékonyságának növelésével oldhatjuk meg. Ebből szinte egyenesen következik, hogy a munkásosztály történelmi érdekei és valamely konkrét népgazdasági, vagy munkamegosztási ág, valamely konkrét termelő üzém kollektívájának mai törekvései közötti kapcsolat jóval bonyolultabb, mint azt korábbi szemléletünk feltételezte. Wem lehet as öntudat számlájára Írni A régi gazdaságirányítási rendszer kritikai felülvizsgálata során kiderült, hogy a szigorúan értelmezett, részletes központi előírásokra épült tervgazdálkodás mellett Is a nemzeti jövedelem elég nagy (15—20) százaléka a tervtől függetlenül „mozgott”, sokszor pozitív, sokszor azonban negatív értelemben, népgazdasági színtű pazarlásokat okozva, amit semmiképpen sem lehetett csupán az „öntudat” számlájára írni, s felvilágosító munkával megszüntetni. Be kellett látnunk, hogy a történelmi értelemben vett öntudat, osztályöntudat és az osztály mai és távlati érdekei között reális ellentmondások feszülnek, amelyek tudomásulvétele és tanulmányozása a célravzető. nem pedig ideológiai munkával való „áthidalásuk”. Ez az új — nem elméletileg új, mert a marxizmus—leninizmus már régen ismerte ezt az összefüggést — szemlélet és megközelítés már érvényesült, a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítése és bevezetése során. A Központi Bizottság, majd a IX. kongresszus által elfogadott • koncepció először Is számot vetett gzzal, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez a minőségi munkát, a munka termelékenységének növelését, s a fejlődés magasabb színvonalon való folytatását igénylő feladatok megoldásához, „többlépcsős eljárásra” van szükség az osztályérdek, a közérdek konkrét tartalmának megfogalmazásában (a népgazdaság távlati és rö- videbb távú terveinek elkészítésében). Másodszor, ezek megvalósításában is nélkülözhetetlen a vállalati dolgozók kollektív érdekeinek elismert, és szabályozott, de önállóbb, szabadabb hatása a közérdek, a népgazdasági célok realizálása. S harmadszor: a vállalati kollektív érdekeken belül nélkülözhetetlen az egyéni érdek differenciáltabb érvényesülése, illetve érvényesítésének törvényes lehetősége. Ezen új körülmények között új módon vetődik fel az érdek és az öntudat, az érdekeltség és az öntudatosság problémája. Öntudat egyenlő: hozzáértő cselekvés Először is: üj, önállóbb gazdasági szerepének megfelelően, a vállalat most már nemcsak végrehajtója a központban kidolgozott tervfeladatoknak, hanem részt vesz a nép- gazdasági tervek kidolgozásában is. Ebben önálló, csak általa elvégezhető funkciója van, ami nagymértékben növeli a vállalati vezetők, társadalmi szervek, az egész vállalati kollektíva felelősségét és érdekeltségét a terv megvalósításában, az ehhez szükséges feltételek feltárásában, megteremtésében. Másodszor, a vállalati kollektíva, a vezetők, társadalmi szervek, üzemrészek, brigádok és egyének öntudasságának fokát most már nem felülről készen kapott és „rájuk rótt” feladatok megoldásán mérhetjük, hanem mindih- kább azon a hozzáértésen, szakértelmen, találékonyságon és szorgalmon is, amellyel feltárják és kihasználják saját tartalékaikat okosan és hatékonyan gazdálkodnak saját adottságaikkal, a nép rájuk bízott vagyonával. A központilag helyesen „beállított” szabályozók mellett ebben messzemenően érdekeltek is. Harmadszor, az anyagi és erkölcsi ösztönzés egységét helyesen megvalósító gyakorlat — amelynek kialakításához nélkülözhetetlen az üzemi, fnunkahelyi demokrácia meglévő lehetőségeinek kihasználása és továbbfejlesztése — olyan légkört, olyan helyi hangulatot, ideológiai-erkölcsi klímát teremt, amelyben nem elég „fórumokon szerepelni” és szép szavakat mondani az öntudatról, közérdekről, hanem gyakorlatilag is példát kell mutatni hozzáértésből, készségből, szorgalomból, minőségileg is kifogástalan munkából. És ha a valódi, a munkahelyi közvélemény előtt, annak demokratikus tájékoztatása és kontrollja mellett is igazolható tényleges teljesítmény szerint differenciáljuk a béreket, prémiumokat, jutalmakat, kitüntetéseket és az erkölcsi megbecsülés egyéb módjait, akkor ez a demokratikus vitákban edződött munkahelyi közvélemény olyan erkölcsi-politikai erővé válik, amely .képes a konzervatív, káros egyenlősdi ellen hatékonyan fellépni szocialista elveink védelmében, csakúgy, mint elejét venni az igazságtalan, nem a teljesítmények különbségén alapuló differenciák keletkezésének. A X. pártkongresszus beszámolóján, határozatán végigvonul az az egyetértés kísérte szemlélet, amelyet az utóbbi évek tapasztalatai megerősítettek, s a kongresszus előtti taggyűlések, pártértekezletek újra összegeztek: a szocialista tudat, az öntudat fejlődése elválaszthatatlan mai és távlati érdekeink helyes értelmezésétől, s ezek tényleges érvé- nysítésétől. A munka, a termelőmunka körülményei és eredményei gyakorolnák a legnagyobb és legközvetlenebb hatást a szocialista öntudat és erkölcs fejlődésére, s ezek alapján szállhatunk szembe, elveink és érdekeink védelmében, a társadalomban még továbbélő, olykor megélénkülő kispolgári jellegű nézetekkel éá magatartásokkal, a teljesítmények különbözőségét is tagadó s ezek méltó megbecsülését elítélő konzervatív egyenlősdivel, a tényleges teljesítménnyel nem igazolható bérdifferenciákkal, valamint a rajtuk élősködő, belőlük táplálkozó gátlástalan harácsolás, haszonlesés, korrupció jelenségeivel. Kovács Ferenc Az egész családnak örömet szerez egy új televízióval! Régi készülékét becserélheti az egri és gyöngyösi RÁDIÓ- VILLAMOSSÁG! zaküzletben. Favorit tv előleg 505 Ft Inter-Favorlt előleg 573 Ft Fortuna előleg 570 Ft Sztár előleg 582 Ft Intersztár előleg 640 Ft Stewfurt előleg 498 Ft Nagy választékból, SZAKÜZLETEINKBÖL vásároljon TÉVÉT! Rádió-villamossági szaküzlet, Eger, Cyöngyös, Hatvan. Gyöngyös lakótelep, ■•tartási műszaki bolt. Petőfi bánya: itúrcikkbolt. Recsk és BélapA+fnU-j • Varcikk szaküzlet. ( Eretek és Öntudat 1
