Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
„Mit mondanak a dolgozók ?,r Napirenden. f Fölöttébb érdekes, s aktuális témáról tanácskozott a , közelmúltban a Szakszerve- i ízetek Heves megyei Tanácsa. ! Az SZMT közgazdasági bi- , ssottsága nem kevesebb, mint I 20 vállalatnál, üzemnél mér- * te fel az üzemi, a szakszervezeti demokrácia érvényesülését, eredményét s fehér ' foltjait. i Pártunk X. kongresszusainak irányelveiben, a vezetőségválasztó taggyűléseken, a megyei pártértekezleteken és a X. pártkongresszuson megannyi felszólaló foglalkozott az üzemi demokráciával. A vélményekből szinte szó szerint az csendült ki: a szo- > raalista demokrácia ma igény és követelmény. Vajon mindez hogyan je- Sentkezik a gyakorlatban? A fejlődés egyenletes Kezdjük az eredményekkel. A vizsgált vállalatoknál az utóbbi időben mérhetően fellendült a szakszervezeti csoportok, műhelybizottságok aktivitása. Nőtt, javult a szakszervezeti taggyűlések szervezettsége, színvonala, hatékonysága. Rendszeresebbé és tartalmasabbá váltak a termelési tanácskozások. A dolgozók számos hasznos ötletet, javaslatot adtak a termelés növeléséhez, a minőség javításához, a rend, a fegyelem megszilárdításához, a belső tartalékok feltárásához. Különösen így volt ez az egri Finomszerelvénygyárban, a Mátravidéki Fémművekben, az Egri Dohánygyárban, az Izzó gyöngyösi gyáregységében. A termelési tanácskozásokon a dolgozóknak mintegy 70—75 százaléka rendszeresen részt vett Az egri 1Finomszerelvénygyárban, a Bélapátfalvi Cementgyárban, az Izzó gyöngyösi gyáregységében rendszeressé vált, hogy a gazdasági vezetők minden esetben és záros határidőn belül választ adnak a dolgozók javaslataira, bírálataira. A vállalatok gazdasági vezetőinek jó része — főleg az említett vállalatoknál és a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban, az Egri Dohánygyárban, a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál, a Thorez Külfejtéses Bányánál — szinte minden esetben kikérik, sőt igénylik a szak- szervezetek, a dolgozók véleményét egy-egy döntésük meghozatala előtt Ahol „restül hallanak0 a vezetők A fejlődés azonban nemcsak az eredményeket, hanem a hiányosságokat, a fehér foltokat is számba vette. A szám figyelmeztető: a munkahelyi vezetőknek nem kevesebb, mint 60 százaléka nem tart igényt a szakszervezeti csoportok, a dolgozók véleményére. Még ma is találni olyan vállalatokat, üzemeket, ahol a gazdasági vezetők — Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, tanácsi építőipar, a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki üzeme — csak puszta kényszernek érzik a termelési tanácskozásokat Szinte alig van vállalat, üzem megyénkben, amelyre ne lenne érvényes: rendkívül hiányosak a vállalatok belső információi. Mi sem bizonyítja ezt jobban egy korábbi felmérésnél, amelyből többek között az is kiderült, hogy a munkavállalóknak mintegy 65 százaléka nem ismeri vállalatának fejlesztési terveit a vállalat munkájának eredményét gazdálkodását, gondjait. Nagyon gyakran előfordult, hogy amíg egy-egy döntés eljutott a dolgozókhoz, már el is vesztette aktualitását. Szomorú tény, de így igaz: a gazdasági vezetők egyre kevesebb alkalommal találkoznak a dolgozókkal, megany- nyi döntést, határozatot hoznak, amelyhez senki sem kérte ki a dolgozók véleményét. He legyen mindegy Az üzemek, a vállalatok a megmondhatói: az elmúlt években, évtizedekben szinte számát se tudni már, hogy hányszor segítettek, hányszor adtak .többet és jobbat az üzemek, a munkahelyek A NEK és a kishatárforgalom Ez az év csak a ieksifiségek kezdete volt Zöldségért cserébe sört Az idén nagy mértékben megélénkült a kishatárfor- galom, a napilapokban szinte minden héten akadt egykét közlemény, hogy valamelyik magyar szövetkezet vagy vállalat kapcsolatba lépett szomszédainkkal s jelentős értékű árucserére került sor. Patkó Józseffel, a MÉK Igazgatóságának elnökével beszélgetünk, hiszen az idén ők is bekapcsolódtak a kis- határforgalomba. — Igen, a Budapesten működő Kereskedelmi Irodánk kapcsolatba lépett a Konzu- mex külkereskedelmi vállalattal s az ő közvetítésükkel néhány jugoszláv vállalattal sikerült megismerkednünk és kapcsolatba lépnünk. Ennek következtében az év folyamán mintegy egvmillió üveg jugoszláv sört kaptunk és ezt a megyében hoztuk forgalomba. Ennek az értéke körülbelül hatmillió forint volt. — Mit adtak érfys cserébe? — Szárított sárvarénát, zellert, gyökérröldséget, hagymát, mandulabélt és különféle savanyúságokat, mint például savanyú káposztát, töltött paprikát — ugyancsak hatmillió forint értékben. Az üzletkötés sikeresnek mondható, hiszen mind a két fél azt kapta, amire igen nagy , szüksége volt Hozzá kell tennem azonban, hogy az idei esztendő nem kedve-rtt a nagyobb volumenű üzletkötéseknek. A rendkívüli időjárás következtében jóval kevesebb terméket tudtunk felvásárolni, mint más évek- ten és elsősorban a lakosság ellátását kellett szem előtt tartanunk. Talán néhány adat megvilágítja a helyzetet. Az elmúlt esztendőben a felvásárolt termékek 35 százaléka fedezte a- megyei ellátást és 24 százalék exportra ment. Az idén a lakossági ellátás részaránya 42 százalékra emelkedett, viszont j az export részesedése 14 j százalékra esett vissza. Ez is j mutatja, hogy áruhiány mi- j att sem exportra, sem pedig [ a kisfia tárforgalomban lehet- j séges árucserére nem tudtunk elegendő zöldség, gyű- J möics mennyiséget biztosíta- j ni. > I — Jövőre próbálják-e a [ kishatárforgalmat jobban; kihasználni? j — Ha a következő évben1 jobb termés lesz. akkor mindenképpen. Hiszen termékeinket szívesen vásárolják a körnvező országokba-. Savanyú káposztából példá 1 tnost is nagy mennyiség t tudnánk eladni. Ha tehát több termékünk lesz. akkor jelentősen bővítjük ezt a te- vékenvségünket. — Teremtenek-e kapcsolatot más kulkereskedelrri vállalatokkal? — Feltétlenül. Szeretnénk a Konzumex mellett az Agrimpex-el, a Terimpex- el és a Hungarocoop-al is jobb. élérikébb üzleti kapcsolatot kiépíteni és Jugoszlávián kívül más szomszédos országba is szeretnénk áruinkat eljuttatni, Reméljük, a kezdeményezés sikerrel • jár. Hiszen a jugoszláv sör mellett más cikkeket is szívesen látnánk még megyénk üzleteiben. (h u A fogyasztási szövetkezetek fejlődése a IV. ötéves tervben Mpg;Y ei választ mányi ütés a MLSZOV-nét szocialista kollektívái. Megannyi politikai, társadalmi ünnepséget, eseményt munkával, tettekkel köszöntöttek. A szocialista versenymozgalom eredményét már csak milliárdokkal lehet mérni. Ha szükség volt erejükre, ha több, ha jobb kellett, mindig készen álltak. A szakszervezetek erejükhöz, lehetőségükhöz mérten érzékeny radarként irányították, szervezték a szocialista kollektívák erejét, lendületét a legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai feladatokra, És minden bizonnyal ezután is így lesz. Erejükre, szorgalmukra a jövőben is számíthatnak az üzemek, az ország, társadalmunk. De ugyanakkor jogaikkal Is élni kívánnák. Igénylik, hogy számoljanak véleményükkel, vegyék figyelembe, mit mondanak, mit kérnek, és senkinek se legyen mindegy, hogy egy-egy döntésről, kitüntetésről, vagy elmarasztalásról anyagi, erkölcsi megbecsüléséről, „mit mondanak a dolgozók.. K. J. Csütörtök délelőtt Egerben, a MÉSZÖV-székház nagytermében ülést tartottak az általános fogyasztási, a lakás-, — valamint takarékszövetkezetek megyei küldöttei. A megjelenteket Zachar Gábor, a fogyasztási szövetkezetek választmányának megyei elnöke köszöntötte, Ezután ár. Havellant Ferenc, ai MÉSZÖV elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a megye fogyasztási szövetkezeteinek IV. ötéves tervi programjáról szóló írásos' anyaghoz. Többi között értékelte a most záruló III. ötéves terv eredményeit. Rámutatott, hogy az eltelt időszak bővelkedett az egész ország társadalmi, gazdasági életét alapvetően befolyásoló eseményekben. Ezek között az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése és a közelmúltban véget ért X. pártkongresszus volt a legjelentősebb. A most záruló tervidőszakban az egész társadalom, így a szövetkezeti mozgalom területén is lényeges változások történtek. Az új gazdaságirányítási rendszer széles körű önállóságot biztosított a területelhatárolás megszüntetésével, az új közgazdasági szabályozókkal pedig megteremtette a további gazdasági, politikai előrehaladás feltételeit. Ezek mind hozzájárultak1 a szövetkezetek továbbfejlődéséhez. Szélesedett tevékenységük, nőtt az áruforgalom, a teljesítményérték, korszerűsödött, gyarapodott a hálózat. Javult a gazdálkodás, több lett a vagyon, nőtt a tagság bizalma, elégedettsége. As elmúlt években a bolti kiskereskedelemben a forgalom nyilvánul. Összességében « fogyasztási szövetkezetek tevékenységének nagyságrendjét szemlélteti az elért össz- forgalmi és a teljesítményérték, amely meghaladja a kétmilliárd forintot, az össz- vagyon pedig az 530 millió forintot. A nyereség 67 millió forintra emelkedett. Dr. Havellant Ferenc ezután a megyében működő 'takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek munkájáról beszélt. A lakásszövetkezetek az égető lakáskérdés megoldását igyekeznek elősegíteni, a takarékszövetkezetek pedig több ezer tagnak nyújtanak kölcsönöket és különféle szolgáltatásokat, amelyeket a lakosság szívesen igénybe vesz. A továbbiakban a MB« SZÖV elnöke a fogyasztási szövetkezetek IV. -ötéves Karácsonyi ajándék — a vásáriénak Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ebben az évben még nagyobb mértékben, s szélesebb körben alkalmazzák a különféle ár- és egyéb kedvezményeket. Nagy részüket tagjaikon kívül a nem szövetkezeti tagokra is kiterjesztik. A hatvani ÁBC-áruház például a S00 forinton felüli vásárlásoknál megté- ríti a járásban lakók útiköltségét. A gyerekkabátkáknál és a női papucsoknál 20—30 százalékos' kedvezményt ad. Baranya megyében a legtöbb szövetkezet 150 forintos vásárlási utalványt mellékel meghatározott típusú tévékészülékekhez, s a zsebrádiók árát is 20—30 százalékkal mérsékli. Sok helyen tájékoztatókat küldenek ki a kedvező vásárlási lehetőségekről, amelyhez apróbb ajándéktárgyakat mellékelnek. Fokozottabb propagandával felhívják a tagok figyelmét a' visszatérésre, s különböző értékű vásárlási utalvánnyal látják el a tagságot. Ezeket a szövetkezetek által megszabott időn belül s értékhatáron válthatnak be. A különféle vásárlási akciókat mindenütt a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével szervezik meg. A szövetkezeti tagokon kívül az egyéb vásárlókat is érintő engedményes árakat vezetnek be az ún. slágercikkeknél. Különöböző értékű utalványokat adnak a vevőknek, amelyeket a szövetkezet bármely üzletében tetszés szerinti cikkekre válthatnak be. _ Sok 1 helyütt a motorkerékpár i hoz bukósisak, a televízióhoz olvasólámpa, a varrógéphez vasaló, a lemezjátszóhoz lemez társul. A tartós fogyasztási cikkeket díjmentesen hazaszállítják s ott üzembe is helyezik a hitellevéllel kapcsolator teendőiét a vásárló helyett elintézik, a ruházati cikkeket alakra, méretre igazítják. Az árkedvezmények, ár mérséklések és a vásárlási akciók sokfélesége mindenütt a szövetkezeti kereskedelem idei jó felkészült-- ségéről tanúskodnak. iKSj 1965-höz viszonyítva csaknem megkétszereződött, a vendéglátásban pedig az áruforgalom növekedése mintegy ötven százalék. E jelentős növekedést több tényező segítette elő. Egyrészt a lakosság jövedelmének állandó növekedése, •amely együtt jár az igények gyors fejlődésével, továbbá a szocialista ipar szélesedő fogyasztási cikk termelése, valamint a szövetkezetek hatékony munkája, amely az igények rendszeresebb tanulmányozásában, az áruellátás színvonalának javításában és a tervszerű hálózat- fejlesztésben egyaránt megtervi programjáról szólt. Elmondta, hogy a bolti kiskereskedelemben 54—58 százalékos, a vendéglátásban pedig 40—42 százalékos felfutás várható, pihez azonban az szükséges, hogy az eddigi kezdetleges együttműködést, a más szervekkel való társulás még szélesebb körű kooperációja váltsa fel az erőforrások célszerű és közös hasznosítására, a gazdálko= dás színvonalának hatékony javítására. Dr. Havellant Ferenc szóbeli kiegészítését vita követte. majd a megyei választmány egyéb ügyeket tárgyalt. fmentusz) II sütőipar tévesztéséről tanácskoztak a MÉM-ben Péksüteményekből nő a kereslet — 900 tonnával növelik a kapacitást Csütörtökön a MÉM-ben a sütőipari szakemberek tartottak országos találkozót. Az értekezletet dr. Soós Gábor. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg, majd Szilágyi Sándor MBMfőosztályvezető az Iparág fejlesztésének terveit ismertette. Elmondotta, hogy 1975-re az egy főre jutó napi kenyérfogyasztás — amely most 32 deka — 3,5 százalékkal csökken majd. A kenyérfogyasztás csökkenése 23 millió cigaretta naponta Befejeződött az Egri Dohá 'jgjár százmillió forintos rekonstrukciója. A gyárban a világszínvonalon álló francia, olasz, nyugatnémet g.'.pek naponta nem kevesebb, mint 23 millió filteres cigarettát gyártanak, MTI foto — Erezi, Kp Gyula felvétele) mellett a sütőipari termelés áruösszetétele jelentősen módosul. A jelenlegi megfigyelések szerint a péksütemények iránt fokozódik az érdeklődés, elsősorban nem is zsömléből és kifliből akarnak többet a vásárlók, hanem például briósból, császárzsömléből és töltelékkel ellátott péksüteményekből nő a kereslet. A szakemberek arra számítanak, hogy a* ipar szempontjából igen munkaigényes árufélék termelését tovább kell fokozni: Mindez nem azt jelenti, hogy a kenyérgyárakban vissza kell fogni a termelést, ellenkezőleg, 1975-ben a jelenleginél 5 százalékkal több kenyérre lesz szükség A falusi lakosság ugyanis időközben teljesen felhagy majd a házi kenyérsütéssel, a vidéken élő emberek is a mindennapos kenyérvásárlók közé tartoznak majd. A negyedik ötéves tervbe«* hozzávetőleg • 900 tonnával növelik a sütőipar napi ka paritását. Ez nagy munkát jelent, mert a jelenleg üzemben levő sütödék több mint fele elavult és felújításuk már nem minden esetben kifizetődő. 1970. (SesMiffibsg- ista séaá£&
