Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Város a föld alatt f Hány millió forint érték kerül a földbe addig, amíg egy település eléri a város rangját? A kérdés nagyon valóságos töltésű, még ak­kor is, ha ezt nagyon keve­sen szokták megfogalmazni, megválaszolni pedig még ke­vesebben. Azt mondják, egy város építményeinek látható ré­szei nagyjából annyiba ke­rülnék, mint amennyi a felszín alatti építmények értéke. Még egy kis város esetében is százmilliók fek­szenek a föld alatt Egy negatív város. rés mennyiség lesz. Csak er­re legalább tizenöt millió forintot kell fordítani. KI gondolná, hogy Gyön­gyösön alig tíz éve épült meg az első szennyvízcsator­na — a déli városrésszel egy Időben. Korábban csak a csapadékvizet élvezető csatornák nyelték el a vá­ros minden szemetét, beszál­lítva a patakba. Ma már majdnem harminc kilomé­ter hosszan húzódik a szennyvízcsatorna ez utcák alatt, Mátrafüneden Is öt ki­lométer kiterjedésben. Ez a mennyiség nagyon jó, ha azt vesszük figyelembe, hogy va’ amivel több mint tíz év alatt épült, de keve­sebb, mint amennyi as or­szágon átlag, és még a fa­lét sem ért et annak, ami as összes városok átlagát kife­jed. Ha megépül a követ­kező tervidőszakban újabb tizenöt kilométeres szakasz, ez a korábbi öt év teljesít­ményéhez képest másfélsa®­A víz az élet egyik alap- feltétele. Mégis Gyöngyösön csak 1927-ben készítették el a vízmüvet, ami azóta Is működik — kibővítve és fel­újítva. De a további megter­helést nem bírja el, mielőbb szükségessé válik a gépi be­rendezések teljesítményé­nek növelése. A vízgond ma la a legfon­tosabb kérdésék egyike. Pe­dig e kezdeti ezerkétszáz köbméter napi vízhozam ma már nyolcezer köbméterre emelkedett, és ez jövőre to­vábbi másfél ezerrel növek­szik, úgy tűnik: a fejlődés példaadó. A víz azonban még ma sincs bőviben. A további kutak ugyan több vizet adnak, de a nemrég megépült, két tároló mellé rövidesen meg kell építeni a harmadikat is, hogy a vá­ros minden lakója minden időben egyformán kaphasson vizet A vízmű bővítése most huszonöt müllót igényel, a későbbiek során viszont szükség lesz a gyöngyössoly- mosi víztároló elkészítésére, amihez legalább százhúsz millió kell, végül pedig a mátrai regionális vízmű Is száznegyven milliós költsé­get számol. Ezekre a súlyos Összegeié­re pedig elengedhetetlenül szükség van, egyszerűen ■ mindennapi élet biztosításá­hoz — « vízhez. A villamos energiát egyre Inkább a kábelek Az egri vár régészszemmel Beszélgetés Kozák Károllyal Kozák Károly régész, as Országos Műemléki Felügye­lőség munkatársaként hosszú évek óta végzi az egri vár feltárását Eredményei szá­mottevőek: megtalálta’á már azóta eredeti formájában helyreállított gótikus palota maradványait nyomára akadt a román kori és késő gótikus székesegyháznak, felfedezte az alatta rejlő Árpád-kori te­metőt Hetente általában két- három napot tölt Egerben, a vár feltárását szinte életmű­vének tekinti. A múzeumi hónap keretében e témakör­ről tartott előadása érdek­lődök sokaságát vonzotta. Mint legilletékesebbtől, tőle érdeklődtünk: milyennek lát­ja régészszemmel az egri vár rat — Véleményem szerint — s nézetemmel nem képvise­lek sajátos álláspontot — a várkép nincs egyensúlyban a föld alatti szintekkel. A fog­híjas föld feletti részt ki kell egészíteni, a látogatók csak így alkothatnak reális képet erről a nagy múltú várról. Egyébként a felszíni feltárá­sok is rejtenek izgalmas tit­kokat Azt is mondhatom, hogy sokkalta többet mint az annyiszor emlegetett ka­zamaták. Bizonyításként em­líthetném az Árpád-kori, a tatárjárás utáni sírok feltá­rását vagy a székesegyház romkonzerválási munkála­tait Ezek talán lassan halad­nak. távlatilag azonban nem mindennapit produkálnak. — Milyen titkokat rejt még az egri vár? — Elsőként szívügyemről, a székesegyház feltárásáról és romkonzerválásáról beszé­lek. Még egy évi munkára van szükség ahhoz, hogy be­fejezzük. A jövő múzeumi hónap alkalmával már lát­hatják az érdeklődők. Má­sodsorban azokról a titkok­ról szólnék, melyek sajnos rejtve maradnak a látogató számára. A feltárások során rendkívüli mennyiségű és ér­tékes leletanyag került fel­színre: ritkaságnak számító kerámiák, fémanyagok,• bilin­csek, könyvkeretek, kapák, ásók, a Xl-től a XVIII. szá­zadig. Köztük sok olyan, melynek párja sincs az or­szágban. Mégis a raktárak­ban hevernek, mert nincs kellő nagyságú kiállítási te­rem. Személyes véleményem, hogy az értékes leletanyag bújtatása vétek, hiszen a lá­togatókat fosztjuk meg nem mindennapi élménytől. Ilyen­kor az ember azt érzi, hogy kárba veszett egy kissé a feltárásra és a kormeghatá­rozásra fordított nem kevés munka. Eger vára országos szinten is a legrangosabb, legtöbbet mondó és rejtő műemlékek egyike, ezért is szükséges közkinccsé tenni a hallgatag leleteket. — Egyéb újdonság? — Az egyik raktárépület alatt középkori kápolna rom­jai rejlenek. A bontási mun­kálatok után megkezdjük a feltárást. Reméljük, értékes anyagra és leletekre bukka­nunk majd. (t) a lakásokba és az üzemek­be. Ezeknek a föld alatti ve­zetékeknek a hossza ma már meghaladja a hatvan kilo­métert. Az új lakótelepek es a különböző korszerűsítések a régebbi városrészekben, mind a kábeleik elhelyezé­sét követelik. De kábeleik kötik össze az egyes távbeszélő állomásokat is. A telefonközpont ezer állomással való bővítése hat milliót igényel. A déli vá­rosrészben két kétszázas al­központ létesül. Kétmilliót vesz igénybe annak a kábel­vonalnak a kiépítése, ami­nek segítségével a telefon- előfizetők maguk is tárcsáz­hatják a budapesti számo­kat Még nem dőlt él véglege­sen, de mindenki reméli, hogy az elkövetkező öt év során a Salgótarján—Hat­van—Budapest gázvezeték leá gaztatásával Gyöngyös is bekapcsolódik a gázellátás­be. Ismét egy olyan nagy értékű építkezés ez is, amit „elnyer a föld. Az eddigiek sorába tarto­zik a központi fűtés is. Tavaly épült meg az első korszerű, olajtüzelésű kazán, amely majdnem négyszáz lakás fűtését szolgálja. A Mérges utcai telepen épülő hőköz­pont már több mint ezer la­kásnak ad meleget Végül: az utak. Egy elgon­dolkoztató adat: a belterü­leten levő nyolcvan kilomé­ternyi úthálózatnak a ne­gyedrésze nincs burkolva Sok utcában egyáltalán nincs járda Olyan utcák, amelyek a város központjá­ban találhatók — a Jókai utca, Wachott Sándor utca, Petőfi utca — nagyon rossz állapotban vannak. Ezeket a KPM-nek kellene rendbe hoznia, de a munkák egyre késnék. A város a következő őt évben majdnem negyven milliót fordít majd útépí­tésre. Tíz- és százmilliők. Mind a városi jelleggel összefüg­gő célokra kerültek a föld­be. KI gondolná, hogy eny- nyi pénz kell ezdkre a cé­lokra? És még mennyi kel­lene! Hány és hány ember panaszkodik naponta, há­nyán teszik szóvá lakógyű­léseken, hogy ez is hiányzik még, az is hiányzik még. Pénzt és pénzt . .követel­nek”. Okkal akarnak jobb, modernebb körülményeket teremteni maguknak. Ezért nem árt időnként arra gondolni, hogy a „lát- , hatatlan” város is nagyon sok pénzt emészt feL Mind- annyiunk hasznára. (G. Molnár F.) F0T|j]IQD^ AfÉmmw*at! „BEAT" Fekete József — Füzesabony — felvét,ele: 3 pont Fehér robbantás Szovjet film Lehetetlen vállalkozni — mindig izgalmas és kísértő feladat. Vannak például eredmények a sportban, amiket csak számításokkal közelítenek meg. De van rendkívüli alkalom la, ami­kor a tót oly nagy, hogy meg kell kísérelni a való­színűtlennek látszó tehetet­lent A háború Idején, a Kau­kázusban, a visszavonulás németek állította csapdájá­ból csak egy kiút látszik: megmászni a gerincen a csúcsot és onnan robbanta­ni a németekre a lavinát Ez a gondolat csakis vérbeli hegymászóban fogalmazód­hat! k meg Az ötlet a rendkívüli helyzetben pa­rancsnoki jóváhagyást kap. Igen ám, a kivitelezés azon­ban nem könnyű. Honnan szereznek hat minden ne­hézség vállalására elszánt a végsőkig fegyelmezett em­bert, aki a robbanóanyagot nemcsak feljuttatja, hanem fel is robbantja. Javarészben ennek a hat embernek az összetoborzása ez a film. A film drámai feszültsége éppen abban áll, hogy ér­zékeltetni tudja a feladat komolyságát és nagyságát még annak a hangsúlyozá­sával is, hogy ez a marok­nyi csapat a szélrózsa min­den irányából csapódott öez- sze erre a véletlenre és al­kalomra. A kegyetlen esetle­gesség hogy a hatból az is óriási siker, ha egy feljut a csúcsra és robbant megszün­tet minden félelmet és latol­gatást S az csak természetes!, hogy a legnehezebb felada­tokat éppen azok vállalják, ákiknek a leginkább szük­ségük lenne arra, hogy a legtovább életben maradja­nak ebben a menetelésben. A dramaturgia fintora ta­lán vagy az élet adja eze­ket a szertelen megoldáso­kat, négyen elpusztulnak itt, de a fiatalasszony és a sze­rencsés Szpicskin, ez a kis­sé ügyetlen, jó szándékú, de még zöldfülűnek tartott kis- katona befejezi a fontos munkát A filmet Sztyaniszlav Go­voruhin rendezte. A szovjet filmek új friss levegőjét érezzük ebben az alkotásban is. Közelről, szándékaikat és értékeiket feledve kerülnek elénk az egyszerű, minden­napi emberek, akiket az al­kalom kényszerít arra, hogy önmaguk fölé nőjenek. Nem pusztán azzal, hogy valami rendkívülire vállalkozzanak, hanem inkább azzal, hogy előteremtik magukban • rendkívüli vállalkozás sike­rét, az ahhoz szükséges em­beri tulajdonságokat Aki ismeri az életveszély válto­zatait áld már mászta a ve­szélyes sziklákat és tudja, mit jelent, amikor minden pillanatban bekövetkezhetik a leselkedő katasztrófa, az értheti igazán, mit jelent testi és pszichikai teher nyomása alatt a szédítő ma­gasban egy lépéssel előbbre és feljebb jutni. Ezt az alpi­nista araszolást is kitűnően mutatja be a rendező és amikor a fehéren csillogó havasi panorámával zárja a filmet, nemcsak a hó tisz­tasága csillog a képekben, hanem az a halk pátosz Is ott lebeg a levegőben, amely indokolt és helyén való, ahogyan a két főhőst ün­nepli. LjudmUla Gurcsenko, Szergej Nyikonyenko mel­lett Armen Dzsigarhanjan, Anatolij Ignatyev, Buhuti Zakariadze és Sztyepan Kri­lov játsszák a főbb szerepe­ket Kirbizsekov képei jól követik a rendező szándé­kát. Gubajdulina zenéje ha­tásos részleteket emel ki, még hangsúlyosabban a hő­siességet ünnepelve. Farkas András 1970. november 1« vasárnap Attsódy Jánost ;jl ,v' mám HM A kriminalisztika kalandos története Az azonosítás története Ami a bűnügyi nyomozást illeti, Sherlock Holmes oly­kor naiv detoktívnek tűnik. Ennek ellenére, az irodalom­ban legalábbis, ő volt az el­ső detektív, aki tudományos nyomozási módszereket al­kalmazott. Sherlock Holmes azonban még ha a leghíre­sebb is, nem az első detek­tív, aki helyet követelt ma­gának a világirodalomban. 1887-ben teremti meg. A. Co­nan Doyle a híres nyomozó­zsenit, a bűnügyi regények romantikus főhősének pro­totípusát, Watson doktornál^ a nagy detektív barátjának tolmácsolásában. Következtek még más nagy detektívek Is, ámde az olvasóközönség szívébe egyi­kük sem tudta úgy belopni magát, hírnevét és varázsát úgy megőrizni, mint Sher­lock Holmes a maga kockás malaclopó köpönyegével, tá­nyérsapkájával és mindenek­előtt pipájával, amely a bűn üldözőinek valóságos szimbó­lumaként, detektívregényhő- sök számos nemzedékének közvetítésével eljutott egé­szen a nagy detektív mai kollegája, Maigret rendőr- felügyelő fogai közé is... Módszereit illetően Sher­lock Holmes sokkal inkább felhasználja a tudományt, mint elődei vagy mint sok utódja. Dupin az egzakt gon­dolkodás híve volt, nem használt sem nagyítót, sem vegyszereket Lecoq volt az első detektív az irodalom­ban aki megmérte, kutatta és értékelte a lábnyomokat. „Nektek egy lábnyom mit- sem mond — kiáltott fel. — De számomra minden láb­nyom eleven ..." Amikor A. Conan Doyle bemutatja Sherlock Holmest, a krimi­nalisztika már jelentős vív­mányok birtokába jutott A pipás embert úgy kell te­kintenünk hát, mint a mai rendőrtudomány irodalmi hősét? Korántsem! Mert az említett vívmányokból Hol­mes csak igen keveset is­mer. Vajon mi ennek az oka? A Sherlock Holmes ka­landjairól írt első könyvé­nek megjelenése után Ar­thur Conan Doyle hátat for­dított újszülött hősének a irodalmi babérokra vadász­va, a múltat akarta felele­veníteni történelmi regé­nyeiben. Egy amerikai kiadó, no meg a londoni Strand cí­mű folyóirat biztatására Co­nan Doyle még megírt ugyan két kötetnyi Sher- iock-kalandot, ám ezt a munkát inkább nyűgnek te­kintette. Sherlock Holmes gyors sikere Conan Doyle irodalmi alkotómunkájának derekán következett be, s hogy szabaduljon a detektív- regényírás kellemetlenné vá­ló feladatától, még egy kö­tetet írt, amelynek befejező részében „pontot tett” a hír­neves detektív életére: Sherlock elesett a Moriarty nevű banditával folytatott harcban. Igen ám, csakhogy az olvasóközönség nem tö­rődött bele kedvence el­vesztésébe. A világ minden tájáról felcsattanó tiltakozás hatására Conan Doyle kény­telen „feltámasztani” Sher­lock Holmest; az újabb ka­landsorozatok tudományos vonatkozásai azonban sat­nyák, elmosódottak. Nem eléggé eredeti már az a kép sem, amelyet a nagyítóval felszerelt, kezén a láthatat­lan nyomok laboratóriumi kutatása során szerzett égé­sek és hegek nyomait viselő detektfvről rajzol. Mindez azonban semmivel sem csök­kenti annak a kezdeménye­zésnek az értékét, amely Co­nan Doyle nevéhez kapcso­lódik. O volt az, aki a múlt század végén rávilágított a tudományos bűnüldözés fej­lesztésének szükségességére. Azonosítás Valamely bűntény kivizs­gálása egykor főként a tanú­vallomásokra épült Igen, a tanúk szerep« óriás volt, jól­lehet ma már tudjuk, hogy a tanúvallomás nem min­dig kifogástalan bizonyíték. A tanúk vallomásainak téve­déseit azonban sem megálla­pítani, sem pedig kizárni nem lehet Amikor látott vagy hallott dolgokról van szó, nemrit­kán megesik hogy a tanúk — egész sor különböző té­nyező hatására, vagy az il­lető esemény bekövetkezé­sének szubjektív körülmé­nyei folytán — egymástól el­térően értelmezik, jegyzik meg és elevenítik fel a tör­ténést A fizika, a vegyészet, sőt a matematika vívmányai­nak fel-felhasználásával a rendőrtudomány egész sor újabb, eddig c'sikkadt bizo­nyítékkal siet az igazság­szolgáltatás segítségére. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom