Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Kongresszusra készülve Ái önállóság útján Hol tudják legjobban, högy X községben a tanya­világba kell-e sürgősebben bevezetni a villanyt, vagy a falu közepén tervezett új, fúrott kútra van-e előbb szükség? Látszólag naív kér­dés és könnyű rá felelni: hát oersze, hogy mindezt X községben tudják legjobban, ugjten hol másutt ismernék annyira a falu problémáit, örömeit és gondjait, mint ott, helyben? Mindez ma már természe­tesnek tűnik. Nem is olyan régen azonban a legkisebb községi beruházáshoz, a falu határát túl nem lépő ren­delkezéshez is a felsőbb szerveket kellett megkérdez­ni — szinte mindenhez elő­zetes engedélyre volt szük­ség. A helyi tanács — állam- igazgatási, népképviseleti, és önkormányzati szerv. Ál­lamigazgatási funkciója ab­ban áll, hogy az egész or­szágra — vagy* akár az ille­tő megyére, járásra — vo­natkozó törvényeket, rendel­kezéseket, illetve a maga­sabb szintű tanácsok ten- delkezéseit a maga területén végrehajthatja. Vagy más , szóval: gondoskodik a szoci­alista törvényesség megtar­tásáról abban a községben, városban, megyében, amely­nek lakosai megválasztották, S éppen ezért, mert megvá­lasztották — népképviseleti szerv. Nemcsak végrehajtja a felsőbb intézkedéseket, de joga és kötelessége úgy vég­rehajtani, hogy azzal válasz­tóinak, az illető terület lako­sainak érdekeit szolgálja. Ez persze nem ütközhet a ma­gasabb, országos érdekekkel. A pártí Központi Bizottsá­ga és a kormány az év első felében foglalkozott a taná­csok önállóságának tovább­fejlesztésével, az új tanács- törvény kidolgozásának idő­szerűségével. Húsz- évvel az első tanácsok megalakulása után valóban elérkezett a korszerűsítés ideje. Ehhez tartozik az is, hogy a taná­csok legyenek önkormányza­ti szervek. Ezernyi példát lehetne rá találni: mi min­dent lehet — ha megfelelő képességű és képzettségű emberek állna]-: a tanácsok végrehajtó bizottságainak élén — helyileg jól, a ko­rábbinál jobban elintézni. A helyi vezetők ismerik leg­jobban a községükben, vá­rosukban jelentkező igénye­ket —, s .ami ennél is fonto­sabb: az ottani embereket, akikkel naponta találkoznak, , akikkel örömeik-gondjaik is azonosak. Ök tudják legjob­ban, mikor és hol van szük­ség valamilyen kommunális beruházásra; hol és kinek kell segíteni, mert nehéz szociális helyzetbe «* került; kell-, vagy szükséges-e új iparengedélyt kiadni; milyen a közbiztonsági helyzet és így tovább. (Egyetlen, de jellemző példa, azóta, hogy a szabálysértési ügyeket el­ső fokon a községi tanácsok­nál tárgyalják, az ilyen ese­tekben hozott határozatok ellen 50 százalékkal keve­sebb fellebbezést nyújtottak be. Minden bizonnyal éppen azért, mert a helyi tanácsta- ' gok minden körülményt ala­posabban tudnak mérlegelni, mielőtt határozatot hoznak). Több éves," megfontolt in­tézkedéssorozat eredménye a tanácsok önállóságának mai helyzete. Eredmény — de korántsem végeredmény. Az egész országnak, min­den állampolgárnak érdeke, hogy a jövőben az országos vezető szervek, a minisztéri­umok, főhatóságok többet és jobban foglalkozhassanak a valóban országos jelentőségű ügyekkel és hogy a helyi dolgokat azok legjobb isme­rői intézzék. Ennek a felis­merésnek jegyében utasítot­ta a forradalmi munkás- paraszt kormány a miniszte­reket: rövid időn belül dönt­sék el, minisztériumuk ha­tásköréből mit célszerű ár­adni a tanácsokhoz. A mi­niszterek javaslatai nyomán, a közeli jövőben számítani lehet arra, hogy újabb terü­letekkel bővül a helyi taná­csok hatásköre, további ügyeket lehet helyben intéz­ni. Lesznek olyan ügyek is, amelyek legfőbb intézője a jövőben a minisztérium he­lyett a megyei tanács lesz. Lényeges változások lesz­nek a megyei tanácsok fel­adatkörében. Eddig — és még ma is — a munkaidő­nek bizonyára nagyobbik ré­szét náluk a községi—járási ügyek felülbírálása —, oly­kor egészen kis, helyi kér­dések eldöntése — vétte és veszi igénybe. A jövőben a megyei tanácsok hármas funkciót töltenek be: egy­részt a kormány intencióit közvetítik rendelkezéseit hajtják végre, másrészt a hozzájuk tartozó járásokat és városokat képviselik a kor­mány, illetve a központi szervek előtt, harmadrészt pedig a megyei tanács fel­adata lesz a több települést érintő, regionális intézmé­nyek kialakítása és fenntar­tása. (Ide tartoznak például az üdülőövezetek, amelyek több község, sőt járás terüle­tét ölelik fel). Mindez nem gyökeres for­dulat, hiszen évek tervszerű munkája előzte meg, mégis határozott előrelépés a taná­csok tényleges önállóságának útján, vagy ha úgy tetszik: — korszerűsítés. Az ország- gyűlés által most törvény­erőre emelt választójogi mó­dosításokkal minden állam­polgárnak fokozottabb lehe­tősége lesz, hogy azokat vá­lassza a helyi államigazga­tási, népképviseleti és önkor­mányzati szervekbe, akiket legalkalmasabbnak tart a megnövekedett feladatok el­látására. Olyan emberekre van szükség, akik önállóan intézkedni tudnak és mer­nek, hiszen a szélesedő ha­táskör a felelősség megnöve­kedésével is jár. A helyi ta­nácsok az elmúlt évek során egyre inkább „hozzánőttek a feladatokhoz”. A következő évek viszont — ennél a ha­sonlatnál maradva — továb­bi rohamos növekedést kí­vánnak meg. Helyi és orszá­gos érdekből egyaránt. Várkonyi Endre SZŰCSI GONDOK Találkozásaink alkalmával már több esetben említett egy s más dolgot falujával, Szűcsivel kapcsolatban Ko­vács Ferenc tanácstag. Né­hány nappal ezelőtt' ismét összefutottunk, s újra szóba kerültek a „régi ügyek”. — Több fórum előtt is is­meretes, hogy milyen vízgon­dokkal küzd a falu... — „Elszippantotta” a bá­nya? — Ördögöt! — legyint tü­relmetlenül. — Fertőzött a víz. Törpe vízmű kellene. Tárgyalunk is róla 1968. óta szinte minden tanácsülésen. — És az eredmények? — Az eesédi külfejtés mé­rőcsoportja 1969-ben elvégez­te a hálózat felmérését. Tud­juk hogy a vízmű három­millió forintba kerülne. Sok pénz ez, de el tudnánk osz­tani á terheket, mégpedig a következőképpen: Víztársulás és társadalmi munka formá­jában egy részét vállalná a lakosság, másik részét adná . a termelőszövetkezet. A har­madik részére vállalkozott az eesédi külszíni bánya. Meg­építenék a fővezetéket, díz- tosítanák a földtológépeket és a kotrógépet. — És miben segíthetne a járási tanács? — Tőlük várnánk a hiány­zó negyedik rész.. v — Az orvossal kapcsolat­ban is említett valamit a múltkoriban. — Mindössze (ttói az orvosi másfél szo- lakás, ezért nem telepedik le orvos ná­lunk. Szűk már a rendelő is. Az influenzajárvány idején az öregeket együtt kezelték a csecsemőkkel. De itt kell megemlítenem a napközi ott­hont, mert. az is kicsi. Csak 81 gyerek elhelyezésére van lehetőség, holott a jelentke­zők létszáma ennek éppen a duplája. Problémát jelent a pedagógusok helyzete is. A tanács vásárolt már ugyan három lakást, de ez csak enyhítette a gondokat, mert a szaktanárok továbbra is Gyöngyösről járnak ki. Hiá­nyos a szülőkkel tartott jó kapcsolat, de .nem utolsósor­ban kihat az egész falu kul­turális fejlődésére is. Helyte­len lenne azonban, ha a pe­dagógusok teljesen a tanács­tól várnák lakáshelyzetük, illetve a letelepedési lehető­ségük megoldását. Biztosított számukra a kedvezményes lakásépítési kölcsön. Ha a mostaniak nem is..., de pá­lyázat útján találnak olyan nevelőket, akik fészket rak­nak a kedves szűcsi völgy­ben. — Ha már belemerültünk, beszéljen a gázproblémá­ról is. — Szinte minden tanács­ülésen napirendre kerül, mert majd minden házban akad gáztűzhely és olajkály- ha. Ám cseretelepünk nincs. A járási tanácstól és a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földműveszövetkezettől már kaptunk ígéreteket. Legutóbb azonban már azt közölték, hogy nincs keret... Ezeken kívül a Gyöngyöspata, Szűcsi közötti hid életveszélyes, a bisztróban csak a pultnál van kiszolgálás, mégis III. osztályú árakon számolnak. Ki kellett költöztetni a pos­tát a kultúrházba, mert a falak támogatásra szorulnak. Ezeken a gondokon szeretné­nek « lenne szükséges mie­lőbb változtatni. Laczik János k kongresszus küldötte Kónya Ljfos makban igyekeztek helytállá. ! :í bizonyí­tani párthűségüket. Érezhetőéi!"'jobban ér­vényesült az utóbbi időben a párt gondos­kodó, irányító szerepe, s ezt igyekeznek ifjúkommunistáink a napi, jó munkával meghálálni. Erről, azt hiszem, a kongresz- szusi versenyek eddigi eredményei is kellő­képpen tanúskodnak. — A fiatalok iránti egyre növekvő bi­zalmat a megyei pártértekezleten is pozi­tívan értékelte... — Igen.- Ügy érzem, a szervezeti szabály­zat módosításának az a pontja, amelyben a párttagfelvételt a tizennyolc éves korha­tárnál javasolták meghatározni, nem vala­miféle gesztus a fiatalok felé, hanem az őszinte bizalom megnyilvánulása, melyre az elmúlt kongresszus óta érettségükkel, hűsé­gükkel és munkájukkal rászolgáltak*az ifjú- kommunisták. Már az is nagy lépést jelen­tett, hogy a 21—26 éves fiatalok egyik ajánlója a KISZ-szervezet lett. Feladatunk­nak érezzük, högy a továbbiakban még in­kább rászolgáljunk erre a nagy bizalomra. — Mit vár a tizedik kongresszustól a megyei KISZ-bizottság első titkára? — Megtiszteltetés, az elismerés megnyil­vánulása, fiogy ott lehetek a kongresszuson, s természetesen nemcsak az én számomra, hanem megyénk ifjúkommunistái számára is. Ezzel az érzéssel készülök eleget tenni felelősségteljes megbízatásomnak. Ügy vé­lem, hogy a kongresszuson születendő ha­tározatok a későbbiek során még jobban hozzájárulnak ifjúsági szövetségünk kom­munista és politikai jellegének, szerepének erősítéséhez. Várjük a párt további segíté­sét, de ugyanakkor hozzáteszem, hogy ne­künk magunknak is jobban leéli majd él­nünk a -későbbiek során a lehetőségekkel, amiket kaptunk és kapunk. (hátai) Nemcsak életkora, hanem beosztása ló­vén is képviseli megyénk kommunista ifjú­ságát a X. pártkongresszuson Kónya Lajos, a KISZ Heves megyei Bizottságának nem­régiben megválasztott első titkára. Persze, az eltelt néhány hónap semmit nem vonhat le ifjúsági mozgalmi tapasztalatainak érté­kéből, hiszen több évvel ezelőtt ő volt a városi KISZ-bizottság titkára, s későbbi pártmegbízatása is lehetőséget biztosított számára, hogy jó kapcsolatot tartson az if- . júsági mozgalommal. — Hogy úgy mondjam, minden „leüld­> fUrdalás nélkül” eleget tehetek e megttsz­> telő küldetésnek — mondta Kónya Lajos • a .minapi beszélgetésünkkor. — Megyénk ; ifjúkommunistái nemcsak nagy figyelem- ; mel kísérték a pártértekezletek és a kong­■ resszus előkészületeit, hanem a maguk ■ posztján, a különböző termelési mozgal­A fejlődés = három helyett egy "A furcsa egyenlet csak az első látásra érthetetlen. Aztán minden a helyére ke­rül, ha kimondjuk, hogy a gyöngyösi déli városrész­ben a kereskedelmi ellátás fejlesztésére megépítettek egy modern ÁBC-áruházat. És becsuktak ugyanakkor két fűszerüzletet. A két fűszerüzlet kevés­nek bizonyult addig is, amíg csak ez a kettő volt. Azt hitték, hogy az új ÁBC- áruház majd minden igényt ki tud elégíteni. Nem így történt Különösen kezdet­ben, olyan nagy volt a zsú­foltság a tágas üzletben, hogy az emberek fél órákat álltak sorba a pénztáraknál. A régi két üzletet ser/i lehet nélkülözni, ezt már az események bebizonyítot­ták. De az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat szán­déka is az volt kezdettől, hogy azokat újra megnyitja a már nagyon szükségessé vált korszerűsítések, átala­kítások után. Igaz, némi profilpáltozással. A cseme­geboltban reggelipési lehe­tőséget is biztosítanak és hidegkonyhai készítménye­ket is árusítanak. Az alap­vető élelmiszereket — ter­mészetesen továbbra is le­het venni ebben a régi üz­letben. A húsboltban pedig mindig lehet majd friss ha­lat kapni. Ez is újdonság lesz a déli városrészben. A másik régi fűszerüzlet visszakerül jogos tulajdono­sa, a vendéglátó vállalat kezelésébe. Újból presszó lesz. Ha tehát az átalakítás és felújítás munkái befeje­ződnek, a mostani furcsa helyzet, ami szerint a fej­lődés következtében várt három fűszer-csemege üzlet helyett már csak egy üzlet maradt — megszűnik a tu­multus, nem bosszantja a vá­sárlókat tovább, a bevásár­lás kényelmesen, kulturált módon történhet meg. Lök­dösődés, mérgelödés nél­kül. Miután, időpontot nem jelölt meg a vállalat arra, hogy a felújítással mikorra akar elkészülni, a kérdés: mikor jön el ennek a nap­ja? Reméljük, minél hama­rabb. (fftnf) Nemzetközi konferencia a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek építéséről Budapesten, a Technika házában, keddep sajtótájé­koztatón számoltak be az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Ag­rártudományi Egyesület kép­viselői arról, hogy a Mező- gazdasági Mérnökök Nemzet­közi Szövetségének (CIGR) közreműködésével nevembe:? 17-től 19-ig, . Budapesten megrendezik a 3. mezőgazda­sági építési konferenciát. Mintegy 350 hazái és 14 országból csaknem 60 külföl­di szakember méri fel a me­zőgazdasági nagyüzemek kor­szerűsítésében eddig elért eredményeket és a további feladatokat. A mindinkább kibontakozó szakosodás kö­vetkeztében az a cél, hogy szinte ipari módon termelő, koncentrált mezőgazdaság: nagyüzemek épüljenek. A hústermelést mindössze 30 százalékos arányban befolyá­solja az állatfaj jó tulajdon saga, mert leginkább, tehát 70 százalékos arányban. a környezeti tényezők határoz­zák meg a hústermelés ered­ményét. Ezért fontos a kor­szerű környezet ‘a modem gazdaság felépítése. A háromnapos . tanácsko­záson összesen 33 előadás, korreferátum és felkért hoz­zászólás alapján vitatják meg a szakemberek a korszerűsí­tés feltételeit. A konferencia alkalmá­ból Budapesten alakul meg a Nemzetközi . Állathigiéniai Társaság Ezt a szervezetet egy új tudományágnak, az állathigiéniai tudománynak képviselői hívják életre. Ez a tudományág elsősorban ez állatbetegségek megelőzésé­vel foglalkozik. November 20-án tartják az alakuló ülést, amelyen meghatároz­zák az új szövetség nevét, feladatát, szervezeti formá­ját. (MTI) 1979. aoVeisber s&cxún

Next

/
Oldalképek
Tartalom