Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

„Uj hullám kezdődött a szovjet lírában .. Beszélgetés V. P. Kuznyecovval A szovjet kultúra napjai »lkai mából hazánkban tar­tózkodó szovjet kulturális delegáció tagja, Vagyim Pet- tovics Kuznyecov az elmúlt héten Egerbe érkezett, hogy rés''* vegyen az Aurára 70 országos szavalóverseny zsű­rijének munkájában. Ebből az alkalombóli kér­tük beszélgetésre az „Ifjú Gárda" Könyvkiadó szer­kesztőjét, az ismert költőt. — Milyen az arány a szov­jet ifjúsági könyvkiadásban a regények es a versesköte­tek között? — Az „Ifjú Gárda’’ a Kom- szomol legnágyobb könyvki­adója. Nálunk évente 8—900 'könyv jelenik meg, többnyi­re fiatal alkotók művei. A prózai alkotások megjelente­tése van többségben a szov­jet könyvkiadásban is, s ez érthetően megjelöli a kettő közötti arányt. Mi azonban az átlagosnál is nagyobb gondot fordítunk a mai szov­jet líra népszerűsítésére. Ha­talmas példányszámban je­lennek meg a tehetséges költők versei; Jevtusenko kötetei közül például egy sem hagyta el a nyomdát 100 ezren alul. — Hogyan támogatják « Szovjetunióban a kezdő, fia­tal költőket? — Az Írószövetség, a Kom- szomol és a kiadó évente többször is tart közös ^tehet­ség kutató ifjúsági összejöve­teleket, ahol a fiatalok véle­ményt kérhetnek az ismert költőktől. Moszkván kívül Csitában, Kamerovóban, Ka- zanyban és Arhangelszkben rendeztünk már 'hasonló ta­lálkozókat. Az itt jelentkező legtehetségesebb fiatalok­nak megadjuk a lehetőséget a megjelenésre, a bizonyítás­ra. Az egy-két éve megis­mert ifjú költők nyomán máris egy új hullám kezdő­dött a szovjet lírában... — Mi 02 új hullám lé­nyege?. ■ — A szovjet lírának ez az új hulláma hét évvél fiata­labb, mint amit Jevtusenko és költőtársai indítottak el. ők a pódiumköltészet hívei voltak, amely — bár a mai élet problémáit mutatja be —, nem nevezhető mély köl­tészetnek. Ennek a Szovjet­unióban már nincs nagyobb sikere. Az a hullám, amit Szokolov, Peredrejev, Koszt- tov ' és az ugyancsak fiatal Sklerev$zkij indított el, az élet mélyebb feltárását je­lölte meg céljaként. Ezek a versek gondolatokat ébresz­tenek, s nem lehet őket pó­diumon olvasni... Talán Puskin, vagy Lermontov köl­tészetének folytatásaként le­het elkönyvelni az irányza­tot. Korai lenne még a ha­tását, . eredményét méltatni, de az én tapasztalatom alap­ján ítélve, nagy jövője lesz! — Kik azok a most kez­dő fiatalok, akiket a modern szovjet líra ígéreteiként tar­tanak számon napjainkban? — Többet is fel lehetne sorolni közülük, de csak né­hányat említek most: Lari- sza Tarankanova 19 éves fő­iskolai hallgatót, Iván Ma- lahatkin sz/aratovi taxisofőrt és Gennagyij Szerebrjakov moszkvai munkásfiatalt, akik nem egy, valóban mély gon­dolatokat tartalmazó verses­kötettel lepték már meg a hazai olvasóikat. Remélem, hamarosan á magyar versba­rátok is megismerhetik kö­teteiket'. Annál is inkább őrülnénk ennek, mert az ő újító, s néha meglepően mo­dern költészetük is egy ré­szét képezi a mai szovjet lí­rának. — A szerkesztői munkája mellett milyen irodalmi ter­vek foglalkoztatják? , — Az írószövetségben, a kiadóban végzett munkám, valamint a külföldi utazások miatt sajnos kevés időm jut az írásra. Terveim azért van­nak: az új verseimből állí­tok össze egy kisebb kötetet. Remélem, hogy a következő évben már meg is jelennek ezek a főleg, útiélmények nyomán született költemé­nyek — mondja befejezésül V. P. Kuznyecov. (szilvás) A szovjet filmek egri históriája Most, amikor a 'szovjet kultúra napjai keretében olyan filmek kerültek az egri közönség elé, mint Doszto­jevszkij Bűn és bűnhődés cí­mű regényének legújabb filmváltozata, vagy a magyar —szovjet koprodukcióban készült Szerelmi álmok, — melyek bizonyára sorozatos előadásokban fogják megtöl­teni filmszínházainkat. — joggal merülhet fel a kérdés: miként is alakult a szovjet filmek egri „históriája”? Eger városában az első szovjet film vetítése 1944. december 15-e körül történt. Miután november 30-án vég­re felszabadult a város a fa­siszta csapatok uralma alól, a szovjet városparancsnok — a Városi Színház épületében, ahol 1944 nyarától a Palota Filmszínház működött. — tábori színházat rendezett be. Mivel még villanyáram nem volt a városban, áramfejlesz­tő gépeket hozatott s azok segítségével a Vörös Hadse­reg harcosai részére átmene­ti jelleggel mozielöadásokat Könyvespolc Ének Leninről A Heves megyei Könyvtár gondozásában jelent meg az Ének Leninről című százol­dalas kiadvány: a Lenin-da- lok. zeneművek bibliográfiá­ja, Tiszay Andor gyűjtése, amely érdekes és színvona­las kísérlet arra, hogy ismer­tesse a magyar nyelvű Le- riin-dalokat, azok származá­sát, formálódását. Nyilván a centenárium in­dította útnak a gondolatot, hogy ez a gyűjtemény is rá­világítson Lenin történelmi jelentőségére és nagyságára. Az érdeklődőnek külön ér­dekesség nyomon követni azt, ahogyan az egyszerű embe­rek Magyarországon dalba foglalják a nagy forradalmár történelemformáló nevét és személyét. 1918—1919-ben kelt az el­ső magyar nyelvű dal a Dnyeper partjáról. Szövegíró­ja ismeretlen, a dallam is a háborús nótából kölcsönzött., amellyel a magyar bakák ki­mentek a doberdói harctérre, de a tartalom már új, máso­dik két sora így hangzik: „Csillagos ég, merre vagy, magyar haza, Felszabadít Le­nin elvtársnak hada”. A szö­vegen érződik a dallamra idomítás nyersesége, de az új szándék, az óhaj már ben­ne lüktet. A két világháború között sem szűnnél: meg születni dallamok és szövegek, ame­lyek Leninre és a forrada­lomra emlékeznek. Viszony­lag jelentős anyaggal vesz részt a kötetben Szatmári- Bzatyi Sándor, aki 1925-ben még Moldáviából keltezi dal­lamait és szövegeit. Mi sem természetesebb, hogy a felszabadulás után egyre gazdagabbá válik a Le­ninről magyarul felhangzó dallamok világa. A szovjet szerzők mellett akad itt fran­cia termés is, németből for­dítás, de értesülünk a kötet­ből arról is, hogy a világhírű magyar származású, francia zeneszerző, Joseph Kosma Gereblyés László Lenin című versét megzenésítette. A kötetet ismételten végig- lapova az a meggyőződésünk erősödik meg, hogy Lenin egyénisége visszhangra talált a népek lelkében, a legegy-, szerübb embereknél éppúgy, mint a nagy hatású művé­szeknél, akik szóban és ze­nében egyaránt kifejezésre juttatták hódolatukat a gé­niusz előtt. Az ízléses kötetet Stettner Béla grafikusművész mun-, kaja díszíti. (f■ a.) tartottak. ' Az ekkor vetített filmek voltak városunkban az első szovjet alkotások, amelyeket természetesen a közönség nem láthatott, de mozitörténeti érdekessége el- v itathatatlan. Bár az áramszolgáltatás megindulásával, 1945. máju­sában a Magyar Kommunis­ta Párt kezére jutott volt Uránia (a mai Vörös Csillag), szeptember 8-án pedig a Vá­rosi Színházban a még ma­gánkézben levő Palota Film­színház megkezdte előadá­sait, de még meglehetősen hosszú ideig nem juthatott szovjet film a műsorra, hi­szen még nem indult meg a szovjet filmimport. Egyéb­ként súlyos músorproblé- rnákkal küzdöttek ezekben a hónapokban a magyar mo­zik. mivel részben a bemu­tatható filmek java részit el­pusztította a háború dúlása, részbe^ pedig a megmarad­tak közül sem volt mind al­kalmas a bemutatásra. Szovjet filmek rendszeres­séggel csak 1947-től kerültek az egri mozik műsorára, de jelentősebb mértékben csak 1948-ban ismerkedhetett meg velük az egri publikum. A Magyar—Szovjet Műve­lődési Társaság egri csoport­ja tűzte programjára ezek­nek a filmalkotásoknak a .népszerűsítését. Ennek az ak­ciónak a kapcsán 1947 nya­rán mérsékelt hélyárakkal mutatott be szovjet filmeket a Széchenyi utcai Népmoz­góban. 1947. júliusában került az egri közönség eié *a, szovjet filmművészet egyik remeke: Nagy Péter. Ez volt az a hí­res-neves szovjet filmalkotás, amelyet elsőnek mutattak be 1940. december 22-én Ma­gyarországon: A szovjet kö­vetség zártkörű előadás ke­retében Budapesten a Rákó­czi úti Uránia filmszínház­ban mutatta be meghívott vendégek előtt. Az archív jeilegű film 1947 nyarán Egerben is fergeteges sikert aratott. Rendkívül érdekesen ala­kult a két egri mozi műsorá­ra tűzött filmek nemzetiségi összetételében a szovjet al­kotások aránya. A magánkézben levő Palo­ta Filmszínház 1947. évi mű­során már 7,5 százalék volt / a szovjet filmek részesedés«. 1948-ban pedig mind a kisgazdapárti Uránia, mind a „maszek” Palota Filmszínház egyformán 20—20 százalék­nyi szovjet iiimet vitt pub­likuma elé. S hogy ez ab i.m az időben milyen jo a. <ny volt, mi sem bn - a má­ban. mint hogy az állam >sí- tott egri mozik műsorára 1957 és 1968 közölt, köze .ér­tékben 80 százalék volt a szovjet és szocialista oi: :á- gok .filmjeinek részesedés j a műsorban. Kétségtelenül a mavar közönség részére új, merőben más volt a- szov jet film, mint amilyeneket eddig látott akár a hazai, akár pedig „ nyu­f ati gyárak alkot ".sjiao.iI. ppen ezert 1948. őszén az Egri Nemzeti Bizottság is foglalkozott ezzel az aktuális kultúrpolitikai kérdéssel. Úgy határoztak, hogy a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaság bekapcsolásával az érdekeltek — elsősorban ír. a pedagógusok — dolgozzak ki a szovjet filmek népszerűn- tésének tervét. Az iskolák államosít ísa után ugyanis merőben új helyzet teremtődött. De kü­lönleges akcióra már nem kellett sor kerüljön, mivel 1948. október elejére mindkét egri mozi állami kézbe ke­rült. A már korábban álla­mi- kezelésbe került Széche­nyi utcai Uránia ismét prog­ramjára tűzte 1947. augusz­tusában a Nagy Péter című szovjet alkotást. A szovjet film ünnepét először 1948. novemberében rendezték meg Eger városa- > ban. A korabeli sajtótudósí­tás szerint „zsúfólásig meg­töltötte a közönség’’ mindkét mozit, s találóan írta az Igazság című lap, hogy „az esemény messze túlnőtt a szokásos film-díszbemutatók keretén-.” Az- 1950-es évek elején ugyan e filmek részesedése az egri mozik műsorán aránytalanul és nem kívána­tosán 45 százalék felé is emelkedett, de azóta ez a túlzás megnyugodott és nap­jainkban a szovjet filmalko­tások legjobbjai szolgálják a szocialista kultúrpolitika leg­nemesebb céljait. Sugár István* Megyei klubtanács alakult Egerben Ebben az évben, új orszá­gos klubpályázat rrieghirdeté­Attxódy János: VIII. Mindenben igazoljál: vi­szont az Interpol mun­katársainak véleményét, akik szemrehányást tesznek a bankoknak, hogy elhanya­golják korszerűbb riasztó- berendezések felszerelését, hogy nem védik kellő mér­tékben magukat sem a nap­pali támadásoktól, sem a be­törésektől, továbbá. hogy nem használnak1 megfelelő készülékeket a bankszállít­mányok védelmezésére sem. Az FBI adatai rendkívül so- katmondóak: a megvizsgált százharminchat bank közül ötvenkilencnek volt — rész­ben elavult — riasztóberen­dezése, két bankot .szereltek fel olyan készülékkel, amely betörés esetén (nappal és éj­jel egyaránt) fényképeket készít, kilenc bankot őriznek SPTví, november 11., szerda éjszakánként magánőrségek, míg hatvanhat bankban nem létezik semmiféle riasztóbe­rendezés. ( A széfek elleni támadás megelőzésének igazi módsze­re például egy olyan riasztá­si' rendszer, amely akkor lép működésbe, amikor a betörő a páncélszekrény közelébe ért, vagy pedig már rátette kezét a páncélszekrényre. A vészjelek hallatára a gonosz­tevő futásra kényszerül. A megelőzés eszközei ily mó­don eleget tettek feladatuk­nak; ugyanakkor nem lehet többé szó „ismeretlen tette­sekről'’ sem. hiszen az infra­vörös' fényképezéssel ők ma­guk „készítették el” portré­jukat. A megvizsgált száz- harminchat amerikai nagy­bank közül mindössze kettő rendelkezett ilyen készülé­kekkel. m*g hatvanhat bank­ban — vagyis az elemzett pénzintézetek több mint 40 százalékában — még riasztó- berendezést sem szereltek fel. Bizonyos bankinlézmé- nyeknefc a védelmi rendszer korszerűsítésével kapcsolatos nemtörődömségét még tetézi az, hogy mellőznek minden elővigyázatossági intézkedést a pénzszállítmányoknál is. Vegyük ezúttal példaképpen Franciaországot. Itt három­százhetvenöt bank működik, s ezek közül nem egy ha­vonta ezernél is több pénz- szállítmányt indít útnak. Az egyik párizsi napilap, a Le Figaro becslése szerint na­ponta több százmillió frank kerül elszállításra az egyes bankok közötti, vagy pedig a bankok és az ügyfelek közöt­ti fogalomban. Éppen a szállítás jelenti tehát a leg­sebezhetőbb és a banditákat leginkább csábító pontot. Az Interpol szakértői, azon a véleményen vannak, hogy a bankintézmények nemtö­rődömsége némelykor a biz­tosító társaságok fizette kár-: térítésekkel magyarázható. Ezek a társaságok biztosítási szerződést kínálnak szinte valamennyi kockázat esetére. Más szóval: manapság min­denki b ebiztosfthafcja magét bármilyen károsodás ellen. Egyes vélemények szerint ez a tendencia a felelősség fo­galmának, sót a birtoklás tu­datának felhígulásához vezet. Mindössze ölven perc 10 óra 10 perc, 1962. május 1. délelőttjén. A Rotschild Bankház páncélos autófur­gonja begördül az Angol Bank udvarára. Amikor rö­vid idő múltán kifut a ka­pun, „gyomrában” száznyolc­vannyolc aranyrúd és zacs­kóba rakott ezüstérmék rej­tőznek. A Rotschild bank­ház saját fegyveres kísérőin kívül senki nincs jelen. Rendőr legalábbis egy sem. 11 óra 30 perc. A furgon lefékez a Johnson, Mattey Ltd. épülete előtt. A cég tisztviselői átvesznek negy­vennyolc aranyrudat, 11 óra 45 perc. A furgon lestoppol a Bowling Green Lane Streeten levő egyik iroda bejáratánál, ahol le kell adnia egv zacskó ezüs­töt. Már éppen sor kerül az átadás-átvétel műveletére, amikor a közelben parkírozó egyik gépkocsiból kiszáll né­hány ember — a Rotschild Bankház szállitmánykísérő személyzetének egyenruhájá­ban. Megközelítik a furgont; a sofőrt a klasszikűs tarkó­ütéssel ártalmatlanná teszik. Megkötözik és belökik az ülés alá. Ezután a banditák egyike bizonyos módon ko­pogtat a furgon hátsó ajta­ján. Ez az egyezményes jel, mert a benti őr kinyitja az ajtót. Ártaímimacas te^rn; őt is és a tisztviselőt is, aki leadta az ezüstöt. A támadás mindössze pár pillanatig tar­tott. A banditái: beültejr a furgonba, amelynek rövide­sen nyoma is veszett a Lon­don központjának utcáin közlekedő gépkocsik tömegé­ben. 12 óra 35 perc. A Twisten Roadon, néhány kilométer­nyire a támadás helyétől, a járókelők kiáltásokat hallot­tak a járdaszegélynél parkí­rozó furgonból. A kulcslyu­kon keresztül a kocsi belse­jében három összekötözött férfit pillantottak meg. Érte­sítették a rendőrséget. Nem­sokára kiszálltak a helyszín­re a Scotland Yard detektív- jei és a Rotschild Bankház tisztviselői. De mindösz- sze annyit tehettek, hogy konstatálták a tényállást: a furgonból eltűnt száznegyven aranyrúd, amelynek értéke meghaladja a 2 000 000 dol­lárt. Szerette a magányt 1963 aűgusztusában, a Glas­gow—London vasútvonalon egy gengszterbanda megtá­madta a postaszerelvényt és aztán meglépett a zsákmány* nyal: 2631 784 font sterling­gel. A támadást a „tizenhét ^vasúti kalóz” hajtotta végre meglepően rövid idő alatt, annak a tervnek az alapján, amelyet Reynolds dolgozott ki, aki — amiht a sajtó a banda vezérkari főnökét jel­lemezte — „gazdag tapaszta­lattal rendelkezik a titkos- szolgálat dolgaiban”. (Folytatjuk} j sere kerül sor, melynek elő­reláthatólag 1972 tavaszán, a forradalmi ifjúsági napol: során lesz az értekelése. A megyénkben már oly hagyo­mányos klubmozgalom to­vábbi sikeres folytatása ér­dekében a Megyei Művelő­dési Központban kedden ér­tekezletet tartottak a moz­galom vezetői, melynek ke­retében megalákították az ifjúsági klubok tanácsát. Tag­jaivá, irányítóivá KISZ-ve- zetőket, gyakorló népműve­lőket és klubvezetőket vá­lasztottak. A megyei klubta­nács feladatául a jól működő ifjúsági klubok irányítását, szakmai és módszertani segí­tését, illetve a klubpályázat' keretében végzett munkájuk ellenőrzését jelölte meg. Az első, tanácskozás során máris több fontos feladatot beszéltek meg a klubtanács tagjai. Versenyfelhívást szö- vegeztek, melyben ismerte­tik a klubok tagjaival a me­gyén belül szervezendő pá­lyázat célját és követelmé­nyeit. Azok a közösségek jut­hatnak csak el az országos értékelésig^ amelyek ezen a versenyen is megállják a he­lyüket: jó összeállítású prog­ramokkal, szín vonalas klub­élettel, s a felhívásban meg­jelölt feladatok teljesítésével kell bizonyítaniuk. A klubta­nács tagjainak javaslata alap­ján újra megszerkesztik és kiadják az ifjúsági klubok, folyóiratát, melyben havonta közölnek hasznos ötleteket a programok összeállításához; helyt ’ kapnak a legjobb fog­lalkozások forgatókönyvei; javaslatokat adnak a klubhe­lyiségek bérén dezésére is. A most megalakult megyei klubíanács — tagjai gyakor­lati tevékenységére alapozva —, bizonyára sok ■ . get' nyújt majd a megyénk váro­saiban, községeiben működő Ifjúsági lóbaboknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom