Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

A megyei pártértekezletről jelentjük (Folytatás a 4. oldalról) rlk és javasolják, hogy e* a politika érvényesül­jön a továbbiakban la Ehhez a gondolathoz két megjegyzés van egyetértőleg: az egyik, kérjük a megyei pártértekezletet, hatalmazza te 1, adjon Ilyen konkrét meg­bízatást a kongresszuson részt vevő küldötteknek, hogy ennek a gondolatnak — ha szót kapnak Heves megye képviselői, küldöttet — ad­janak hangot a kongresszus plénumán, A másik: magától értető­dően nem a politika meg­merevedését értjük alatta, tehát nem az eddig folytatott politika minden részletében történő változatlan hagyását, hanem a politika fő vonalát, törekvését — amit a részkér­désekben az élet adottságai­hoz állandóan igazítani kell, állandóan tovább kell fej­leszteni. Tehát az állandóság és a változóság ilyen összege­zését. komplexumát kérjük, hogy alkalmazza a kongresz- szus. illetve a Központi Bi­zottság további politikájá­ban. A gazdaságpolitikai kérdé­sekben sokan fejtették ki vé­leményüket. Néhányra közü­lük konkrétan reagáltak: Kócza elvtára szóvá tett pél­dául ilyen gondokat és gon­dolatokat, mint az anyagi ösztönzés és az anyagiasság összefüggése, Illetve az anya­gi ösztönzésnek egy* olyan fajta elferdülóse, ami már anyagiassággá változik. A gondolatot figyelemre méltó­nak tartjuk, hiszen ezzel küzdöttünk a mögöttünk levő beszámolási időszakban is, mégis a gondolat súlya olyan, hogy javasoljuk a pártértekezletnek: ezt meg­felelőképpen hangsúlyozza a beszámoló elfogadásakor. As anyagi ösztönzés a szocialista elosztás egyik nagyon fontos lényeges eleme. Erről tehát nem mondha­tunk le, ezt érvényesítenünk kell, sőt gyakorlatunknak és politikánknak megfelelően differenciáltabban kell érvé­nyesítenünk. Nem nyugodhatunk be­le egy olyan helyzetbe, ahol mindent a pénzen keresztül vizsgálunk, amikor az erkölcsi té­nyezőknek, a politikai hatásnak a jelentősége és súlya elszürkül, eltörpül vagy éppen teljesen hi­ányzik. Az anyagi ösztönzés gya­korlatát továbbra Is fenn­tartva következetesen kell küzdenünk az anyagiasság, mint szemléleti torzulás el­len. Rögtön hozzátenném, hogy az anyagiasságot mi nem abban a formában ért­jük, hogy a normális érte­lemben vett törekvéseket Ítéljük el, azokat, amelyek a családok és a személyek jö­vedelmének fokozására irá­nyulnak, hiszen egész politikánknak az a célja, hogy minél töb­bet az embereknek, az emberek érdekében. Szóba került a munkaerő­szerzés többletköltségeinek és az árak emelkedésének összefüggése. Igen lényeges elem, nagyon komoly gond ez és olyan bűvös kör, amelyből ha nem vigyázunk, akkor nem találjuk meg a kiutat. Hiszen az egyik Üzemi ?n „megoldott” prob­léma, a másik Üzemben újabb gondot jelent és ott is áremelésre ösztönöz. Ez újra visszahat és végül nem tu­dunk kibontakozni. Ennek a fogyaszt ember látja kárát, az az embe", aki egyik olda­lon érc ?!t abban,' hogv az tizen ;;n a nyereség, a bevétel fokozódjék, a másik oldalon viszont többszörösen fizethet rá, ha egy ilyen tendenciát nem tudunk kel­lően kt: ben tartani, szabá­lyozni. -Ezért tehát ezt. min! gondot feltétlenül számba kell vennünk. A megoldást úgy látjuk: me kényszerüljenek az k Szemek olyan áremeléa­Pillanatkép a tanácskozásról.;. la fékezi. Ezért nagyan-na­gyon figyelmébe ajánljuk a vezetőnek, hogy állandóan újabb és újabb Ismereteket gyűjtve készüljenek fel a holnap feladataira és holnap készüljenek fel a holnap­után feladataira. Egy hozzászólásban érin­tették a munkavenseny szer­vezésének azt a gondját, hogy gyakorta csak szakszer­vezeti feladatnak tekintik. Megítélésünk szerint ter­mészetesen a szocialista munka verseny szervezésé­ből és Irányításából ma és holnap sem hiányoz­hatnak a szakszervezetek, de ott, ahol a gazdasági vezetés nem ismeri fel, hogy a szo­cialista munkaverseny szer­vezésében milyen hallatlan lehetőségek rejlenek, ahol a gazdasági vezetés nem isme­ri fel, hogy az 6 vezetési munkáját milyen mértékben segíti, ott egy hallatlanul nagy lehetőséget engednek ki a kezükből. A szocialista munkaver­seny szervezése legalább annyira érdeke a gazda­sági vezetésnek, mint a szákszervezeti vezetés­nek. Jobban segíti elő, s könnyíti meg a gazdasági vezetés munkáját, mint amilyen közvetlen segítséget a mun­kásosztály tagjainak nyújt. Nyilvánvaló, hogy a szocia­lista munkaverseny szerve­zésében és kibontakozása feltételeinek megteremtésé­ben a gazdasági vezetésre nagy feladatok hárulnak, er­re magas követelményt kell továbbra is támasztani saját üzemük és egész népgazda­ságunk érdekében. Néhány elvtárs felvetette, hogy több gazdasági vezető összeegyeztethetetlennek tart­ja a korszerű vezetést az üze­mi demokráciával, A ml megítélésünk szerint a kor­szerű vezetéstől elválasztha­tatlan a szocialista, az üze­mi demokrácia. Igenis szük­séges a dolgozó kollektívák véleményének a kikérése, meghallgatása, a fizikai, a szellemi dolgozók ötleteinek, javaslatainak hasznosítása a helyzet javítására, gazdasá­gunk erősítésére, életszín­vonalunk emelésének anyagi bázisa megteremtésére. A mi felfogásunk szerint ez jelen­ti a legkorszerűbb vezetést. Oláh elvtárs részletesen válaszolt a felszólalásokban elhangzott további kérdések­re és ismertette a végrehaj­tó bizottságnak az ezzel kap­csolatban kialakított állás­pontját. Kedves elvtársak! A végrehajtó b zottság vé ménye szerint a felszólalt j Ívtársak több olyan gondo- letot is szóvá tettek, amelyek saját hatáskörben nem old­hatók meg, amelyek mint gondok, nem először merül­tek fel itt ezen a pártérte­kezleten, központi szerveink számára sem ismeretlenek, de mágia, miután itt felme­rültek, célszerűnek látszik il­letékes központi szervek, mindenekelőtt Központi Bi­zottságunkhoz továbbítani Őket, hogy Ismerjék, tudják, ezek a gondok többek között a Heves megyei kommunis­tákat 1« foglalkoztatják. Egyik Ilyen kérdés, bizonyos esetekben a központi intéz­kedések szükségessége. Itt szó esett több vonatkozásban erről — Nemes elvtárs is egy vonatkozására reagált és an­nak hangsúlyozásával, hogy a központi intézkedések igénylése az jogos —, es azonban nem ment­het fel senkit az alól a kötelezettség alól, hogy a saját hatáskörében meg­tegye, amire ereje, tehet­sége, lehetősége van. Nyilvánvalóan a kérdések egy része olyan, hogy orszá­gos összehangolást Igényel­nek és legalább országos ál­láspontot. Ilyen dolgok az eszközlekötési járulék, a me­zőgazdasági beruházásoknál a hitelellátás gondja, a peda­gógusok elvándorlása és a technikai személyzet helyze­te az iskolákban. Ezeket ja­vasoljuk továbbítani. Tisztelt elvtársak! Tiiztelt megyei pártérte­kezlet! Visszatérek egy rövid pil­lanatra az összefoglaló ele­jére. Megítélésünk szerint a pártértekezlet munkája hasz­nos volt. Kellően magas szín­vonalon. kommunistákat jel­lemző felelősségérzettel bon­colta, élemezte a helyzetet és kereste a helyzet további javításának lehetőségét, út­jait, módjait. Figyelembe véve a felszó­lalt elvtérsak álláspontját, végrehajtó bizottságunk úgy Ítéli meg: levonhatjuk azt a következtetést, hogy páríértekezlftünk helyes­lőén mond Igent a Köz­ponti Bizottság által foly­tatott politikára, igényli as eddigi politika foly­tatását, úgy, ahogy erről eddig »6 esett Egyetért a következő időszakra megjelölt felada­tokkal, itt az irányelvek« gondolunk elsősorban, ame­lyek a feladatokat tartalmaz­zák, vállalja a Heves megyei kommunisták több mint 19 ezres kollektívája a feladat végrehajtásából ráeső részt Természetesen ugyanakkor szükségesnek és lehetséges­nek tartja a végrehajtás ja­vítását országos, megyei és helyi szinten egyaránt. Elvtársakl Megyéi pártbizottságunk megbízatása lejárt Pártbi­zottságunk nevében köszöne­tét mondok a megye kom­munistáinak azért a bizalo­mért. amelyet négy évvel ez­előtt a megválasztással kife­jezett. Ugyancsak köszönetét mondok azért a segítségért is. amelyet egyes elvtársaink, pártszervezeteink, állami és tömegszervezetekben dolgozó elvtársaink, az élet külön­böző területén dolgozó elv­társak nyújtanak a megyei pártbizottságnak. Ha a megyei pártbizott­ságnak sikerült alapjában véve helyesen, a KB egész politikájának megfelelő szel­lemben dolgoznia, és ha si­került neki a KB politiká­ját, kisebb vagy nagyobb hibákkal természetesen, de alapjában érvényesíteni, végrehajtani a megye terü­letén, akkor ez nemcsak a megyei pártbizottság érde­me, hanem annak a kom­munista kollektívának az érdeme is. amelybe minden egyes párttag beletartozik a megyében. Hadd mondjam meg, még ezen túl mindazon becsületes emberek érdeme is, akik ebben a megyében aktívan, cselekvőén részt vettek a párt politikájának megvalósításában. Kérem a megyei pártérte­kezletet a megyei pártbizott­ság beszámolója és az el­hangzott kérdésekre adott válaszok elfogadására. Oláh György elvtárs összefoglalója után a megyei pártértekezlet a két beszámolót, a vita összefoglalóját és a pártértekezlet ajánlását egyhangúlag elfogadta, Ezután került sor a megyei pártbizottság tagjainak és a X. kongresszus Heves megyei küldötteinek megvá­lasztására. Az újonnan megválasztott megyei pártbizottság megtartotta alakuló ülését, ahol megválasztották a me­gyei pártbizottság első titkárát, és titkárait, a megyei végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot, kinevezték a Népújság főszerkesztőjét, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságának igazgatóját és a megyei pártbizott­ság osztályvezetőit. (A megválasztott tisztségviselők és a kongresszusi küldöttek névsorát lapunk 1. oldalán kö- öljük.) y-án isméi összeült a vártértekezlet, ahol a tisztség- leUSk nevében Oláh György elvtárs köszönte meg a kaimat. Heves megye kommunistáinak legfelsőbb tanácsko­zása Fekete Győr Endre zárszava után az Internacionálé hangjaival ért véget. . (A pártértekezlet ajánlását a 6. oldalon Mzöljük.) Nők a küldöttek között... (Foto; Kiss Béla) re, amely a munkaszer­vezés fogyatékosságaiból, a munkaszervezés több­letköltségeiből fakad. Ezt az áremelési tényezőt el kell kerülni. Természetesen ezt is normális, ésszerű érte­lemben fogjuk fel, de ilyen elburjánzását a dolgoknak nem tartjuk lehetségesnek és politikailag sem megen­gedhetőnek. E témakörben felmerült az ia, hogy az el­ért eredmények nem elég stabil műszaki intézkedések következményei. Jogos az észrevétel. Ha most úgy hinnénk, hogy a dolgok rendben vannak, ha úgy vélnénk, hogy to­vábbi nagy erőfeszítésre, sok -sok gondolkodásra, a lehe­tőségek sokoldalú feltárásá­ra és kiaknázására már nincs szükség, akkor a hol­napot tennénk tönkre, a holnap fejlődési lehetőségét zárnánk el. Csak elindul­tunk egy egészséges úton és nagyon sokat kell még ten­nünk, hogy célhoz érjünk, az eredmények nagyobbak és stabilabbak legyenek.' Feltétlenül szükséges a műszaki fejlesztés, ez a kivezető út, nem járha­tunk máson. Nyilvánvalóan ez részben beruházás kérdése. Hiszen nem lehet csak beruházás­nak felfogni. Határozottan elmarasztalunk olyan szem­léletet, nézetet, amely a két fogalmat, hogy műszaki fej­lesztés és beruházás, azono­sítja. A műszaki fejlesztés helyi erőből is lehetséges, sok-sok lehetőségünk kí­nálkozik ehhez, külön be­ruházások nélkül. Ugyanebben • témakörben szóba került a munkafegyelem kérdése, vezetők és beosztottak fe­gyelme. A munkafegyelem megszilárdításában a köve­telményt Központi Bizottsá­gunk is megfogalmazta, a pártértekezletünk elé ter­jesztett beszámolóban Is egyértelműen van megfogal­mazva: a munkafegyelmet meg kell szilárdítani. Itt nem szabad semmiféle látszat­érdekeknek teret enged­ni. Ugyanakkor teljesen egyet­értve a felszólalókkal, ml is hangsúlyoznánk: hogy a munkafegyelem megszilár­dításéban is kell lennie egy lényeges logikai sorrendnek. A munkafegyelem megszilár­dítása nemcsak a munká­sokra vonatkozó követel­mény, hanem sorrendben el­sőként a vezetők részére kö­vetelmény. A vezetők mun­kafegyelme alatt nem azt értjük, hogy a megfelelő idő­ben munkahelyén tartóz­kodnak-e, hanem megtesz­nek-« mindent, ami tőlük te­lik és ahhoz, hogv a fegye­lem szilárduljon, hogy a ter­melés növekedjék, hogy a gazdálkodás hatékonysága fokozódjék. Ezt értjük s munkafegyelem alatt a vezetőknél és Innen kell el­indulnunk. Ha a dolgozó azt látja, hogy a vezető mun­kafegyelme szilárd, akkor Ő Is követi esd, s így s veze­tőnek van erkölcsi, politikai alapja fellépni a fegyelme­zetlenségek ellen. Ugyané témakört«) szó­ba került még ilyen gondo­lat Is, hogy a vezetők egy része megrekedt, nem ké­szül fel a jövő feladatára. Nagyon figyelemreméltó megállapításnak tartjuk és hallatlanul nagy veszélyt Je­lentene bárhol Is —, akár csak egy tizem legyen az, ipari, vagy mezőgazdasági üzem, még nagyobb veszély, ha szélesebb mértékben Jelent­kezik —, ha egy elért színvonalat annyira elégségesnek tér­tünk, hogy nem keres­sük, kutatjuk az ered­mények foltozásának le­hetőségét. Az a vezető, aki él­érkezik arra a pontra, hogy elégségesnek tartja ami tör­tént, akiben már nincs lel­kesedés, akiben már nincs bátorság és tettrekészeég, ahhoz, hogy a jövőben hol­nap, holnapután még többet akarjon, az a vezető tör­vényszerűen lemaradt az élettől, az a vezető elóbb- utóbb nemcsak maga marad le, hanem a vezetése alatt alatt álló egvség haladását

Next

/
Oldalképek
Tartalom