Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

A X. kongresszusról jelentjük (Folytatás as 1. oldalról) nításuk és aktivitásuk ki­bontakoztatásának sokféle korlátja. Szóvátette: a tehetségünkkel, éne­méi és erkölcsi szilárdsá­gukkal, jó emberi tulaj­donságaikkal kiemelkedő ^fiatalokat bátrabban és nagyobb számban kelle­ne megbízni vezető tiszt­ségekkel is. Általában bátrabban kell építeni a fiatalok tenniakarására, öntevékenységére és ön­kormányzó képességére. A fiatalok jobban megbecsü­lik a saját erejükből létreho­zott, kezdetleges pinceklubot, mint a több millió forintos állami beruházásból épített és korszerűen berendezett kultúrházat. Nemcsak azért, mert a pinceklub meghit­tebb, hangulatosabb, hanem azért, mert az övék, ök csi­nálták, ők szervezik a prog­ramját és irányítják tevé­kenységét — Büszkék vagyunk köz­oktatásunk forradalmi vál­tozásaira, vívmányaira, de eredményeink itt sem homá- lyosíthatják el a gondokat a növekvő igényeket. Vajon elég figyelmet kap-e az a tény, hogy nincs megfelelően kidolgozva az általános is­koláktól az egyetemig az egységes közoktatási és szak- oktatási koncepció? Az igények abban fogal­mazódnak meg, hogy közoktatásunk igazodjék jobban a gazdasági, a politikai és a kulturális szükségletekhez, társa­dalmi összefogással haté­konyabban biztosítsa a munkás-paraszt gyerme­kek továbbtanulásának, lehetőségeit. — Az ifjúságnak és a fel­nőtt társadalom intézményei­nek közös gondja és köteles­sége, hogy a ma fiataljaiból olyan felnőtteket neveljen, akiknek életfelfogását és ma­gatartását a marxizmus—le- ninizmus igazsága határozza meg, akik hazafiak és inter­nacionalisták, közéleti, kö­zösségi emberek, akik életük értelmét nem az önző szer­zésben látják, hanem a kö­zösségért vállalt áldozatkész munkában és harcban; akik­nek egyéni boldogsága elvá­laszthatatlan a szülő, a test­vér, a barát, a haza, a szo­cialista közösség, az emberi­ség boldogulásától! Minder­re nekünk kell megtanítani a felnövekvő nemzedéket, mert környezete nem for­málja automatikusan teljessé az új ember tulajdonságait. Ezután a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozatáról szólt. Horváth István és hangsúlyozta: — Megtisztelő bizalom szá­munkra, hogy a párt a jövő­ben még nagyobb szerepet szán ifjúsági szövetségének, a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezetének a közéletben, a KISZ-tagok és az egész ifjúság nevelésé­ben, a párt utánpótlásának biztosításában. Tevékenysé­günk tizenhárom esztendeje azt mutatja, hogy Kongresszusunk a külföldi MOSZKVA: A szovjet sajtó továbbra is bő teret szentel az MSZMP X. kongresszusának. A péntek reggel megje­lent Pravda „Barátság, test­véri együttműködés” címmel számol be a magyar kommu­nisták tanácskozásának ne­gyedik napjáról. A lap bu­dapesti különtudósítói rámu­tatnak: a kongresszuson át­fogó és beható eszmecsere folyik a sikerekről és a fo­gyatékosságokról, arról, amit a magyar dolgozók már el­értek, s arról is, ami a jövő távlata. Az SZKP Központi Bizott­ságának lapja Nyers Rezső beszédéből kiemelte azt a részt, amely előtérbe állítja a szocialista integráció fon­tosságát. PRÁGA: Alois Indra, a CSKP KB elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára, aki részt vesz az MSZMP kongresszusán, a Budapesten tartózkodó népes csehszlovák újságírócsoportnak adott nyilatkozatában méltatta a magyar kommunisták tanács­kozásának jelentőségét. A lapók Változatlanul nagy érdeklődéssel követik nyomon a kongresszus ese­ményéit. A Rudé Právo, a Mlada Fronta és a Prace beszámolót ad a kongresszus negyedik napjáról, a CSKP lapja részletesen ismerteti Gáspár Sándor és Aczél György hozzászólását. SZÓFIA: A bolgár sajtó nagy fi­gyelemmel kíséri az MSZMP tizedik kongresszusának me­netét. A Trud — a bolgár szakszervezetek lapja —pén­teken főként Gáspár Sándor felszólalását, a magyar szak- szervezeti mozgalom eredmé­nyeivel és feladataival kap­csolatos megállapításait idézi hasábjain. A Zemedelszko Zname pedig első sorban a külföldi testvérpártokat kép­viselő küldöttek megnyilat­kozásainak ad helyet. 1*78. november 28., szombat BELGRAD: Az MSZMP nagy számú felszólalói „támogatták a párt eddigi politikáját és annak vezetését, sok példát hoztak fel a gazdasági reform sike­res megvalósításáról és ki­álltak azoknak a dokumen­tumoknak a programot tar­talmazó része mellett, ame: lyeket a Központi Bizottság a kongresszus elé terjesz­tett” — állapítja meg pénte­ki számában a belgrádi Po­litika, kiemelve azoknak a beszédeknek a jelentőségét, amelyeket a párt politikai bizottságának tagjai tartot­tak. A jugoszláviai Magyar Szó „Szavatolni kell a dolgozók részvételét a döntésekben,, cím alatt foglalkozott Gáspár Sándor, Czinege Lajos és Fehér Lajos beszédével. VARSÓ: Waclaw Urbaniak, a Try- buna Ludu tudósítója első oldalon kezdődő budapesti jelentésében rámutatott, hogy „a tanácskozás negyedik nap­ján átfogó vita folyt külön­böző nemzetközi, ideológiai, gazdasági, szociális és kultu­rális kérdésekről”. A pénteki varsói lapok is­mertetik Komócsin Zoltán, Gáspár Sándor, Fehér Lajos és Pullai Árpád felszólalá­sát. A Trybuna Ludu külön anyagként „A magyar külpo­litika alapja: egység a szoci­alista országokkal” címmel bő részleteket idézett Komó­csin Zoltán beszédéből. „A kongresszus negyedik napján — írja első oldalas jelentésében a Zycie Warsza- wy különtudósítója — Gás­pár Sándor beszéde vonta magára a figyelmet. Az ér­deklődés abból adódott, hogy az utóbbi években gyorsan nőtt a magyar szakszerveze­tek társadalmi szerepe, ere­je és jelentősége. BUKAREST: A román lapok továbbra is beszámolnak az MSZMP kongresszusának legfonto­sabb eseményeiről. A pén­teki tudósítások közük, hogy a kongresszusi vitában fel­szólalt Gáspár Sándor, Fe­hér Lajos, Aczél György, Pullai Árpád. A Scinteia, a Románia Libera, a Munca teljes terjedelemben közük — Az imperializmus fella­zító politikájával még sok­szor megzavarja a politikai­lag kialakulatlan, világnéze­tileg Ingatag embereket. Ezért feltétlenül indokolt az ilyen fajta imperialista ak­namunkával szemben az erő­teljesebb politikai-ideológiai fellépés, amelyet a ijíözponti Bizottság beszámolóim sürget. A továbbiakban a ' Belügy­minisztérium ügyintéző mun­kájának további egívszerűsi- téséről szólt a miniszter, majd ezúton is köszönetét mondott a lakosságnak, a munkásőröknek és / önkéntes rendőrök tízezreinek, mind­azoknak, akik ©gy/re inkább segítik a Relügymjinisztérium szerveit, a közbiztonság, m vend fenti tartÜMtfc. szövetségünk lényegében betöltötte hivatását, teljé- sítette a párt áltai kitűzött feladatokat. Ugyanakkor mi is érezzük, hogy sok formális vonás található még szövetségünkben, hogy nem jó dolog az, ha mechanikusan másol­juk a párt munkamód­szereit, ha nem törődünk eleget az aktív és a ke­vésbé aktív fiatalok dif­ferenciált igényeivel, az életkori és rétegsajátos­ságokkal. — Örömmel üdvözöljük azt a javaslatot, amely le­szállítja a tagfelvéteü kor­határt 18 évre a pártban. Bízunk abban, hogy ezzel tovább gyarapszik az ifjúság körében is a kommunisták tábora és a KISZ-ben aktí­van tevékenykedő fiatal párttagok száma. A magyar ifjúság jó munkával, jó tanulással, a felszabadu­lási jubileum és a Lenin- centenárium méltó megün­neplésével, munkaversennyel készült társadalmi életünk nagy eseményére: pártunk X. kongresszusára. Ifjúsá­gunk ott volt a tavaszi pusz­tító árvíz megfékezésénél, az új szabolcsi házak felépítésé­nél. Nem hiányoznak a fia­talok onnan sem, ahol ke­vésbé látványos, hétköznapi feladatok megoldására van szükség. Jól érezzük magun­kat és optimisták vagyunk —, mondotta befejezésül a KISZ központi bizottságának első titkára. sajtóban az RKP-delegáció vezetőjé­nek, Paul Miculescu-Mizil- nek a felszólalását. BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság lapjainak . az MSZMP kongresszusáról szó­ló pénteki tudósításában a központi helyet, Friedrich Ebertnek, az NSZEP Politi­kai Bizottsága tagjának a felszólalása és az NSZEP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett, Wai­ter Ulbricht által aláírt üd­vözlete foglalja el. A Neues Deutschland első oldalán hozott, a kongresszus negyedik, napjával foglalko­zó összefoglaló tudósítás címe: „Hagyományos és a jö­vőre szóló szövetségben az MSZMP-vel.. LONDON: A pénteki Financial Times ötvensoros jelentésben is­merteti a magyar pártkong­resszusnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vo­natkozó megállapításait, kü­lönösen Nyers Rezső beszé­dének a KGST-ről és a szo­cialista integrációról szóló szakaszait A kongresszus eseményeinek szinte minden pillanatát megörökítik a fotóriporterek. (Foto: Szebellédy Gézái Ellenséges ideológiával szemben a marxista világnézettel keli jeLt^tt! Hi*nU(‘i Aiidnloí tikai, kulturális és kifejezet­ten gazdasági ügyekben, amelyekben a bűncselekmé­nyek gyanúja nem áll fenn, s politikai, más állami vagy gazdasági szerv intézkedésé­re volna szükség. Ezután arról szólt, hogy a Belügyminisztérium dql- gozói tevékenységük-során a ^ törvényességnek, .a jogpoliti­kai elveknek megfelelően, differenciáltan járnak el a különböző bűncselekmények elkövetőivel szemben. A Bel­ügyminisztérium egyik fő feladata a fiatalkorú bűnö­zés visszaszorítása, az ifjú­ságvédelem. A fiataloknak mindössze 1,1 százaléka okoz gondot az igazságügyi, belügyi szervek­nek. De ez a csekély arány sem feledtetheti a belügyi szervek kötelezettségeit, hogy a fiatal bűnelkövetők száma csökkenjen. A közbiztonság fokozottabb védelméről szólva hangsú­lyozta: a bűnüldöző munka egyre erőteljesebben a visz- szaeső, veszélyes bűnözők te­vékenységének korlátozására, visszaszorítására irányul. A bűnözés alakulását általában csökkenő tendencia jellemzi, még akkor is, ha' egyes bűncselekményfajták száma időnként növekszik, és elő­fordulnak súlyos, a lakossá­got, a társadalmat joggal nyugtalanító bűncselekmé­nyek is. Vannak még — kü­lönösen Budapesten és a nagyvárosok többségében — a társadalom rendjére és biztonságára fokozott ve­szélyt jelentő huligán, konok •bűnöző elemek. Velük szem­ben joggal vár erélyesebb fellépést a közvélemény és erre kötelez bennünket a Központi Bizottság határoza­ta is. — Jelentem a kongresszus­nak, hogy a belügyminiszté­rium kommunistái és egész személyi állománya a törvé­nyeket betartva, a Központi Bizottság és a forradalmi munkás-paraszt kormány iránymutatásait követve, eredményesen munkálkodtak, a IX. kongresszus határoza­tainak végrehajtásán —, mondotta, majd így folytat­ta: — munkánk irányításá­ban és ellenőrzésében folya­matosan éreztük és tapasz­taltuk a Központi Bizottság gondoskodását, a megyei, a területi pártszervek segítő­készségét. Az elmúlt években to­vább erősödött, céltuda­tosabbá és hatékonyab­bá vált együttműködé­sünk a többi bűnüldöző szervvel és a társ-fegy­veres erőkkel, testületek­kel. Tovább erősödött a belügyi szervek egysége, együttműködése. Elmondta: a belső ellensé­ges elemek tevékenysége és befolyása az elmúlt évtized­ben folyamatosan csökkent. A kizsákmányoló osztályok maradványainak bomlása és polarizálódása, gyorsuló beil­leszkedésük szocialista rend­szerünkbe állandó tendenciát mutat. A szocialista társada­lom építésében elért ered­ményeink, a párt tömegbázi­sának kiszélesedése és meg­szilárdulása, valamint szö­vetségünk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömö­rült országokkal egyértelmű­vé tette, hogy a kapitaliz­mus restaurálása Magyaror­szágon nem lehetséges. Ezután arról szólt, hogy a belügyminisztéridm munká­jának homlokterében a bű­nözés megelőzése, az elköve­tett bűncselekmények fel­derítése és bizonyítása áll. — Fokozott erőfeszítéseket teszünk a társadalmi tulaj­don és a népgazdaság védel­me érdekében. Eközben sok problémával találkozunk. Ma sem könnyű elhatárolni pél­dául — különösen gazdasági területen — az ésszerű koc­kázatot a hibáktól és a hibá­kat a bűnöktől, megítélésük­ben meglehetősen széles kör­ben tapasztalható bizonyta­lanság, bátortalanság. Ez alól esetenként a mi szerveink sem mentesek, pedig a visz- szásságok, a lazaságok elleni határozatlan fellépés, az el­lenőrzés elmulasztása gyak­ran bűncselekmények elkö­vetésének enged teret. A Központi Bizottság beszámo­lója is nyomatékkai hívja fel a figyelmet a gazdasági te­rületen előforduló visszás­ságokra, a nyilvánvaló visz- szaélésekre —, az árdrágítá­sokra, csalásokra, harácsolási jelenségekre — amelyekkel szemben az eddigieknél sok­kal határozottabban kell büntető eljárások útján is fellépni. Ezt hangsúlyozva mindjárt szeretném aláhúz­ni azt a fontos elvi kérdést, amelynek a . gyakorlatban feltétlenül érvényt szerzünk, hogy a belügyminisztérium feladata a bűnüldözés, a fel­derítés és a megelőzés, de semmiesetre sem az, hogy kife­jezetten gazdasági, termelési problémákba vagy politikai, ideológiai vitákba avatkoz­zon be. Pártánk politikai irány- mutatását követve betar­tottuk és a jövőben is betartjuk azt az alapve­tő elvet, hogy ideológiai kérdésekben tévelygők, vagy ellenséges világné­zetű —, de egyébként ellenséges tevékenységet nem folytató — szemé­lyekkel a marxista világ­nézetet és nem a rend­őrséget kell szembeállí­tani. Ami a politikai ellenzékiség kérdését illeti: amíg az nem ellenséges tevékenység, ha­nem a nézetek nyílt összeüt­közése, addig nincs helye a belügyi szervek adminisztra­tív beavatkozásnak. Azért teszem ezt szóvá e helyen, hogy a közvélemény ne a Belügyminisztériumtól vár­jon beavatkozást olyan poli­

Next

/
Oldalképek
Tartalom