Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

Ä X. kongresszusról jelenti ük Politikánkhoz felelős adalékokat kell szó gáltatniok a társadalomtudományoknak Erdei Ferenc 1 A távlati tudományos ku­tatási ten' tudományos éle­tünk fejlesztésének egyik legfőbb szervezője, ily módon tudjuk, legfőbb erőinket a társadalmi célokra koncent­rálni. Ez a munka megin­dult. Távlati kutatási terve­ink összhangban . a távlati népgazdasági tervvel a jövő ev vegére készüknek el. Okul­tunk a régi távlati kutatási terv tapasztalataiból és csak reálisan kézben tartható, ke­vés számú kutatási progra­mot emelünk országos, ille­tőleg kormányszintre, s emellett minden miniszté­rium, minden főhatóság is kiemeli azt a 3—10 témakört, nyabb rendszere; a szocia­lista -demokrácia, az állami élet fejlesztésének a kérdé­séi, a kultúrforradalom tör­ténelmének időszerű kérdései és nerp utolsósorban szocia­lista frontunk erősítése az el­idegenedés és a manipulá­ciók ellen, a szocialista hu­manizmusért, az ember egye­temleges méltóságáért, és reá­lis szabadságáért. A történelmi valóság meg­ismerése sokszor illúziókén; rombol. Egyéni és partikula- ■ ris csoport- és apparátusi szubjektivitásokba ütközik ér- a valóság olykor általános elvi téleleinkkel vagy éppen eszményeinkkel is — leg­íársadalo nitu d o mányoknak, mégpedig úgy, hogy se a ku­tatók ne váljanak megté­vesztés áldozatává, se ők ne vezessenek félre senkit. Ép­pen ezért maximális önfe­gyelemmel és igazságkereső szigorral, a szaktudományok módszertani fegyelmével és a történeti valóság megis­merésénél; szenvedélyével kell dolgoznunk. A kongresszusi vitában fel­szólalt még Nemes Dezső, a;z MSZMP Politikái B'zottságá- nak tagja, Jósé Vitoriano, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága titkár­ságának tagja, Paul Niculescu- Mizil, a Román Kommunis­ta Párt Végrehajtó Bizottsá­gának és Állandó Elnökségé­„ivongressztrauuk inúnkáját barátaink és elfenséaeiuk egyaránt figyelemmel kísérik” , a Központi Bizottsághoz. Be­jelentette továbbá, hogy Bru- íyó János, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, a má­sodik napirendi pont előadó­ja a zárszótól elállt. Szünet után nagy taps köz­ben, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónok; emelvényre, hogy megtartsa zárszavát. Kádár János zár­szavát, holnapi, vasárnapi számunkban közöljük. ♦ A kongresszus ma folytatja munkáját. Kádár János elvtárs vitazáró beszédé) tartja. «mely az 5 felelősségi terü­letén a legfontosabb. A mi távlati kutatási ter­vezésünk során is elörelátha- u'i, hogy néhány társadalom­i adomány i témakört országos szintű kutatási programként, illetőleg fő hiányként kell skiemelni. Ilyenek például: a iudományos-iechnikal forra­dalom társadalmi-gazdasági hatásai, a szocialista gazda­ságpolitika tudományos meg­alapozása, a szocialista vál­lalatok komplex kutatása, a, korszerű igazgatás, közigaz­gatás, a társadalmi rétegző­dés és az életmód, a tudat alakulása. Gondoljuk végig, csak ezen a kongresszuson mi minden van napirenden. Nem ki- s ,-bb problémák, mint gazda­ságirányítási rendszerünk to­vábbfejlesztése, a munkás- osztály helyzete és ennek to­vábbi alakulása, az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatöko­aléíbb is egy időre — szem ee kerül, .Mindezt ti kell viselni ahhoz, hegy igazi Isme­rethez és önismerethez jussunk és szocialista politikánkat a történeti 'realitások ösvénye­in vezethessük. És még más veszélyek is vannak. A társadalomiuck,- mányok művelői is gyarló emberek, s olykor a valóság megítélésében is tévedhet­nek, de még inkább akkor, amikor általánosító 3töve> keztfetéseket voltnak le, vagy éppen divatos ideológiai ré­teleket kovácsolnák. De eze­ket is bizonyos mértékigtül­ni kell, mert- a helyes megíté­lések és a megalapozott kö­vetkeztetések nem mindig maguktól értetőd őek. gyak­ran csal; vitában érthetjük meg őket. Politikánkhoz, annak min­den lépéséhez felelős adalé­kokat kell szolgáltatniok a 'nek tagja, u KB titkára. Vincenzo Pedini, a San-Ma­ri női Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja. Ignacio Gallego, a Spanyol Kommunista Párt * Központi Bizottsága Végrehajtó- Bizott­ságának és Titkárságának tagja, a spanyol delegáció ve­zetője: Leif Hammer sted, a Norvég Kommunista Párt Titkárságának tagja. Hans Mahle, a Nyugal-bernni Szo­cialista Egységpárt Pártel­nöksége Irodájának tagja, Agostino Novella, az Olasz Kommunista Párt Politikai ■ Bizottságának tagja, Jakob Lechleiter, a Svájci Munkás­párt titkára, Gunvor Ryding, Svédország Baloldali Pártja — Kommunisták Politikai Bizottságának tagja, Yakub Demir, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Burger Rüben, a Bá­bolnai Állami,’ Gazdaság igaz­gatója, Bettes Tibopté, a ba­rabási Béke Tcrmelószövet- .kozei: főállattenyésztője. Sza- bolcs-Szaünár megye, küldőa- • Kiss. István, Kossutli-tíí- jas szobrászművész, Gnrai Gábor, Kossuth-díjas költő, Nagy Richard, a Vili. kerü­leti pártbizottság első titka- Ta. Pécsik La jos, a Maglód i Gépgyár művezetője, Páter- vári Jánosaié, a Kiskőrösi 'Vegyesipari Ktsz üzemegy- súg.-vezetője, Rács-Kiskun megye küldötte. Kovács Éra, a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium igazgatója, Posch Gyula, a Magyar Optikai Mű­vek .vezérigazgatója. Az elnöklő Bisz-ku Béla ez­után a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója fölötti vitát lezárta. Kérte, hogy akik nem kaptak siót a vitá­ban, hozzászólásukat juttas­sak el u kongress/.u-s titkár­ságához, amely természetese n továbbít minden észrevételt Vietnami szolidaritási ír* íi!és • * í™* * a Szék es feli ér vári Videotonban Pénteken a X. kongresszu­son részt vevő vietnami párt- küldöttség Hoan-; Van Hoan- nak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével & szé­kesfehérvári Videoton Rádió- ős Televíziógyárba látogatott. Elkísérte a delegációt Kállai Gyulai az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke. Csórni Károly altábornagy, a hen-r védelmi miniszter első he­lyettese ős Jakus Jenő, no zánik hanoi nagykövete. A gyár tanácstermében Dé­vai András, a nagyüzemi pártbizottság titkára tartott tájékoztató* a 11000 dolgozót foglalkoztató híradástechni­kai gyár munkájúról. Töb­bek között elmondotta, hogy sok fiatal vietnami fiatal ta­nulja meg, vágj’1 gyakorolja a híradástechnika4 szakmát a Videotonban. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a te­levízió és a rádió gyáregy­ség üzemeit és a gyár bemu­tatótermét. Az üzemek dol­gozói mindenütt szeretettel, köszöntötték őket. Délután a jjyár dolgozói szolidaritási gyűlésen talál­koztak a -vietnami nép kép­viselőivel. Lévai András kö­szöntője után Kállai Gyula emelkedett szólásra. Beszédének bevezetőjé­ben utalt arra, hogy a párt X. kongresszusának munkáját barát és ellen­ség egyaránt figyelem-' mel kíséri. Barátaink őszinte örömmel üdvöz- lik sikereinket, ellensé­geink periig keserű .száj­ízzé! kénytelenek tudo­másul venni, hogy Ma­gyarországon nem az ő vágyálmaik szerint ala­kulnak a dolgok, ellenke­zőleg, lendületesen hala­dunk előre a szo'cialirmu- úljásn. A kongresszus — hángóz-j tatta a továbbiakban — a párt internacionalista poli­tikáját, s a népünk süíyében élő testvéri szolidaritás ér­zését. fejezte ki, amikor őszinte szívvel, s nagy. lelke­sedéssel üdvözölte az impe­rializmus ellőni harc íroot- vonalában küzdő hős vietná­mi nép képviselőit. Népünk mindvégig szolidáris a viei- ndűíi nép harcával A srókesfehórvari Video­ton gyár • dolgozói megértet­ték a szolidaritás és az együttműködés" lényegét. Élenjártak a Vietnami De­ftiokratikús ' Köztársasagot segítő mozgalomban, amiőrt a ■kormány őszinte elismerését, tolmácsolta. • — Nagy öíümínyc szol­gál ■— hangoztatta vc^ül a özének —• hogy itt erßsitliete**i *me? népköz- társaságunk 'álláspontját» politikánk lényegét e kér­désben: szolidárisak vol- - tünk. agyunk és teszünk vi-vnam'. testvéreink küz­delmével*, s erőnkhöz mérten továbbra is min­den seritséget megadunk végső győzelem Hivívá- sálkiz Kállai Gyük nagy'wjtójsés- sei tagadott bcrActt utär Hoáng VarT’Hoan szolalt fel. A vietnami nép — hangsú­lyozta* bevezetőben - — őszin­tén’ örül- testvéri magyar nép sikereinek, niajr rámuta­tó. 1. a Vietnami DeEcooi..- itus Köztál;áaíiág Báttmi ítzeiribaszttll az amerikai ag- resszarpk'kul és, biztosan lux­iad'a végső győzelem felé. Ercdíneityesen' építi <t szocia­lizmust. íokozz 1 katonai és gazdasági ereiét. Az amerikai imperialisták minden .erejükkel a háború további itolyia-tásán, „vietna- mizálásán'' Láradoziiaá Be­avatkoznak " Kambodzsában es Kiterjesztik' a háborút az egész Indokínaru. Az agresz- szoro-k szándékait, ismét ie- 4 leplezték u november 21-i io köti lerüleieket érintő gyil­kos bombázások. Ez a/ újabb agresszió, amely a világi békés zerelö népeinek nagy • tetháborod asát váltotta ki. nemcsak az imperialisták militarisia arculatát, hanem Nixon amerikai elnök július 7-1 ötpontos békekezdemc- nyézésének demagóg > jellegé)' is leleplezte. Vietnam hős népe azonban bátrán szem- beszállt támadóivai, He Si Minh elnök végrendeletét -o- yetve, lokozza harcai a végső győzelemig Hoang Van Hoán ezután a szocialista labor és, ezen be­lit’. a magyar nép szolidaritá­séról beszeli. Vagy tapssál fogadott be­szédét f magyar és vietnami nép niegburth- ; átlőni bárái­A HALADÓ VILÁG tisz­telettel adózik Engelsnek, aki Marx-szal együtt megte­remtette azt a tanítást, amely eszmeileg felfegyverzi a dol­gozókat, meghatározza a jobb jövőért vívott harc útjait, céljait és eszközeit. Engels Németország gazda­ságilag legíejletteöb részén, a porosz királyság Rajnai tartományában, Barmenban született, s ifjú korától szenvedélyes tiltakozást vál­tott ki benne a német prole­tárok kizsákmányolása és nyomora, a város gimnáziu­mában és a szülői házban ta­pasztalt politikai elnyomás, vallási vakbuzgóság és kép­mutatós. Engels világnézetének ala­kulásában nagy szerepet ját­szott angliai, manchesteri tartózkodása (1842—44), En­gels visszaemlékezéseiben megírja: amikor 1844. őszén Párizsban felkereste Marxot, kiderült, hogy minden elmé­leti kérdésben egyetértenek így kezdődött közös mun­kásságuk.-Marx és Engels arra töre­kedett, hogy új, iorraöalmi- oaaterialistu világnézetei A forradalmár Engels 150 éve, 1820. november 28-án született Engels Frigyes dolgozzon ki. Ennek alapja­it fejtik ki „A Szent család, vagy A kritikai kritika kri­tikája” c. első közös munká­jukban (1844. szeptember—no­vember). Ebben a műben fo­galmaztál; meg a. munkás- osztály világtörténelmi fel­szabadító missziójának gon­dolatát. A következő évben Engels nagy művében „A munkás- osztály helyzete Angliában” című könyvében részletesen elemezte a kapitalista gazda­ság több törvényszerűségét és jelenségét. 1845—46-ban jelent meg Marx és Engels nagy müve. ,.A német ideológia", amely­ben kifejtették világnézetük alapjait. AZ ELMÉLETI kérdések kidolgozásával egy időben Engels — Marx-szal együtt — gyakorlati propaganda munkát végzett és szervezte a proletáriá tus erőit. Ennek eredményeként 1847-ben lét­rejött a Kommunisták Szó- vétsége, a proletariátus jö­vendő pártjának prototípu­sa. A Kommunisták Szövetsé- s847. London­ban tartott I. kongresszusa megbízta Marxot és Engelst, hogy dolgozzák ki az új szer­vezet programját. 1848. feb­ruárjában megjelent a „Kommunista Párt kiáltvá­nya”, amely tömören és pon­tosan összefoglalja a prole­tariátus forradalmi elméle­tét. A Kommunista Kiáltvány megjelenésével egy időben megkezdődtek az 1848—49-es európai forradalma^, ame­lyek történelmileg igazolták a marxizmust. Engels aktí­van részt veit a németorszá­gi fórradalomban és rendkí­vül sokrétű' tevékenységet folytatott. Marx-szal együtt megszervezte a Neue Rhei­nische Zeitung kiadását, a lap szerkesztője és egyik szerzője volt. Emellett részt vett a kölni- demokratikus és munkásszervezetek munká- jaoaii, 1849 ravaszán és nya­rán fégyverrel harcolt a forradalomért az eiberíeldi felkelésben és Délnyugat- N émetOrszágban. AZ EMIGRÁCIÓBAN Marx és Engels sokszor . küzdött anyagi gondokkal; különösen nehéz veit a nagy családos Marx helyzete. Engels, az önfeláldozó barát rengeteget tett azért, hogy legalább teszben megszabadítsa Mar­xot a napi gondoktól, hogy nyugodtabban dolgozhasson/ Ezért azt is vállalva, hogy csaknem 20 évre részletesen lemond az önálló tudomá­nyi® munkáról, s bár gyűlöl­te e tevékenységet — a ke­reskedelemben dolgozott. Le­nin megírta, hogy Engels ál­landó anyai segítsége nél­kül Marx nemcsal; fő mű­vét „A tőke”-t nem tudta volna befejezni, de feltétle­nül belepusztult volna a nyomorba. Marx és Engels tudomá­nyos,’ szervező és propagan­da tevékenységének ered­ményeként 1864-ben meg­alakult a forradalmi proletá ■ riátus első Internacionalista tömegszervezete, a Nemzet­közi Munkásszövetség, Az I. Internacionáléban Engels nagy segítséget nyújtott Marxnak, hogy ’ Htegteremt- sék a munkásosztály egysé­ges taktikáját a munkásmoz­galomban jelentkező külön­böző irányzatok ős iskolák elleni harcban. A Párizsi Konnnüu idején Engels bebizonyította, hogy az -a munkásosztály tömeges mozgalma ' és összegez! c a történelehi első proletár for­radalmának tapasztalatai i • % A Párizsi Kommün buká'- sa és az í. Internacionále fel­bomlása utáln Engels nagy ii- íigyelmet szentelt a marxista elmédet fejlesztésének. 1883. MÁKCIDS‘14-ÉN-meg­halt Marx Károly. Engels in­gadozás nélkül vállalata Marx művének befejezése! kiadásra készítette elő ,, „A tőke’- jegyzetékben maradt II. os III. kötetét, amelyet Lenin joggal nevezeti Marx és Engels, közös művének. A FORRADALMÁR, dia­lektikus gondolkodó Engels rendkívüli képessegei- - • el­méleti és a gyakorlat: tevé­kenység szolgálata'» állítot­ta. Minél inkább távolod V a tőiténelembén a 'or. amely ben Engeís élt és .alkotó' annál világosabban kivajz; lódik előttünk, milyen jele/ tűsen gazdagította Engels munkásosztály forradalmi eb melóiét éc gyakorlat:.' A. K. 1970, november 29,, szstufew í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom