Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A X. kongresszusról jelentjük Kádár János elvtárs zárszavával befejeződött a vita a Központi Bizottság beszámolója felett Erdei Lászlóné, dr. Horváth István, Benkel András a felszólalók között Pénteken reggel 9 órakor, az Építők lózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta xunkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt ü. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a élelőtti ülés elnöke, Gáspár Sándor, az ÍSZMP Politikai Bizottságának tagja, SZOT főtitkára rövid beszédben megemlé- ezett Engels Frigyes születése 150. évfordu- í jár ól. Pártunk kongresszusa méltó alkalom ár­it, hogy megemlékezzünk Engels Frigyesről, tudósról, a nemzetközi munkásosztály for- adalmi elmélete, a tudományos szocializmus -legalapozó járói, aki 150 évvel ezelőtt — 820. november 28-án — született. Engels rigyes neve örök időkre összeforrott a fog­adalmi munkásmozgalommal. Marx és En- els elévülhetetlen érdeme, hogy a nemzetk­özi munkásosztály — megteremtve saját teológiáját — a szervezett osztályharc, a •Hág forradalmi megváltoztatásának útjára ípett. Engels alkotó elméleti és gyakorlati zervezö munkával kimagasló részt vállalt munkásosztály forradalmi elméletének és sztályharcos internacionalista mozgalomnak megteremtéséből és védelmezéséből az op­portunista és anarchista áramlatokkal szem-, ben. Marx halála után a nagy mű folytatója volt. Tanításai, eszméi élnek és hatnak a nemzetközi munkásmozgalom mai harcában. Pártunk X. kongresszusa a további tenniva­lók marxista meghatározásával, kommunista módon tiszteleg Engels Frigyes emléke előtt. A megemlékezés után Gáspár Sándor be­jelentette, hogy a kongresszushoz újabb üd­vözletek érkeztek a testvérpártoklól. Táv­iratban köszöntötte a kongres zust a Bolíviai Kommunista Párt, a Martiniquei Kommunis­ta Párt, a Réunioni Kommunista Párt és a Szíriái Kommunista Párt. Gáspár Sándor a kongresszus küldöttei­nek nagy tapsa közben mondott köszönetét a testvérpártok üdvözleteiért, majd megadta a szót a pénteki vita első hozzászólójának, dr. Bognár Gézának, a Távközlési Kutatóinté­zet tudományos igazgatójának, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöksége tagjának, aki a XX. század második felének egy nag'/on lényeges jelenségéről, a tudományos-technikai forradalomról szólott. Ezután Erdei "Lászlóné, á Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Nagyobb szerepet a nőknek a közéletben Erdei Lászlóné ellenére sem tudunk óvo­dában elhelyezni. Vélemé­nyem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt köz­ponti erőforrásokból, más­részt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vállalatok összefogásából. A továbbiakban a gyer­mekgondozási segélyről, mint egyedülálló szociálpolitikai vívmányról beszélt, amely megkönnyítette a nők kettős hivatásának betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem isme­rik el, bogv a nők alkalma­sak a közéleti tevékenységre és vezetésre. Ebben nemcsak a férfiak hibázhatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoz­nak a nagyobb felelősségtől és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A nők helyzetévei foglalkozó központi bizottsá­gi ülésen elhangzott, hogy a párt „nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és a néze­tekkel, s ezen változtatni kell". A párttól, a kommunis­táktól várható elsősorban a példamutatás. A X. kongresszust ' megelőző vezetőségválasztáskor a Központi Bizottság ha­tározata már szép ered­ményeket hozott. A párt­vezetésének tagjai kö­zött a nők aránya 20 szá­zalékról 23.5 százalékra, a párt-végrehajtóbizott­ságok tagjai között pe­dig 8,8 százalékról 14,7 százalékra növekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvényesüljön az or­szággyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadalmi élet más te­rületein is. A kommunisták bátorítását, neveljék a veze­tésre alkalmas nőket és a választás vagy kinevezés al­kalmából támogassák őket. Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpolitika kedvé­ért, hanem a . társadalmi fej­lődés érdekében — m it­ta befejezésül Erdei László- né. Bátrabban kell építeni a fiatalok öntevékenységére Dr. II orvat Éli litván Bevezetőben hangsúlyozta, ■ hogy az utóbbi négy eszten­dőben a Párt Központi Bi­zottsága nagy . horderejű gazdasági, társadalom- és tu­dománypolitikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérdések egyike a nők helyzete, amely közvetlenül társadalmunk felét, közvetve pedig egészét érinti. A Köz­ponti Bizottság erről átfogó, az intézkedések egész rend­szerét magában foglaló hatá­rozatot hozott. Ma a munkások 40 szá­zaléka nő — folytatta. — Nemcsak a hagyomá­nyos nSi munkaterülete­ken, hanem a legdinami­kusabban fejlődő ipar­ágakban, a híradástech­nikában, a műszeripar­ban, a gépgyártásban és a vegyiparban is jelen­tős számban dolgoznak. A termelőszövetkezetek­ben a tagság 35,6 száza- Ulfe», ft segítő családfa? , gok 75—80 százaléka nő. A szolgáltatások külön­böző ágai is egyre több nőt foglalkoztatnak. Az államigazgatás dolgozói­nak 42 százaléka nő. — Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a nőd egyenjogúság egyik alaptör­vénye. Több helyen azonban, megsértik a munka szerinti javadalmazás szocialista el­vét. A Központi Bizottság ha­tározata óta már eddig is több üzem és vállalat vizsgálta felül a nők bérezését. Az Eg­ri Dohánygyárban például 5 százalékos béremelést hajtot­tak végre azokon a munka­helyeken, ahol a nők eddig hátrányban voltak, a Veszp­rémi Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatnál pedig mint­egy száz munkásnő bérét át­lagosan 9 százalékkal emel­ték. A nők keresete azért is ki­sebb, mert jelentős részük olyan ágaaatofctjQOj illetve területeken dolgozik — a textil- és a ruházati iparban, a közoktatásban, az egészségügyben, a kereskede­lemben stb. —, ahol a kere­setek általában alacsonyab­bak. A béraránytalanságok megszüntetésére még nem ke­rülhetett sor, az csak a nép­gazdaság fejlődésével, foko­zatosan valósíható meg. Mostanában azt a kérdést is nekünk szegezik, hogy va­jon helyes-e a nők ilyen nagyarányú foglalkoztatása, hiszen a kettős terhelést ne­hezen viselik: vagy nem tel­jes értékű munkaerők, vagy családi kötelezettségeiket ha­nyagolják el. Hogy helyes-e? Ügy gondolom, érre a kér­désire eddigi eredmé­nyeink birtokában hatá­rozott igennel felelhe­tünk. Ez a pozitív folya­mat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a hozzá szükséges társadalmi feltételek ki­alakítása: a szociális el­látás, a szolgáltatások fejlődése, a közfelfogás megváltozása. Ez az ellentmondás átmene­tileg valóban fáradságosab­bá teszi a nők életét, és ket­tős hivatásuk betöltése áldo­zatvállalást követel. A nők többsége azonban egyik hi­vatását sem hanyagolja el a másik kedvéért Jelenleg a legnagyobb fél­készültséget a gyermekek in­tézményes elhelyezése okoz­za. A kereső nők háromne­gyed része 18—45 év közöt­ti korban van. Érthető tehát, hogy egyre nagyobb az igény a gyermekintézmények, első­sorban az óvodák iránt Sok jelentkezét Mánián a javulás Dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkári az ifjú nemzedék, az úttörők és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai ne­vében köszöntötte a kong­resszust. — Szívből jövő üdvözle­tünk mindenekelőtt a párt marxista—leninista politi­kájának szól. Annak a reális politikának, amely immár 14 éve elveiben megingathatat­lan, módszereiben rugalmas, kialakításában és megvalósí­tásában demokratikus. Nem­csak egyetértünk a párt po­litikájával nemcsak oszto­zunk a gondokban, hanem tevékenyen részt vállalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljá­nak megvalósításában: a szocialista Magyarország felr építésében. Az ifjúság, élet­koránál és társadalmi hivatá­sánál fogva, különösen érde­kelt abban, hogy ez a politi­ka újabb győzelmeket aras­son, hogy a szocializmus teljes felépítése valósággá váljék, mert az ifjú nemze­dék élvezi majd legtovább ennek minden gyümölcsét. — A mi ifjúságunk már szocializmust • építő társadal­munkban született, ezért szá­mára a szocializmus termé­szetes életközeg. Eszméihez őszintén vonzódik, gyakorla­tunkkal szemben azonban időnként és helyenként ta­lán túlzottan is kritikus. Eb­ben a kritikusságban ter­mészetesen sokféle hatás ke­veredik; a tapasztalatlanság, a javító jó szándék, a bur- zsoá demagógia, a nemzet­közi munkásmozgalomban fellelhető különféle nézetek és nem kevésbé társadalmi gyakorlatunk újratermelődő ellentmondásai, fogyatékos­ságai is. Ezért örülünk an­nak, hogy pártunk nem a felszíni jelenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lényegből vonja le következ­tetéseit A magyar ifjúság fejlődését alapvetően egész­ségesnek tartjuk. A továbbiakban az ifjúkor könnyű és nehéz oldalairól szólt, ecsetelte a pályavá­- lasztás nehézségeit, azt az időszakot, amikor a fiatalok szép ideáljait gyakran árnyé­kolja igazságtalanság, bürok­rácia, protekcionizmus, le­kicsinylés, véleménynyilvá­_ (Folytató,i a 2. oUMomf Elutazott hazánkból Leonyid Brezsnyer az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Pénteken délelőtt elutazott Budapestről Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, aki az MSZMP X. kongresszusán részt vevő szovjet pártkül­döttséget vezette. Az SZKP főtitkárával együtt utazott el Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Grigorij Romanov, a köz­ponti bizottság tagja, a le- ningrádi területi pártbizott­ság első titkára. Az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára részt vesz Jereván­ban, az örmény Szovjet Szo­cialista Köztársaság és az úeméoy Kommunista Párt megalakulásának 50. évfor­dulójának ünnepségein. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Je­nő és Komócsin Zoltán, a politikai bizottság tagjai, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizott­ság tagja, Garai Róbert és dr. Perjési László, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettesei és Rapai Gyu­la hazánk moszkvai nagykö­vete búcsúztatták. Az elutazásnál jelen vol­tak az SZKP küldöttségének tagjai és a budapesti szovjet nagykövetség képviselői. .1.... ____ Si

Next

/
Oldalképek
Tartalom