Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

A X. kongresszusról jelentjük Áz internacionalizmus lényege, legfőbb tartalma: a következetes osztályharcos szemlélet és magatartás Komócsin Zoltán besződe Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólal a kongresszuson. (MTI-foto — KS) • — Tisztelt kongresszus' Kedves elvtársak! Felszólalásomban pártunk nemzetközi politikájával kí­vánok foglalkozni. A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen tár­sadalmi rendszerű ország bel- és külpolitikája össze­függésben és kölcsönhatás­ban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket és törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzet­közi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi fel­tételek biztosítása a szo­cialista Magyarország építéséhez, A bel- és külpolitika ösz- szefüggésének és kölcsönha­tásának témájában egyes im­perialista sajtóorgánumok tá­madásokat intéznek elle­nünk. A magyar párt- és ál­lami vezetésre nagy elősze­retettel ragasztanak olyan címkéket, hogy „a legbát­rabb reformerek” a belpoli­tikában, ugyanakkor „szélső­ségesen konzervatívok” a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor re­formernek és szélsőséges konzervatívnak lenni. Azért érjük el eredménye­inket a hazánk határain be­lül és azon kívül is, mert pártunk marxista—leninista irányvonalat valósít meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában. Egyébként a külpolitikánk konzervativizmusáról elhang­zó fejtegetéseket mások, ugyancsak imperialista oldal­ról maguk cáfolják, meg, amikor elismerik pártunk aktív szerepét a nem­zetközi kommunista moz­galomban, valamint ha­zánk kezdeményező, ered­ményes hozzájárulását az időszerű nemzetközi problé­mák megoldásához. Miért próbálják hát mégis a „szélsőséges konzervativiz­mus” címkéjét reánk ragasz­A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus el­vei alapján kialakított nem­zetközi politikánkban és gya­korlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmus­nak. Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom álta­lános meghatározása • nem okoz problémát a nemzetkö­A Szovjetuniónak és kom­munista pártjának szerepe, jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalomban és a világfejlődés folyamatában az idő múlásával nemhogy csökkenne, de állandóan nö­vekszik. A nemzetközi munkásmbz- galomnak, valamint a felsza­badult és szabadságukért küzdő országok népéinél: harcában a Szovjetunió olyan rendíthetetlen támasz és ki­apadhatatlan erőforrás,1 amelynek puszta léte is nagy erőt kölcsönöz az önfeláldozó harcosoknak és rettegéssel tölti el a népek elnyomóit. Az, hogy a békeszerető em­ten!? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövet- ségesi elkötelezettségünkhöz. Mi azonban eddig, most és a jövőben is az alapvető el­veinkkel, népünk, hazánk ér­dekeivel, szocializmust építő céljaival összhangban álló nemzetközi politikát folyta­tunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együtt­működésünk és barátságunk fejlesztéséért a Szovjetunió­val, a szocialista1 országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes antiim- perialistá erők egységéért, összeforrottságuk erősítésé­ért, közös, nagy ügyünk győ­zelméért. zi kommunista mozgalom­ban. A testvérpártok, a kom­munisták általánosságban azonos felfogást vallanak. Azonban, jelenleg olyan a helyzet, hogy az internaciona­lizmusra hivatkozik minden­ki: a marxizmus—leninizmus elveit következetesen vallók csakúgy mint a jobboldali vagy a „baloldali” opportu­nisták. beriség eddig eredményesen szállt síkra a világháború elhárításáért — mindenek­előtt annak köszönhető, hogy a világméretekben folyó bé­keharc igazát erővel párosít­ja, hatásfokát megsokszoroz­za a Szovjetunió gazdasági katonai hatalma, béképoliti- kája. A Szovjetuniónak és kom­munista pártjának jelentősé­ge korunk történelmileg kia­lakult valóságában gyökere­zik, s nem függ sem az im­perialista osztólyellenesség szubjektív véleményétől, sem a nemzetközi mozgalmunkon beiül létező jobb- vagy „bal­oldali” opportunisták náció» nalizmusától. Mindezek alap­ján pártunk elvi meggyőző­déssel vallja: internaciona­lizmusunk fokmérője a Szov­jetunióhoz és kommunista pártjához való viszonyunk. Nemzetközi politikánk kiin­dulása, minden mást megelő­ző célja: a megbonthatatlan, örök magyar—szovjet barát­ság fejlesztése és erősítése. Ezen állandó törekvésünkhöz kapcsolódnak szorosan a szo­cialista világrendszer erejé­nek, egységének növelésére irányuló erőfeszítéseink. Nemzetközi politikánk­ban mindig abból indu­lunk ki, hogy csak az lehet jő nekünk, ami jó barátainknak is, szövet­ségeseinknek is, amivel egyaránt erősítjük ma­gunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két-' és többoldalú kapcsolatai isiga­zolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket össze­köt, egységbe tömörít, Js nem a szétválasztó tényezők­nek. A következő években a kétoldalú és a sokoldalú együttműködés. lehetőségeit jobban hasznosítva, egymást segítve, haladunk tovább a felemelkedés útján és növel­t jük a szocialista világrend- szer súlyát, a világ dolgozói­ra gyakorol! befolyását, vonzerejét. Vietnami festvéíeink harcát a véc-;ső győ­zelemig tamoga juk Az internacionalista elvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen har­coló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szoli­daritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy viet­nami testvéreink harcát tá­mogatnunk kell anyagi, ka­tonai, politikai és diplomá­ciai téren, valamint a pro­paganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Vietnami testvéreink ön­feláldozó harcának már el­ért történelmi jelentőségű, eredménye, hogy az egész világnak bebizonyították: a, legerősebb imperialis­ta nagyhatalom — az Amerikai Egyesült Álla­mok — sem képes le­győzni a számarányánál, gazdasági erejénél fogva jóval kisebb, de a hazá- ,ja szabadságáért, függet­lenségéért minden áldo­zatra kész népet, ■Pártunk, kormányunk, dol­gozó népünk éber figyelem­mel kíséri az amerikai im­perializmus állandó zaklató- ?! saival szemben helytálló ko- s reai, valamint kubai testvé­reink küzdelmét. Szolidári­sai: vagyunk a Koreai Mun- ; kapart, a testvéri koreai nép ' hazája békés egyesítéséért, : 1 az amerikai imperialisták és i dél-koreai bábjaik meg- í megújuló provokációinak el- ?! hárításáért folytatott harcá- ! vak Együtt vagyunk testvéri szolidaritásban ,a bátor ku­li bei néppel, kommunista ! pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki im­perialistákkal szemben állha­tatosan és eredménnyel foly­tat. Az egységért folytatott erő­feszítéseink közepette re­ményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kí­nai Népköztársaság külpoliti­kájában. Érlelődnek a lehe­tőségek Kína, valamint a többi szocialista ország ál­lamközi kapcsolatainak ja­vítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan helyzetbe, amikor nem a tá­volodás, hanem a közeledés perspektívája elé tekinthe­tünk nagy várakozással és tettrekészséggel. Marxista-leninista elve­ink alapján valósítjuk meg nemzetközi politikánkat a gyarmati kizsákmányolás és elnyomás utolsó maradvá­nyainak felszámolásáért har­coló népek, valamint a fel­szabadult országok vonatko­zásában is. Politikai, anyagi és minden más tőlünk telhe­tő támogatással fejezzük ki szolidaritásunkat a portugál gyarmatokon és a dél-afrikai fajüldöző fasiszta rezsiméi? ellen harcoló népekkel. Gazdasági, politikai, dip­lomáciai kapcsolataink­ban a fejlődő országok­A szocialista országok egy­séges, összehangolt fellépé­sében rejlő nagy erő és le­hetőségek bizonyítékai azok az, eredmények, amelyeket az európai biztonsági érte­kezlet megszervezésére irá­nyuló kezdeményezésünk­kel eddig elértünk. Pártunk és kormányunk po­litikájának, erőfeszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az összes európai né­pek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földré­szünkön az érdeklődés kö­zéppontjába került. Jól tud­juk: még sokat kell tenni azért, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig, ezu­tán is ott leszünk azoknak a sorában, akik a siker eléré­séért fáradoznak. Az európai biztonsági ér­tekezlet feltételeit javította a Szovjetunió és a Német Szö­kal az őszinte, önzetlen segítőfcészségbőj indulunk ki. A közel-keleti háborús tűz fészek felszámolására . irá­nyuló -politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnek ben­nünket. Szolidárisak va­gyunk az arab népek igazsá­gos harcával, elítéljük az.iz­raeli agresszorokat és impe­rialista támogatóikat. Azért ál-* lünk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk antiimperialista hafe. 'Az izraeli uralkodó körökkel azért állunk szem­ben, mert területrablók, az arab népeket elnyomó politi­kát folytatnak és az impe­rialisták céljait szolgálják, Izrael a mi számunkra természetesen nem vallási, nem zsidókérdésként jelent­kezik. Elvi meggyőződésünk alapján szemben állunk mindkét reakciós ideológiá­val: az antiszemitizmussal is és a cionizmussal is. A zsi­dó munkás és paraszt <— él­jen Izraelben vagy bárhol a világon — ugyanúgy osztály- testvérünk, mint a2 arab munkás és paraszt, vagy a világ bármelyik országánál: munkásai és parasztjai. Ne- künk nem az izraeli dolgo­zókkal van ellentétünk, ha­nem azzal az uralkodó osz­tállyal, amely a cionista ideo­lógia alapján, féktelen kom­munistagyűlöletében, arab­ellenességében a fajelmélet politikáját nemcsak hirdeti, de megvalósításához is hoz­zákezdett, és amely az im­perialista politika kiszolgáló­ja a Közel-Keleten, A mi közel-keleti politi­kánk, amelyet szövetségese­inkkel együtt valósítunk meg, az egyetlen lehetséges út, amely mindegyik érde­kelt ország népének igazsá­gos nemzeti és emberi Cél­jainak eléréséhez vezet. Pártunk nemzetközi politi­kájának megvalósításában arra törekszik, hogy a Ma­gyar Népköztársaság — ha­sonlóan a többi szocialista országhoz —* sokoldalú kap­csolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rend­szerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés elve alapján — kapcso­latainkat fejlesztjük a tőkés országokkal, mindig figye­lemmel vagyunk szövetsé­ges i elkötelezettségünkre. vetségi Köztársaság kozott megkötött, szerződés. Pozitív hatása lesz a lengyel—nyu­gatnémet szerződésnek is. E szerződések mielőbbi ratifi­kálása nagymértékben előse­gítené a továbbhaladást a megkezdett úton. Az európai béke és biztonság érdekei azonban azt kívánják, hogy a nyugatnémet kormány to­vább lépjen előre: ismerje el nemzetközi jogi tekintet­ben a Német Demokratikus Köztársaságot. Ugyancsak célszerű lenne, ha intézkedé­seket tennének a Nyugat- Németországba települt, ott hivatalos támogatást, 'élvező, valamennyi szocialista or­szággal szemben uszító,» d: verziókat • szervező prop? ■ gandaapparatusok es einig ránsszervezetek tevékenysé­gének fejszámolására. Kedves elvtársaiki Annak következtében, hogy a testvérpártok megtisztelő bizalmából az 1969-es moszk­vai nemzetközi tanácskozás előkészítésének egy hosszú jelentős időszaka ' nálunk volt, közvetlen és rendszeres kapcsolatba kerültünk a kommunista és munkáspár­tok nagy többségével. A moszkvai tanácskozás budapesti előkészítésében a testvérpártoknak a mi pár­tunk iránt megnyilvánuló bizalmát és megbecsülését látjuk. Hálásaik, vagyunk ezért a bizalomért, és a jö­vőben is arra törekszünk, hogy megfeleljünk a testvér- pártok várakozásainak. A moszkvai taouksita»-> í-ásoa— előkészítése alatt és ntan — a nemzetköz? kommunista mozgalom» kan megerősödött az egy» ség: éppen ebben van a - tanácskozás egyik fiw eredménye, a jövőre to-> hátit jelentősége, Ä nemzetközi kommunista: mozgalom egységét ter mesae* tesen nem tekinthetjük egy­szer s mindenkorra megöl- ’ dottnak. Az egység erősítése állandó feladat, megszakítás nélküli folyamat, amelynek! eszközei: a két- és sokoldalú találkozók, az álláspontok egyeztetése*, az eszmecseróks az elvtársi viták, és minde­nekelőtt a közös célokért folytatott harc, az együttes akciók gyakorlati megvalósí­tása. Erősödőt! a testvérpártok közötti bizalom Jelenleg joggá! állapítjuk meg, hogy. növekedett' a testvérpártok közötti biza­lom, sok akadályt elhárított az útból a moszkvai találko­zó bosszú előkészítése és fő­ként maga a tanácskozás. Ma kedvezőbbek a -feltételek az egység további fejleszté­séhez, mint néhány évvel ezelőtt. Ugyanakkor nagy elvi állhatatosság­ra, türelemre, egymás kölcsönös, még jobb meg­ismerésére van szükség a további' előrehaladás ér­dekében. A mi pártunk — meggyő­ződésem, hogy kongresszu­sunk ezt támogatja — a jö­vőben is ' kész mindent meg­tenni a közös célok megvaló­sításáért, a nemzetközi kom­munista mozgalom összefor- rot-tságának továbbfejlesztő - séért, az összes antiimperia- lista erők akcióegységének megvalósításáért. E korunk parancsát jelentő célok szén: előtt tartásával fejlesztjük további kétoldalú kapcsola­tainkat az összes testvérpár­tokkal, amelyek ezt — ugyanúgy, mint mi — akar­ják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú ta­lálkozóin. A mi pártunk szá­mára nincs nagyobb és ' megtisztelőbb feladat, mint szolgálni munkásosztályunk, népünk, s ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és cél­jainak valóra váltását — fejezte be tapssal fogadott felszólalását Komócsin elv­Nemzetközi politikánk alapelve a pro'etár internacionalizmus Áz internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával 1970. november 2fc, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom