Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
A X. kongresszusról jelentjük A gazdasági reformmal jól szolgáljuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét Myers Kern felszólalása Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója nem hosszasain, de úgy érzem, mégis nagy nyo- •matékkal fejti ki pártunk álláspontját a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazáink termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok extenzív forrásainak fogytával a fejlődésnek egyre inkább forrása lesz a nemzetközi gazdasági együttműködés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban. Ha lépést alkarunk tartani a világgal, sőt, széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára gazdasági életünk kérdéseit elemezte felszólalásában. Ha gyorsabban atoamnk haladni a szocializmus útján, képessé keH vátaunk arra, hogy a műszaki-technikai fejlődés folyamatában jobbam hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú, nálunk viszont még kisebb a rangja a kelleténél. A versenyképesség azt követeli, hogy a tudományos kutatásiból gyorsan legyen késztermék. A beruházások futamideje rövid legyen az üzembe helyezésig. . Végül a szocializmus elvéből természetszerűen, következik, a gazdasági viszonyok pedig megkövetelik, hogy a szocializmus építése során utat engedjünk a gazdaságban a nemzetköziség tendenciájának, hogy jobban gazdálkodhassunk, az emberi munkával és az anyagi javakkal, az időtényezőt pedig láthatatlan szövetségesünkké tegyük. Sem a gazdasági hatékonyságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrend- szémek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. Harmadik ötéves tervünk teljesítése azt mutatja, hogy a vállalati tevékenység ösz- szességében jól beilleszkedik az államérdekbe, a népgazdasági terv fő céljai teljesülnek, a tervszerűség és az arányosság javuló. A gazdasági reform folytatáséval tehát jól szolgáljuk a nemzetközi gazdasági együttműködés ügyét. A termelés és a kereskedelem kapcsolata Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt, A termelés és a külkereskedelem szervezeti integrálásának különböző formái szintén pozitív eredményt hoztak. De az már nem lenne észszerű, ha általánosan alkalmaznák az egyesítést, a szakosított külkereskedelemre szükség lesz a jövőben is. Egy ideig tartózkodnunk kell a külkereskedelemben nagyobb szervezeti változásoktól, majd később ismét teret kaphat az exportjog ésszerű kiterjesztése ott. ahol az társadalmilag indokolt. A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a, kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és' Fock elvtársaik is aláhúzták, különösképpen szorgalmaz1970. november 36., csütörtök zuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi testvéri országgal, az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést, annak rendszerét is, módszerét is, gyakorlatát is. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Minden egy százaléknyi nemzeti jövedelemnövekedés összekapcsolódik legalább 1,5 százaléknyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel. ötévi távlatban a külkereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedésével számolunk. Az átlagosnál nagyobb ütemben, 47—48 százalékkal növeljszik kereskedelmünk a KGST-or- szágokkal. A továbbiakban a KGST- országokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt, kiemelve azok. nagy jeientöségét, majd a nemzetközi pénzes hitellehetőségek felhasználásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és a tőkés világbeli ügyfeleinknek. Lehetőségeinkhez képest dollárhitelek nyújtásával segítjük a magyar gépexport bővítését a világpiacon. Nyers Rezső ezután az úgynevezett láthatatlan export: az idegenforgalom és a tranzittevékenység fejlesztéséről beszélt, majd így folytatta: Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIII. ülésszaka 1969. áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Éppen, mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Az integrációt úgy kell felfognunk, hogy abban az eddigi együttműködés folytatódik, a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan bontakoznak majd ki. De persze az integráció nem csupán folytatása valaminek, hanem új fázis. Hit soroljunk az integráció célrendszerébe ? A célok összessége magában foglalja art, hogy utat nyissunk minden tagországban a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének, hogy nemzetközivé tegyük a termelési kooperációt, hogy sokoldalúan szakosítsuk a kulcsiparágakat, hogy a közös igények alapján fejlesszük a termelés nyersanyag- és energiabázisát, hogy bővítsük és folyama Lossá tegyük a fogyasztási cikkek egymás közötti cseréjét. Milyen legyen az integráció eszközrendszere? Elvileg tisztázott, hogy az eszköz- rendszerben három dolgot kell szervesen összekapcsoln i: az országok közti gazdaság- politikai konzultációt; a népgazdasági tervek egyeztetését és a sokoldalú közgazdasági szabályok, szabályozók- rend - szerét. Nem tisztázott még a három tényező összefüggése és helyes szerepmegosztása. Lényeges előrelépés mutatkozik a rendszeres gazdaság- politikai konzultációk kérdésében. Szintén érdemi haladás mutatkozik a népgazdasági tervegyeztetés fejlesztésében. Eszerint minden tagország ezután is maga dolgozza ki és saját hatáskörében hagyja jóvá népgazdasági tervét, viszont időben kerül sor érdemleges nemzetközi egyeztetésre. ért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkésországokból kel) biztosítanunk. Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény \ elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra,, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Emellett arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosi tsurik. Kereskedelempolitikai törekvéseinket ismertetve szükségesnek tartotta, hogy a GATT-ba való bekapcsolódásunkkal is segítsük a világkereskedelem ésszerűen szabályozott rendjének mielőbbi megvalósulását, s hogy érdekeinknek meg» felelően fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a Közös Piac tagországaival, valamint azokkal az országokkal, melyek az EFTÁ-ban, tömörülnek. Új vonása-,lesz ennek a munkának, hogy a hosszú távú fejlesztési kérdésekben nem 5 évre szólóan, hanem 10—15 éves perspektívában egyeztetjük majd terveinket. Nagyon fontos dolgok tekinthetők tehát már tisztázottnak. De nagyon fontos dolgok szerepelnek még a nem kellően tisztázott kérdések listáján. További tisztázást igényel a sokoldalú közgazdasági szabályozórendszer jövőbeni szerepe, így az árrendszer, a hitelrendszer, a valu- táris rendszer funkciója, valamint a kereskedelmi módszerek és a valuta-konvertibilitás lehetősége. Közös választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, és ha igen, miképpen történhet a mai nemzeti piacok fokozatos és részleges egybe- fonódása. Meg kell találnunk a közös választ arra, hogy jól működhet-e a nemzetközi tervegyeztetés, hatékony lesz-e a termelési kooperáció akkor, ha a tagországok belső gazdaságában és külkereskedelmében különböző marad a gazdasági kalkuláció elve, a jövedelmezőség számítása és a pénz szerepe. Vizsgálatot érdemel az is, hogyan tehetjük vonzóvá külső országok számára a KGST-hez való csatlakozást, vagy társulást olyan esetben, amikor ebben az érdekek végső fokon egybeesnek. A tisztázandó kérdések súlyosabbak annál, semhogy jelen pillanatban igennel vagy nemmel lehetne válaszolni rájuk. Tudatában kell lennünk, hogy a szocialista gazdasági integrációnak, az eszméjével, de a problémáival is hosszú időre eljegyezzük magunkat. Ha sikeresen fejlődik majd az integráció,- ez a szövetkezett szocialista országok egyik nagy történelmi tette lesz. Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek. A szocialista és kapitalista országok közöfci gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira. Így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására, közös tudományos kutatás folytatására, a licenckereskedelem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és specializációra. továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereskedelmi társulások létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem jelentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyományos készárucsere, hanem a tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya. Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kell. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez. Hazánk szempontjából a tőkésországokkal való munkamegosztásunk bővítése azfísim«*iiic%ky Aulai llevoK moavos küldölt felszólalása A vita során felszólalt Ka- meniczky Antal, Heves megyei küldött' is. Tisztelt pártkongresszus! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt a magyar ifjúság olyan jelentős rétege, mint a szakmunkástanulók.. . , több mint 220 ezres tábora, valamint az e képzési rendszerben dolgozó nevelők nevében köszöntsem pártunk X. kongresszusát. A Kádár elvtárs által előterjesztett beszámoló ismét világosan meggyőzött bennünket arról, hogy a kommunisták mindig féltő gonddal foglalkoztak és foglalkoznak a felnövekvő munkásfiatalok nevelésével, harcos életük folytatóit látván bennük. Mi, akik ma a jövő szakmunkásait neveljük, nem mulasztjuk el, hogy tanulóink szocialista öntudatra neveléséhez felhasználjuk a harcos múlt hagyományait. Azon kell munkálkodnunk, hogy szocialista jövőnk biztosítékát, munkásifjúságunkat felvértezzük mindazzal a szellemi kinccsel, amellyel a szakma legmagasabb szintű gyakorlása mellett nemcsak értője, hanem aktív és tudatos formálója lesz társadalmi létünknek, népünk jövőjének. A munkáskollektívák a politikai és gazdaisági vezetők egybehangzó véleménye, hogy a fiatal szakmunkások döntő többsége szakmailag, erkölcsileg és politikailag a munkahelyek értékes és megbecsült tagjává ‘ válnak. Rendkívül' fontos és örömteli megállapítás ez, hiszen ma már Magyarországon a szakmunkások közel 60 százaléka a szocialista munkásképzés megteremtése óta nyert szakmai képesítést és ez azt jelenti, hogy ők már új szocialista erkölcsünk hordozói. A jövőben elvégzendő fel» adataink számbavételekor szólni kell azonban gondjainkról is. Feszítőek azok a problémák, amelyek a szakmunkaerő ellátásában a népgazdaság egyes területein fennállnak. A nehézségek fokozódásának megelőzése ' céljából feltétlenül indokoltnak látszik egy, a jelenleginél észszerűbb elosztási elvet érvényesíteni a beiskolázási arányok kialakítása terén. Nép-, gazdasági súlyát tekintve messzemenően figyelembe kell venni az iskoláztatás tervezésénél — a nem szakmát nyújtó képzési szakmák mellett — a szocialista termelési szektorok szakmunkásigényeit. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a vállalatok illetékes vezetői közül sokan felismerték azt, hogy jövőbeni előrehaladásunk legfőbb biztosítéka a jól képzett szakmunkásgárda. Azt is meg kell azonban őszintén mondanunk, hogy nem mindenütt van ez így. Nem kevés ma még az olyan üzemi vezetők száma, akjk nem a saját nevelésű, hanem a más üzemekben nevelt, fiatal szakmunkásokkal képzelik el jövőbeni feladataik' megoldását. Minél előbb szükséges az új szakmunkástanuló törvényadta keretek felhasználásával olyan intézkedések megtétele, amelyek valamennyi szakmunkásigénnyel fellépő vállalat számára egyaránt kötelezővé teszi az arányos teherviselést. Jövőbeni terveink között fontos helyet foglal el a nők arányának- nevelése, s szakmunkásképzésben. Megyénkben a szakmunkástanulók 26 százaléka lány. Ez nem rossz eredmény, de szólni kell arról is, hogy mindenképpen szükséges azon szemlélet megváltoztatása, amely ma még gátat szab a nők fokozottabb szakmai képzésének. Tisztel kongresszus! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a jövő szakmunkásai, az őket nevelő szakemberek, pedagógusok nevében ígérjem a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy megfeleljünk az elénk állított követelményeknek. ★ A kongresszus vitájában a tegnapi napon felszólalt még: Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkára; Her ez eg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára; Uhrin Vendel, a dunakömlői tsz elnöke, Paf- micsan László, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat' szocialista brigádvezetője; Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács vb-elnöke; Bencsik István, a Hazafias Népff-ont Országos Tanácsának főtitkára; Keres Emil színművész, budapesti küldött. A külföldi vendégek közül felszólalt: Walter Wachs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja; Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Háladó Pártjának főtitkárhelyettese; Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja ; Taisto Sinisalo, a Finn Kommunista Párt alelnöke; Francois BiUoux, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja; Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára: Michael O’riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára. ★ < A kongresszus ma tovább folytatja munkáját.
