Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

A X. kongresszusról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) pártdemokrácia fejlesztésé­nek új lehetőségeit, és en­nek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. így ke­rült sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan meg­tárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati ta­pasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indu­lunk ki, hogy a nép szolgá­lata, a szocialista építőmun­ka megköveteli a munkás- osztály, a párt vezető szere­pének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fon­tos feladata, hogy gondos­kodjék az elvi politika érvé­nyesítéséről, a politika vé­delméről és továbbfejleszté­séről. Politikánkban szükség van állandóságra és megúju­lásra, elvi szilárdságra és ru­galmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tö­megekkel való kapcsolat fej­lesztésében; az életkörülmé­nyek állandó kijavításában; megújulásra az új kérdések­re adott, új alkotó válaszok­ban ; szilárdságra alapelve­inkben ; rugalmasságra, kö­rültekintésre módszereink­ben. E bonyolult folyamat céltudatos irányítása elkép­zelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak.' A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsola­tokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a párton kívüli dol­gozók között. A pártban olyan szervezett állandó bel­ső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés kü­lönféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párt­tagságnak és a pártonkívü- lieknek, másrészt a kommu­nisták és a párton kívüli dol­gozók többségének vélemé­nyét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a veze­téshez. Ennek az állandó, két­irányú mozgásnak, mond­hatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem szabad lelassulnia vagy szünetelnie. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrá­cia kiszélesítésével kapcsolat­ban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és ne­velése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi más­fél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történel­mi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésé­ben. Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szem­ben, még akkor is, ha pilla­natnyilag népszerűtlen fel­adatokról van szó, mert min­den kérdésben az igazi ér­dekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát vélemé­nyükkel, legyünk türelme­sek, mert a hatalom nem személyeké, hanem az osz­tályé, a népé. Kern lehet jó vezető az. aki a közérdeket nem tudja, emberséges módon, munkatársai megbecsülé­sével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtized­ben kiváló vezetők ezrei ne­velkedtek ki és dolgoznak eredményesen az élet külön­böző területem. A tapasztalatok azt is bizo­nyítják, hogy az a jól dolgo­zó vezető, aid mellett ha­sonló képességű. alkalmasság dolgában eg: ' rangú veze­tők nevelődnek. Talán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoz­nak igazán eredményesen, akik megteremtik önmaguk jUm. november 26., csütörtök pótolhatóságának feltételeit. Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politi­kai kérdés. A vezetés fel­adatai annyira bonyolulttá váltak, hogy már nem ele­gendő egyetlen helyettest ki­jelölni. Minden vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy bármi történjék is vele, a munka zökkenő nélkül foly­jék tovább, A szocialista épí­tőmunka egyetlen területének sorsa sem függhet egyetlen ember előléptetésétől, felmen­tésétől. Erről azért is beszél­ni kell. mert még ma is ta­lálunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képessé­gű, okos emberekkel dolgoz­ni. Az pedig egyenesen ag­gasztja őket, ha egy munka­társ még vitatkozni is meré­szel velük vagy ellentmond nekik. Fontos tanulság, hogy a szocializmus teljes felépí­téséhez olyan rátermett ve­zetőkre van szükség, akik jól képviselik a munkásosztály ügyét, akik felfelé is vitába mernek szállni, s egyben „oldalt” és „lefelé” maximá­lis türelmet tanúsítanak. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztásában is jobban kell igazodni a de­mokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy vala­kinek a kinevezése vagy fel­mentése előtt figyelembe kell venni a közvetlen munkatár­sak. a beosztottak vélemé­nyét. Sajnos, gyakran tapasz­taljuk, hogy a felsőbb szer­vek egy-egy vezetőről kiala­kult jellemzése nem mindig esik egybe a munka tényle­ges eredményeivel és a köz­vetlen munkatársak vélemé­nyével. Van egy közmondás: „Lakva ismerni meg egy­mást”. Ez így is helyes: „Munka közben ismerni meg egymást”. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok be­szélni: a vezetői posztra ál­lított embereknek a rájuk bízott hatalomhoz való viszo­nyáról. Vannak jól képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat« sem szabad a ke­zükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámoro- sodnak, elvesztik a realitá­sok iránti érzéküket, tönk­reteszik a rájuk bíZott ügyet is és önmagukat is. A káder­munka demokratizmusa, amely szerves része a párt­demokráciának, elősegíti, hogy jobban megnézzük, mi­lyen emberek kerülnek ha­talmi posztokra. Egy vezető­nek úgy kell a munkásosz­tálytól. a néptől kapott ha­talmára tekintenie, mint a gyógyszerre, ami túlzottan használva pusztító méregként hat. Az a jó vezető, aki in­kább óvakodik tőle, mint­hogy szeretné, aki Immunis mindazokkal a mellékhatá­sokkal és veszélyekkel szem­ben, amelyek még a legki­sebb hatalommal is együtt járnak. Szakmailag, politikailag jól felkészült, kulturált vezetőkre van szükség Tisztelt kongresszusi Gyakran esik szó arról, hogy még nem mindenütt és nem a párt által kívánatos­nak tartott mértékben ho­nosodtak meg a vezetés de­mokratikus módszered. Va­jon nem akarásról, tudatos ellenkezésről van-e szó? Va­lószínűleg ilyen is akad. Mégsem ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük, demokratikus mód­szerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolgatással Mi a legfontosabb a veze­tés demokratikus módszeré­ben? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tud­ják indokolni és meggyő­ző érveléssel, bizonyítás­sal cl is tudják fogad­tatni a munkatársaik­kal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos felkészültség­re, képzettségre van szükség. Minden tekintetben ismerni kell a munkaterületet és a feladatot. A szakszerűség, a hozzáértés és a demokrati­kus módszer tehát összefügg egymással. A kettő nem he­lyettesíti, hanem kiegészíti egymást, szerves egységet kell, hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a demokratikus vezetési módszer, ott a vezetők vagy politikailag vagy szakmailag vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és politikailag jól felkészült, kultúrált, rá­termett vezetők viszont nem­csak megengedik a problé­mák demokratikus megvita­tását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvé­lemények is, és nem esnek kétségbe, ha nem minden­ben az ő személyes javasla­taikat fogadják el. Tisztelt kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedve­zően hatott a szocialista de­mokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fon­tos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százez­rek vettek részt. Ilyenfor­mán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalatai­kat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe van abban, hogy mai gazdaságirányítási rendszerünket a társada­lom túlnyomó többsége helyesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform szá­mottevően megnövelte a he­lyi szervek, a gazdasági egy­ségeik, a felelős vezetők ön­állóságát, kibővítette dönté­si hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szo­cialista demokrácia kibonta­kozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csak munkatársa­ikra, a kollektívára, a dol­gozókra támaszkodva, rájuk figyelve, javaslataikat meg­hallgatva és mérlegelve hoz­hatnak helyes döntéseket. Ha bárhol passzivitást ta­pasztalunk, nem panaszkod­ni kell, hanem önmagunk­ban is keresni a hibát. A gazdasági irányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A szocialista demokrácia lényege Tisztelt elvtársak! Amint már bevezetőben említettem, a pártdemokrá­cia és a szocialista demok­rácia között szerves az ösz- saefüggés, a kölcsönhatás. A szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lénye­gét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a prole­tárdiktatúrával, és úgy kép­zelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletárdikta­túrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyama­tában „átveszi”, „helyettesí­ti” a proletárdiktatúra ko­rábbi funkcióit. Vannak, akik jobboldali, revizionista néze­teket képviselve, ilyen szemléletnek engednek teret, s a szocialista demokrácia jegjréjaea a proletár dikta túra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldali nézetek is, amelyek a prole­tárdiktatúra védelme jegyé­ben aggályoskodva tekinte­nek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocia­lista demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a prole­tárállam és az osztálypoliti­ka védelmére hivatkozva, el­lenzik a szocialista demok­rácia kibontakozását. De a kérdés olyan felveté­se, hogy „vagy proletárdikta­túra, vagy szocialista de­mokrácia”, akár jobboldali, akár „baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a proletár­diktatúra erősítését, to­vábhfcjlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az öt­venes évek elején csorbát szenvedett a szocialista de­mokrácia, legyengült, ve­szélybe került rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezután az állami munkával Összefüg­gésben a következőket mon­dotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek, a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és megfelelő kö­rültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azo­kat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dol­gozó embert- bevonni az ál­lam ügyeinek intézésébe, el­lenőrzésébe. Kutatjuk azt is, hogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményeseb­ben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gát­ló bürokrácia ellen. A bü­rokrácia elleni harcot itt szé­lesebb értelemben kell fel­fognunk, mert a bürokrácia, sajnos, nemcsak állami, ha­nem társadalmi szerveknél is létezik, sőt, újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelentések nem bizonyultak és sohasem bizonyulnak ele­gendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csökkentésének, az államap­parátus radikális csökkenté­se lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az ál­lamapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanak­kor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlat­ban azonban jelentősebb lét­számcsökkentés keresztülvi­tele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem ja­vítaná, hanem rontaná álla­mi szerveink munkáját. Kidolgozás alatt áll az ál­lamigazgatási munka fej­lesztése, a párt és az állam viszonyának további rende­zése, valamint a pártellenős- zés megjavítása az állami munkában. 1 Mindezekkel a feladatokkal - körültekintés­sel és gondossággal szüksé­ges foglalkoznunk, mert fon­tos összetevői ezek a mun­kásosztály, a dolgozó nép ügyének. Tisztelt kongresszus! Ügy gondolom, az elmon­dottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gya­korlatban egyaránt nagy fi­gyelműiéi foglalkozik a párt- demokrácia, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése - nek problémáival. . Pártunk a X. kongresszu­son meghozandó döntések'? ! újabb, nagy feladatokra kö­telezi el magát. Azt .is,;bizo­nyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy­többsége a párttal együü *» vállalja ezeket a felad a tokai, amelyeket úgy jellemzőnk, hogy a szocialista társadalom, teljes felépítését szolgál­ni unka magasabb szinten va­ló folytatása, Pártunk mun­káját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazí­tanunk. Pártszervezeteink­ben, társadalmunkban ú I energiákat kell feltárnunk. amelyek elősegítik, <• ho-* ezeknek az igényes és ös; szetett feladatoknak is j< megfeleljünk. Ennek az energiának bő­séges forrása a Szociálist i demokrácia, amely a társa dalom friss erőit segíti be­vonni harcunkba. Javaslom, hogy a Köz­ponti Bizottság és a KEB be­számolóját a Szervezeti Sza­bályzat tervezett módosítá­sát a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politi­kai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósSani,--------------------«**.-----------­K ülföldi lapok a X. kongresszusról MOSZKVA: „Egység és összeforrott- ság” — „A marxizmus—le- ■ninizmus zászlaja alatt” —r ezekkel a címekkel számol­nak be a szerda reggel meg­jelent moszkvai lapok az MSZMP X. kongresszusáról. Behatóan ismertetik a szov­jet lapok a beszámoló fölött megkezdődött vitát. Ennek kapcsán két fontos körül­ményre hívják fel a figyel­met: 1. A küldöttek nagyio­kú felelősségérzetről tesznek tanúbizonyságot, amikor el­mondják gondolataikat, meg­teszik javaslataikat arra vo­natkozóan, miképpen lehet­ne gyorsabban és jobban megoldani a szocialista épí- tőmunka feladatait, 2. Vala­mennyi felszólaláson vörös fonalként húzódik végig a párt politikájának helyeslé­se, a készség e politika gya­korlati megvalósítására. PRAGA: , Az MSZMP kongresszusá­nak második napjáról szóló jelentésükben a Rudé Právo tudósítói megállapítják, hogy Gustáv Húsúknak, a CSKP KB első titkárának felszóla­lása nagy visszhangot keltett a kükjöttek körében. Ez a visszhang — írják — ismét bizonyítja, hogy a magyar kommunistáit milyen nagy fi­gyelemmel kísérik a cseh­szlovákiai politikai helyzet alakulását. A tudósítók ismertetik a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését, s igen fontos­nak tartják, hógy — mint rámutatnák — az MSZMP fellép a párt eszmei, politi­kai és akcióegységét gyengí­tő frakciós tevékenység el­lem. VARSÓ: Szerdán harmadik napja- szerepéit a lengyel sajtóban vezető helyen az MSZMP X. kongresszusa. Ai összes var­sói lap első oldalán 3 és 4 hasábos szalagcímekkel je­lentette, hogy a tanácskozás folytatja munkáját, s kedden, többek között Leonyid Brezsnvev és Wladyslaw Gomulka üdvözölte a küldöt­teket. A Trybuna Ludu egész harmadik oldalát a kong­resszus anyagai foglalták el. . — A keddi vita —, írja a LEMP KB napilapja — a pártéletben, az állami és gazdasági szervek tevékeny­ségében meglevő hibák, és hiányosságok építő jellegű, alkotó szellemű bírálata jel­lemezte. GONDON: A Financial Times kelet­európai ügyekkel foglalkozó munkatársa „Brezsnyev di­cséri a magyar reformokat” című 50 soros cikkében idé­zi az SZKP KB főtitkárának megállapítását, hogy a ma­gyarok „elvhű szemlélete a szovjet kommunisták teljes megértésével és értékelésé­vel találkozik”. 1 A Times i úromlvsih - tudósítása elsősorban az NSZK-val kötött szerződések­kel «£ a szocialista oresagok ezzel. kapcsolatos politikai vonalával foglalkozik. NYUGAT-BERLIN: A szociáldemokrata párt­hoz közel álló nyugat-berlini Telegraf „Brandt keleti po­litikáját pozitívan értékelik” cim alatt a DPA budapesti különtudósítójának, Kurt Ga- bauemak az írását ismerte­ti, amely mellett a lap Ká­dár János fényképét közli. KAIRÓ: A szerdai kairói lapok az MSZMP X. kongresszusáról beszámolva ismertetik Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának keddi fel­szólalását. Áz A1 Ahram idézi azt a megállapítást, hogy a Közel- Kelet fontos szerepet tölt be a nemzetközi felszabadító harcban. A Journal d’Egypte Brezs­nyev beszédét ismertetve ki­emeli, hogy az SZKP főtit­kára elismeréssel szelt a ma­gyar gazdasági reform sike­reiről. PÁRIZS: A Le Monde kedd esti szá­mában részletes tudósítást közöl budapesti különtudósi- tójától Kádár János kong­resszusi beszámolójáról. A tudósító szerint á beszá­moló külpolitikai részében jelentős helyet foglaltak el 37. eu»-'ír'-" '-TiqV s Ká­éi ú- Ji>" - ’-úlycz' ' ogy az európai biztonsági érte­kezletre már a közeljövőbe«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom