Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-06 / 234. szám
\ * t Terv az emberért OMÉK '70 I Heves megyei díjasok nyomában Aranyéremmel díjazik dr. Szalai György és dr. Már aZ első nap 56 képviselő jelentkezett hozzászólásra! Feltétlenül figyelmet érdemel az a nagy érdeklődés, melyet a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaálat váltott ki, de még jobban megragadott az a biztonság, amelyről az előterjesztés és a felszólalások adtak tanúságot. Mi történt a hozzászólások és a vita során? Csongrád, bomogy, Budapest vagy éppen Heves megye helyzete, öröme és gondja más. Nyilvánvalóan más nézőpontból közelítette meg a kérdést, a tsz-elnök, az egyetemi tanár, vagy az ipari üzem munkása és a miniszter'. Mégis, az árnyalati különbségek ellenére, a felszólalásokat bizakodás, biztonság és az emberekről való gondoskodás jellemezte. Vajon mi adott biztonságot, hogy a felszólalók határozott észrevételeket és javaslatokat tegyenek a törvényjavaslatba foglalt célokkal, a gazdasági ágazatok fejlesztésével, a rendelkezésre álló eszközök 'fő elosztási arányaival kapcsolatosan? Minden bizonynyal képviselőinket ösztönözte és bátorította az a körülmény, hogy pártunk X. kongresszusára készülünk és az utóbbi hetekben országszerte élénkült a politikai élet. Falun és városon erősödött a tudat, hogy új ötéves tervünk eddigi eredményeinkre épít és tárgyilagosan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ügy vélem, az országgyűlés őszi időszakán kifejezésre jutott népünk minden rétegének véleménye. Biztosabban tervezhetünk, mert ma már tudjuk, hogy az idén záruló harmadik ötéves tervidőszakban mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem és 31: százalékkal a fogyasztási alap. Az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság több éves átlagtermésének kedvező alakulása, a külkereskedelem sikere, valamint a szilárd belső és nemzetközi 'egyensúly lehetővé tette, hogy a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—IS százalékkal magasabbak az idén, mint öt évvel korábban. Nemcsak az eredményekkel, hanem a hiányosságokkal is számoltak az új ötéves terv készítésekor. A ga^la- ságirányítási reform hatására a legtöbb vállalatnál már érvényesül a verseny, bizonyára nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a vállalatok többsége fejlesztést tervez, méghozzá lehetőleg az Ötéves terv első éveiben. De a beruházások számláját miért akarják szinte minden esetben az államnak benyújtani? Hiszen as «Jlam is csak azt tudja elosztani, amit már megtermeltünk. Több és korszerűbb beruházást akarunk? Akkor idejében bekell fejezni a korábban elkezdett beruházásokat. Kevés a fejlesztésre, kevés a beruházásokra rendelkezésre álló pénz ? De a lakosság érdeke azt diktálja, hogy a 400 ezer lakás tető alá kerüljön és ha ezen felül a nemzeti jövedelemből a tervezettnél is többet fordítanánk beruházásokra, akkor nem jut elegendő fogyasztás4 ra. Pedig a tervjavaslat úgy szól, hogy 1975-ben 40 százalékkal többet vásárol a lakosság. Ez kereken 50 milliárd forinttal több az idei forgalomnál. Nemcsak a 400 ezer új lakásba kell új bútor, hanem ezen felül is .sokan akarják korszerűsíteni otthonukat. Hárommillió munkaképes korú nő 70 százaléka és a ma még iskolába járó fiatalok közül sokan keresőkés egyben vásárlók lesznek. Az idei nyugdíjrendezés1 sok idős ember gondján igyekezett enyhíteni. De sem a nyugdíjasok, sem a nagy- családosok problémáját nem sikerült még megoldani, mert nincs rá elegendő pénz. Az idei nyugdíjrendezés 900 rriil- Há forinttal terhelte az államháztartást, és kormányunk elnöke bejelentette, hogy a következő években fokozatosan javítják a bérarányokat, egyes kategóriák bérét emelik, központi intézkedésekkel javítják a nyugdíjasok, a nagycsaládosok helyzetét. Az országos nagy feladatok és célok mellett új ötéves tervünk magában foglalja a lakosság minden rétegének törekvését, igényét és céljait. -Ma már tudjuk, hogy egyéni boldogulásunk egyre inkább a munkától, az üzem, a népgazdaság erősödésétől függ. Ezért negyedik ötéves tervünk a dolgozók, a nyugdíjasok és a fiatalok terve is. Megnyugtató, jóleső érzés, hogy negyedik ötéves tervünk központi gondolata az ember és új tervünk jól tükrözi a cél és az-eszköz helyes felfogását. A gazdaságirányítási reform és a terv eszköz arra, hogy gyorsabban, biztonságosabban fejlődjünk, jobban éljünk, mint eddig. Üj tervünk a lakosságot szolgálja, ezért jó a terv. Terveink megvalósításáért érdemes összefogni, érdemes dolgozni. Ap idei, 67. Országos Mezőgazdasági és filelmiszer- piari Kiállításon és Vásáron megyénk köacs gazdaságai is szép sikerrel szerepeltek kiállított termékeikkel, a korszerű, gazdaságos termelést szemléltető eredményekkel és újabb kutatási módszerekkel. A sikert fényesen bizonyítják a dijak — a két naeydíj, több arany, ezüst és bronzérem. — A díjazott közös gazdaságok közül ezúttal hármat. látogattunk meg és arról érdeklődtünk, hogy mi a „titka” az elért sikereknek, eredményeknek. — Meglepetés volt számunkra a csemegeszőlő termesztési nagyűíj elnyerése — mondja Németh András, a gyöngyöstar jani Győzelem Tsz elnöke, — közben lebontja a vitrin tetején elhelyezett bordó színű dobozt s élénk tárul a díszes ezüstserleg. A sikerhez feltétlen hozzájárult a múlt évi 54,2 mázsás termésátlag. Ezt az eredményt azonban fokozatosan értük él. Természetesen a Iwrszerü nagyüzemi telepítések, a jó cog- rotechiúlcai, a művelési módszerek, s nem utolsósorban a tagság szalcértelme, MM szorgalmas, áldozatkész munkája, viind-mmi része ennek. A csemegeszől ő tor mesztósnek. egyébként is nagy hagyományai vannak itt a Mátra-alján. A termés zömét exportáljuk. — A .szövetkezet megalakulása után rögtön a minőségi fajták telepítésére törekedtünk, és felhasználtuk a más szőlőtermelő szövetkezetben szerzett tapasztalatokat is. Vannak szakembereink is, akik bátran kísérleteznek. Például a különböző metszési mőck>k közül vizsgálják, melyek a legjobbak a mi körülményeink között. — A továbbiakban milyen terveik vannak? — Szeretnénk .tökéletesíteni a esemegészűlőter- mesztés agrotechnikáját, nagyadagú műtrágyák alkal- mazásával és foltozott gépesítéssel elsősorban a nehéz kézi munkák: a metszés, a kapálás gépesítésével. A minőségi borszuioter- mesztes nagydíját az egri Dobó István Termelőszövetkezetnek ítélte oda a táráid bizottság. — Céltudatos, tervszerű munka eredménye ez a szép siker — meséli Cseh István, a közös gazdaság elnöke. — Szövetkezetünk az idén ünnepli íémiállásánnk tizedik évfordulóját, s ez a díj is bizonyítja, hogy érdemes volt kezdettől fogva minőségi borszőlő ültetvényeket telepíteni. Annál is . inkább, mert az egri dombokon kiváló természeti feltételei vannak a termesztésnek. A tagság nagy része korábban is szőlősgazda vdt, így a szakértelem, megfelelő gépesítéssel és technológiával párosulva, alapvetően hozzájárult az eléri sikerhez. Te* valy példázd 55,1 mázsa termésátlagot értünk el, ami kiemelkedő eredmény, lm az elmúlt évele átlagát ösz- szehasonlítjuk. Ma már háromszáz holdon, vegyesen termesztünk fehér és vörösborszőlő fajtákat, s a jövőben a teljes gépesítésre és az agrotechnika tökéletesítésére törekszünk. Cseh István egyébként aat is hozzátette, hogy a szövetkezet a nagydij mellett elnyerte az Állami Pincegazdaság ajándékát is, egy hatvan, hetctós óoroshordót. Nagy sákert aratott a kiállításon újabb eredményeivel az Észak-magyarországi Mezőgazdasági Kísérteti Intézőt, Vinceffy Imre kutatócsoportját, az őszi búza és kukorica áj termésbecslési .módszerének kidolgozásáért. — 1966 óta folytatunk kísérleteket — mondotta dr. ' Szalai György —, . mivel a/, eddigi termésbeCSlési riióJo'. nem minden esetben adnak megbízható eredményt. A nagyüzemi és kisparcellás kísérletek során egy biológiai törvényszerűséget felhasználva, sikerült egy ■olt-an ’ módszert kidolgoznunk, ,amely valószínűség- számítással tájékoztató adatokat szolgáltat a várható kalászos és kukorica termés átlagokról. Az új módszernek nagy a népgazdasági jelentősége, mert alkalmazásával a mezőgazdasági üzelmek jóval ‘ff betakarítás előtt értesülnek a várható termés eredményeiről, s ezek alapján időben tudnak gmi- dosloodni szállítóeszlcözökröl és az új termény fogadásához szükséges tárolótérről. Dr. Bocsa Iván, kandidé* tus, az intézet igazgatóké- lyetése tíz évi nemesítő munka után úgynevezett sárgaszárú kendert állított elő. Az új fajta ezüstérmet nyert a nagy seregszemlén. — A sárgaszárú kender élettani tulajdonságai alapján valósággal forradalmasítja a kendertermesztés technológiáját — tájékoztatott a kutató. — A hagyományos fajtákat a betakarítás után a 'talajra ‘fektetik száradni. Így a termés ki van téve az időjárás viszontagságainak, eső hatására megfeketedik, s így veszít a minőségéből is. Ezzel szemben as új fajta jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak. A betakarítás alkalmával egy menetben levágják « növényeket, majd kévébe kötik és így szárítják. A kévékbe nem hatol be az eső, s így a kórók színe megőrzi e, viaszos súga színét, jó minőségét. Az új fajta lehetővé teszi a kender betakarítás jövőbeni komplex gépesítését, új betakarító gépek tervezését és a kendertermcsztési technológia korszerűsítését. A kutató arról is beszámolt, hogy az új fajtával végzett hazai kísérletek eddig világviszonylatban is egyedülállóak. Víeniusz Károly Dr. Fazekas Lűszlö » Épülő tartályok a szegedi olajmezőn más után épülnek a gázüzem tartályai, A Győri Magyar Vagon- 'és Gépgyár dolgozói és jugoszláv szakmunkások szerelik, az egyenként négyszáz köbméteres tartályokat, illetve . *. csővezetékeket. ®m foto — Tóth Béta. fblv.) A jelölő bizottság ellenére érik a személyi változások a vezetőségben. A hangulat sen» valami kitűnő. Ennek gazdasági okai is vannak. A tagság inár szinte türelmetlen. Változást akar, nyugodt, légkört, amelyben lehet jól dolgozni, ne kelljen mindig a személyi torzsalkodásra figyelniük. Nagy Tibor tehát azt érzi, hogy az emberek többsége mindenképpen mellette van. Bízik abban, bogy a taggyű- léseken sem hagyják cserben, ha valami hasznos javaslattal áll elő. Elve a törekvő többségre akar építeni a tevékenységében, ezért is optimista a jövő megítélésében. Csodákat nem vár, ajtóstól sem akar a házba rohanni, de mindenképpen használni akar a közösségnek. És azt is tudja, a hogy ktsz dolgozói a kommunistákat figyelik elsősorban. Ezért nem könnyű a feladatuk, ezért nem lehetnek elnézőek akkor, ha egy párttag nem mutat • mindenben példát, ha ő szegi meg a fegyelmet. A megalkuvás tehát a közérdeket sérti. amit a jelölő bizottság javaslata alapján várni lehetett. Tehát a szavazás titkossága a választás lehetőségét is adja. Ez az egyik tanulság. A másik; a párttagság lanyhuló érdeklődéséről bokszolni felületes megállapítás. Az emberek ráfigyelnek u közügyekre ús részt kémek azokból. A harmadik: a közösség mindig bölcsebb, mint az egyes ember, és a legmegfelelőbb megoldást tudja megtalálni. Azokat a személyeket, akik a legtöbbet képesek tenni ezért a közösségért. Végül: a kollektíváktól nem kell félni, mert a közösségek felnőttek a helyzethez, éles megítélőképességgel rendelkeznek és akaratuk ellenére nem lehet tenni semmik Ha jelszónak is tűnik valamelyik következtetés, akkor rs meg kellett fogalmazni, mert — igaz. Különben is a jó jelszótól fölösleges idegen- kedni. Sokszor tettek már nagyon jó szolgálatot a Jü jelszavak. G. Molnár Fereae Nem szenzációt keresek, írem is valamiféle pletykálkodás vézet, amikor fel akat rom eleveníteni az egyik pártalapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlés eseményét. Ezért hallgatok el néhány nevet.. A tanulság a fontos most is. A gyöngyösi Kékes Általános Ruházati Ktsz a helyszín. Már a közvélemény is A jelölő bizottságnak az a kötelessége többek között a vezetőségválasztás előkészítésekor, hogy megkérdezzen minden párttagot: szerinte ki alkalmas a párttitkári teendők ellátására és kik érdemesek a vezetőség sorába? Amikor a bizottság elnöke, Horváth József két társával végigjárta a ktsz kommunistáinak munkahelyét és feljegyezte a javaslatokat, kiderült, hogy a közvélemény nem ragaszkodott a régi párttitkárhoz Mást akartak ebbe a funkcióba. A többség akarata érvényesült tehát akkor, amikor a jelölő bizottság elnöke a taggyűlésen« elmondta a javaslatát. A többségé, mivel ,a bárttagok három nevet is emlegettek. Ott a laggyü’ sen azonnal „vihar” keletkezett, mert a javasolt, személy mellé még másokat is felvetettek a szavazólapra. Ebből tehát az következik, hogy a jelölő bizottság nem gondolta át jól a javaslatát? Korántsem, hiszen a vélemények az előzetes beszélgetéskor is megoszlottak már. A többségi elv érvényesülhetett csupán. Tehát sérelem nem érte a választás előírásait. Kétfordulós szavazás A szavazólapra több név is felkerült párttitkár-jelölt- ként. Ahogy a tagság kívánta. Közülük kellett titkos szavazással eldönteni, ki legyen az alapszervezet párttitkára. ■ Amikor a szavazatszedö bizottság elnöke, Benei László ismertette az .eredményt, nem sokan lepődtek meg. Kiderült, hogy a három jelölt közül egy a szavazatok felét mondhatta a magáénak, a másik kettő pedig, megosztozott a fennmaradó ötven százalékon. Még nem dőlt el semmi. A szavazást meg kellett ismételni. A második forduló Nagy Tibwndk adta a többséget. Az események ismére.; '' két kérdést is fel lehet tenni. Az egyik úgy hangzana, hogy micsoda pártfegyelem az, amely a jelölő bizottság javaslatát nem tartja kötelező érvényűnek? Erre a válasz: a titkos szavazás éppen azért van, hogy a párttagság élhessen a választás jogával. A másik kérdés: miéit nem végzett alaposabb munkát a jelölő bizottság, miért állt elő olyan javaslattal, aminek helyességét a titkos szavazás nem bizonyította? Erre a felelete* Q bizottság semmiféle „instrukciót” nem kapott a városi pártszervtől, amely eleve kijelölte volna a párttitkárt, függetlenül a tagság állásfoglalásától. A pártdemoforáciának elve nem csorbult meg. De a pártfegyelmet sem sértette meg senki, hiszen a felsőbb párt- szerv egyetértett a többség véleményével. Az történt, hogy a kollektiv bölcsesség most is átfo- góbbnak, alaposabbnak bizonyult, mint az egyenkénti véleményezés. Ez pedig mindenképpen jé dolog. Nem lesz könnyű Az új párttitliar jól látbogy mit ‘vár tőle a •tagság, EckBg a kisE-bem megoszlott a közvélemény. Abban azonban megegyezett mindenki, hegy a pártélet nagyon alacsony szinten mozgott. A volt párttitikár annyi mindenféle megbízatást kapott, hogy szinte egyikre sem jutott ideje. Még a párton kívüliek sem voltak elégedettek véle, mart azt várták tőle. hogy jobban bekapcsolódik a közügyek intézésébe. Nagy Tibor tevékenysége élé tehát mindenki nagy várakozással tekint. Ö azt mondja, tudja, mi elé néz. Azt is. hogy néhány álmatlan éjszaka vár rá. De egyelőre van ereje állni a sarat. Nem aláír megalkudni, mint ahogy eddig sem tette. Szókimondásáról ismerték a ktsz-ben, és elképzelése szerint éppen a szókimondása döntött abban is, hogy őt választották meg. Figyelmeztették már többen is, hogy legyen óvatos, mert különben beletelik a bicskája. Akadtak olyanok is, aikik igyekeztek behízelegni magukat nála, felhívni a figyelmét személyükre, hátha ebből előnyük származik. Átlát a szándékukon, nem dől be a' mézes-máaos szavaknak: mondta. Á tagsággal együtt Tennivaló van bőven. A z-nél évek óta egymást Á tanulság Nem az egyetlen eset h mostani, Gyöngyösön több alapszervezetnél is más lett a szavazás eredménye, mint W7W, oktSfe'ir: kei(9
