Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

lefejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) lönben nem szűnik meg a feszültség. Válaszának befe­jező részében a mezőgazda­sággal kapcsolatban elhang­zottakra reagált Párdi Imre, s hangsúlyozta, hogy a kárt szenvedett üzemek, a bizto­sítás. 82 állami támogatás, illetőleg a hitellehetőségek révén enyhíthetnek majd gondjaikon, arra azonban nincs lehetőség, hogy min­den nehézséget csupán hite­lek segítségével megszüntes­sünk. Intézkedések történnek a mezőgazdasági gépalkat­részek ésszerű forgalmazása érdekében is. A búzaadó­kedvezmény fenntartására irányuló javaslattal azonban nem ért egyet, jelenleg az állattenyésztés és a húster­melés különös elősegítése van napirenden, s ennek ér­dekében meg kell változtat­ni a jövedelmezőségi, az ér­dekeltségi viszonyokat. Ezért szüntették meg az adóked­vezményt, ami, ha a gabo­natermelés helyzetét nem ki­zárólag az idei átmeneti ne­hézségek szemszögéből vizs­gáljuk, mindenképpen indo­kolt volt. Párdi Imre válaszbeszédét nagy figyelemmel hallgatta az országyűlés, majd Bognár József, a terv- és költségve­tési bizottság nevében is­mertette a módosító javas­latokat. Ezután az 1971—75. évre szóló ötéves népgazda- dasági tervet az országgyű­lés egyhangúlag elfogadta. , Szünet után dir. Korom Mihály, igazságügy-minisz­ter beterjesztette az ország­gyűlési képviselőik és a ta­nácstagok választásáról szóló 1966. évi törvény módosítá­sát. tartalmazó törvényja­vaslatot. Az államélet és a szocialista demolkratizmus szempontjából vizsgálva vá­lasztási rendszerünket — mondotta az igazságügy-mi­niszter —, azt tapasztaljuk, hogy az jól szolgálja társa­dalmi céljainkat. Néhány vonatkozásban azonban le­hetőségünk van e rendszer megjavítására, anélkül, hogy a bevált alapelveken változ­tatnánk. Ami a változáso­két illeti, a fővárosi tanácsi és a megyei tanácsi választá­soknál bevezetik a közve­tett választások rendszerét, a képviselőjelöltek és a ta­nácstagok kiválasztásában fontos szerephez jutnak a választópolgárok jelölőgyű- léseá; a választásokon két, vagy több jelölt is egyenlő esélyekkel indulhat. Az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok természetesen továbbra is a Hazafias' Nép­front programját képviselik, jelölésük feltétele tehát, hogy ezt a. programot elfo­gadják. Elmondotta még a miniszter, hogy több jelölt esetén a választás alkalmá­val személy szerint meg kell majd jelölni, hogy a válasz­tó kire adja szavazatát, Dr. Korom Mihály egyébként a szavazat ér­vénytelen. A megválasztás­hoz, a szavazatok több mint 50 százalékára van szükség, s ha ezt egyik jelölt sem nyeri el, pótválasztást ír­nak ki, amelyen új jelölte­ket is lehet állítani. A választások módosított rendszerével összefüggésben a járási tanácsok választott képviseleti funkciója meg­szűnik, közigazgatási egy­ségként azonban továbbra is szükség van a járásokra. Az említett változtatásokkal párhuzamosan lényegesen növekszik a helyi tanácsok jelentősége. A működési és hatásköri módosításokat a készülő, új tanácstörvény tartalmazza majd, a jelen­legi módosítás értelmében az a lényeges, hogy a fővá­rosi és a megyei tanács tag­jait a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsok tagjai titkosan választják, túlnyomórészt saját tagjaik közül. Az általános válasz­tások ezután is négyéven­ként lesznek, az országgyű­lési és a helyi tanácsi választásokat azonban cél­szerű lenne időben egymás­tól elkülöníteni. A módosí­tásokat taglalva a miniszter annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezek tovább erősítik majd ha­zánkban a szocialista de­mokráciát, mint fontos fel­tételét a szocializmus teljes felépítésének. Az igazságügyminiszler szavai után dr. Varga Péter, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében szóit hozzá a javaslathoz, is­mertetett néhány, a bizottság által elfogadott módosítást, s hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat elfogadása ese­tén még tovább fogja erősí­teni a választások népfront- jellegét. A hozzászóló Sarlós István, a fővárosi tanácsel­nök és Csapó Ernő, a buda­pesti képviselők ugyancsak a javaslat demokratikus voná­sait hangsúlyozták. Az igaz­ságügyminiszter válasza után az országgyűlés a választó- jogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egyr- hangúlag elfogadta. Befejezésül Geiszbühl Mi­hály interpellált az építés­ügyi miniszterhez, a nagy- panelés épületek konyháinak energiaellátási problémáiról. A képviselő előadta, hogy bizonyos fajta házgyári laká­sokban lévő, úgynevezett bel­ső-konyhákban, a műszaki előírások szerint, nem lehet gáztűzhelyet állítani, csak villanytűzhelyet, ami a la­kóknak is, a népgazdaságnak is anyagi szempontból előny­telen. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elismerte, hogy a házgyári technológiák beve­zetésekor még nem számol­hatta!!: teljes mértékben a gáz ilyen nagymértékű hazai -elterjedésével. Jelenleg azon­ban már előkészületben van a megfelelő égésbiztosító­berendezéssel ellátott gáz­tűzhelyek gyártása^ egyszers­mind intézkedés történt a házgyári tervek átdolgozásá­ra, minek folytán 1972 után már nem épülnek belsőkony- hás házgyári lakások. Az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés a választ tudo­másul vette. Az országgyű­lés ülésszaka ezzel véget ért. (KS) Hadgyakorlat a Földközi-tengeren Anglia a ,katonai jelen­lét” politikájának aktivizá­lása jegyében nagyszabású hadgyakorlatokat kezd a Földközi-tenger keleti térsé­gében. A hadgyakorlatok no­vember 17-ig tartanak. Az Angol Hadügyminiszté­rium közlése szerint a „Lime Jug 70” fedőnevű manőverek célja a haditen­gerészeti, valamint a Máltán és Cipruson állomásozó légi- egységek együttműködésének kidolgozása. A közel-keleti térség köz­vetlen közelében lezajló had­gyakorlatokon tizenkettőnél több hadihajó, továbbá ten­geralattjáró vesz részt. dl ^parlament iolíjmóiáti A képviselők elégedettek: két olyan nagy jelentőségű törvényt szavaztak meg. melyek társadalmunk, nép­gazdaságunk nagyarányú fej­lődését célozzák. A folyosó egyik kényel­mes, vöröskárpitozású kana­péján ülünk Oláh György- gycl. Arra kértem, hogy fog­lalja össze néhány szóban az országgyűlés őszi ülésszaká­nak jelentőségét. — Már az igen fontos tény, hogy fél évtizedre meg­határozza a gazdálkodás irá­nyát, méretét; az életszínvo­nal emelését szolgálja ez a tervezés. Az országgyűlés törvényalkotó munkájában sajátos helyük van az ötéves tervekre vonatkozó törvé­nyeknek, hiszen egy öt év alatt megtett utat összegez, * újabb öt évre határozza meg a fejlődés ütemét és irányát. A most lezajlott ülésszaknak több sajátossá­ga is van, A legfontosabb, hogy az első olyan ötéves tervet tárgyalta meg, amely már a gazdasági reform so­rán került kidolgozásra. Ez az új ötéves tervről szóló törvény mintegy bizonyítéka a reform eredményeinek, az elmúlt három esztendő si­kereinek. Jelentős az is, hogy az új törvények egy felfokozott, élénk politikai légkörben születtek: a párt X. kongresszusa előtt nem i Részen két hónappal. Nem súlyt kap a törvényekben a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése: az új vá­lasztójogi törvény ennek hangot is ad. A jelentősé­gekhez sorolnám még azt is, hogy ez az ülésszak a vá­lasztási ciklus vége felé ült össze; már érződik a készü­lődés az új ciklusra, ezt tükrözi a választójogi tör­vény módosítása. E mögött a tanácsi munka húsz esz­tendejének, a felszabadulást követő huszonöt évnek ed­digi tapasztalata és gyakor­lata húzódik meg. Megítélé­sem szerint megyénk kép­viselői is jó érzéssel szavaz­ták meg a törvényeket, hi­szen a megye fejlődése szempontjából számára is biztosítékul szolgálnak. ★ Fodor Istvánná képviselő­nőnk a tervtörvénnyel kap­csolatban ezt mondta: — A javaslat és a három­napos, lelkes vita jól jelez­te, hogy népünk számára rendkívül fontos tennivalók meghatározásáról volt szó. Az egészben, szerves rész­ként benne vannak Heves megye ötéves tervének mu­tatói, az elkövetkező öt esz­tendő hétköznapjainak ten­nivalói is. A termelés fej­lesztését célozza például a hazai nyersanyagok kutatá­sának és hasznosításának magasabb foka. Nos, amát- wm érckutatás •»*<** me­gyénk is bizonyára hozzájá­rul — a várható eredmé­nyekre tekintettel — ehhez az irányelvhez. A tervidő­szak alatt befejeződik a Ti­sza II. vízlépcső építése is, amely nemcsak megyénk, hanem az egész népgazda­ság számára igen sokat je­lent. Jut megoldandó fel­adat másra is, mint például a közművesítés, a vízellátás és a csatornázás nagyobb arányú kiépítésére. Bízom abban, hogy a negyedik öt­éves tervben megyénk mint­egy 30 feljavításra, korsze­rűsítésre váró útjaiból a. közeljövőben sikerül valóban jól járható utat „varázsol­ni”. A 16—17 milliárd fo­rintból, amelyet a kulturális ágazatra ^biztosít kormány­zatunk, bizonyára jut ele­gendő összeg a megyében az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának növelésére, a kö­zépiskolák és szakmunkás- tanuló intézetek, a kollégiu­mi hálózat fejlesztésére is. Abban is bízom — a kultu­rális bizottság nemrégiben lezajlott ülése után —, hogy a tervidőszak első felében sikerül rendezni a pedagógu­sok élet- és munkakörülmé­nyeit. Mindezek megvalósí­tásához legalább olyan helytállásra, felelősségvál­lalásra, fegyelmezettségre van szükség, mint ahogy a huszonöt esztendő alatt már tanúsítottuk u&iJ&sSf Ä hüldottértehexletehrffl jelsntfttk Sok értékes javaslat, bírálat, hasznos terv a jövőre a Máfravidékl Fémművek kommunistáinak tanácskozásán — Fontos határkő ez a pártértekezlet a vállalat kommunistáinak életében, mert számot kell adnunk az elmúlt négy évben végzett munkánkról, s az előttünk ál­ló feladatok mind teljesebb elvégzése érdekében meg kell határozni tennivalóin­kat. — Ezzel kezdte beszá­molóját Gotyár Lajos, a Mátravidéki Fémművek pártbizottságának titkára, amikor tegnap reggel meg­kezdődött hét pártszerve­zet küldötteinek tanácskozá­sa. A vállalat kommunistái és a meghívott vendégek előtt a beszámoló felvázol­ta a fejlődés útját, hangsú­lyozva, hogy az utóbbi négy évben , a feladatok a koráb­bihoz képest megnöveked­tek. A vállalat termékei iránt bel- és külföldön oly­annyira nőttek az igényeik, hogy Füzesabonyban gyár­egységet kellett létesíteni. A termelés duplájára növeke­dett, s míg tubusból 1966- ban 143 milliót, 1969-ben már 214 millió darabot gyár­tottak. Ezenkívül féimilli- Arddal több koronadugót és 35 millió dobozt képesek ma már gyártani a modern gé­pekkel dolgozó műszakiak és munkások. Az új gazdaság- irányítási rendszer biztosí­totta lehetőségekkel is mind­inkább éltek a Fémművek­ben — erre ösztönözte a gyár gazdasági vezetőit a pártbizottság is. A gazdasági sikerek mel­lett kritikusan szólt a párt- bizottság beszámolója arról, hogy nem fejlődött megfe­lelően a termelékenység, bár a munkások ez év első fe­lében negyedével többet ter­meltek, mint négy évvel eze­lőtt. Bírálat érte — és jogos bírálat — a selejtgyártókat, akik ez év első felében mintegy tízmillió forint ér­tékű kárt okoztak. Részlete­sen beszélt Gotyár Lajos azokról a nagy beruházá­sokról, amelyek segítségével mind több terméket sikerül világszínvonalon gyártani, s amelyek jól szolgálják a dol­gozók jobb szociális, kultu­rális ellátását, A feladatokról szólva el­mondotta Gotyár Lajos, hogy az egyik fontos tenni­valónak tartják. hogy a kommunisták terjesszék a közgazdasági szemléletet, hatékonyabb legyen az együttműködés a gazdasági vezetőkkel, megalapozot­tabb szerződésekkel, beru­házásokkal, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításával biztosítsák a ne­gyedik ötéves terv teljesíté­sét. Az eszmei, politikai mun­ka helyzetét és feladatait vázolva megállapította a beszámoló, hogy a vállalat­nál jó a politikai légkör, s a pártpolitikai munka egyik legfontosabb területe a párt szavának, véleményének el­juttatása volt a vállalat dolgozóihoz. Példamutatóan dolgoztak a kommunisták, s munkájuk mellett kéthar­mad részük rendszeresen ta­nult is. Az érdeklődés mind nagyobb a bel- és külpoli­tikai kérdések iránt. Ennek egyik bizonyítóka, hogy nincs egyetlen olyan párttag sem, akinek családjához ne járna napilap. A pártszervezetek életét, munkáját is alapos vizsgá­lat alá vette a beszámoló, felsorolva a pár térítésben elért sikereket, de őszintén szólva a gondokról, a jobb- és baloldali helytelen néze­tekről. A feladatokat sorol­va hangsúlyozta, hogy as eddiginél is nagyobb figyel­met kell fordítani a fiatalok és a nők nevelésére, hogy közülük minél többen vegye­nek részt a társadalmi élet­ben, a vezetésben, s legjobb­jai a párt soraiba kerül­hessenek. Végezetül a beszámoló a tömeg- és társadalmi szer­vek munkáját értékelte, kü­lönösen elismerően szólva a munkásőrök tevékenységé­ről. A pártértekezlet elnöke, Sulyok Zoltán a beszámoló és a határozati javaslat felett megnyitotta a vitát, amely több órán át tartott. Délután került sor az üzemi pártbizottság 39 tag­jának, valamint a fegyelmi bizottság tagjainak és a já­rási pártértekedet küldöt­teinek megválasztására. A javaslatot Hajas János, a jelölőbizottság elnöke ter­jesztette be, majd a titkos szavazás után Varga Lajos, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a válasz­tás eredményét. Az új üze­mi pártbizottság megtartot­ta első ülését, s megválasz­totta a végrehajtó bizottsá­got, amelynek tagjai: Go­tyár Lajos, Gyóni József, Czank Péter, Fónad Sándor, Kucsera Sándomé, Rózsa László, Osztafin Béla, Cseh Gyula és Miczki György let­tek. Az üzemi pártbizottság titkárául ismét Gotyár La­jost választották meg. Kovács Endre Egy országos jelentőségű kísérlet sikere Csányban Lapunk ez évi, március 6-i száméban már beszá­moltunk arról olvasóinknak, hogy a Csányi Állami Gaz­daságban egy országos je­lentőségű kísérlet kezdődött. A kaliforniai FMC Inter- nacional-cég egy komplett paradicsomtermesztő és be­takarító gépsort szállított a gazdaságba s megkezdődött a gépek, de még inkább a pillanatokban — mondta Fo­dor Istvánne. ★ Sas Kálmán képviselőnk­nél arról érdeklődtem, mit vár az új választójogi tör­vénytől. — A nemzetközi helyzet enyhülése — mondotta — véleményem szerint is lehe­tővé teszi a demokratizáló­dás kiszélesítését, így a vá­lasztójogi törvény módosítá­sát is. E módosítással ter­mészetesen nem változnak meg választási rendszerünk alapvető legfontosabb alap­elvei. A képviseleti rendsze­rünk egyszerűsítését bizo­nyára nagyban elősegíti a módosítás. Abban is biztos vagyok, hogy kiemelkedőbb jelentőséget kap várható eredményeiben a tanácstagi és az országgyűlési képvise­lők választásának időbeni elkülönítése. És még egy fontos kérdés: az új törvény a választások lebonyolításá­nak egyszerűsítésében fi­gyelembe veszi a tanácsok kialakulóban levő új rend­szerét. ★ Képviselőink véleményeit hallgatva — amelyek min­den bizonnyal megegyeznek a választók véleményével is —, még inkább érthető, hogy a törvényjavaslat az ő ré­szükről is egyhangú, lelkes „igen’ -t kapott. paradicsomfajták kipróbá­lása. A legnagyobb remény ekkor a VF 145—78—79-es fajtához fűződött, annyira, hogy akkor szinte az egész rendszer sikerét a paradi­csomfajta sikerétől tették függővé. Nos, a rejtjelzésnek tűnő névvel felruházott fajta ko­rántsem szolgált rá a biza­lomra, kiesett a versenyből. De talán beszéljen erről Zala Géza, a gazdaság igaz­gatója. — A komplett technoló­giai sor négy alapgépből áll, egy barázdakihúzóból, egy kombinátorból és két kom­bájnból. A kombinátor egy­szerre végzi el a műtrágya sor alá adagolását, a vegy­szeres gyomirtás, a gyomirtó talajba munkálását, az ágyás kialakítását és tömö­rítését, a vetést, valamint a hengerezést. Még egyszer megemlítem, hogy ennél a módszernél a paradicsomot nem palántázzuk, hanem magot vet el a gép. — Hány holdon termeltek paradicsomot? — Száz holdon. A mun­kálatokat május 12—24. kö­zött végeztük el. Sajnos, el­késtünk, mert részben későn kaptuk meg a vetőmagot, másrészt a kitavaszodás is elég késői volt az idén. En­nek következtében az érés is elhúzódott s a betakarítás idején a termésnek csak 55 —60 százaléka volt érett. — Ez nagy kiesést ered­ményezett? — Természetesen. De en­nek ellenére mégis igen szép eredményt értünk el, hiszen az értékesített átlag­termés így is 220—250 má­zsa között alakult. — Hogyan vizsgáztak a gépek? — Kitűnően. Igaz, hogy a kombájnoknál a névleges teljesítményt még nem tud­tuk elérni, csak megközelí­teni, de így is 2,5—S holdat tud betakarítani naponként egy komb*ir.. A gépeknél mcsbibáaodás síig akadt, az egész rendszer jól vizs­gázott. — A kísérlet kezdetén az volt a célkitűzés, hogy mi­nél kevesebb élőmunkát használjanak. Hogy vált ez valóra? — A kombájnon lévő vá­logatószemélyzeten kívül és természetesen a gépek irá­nyítóin kívül más nem vesz részt a munkában. Nem csu­pán a betakarítás idején, ha­nem az előző munkálatok­ban sem. — Talán térjünk vissza a VF 145—78—79-re. — A kísérletben 17 fajta vett részt, s a versengésben öt állta meg a helyét. Négy amerikai és egy magyar. Külön örvendetes, hogy a KT 278-as, új, kecskeméti paradicsom a legjobb ame­rikai fajtákkal teljesen egyenrangúnak bizonyult, s kiváló tulajdonságai vannak. Tehát a VF 145—78—79-es kiesése nem jelent problé­mát, más fajták perspekti­vikusan is jónak bizonyul­tak. A géprendszer és a fajták tehát megvannak, s a mező- gazdasági szakemberek régi vágya teljesült: a paradi­csomtermesztés komplex gé­pesítése. A kísérlet — a ked­vezőtlen év ellenére is be­vált, alkalmas az elterjesz­tésre. Március 6-i számunkban a következőket írtuk: „Nem túlzás, hogy az or­szág paradicsomtermelőinek a szeme a csányiakon van. Hiszen, ha nekik sikerül, ak­kor bizonyára rohamosan tért hódít ez a módszer az egész országban.” Reméljük, így is lesz ez, s egyik leg­fontosabb növényünk, a pa­radicsom területe nem csök­ken tovább. Kaposi Levente 191®. október ír. rssárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom