Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
Hídépítők R0& KOSSUTH ».20 Lányok, asszonyok. s.49 Nötacsokor. 3.30 Variációk — zongorára. 10.05 Egy kereaztespOk tapasztó latai. Rádiójáték. 11.2$ Fúvószene. 11.3$ Haydn: Üstdob szimfónia. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. 13.50 Jegyzet. 11.00 Kóruspódium. 11.08 Bánki: Filmmeiódiák. H.20 Kis magyar néprajz, 11.25 Új Zenei Újság. 15.20 Csak fiataloknak! 11.08 Jelenet. Mikszátb elbeszéléséből. 18.31 Szombat délután. 17.54 Új lemezeinkből. 19.25 Az Állami Népi Együttes műsorából. 19.30 Egy óra Galambos Erzsivel. 20.50 Lemezmuzeum. 21.10 Rádiójelenetek. 22.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 .Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Paul Hobcsomtal. 9.07 Bach: I. brandenburgi verseny. «30 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.50 Könyvszemle. 12.00 Régi magyar dalok. 12.20 Operarészletek. 13.03 Kányái öregek. 13.30 Francaix: Trió. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok, 15.05 Operafelvételek. 15.30 Falvakban, mezőkön. 18.05 Egy hir a mikroszkóp alatt. 18.20 Népzenei magazin. 17.00 Grieg: Zongoraverseny. 17.37 J. Strauss: Közzene. 17.45 Riport. 18.10 Kiváncsiak Klubja. 19.30 Britten: Éjszakai dal. 19.35 Hangverseny közv, a Zeneakadémiáról. 21.25 Népdalok. 21.50 Ivó András: Elátkozott udvar. Rádióváltozat. 22.35 Romantikus muzsika. 23.15 Operarészletek. MAGYAR 9.00 Thomas Maim: Tonio Kroger. (Tv-változat.) 10.2a Terik hadnagy. (Balettfilm.) 11.10 Magyarázom a Jövőnket. \. s. Iparpolitika. 11.25 Látványosság mindenütt. 15.58 Barátom, a miniszter. Színházi est. 18.05 Képzőművészet. 18.25 Hírek. 18.35 Emlékezés Tímár Józsefié. 19.15 Cicavízió. 19.25 Aktuális riportműsor a Parlamentből. 20.00 Tv-hlradó. 20.20 Tabi László ötperce. 20.25 Fejes Endre: Elő Klára \ Ballada. 21.10 Bartók: A kékszakállú herceg vára. (Operaíiim.) 22.10 Tv-hiradó. 22.30 Asszony! álmok. (Magyarul besz. svéd film.) POZSONYI 10.00 Kik! és Miki, amerikai rajzfilmsorozat. 17.10 A négy tankista és a kutya. (Lengyel tv-sorozat.) 19.00 és 22.00 Tv-hiradó. 20.30 Hárman a bűnügyi rendőrségtől. (NDK tv-sorozat.) 21.00 Esztrádmüsor. 22.10 Ahol az ördög is tehetetlen. (Cseh filmvígjáték.) yiiNHAz Egerben, délután 3 órakor: ADÄSH1BA (Petőfi ifjúsági bérlet.) Este 7 órakor; adAshiba (Madách-bérlet.) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és fél 6 órakor: Egy az ezerhez Színes, szovjet kalandfilm Este S órakor: Virágvasárnap Magyar film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Délután fél 4 órakor: Kisfilmek kedvelőinek: Gusztáv-sorozat Délután fél 6 és fél 2 órakor. Ha ... Színes angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Feketeszakáll szelleme GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szép magyar komédia HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Félkegyelmű HATVANI KOSSUTH: Vágta a völgyben FÜZESABONY: Egy nő a diplomaták tűzfalánál tftTER VÄSAP.A: Svsszúallók újabb kalandjai ÉPPEN HETEN VANNAK a brigádban, de — munkájukkal, viselkedésükkel szinte kezdettől fogva bizonyítják, hogy — egyáltalán nem gonoszok. Mi több: az Egri Közúti Építő Vállalat gyöngyösi főépítés-vezetőségénél egyenesen a legjobbak között emlegetik a csapatot! Egyetlen ember — a brigádvezető, recski Varga István kivételével — valamennyien bodoriyiak. Többségükben tíz évnél is régebben dolgoznak együtt, járják Heves megyét és környékét, készítik az ideiglenes terelő utakat, építik az átereszeket, alapozzák, emelik a hidakat a patakok, folyócskák fölé... Az idei esztendőt — mesélik pár percnyi cigarettaszünetet tartva az útszélen — Heréden kezdték, a tél utolján. A víz nevét nem jegyezték meg. Előbb azért, mert jelentéktelennek találták, utóbb meg a hirtelen jött ár miatt, ami Csúnyán megtréfáita őket. — Este kilenckor még nem volt vele semmi baj, nyugodtan készülődtünk a pihenőre — emlékezik Kovács Mátyás —, át egy óra múltán már riasztottak bennünket, hívtak a megbokrosodott patakhoz. Nem akartunk hinni a szemünknek, amikor megláttuk a vizet: már akkora volt, hogy petrencét hozott a hátán, és rrtegával vitte még a szivattyúnkat is! Egy teljes héttel visszavetette a brigádunkat a munkában! ÉRDEKES, olykor valósággal izgalmas epizódok kerülnek elő, ahogy tarka élményeik között tallóznak. A sok közül az aldebrőit és a kompoltit említik a legnagyobb kidként, s a debrőihez hozzáfűzik még, hogy egyben ez volt a legcifrább is. Cifrasága alatt bonyolultságot értenek: a légkamrás hídle- mez ugyanis akkoriban még újdonságnak számított előt- tükj különösebb feladatot jelentett számukra... S ha már a „leg”-eknél tartanak, elmondják, hogy a mihály- gergelyi hidat tartják máig is a legszebbnek, s talán azért, mert „honi” kőből, gyöngyössolymosiból faragták odaát, Nógrádban. Bárnából a minduntalan leomlott partfal kellemetlen emlékét őrzik, máshonnan pedig a cél miatt jószántuk- ból megnyújtott műszakok fáradságát, meg az elfelejtett ünnepeket... — Eléggé „csavargó” élet a miénk — beszéli Béres Sándor — hol ide, hol oda szólítja a kötelesség csapatunkat. Hogy hol jártunk, mit végeztünk, összességében aligha tudnánk felsorolni, hiszen óriási a területünk és olyan sok a munka! Röviden: nagy a strapa... De bármilyen nagy is, csak kitartunk mi egymás mellett, a vállalatnál. Ha elmúlik a nagy téli hideg, közelít a tavasz, újra meg újra visszajövünk az országutakra! ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 1 óráig a Bajcsy-Zsillns2ky utca) rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szóm- baton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 0 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 ófáig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Balcsy-Zsi- linszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 1 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jóka! utca 41. szám. Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasár- nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben (Telefon: in-04.) Rendelés gyermekek (észére is — Pedig találhatnánk ' magunknak odahaza is munkát, nemegyszer csaltak már bennünket a tsz-be, vagy éppenséggel a recski építkezéshez, a közeibe, de mi itt marad tunk — toldja meg társa szavát Béres József. — Mert jó, jó ugyan a tsz, kiváltképpen hasznos télen, amikor a fagy hazazavar bennünket az út ról, de a brigádban, a meg szokott társaságban sokkal másabb. Nem marjuk egymást, ki-ki megérti a másikat. ismerjük már mindegyi künk fortélyát, számítását, nincs szükség soha a nógatásra, mindig megy a munka. így lehet igazán halad ni! VIGYÁZNÁK is EGYMÁSRA — mondják — nincs igazolatlan hiányzásuk, náluk ismeretlen fogalom a mértéktelen italozás, hosszú évek során mindössze egyetlen balesetük akadt. S mert vigyáznak egymásra, megbe csülik magukat, törődik velük a vállalat is: elég jól keresnek és valamennyien kitüntetett, jutalmazott dolgozók. — Ha a közelben dolgozunk, naponta hazajárunk — szól bele a beszélgetésbe Farkas Márton is —, ha meg távolabb akad dolgunk, hát idegenben töltjük a hetet. Jó ideje már ezt is könnyebb kibírnunk, mert általában mindenütt tisztességes szállásunk akad, meleg ételhez jutunk, munka ütán emberséges körülmények között pihenhetünk, olvasgathatunk, rádiózgathatunk. Legfeljebb egy hiányzik: a hűvösebb idő beálltával elkelne már a melegebb gépkocsi, mert a ponyvás autón bizony nagyon hideg van. Különben igazán elégedettek vagyunk, s reméljük, hogy mindany- nyian innen megyünk majd nyugdíjba...! ÜTI EMBEREK, útszéli történetek, köznapi dolgok, sorsok, álmok. A minap még Gyöngyös határában találkoztam velük, ma már Csány szélén jegyezhetnék róluk újabb sorokat a kis patak pártján... Ilyenek a hídépítők. (gyöni) Barátaim rríár jóval moszkvai utazásom előtt figyelmeztettek, hogy nem ártana .néhány tucatnyi orosz szóból álló nyelvtudásomat egy kicsit felfrissíteni és feltölteni, de én magabiztosan kijelentettem: bízzák csak rám, fogok én boldogulni így is! Az első tapasztalatok engem látszottak igazolni: szókincsem néha túlságosan gazdagnak is mutatkozott, alig egyharmadát kellett naponta koptatnom, a többi valósággal parlagon hevert. Mert, ugyebár, manapság sok minden van, ami pótolja a szavakat. Így például az au- tomatizáció. Ha teszem azt, éppen megszomjaztam, egy szavamba sem került, hogy szomjúságomat oltsam: szinte minden tíz lépésre találtam egy piros, vagy .kék automatát, amely 1 kopekért ontotta magából a friss, hideg szódavizet, 3 kopekért pedig dúskálhattam a legkülönbözőbb ízű szörpökben, A moszkvai közlekedés is valósággal szófukarrá teszi az embert, nemcsak a jegy, de még a pénzváltás is automatizálva van. Szállodai szobád száma háromjegyű, s te csak mindössze tízig tudsz számolni oroszul? Sose búsulj, végy egy kartonlapot, írd rá a szobád számát, s elég, ha ezt felmutatod: a folyosói ügyeletes, a kedves gyezsur- nája rögtön kezedbe nyomja a kulcsodat. Mindezen tapasztalatok birtokában már-már kezdett meggyökeresedni bennem az a vélemény, hogy felesleges az embernek fárasztó nyelvi\l un ka társa ink külföldön Skandináviai úti napló VI. Amerre Hamlet járhatott volna Július 24. Ma HelsingőrBe kirándultam. melyet dánul Elsinore néven is emlegetnek. Koppenhágától körülbelül ötven kilométerre fekszik, a sziget csúcsán, s többel^ között Shakespeare-nek is ' köszönheti óriási .idegenforgalmát. Hogy is ne. hiszen Hamlet- nek, a megálmodott dán királyfinak megrázó tragédiája a halhatatlan drámaíró művében Helsingőrt kapta színhelyül. Helyi vonattal — nálunk vicinális néven ismert — alig harmincöt perces az út a , fővárostól. Lehet, hogy ezért n'em nevezik vicinálisnak? Az biztos, hogy mellette az eger—füzesabonyi járat csupán egy . csúzos, végelgyengülésben szenvedő aggastyán pánikszerű futásával ér fel. Igen sokáig a föld alatt száguldott a vonat, aztán elrobogott a Hellerup nevű városrész mellett, s nemsokáca a tengerpart vonalát követve kígyózott a síneken. Egy focipályá mellett is eliramodott, de ilyen szelíd, egyenesen a békét hirdető focipályát életemben nem láttam még! A pázsiton ugyanis apácaszemű őzek és szarvasok legelésztek ... Helsingőr Dánia egyik legrégibb városa. 1430-ig különösebben nem is törődtek vele, ekkor a^pnban Erik király elhatározta, hogy megadóztatja a Balti-tengerhez igyekvő, vagy onnan érkező hajókat. Jó ötletnek bizonyult, és jó üzletnek is, hiszen a vámvizsgálatra váró hajóskapitányok sok mindent vásároltak a kis városban, ami a további útjukhoz szükséges volt. így aztán — a dán királyok közel négyszáz éven át szedték az adót a hajóktól — a város szép lassan meggazdagodott. Ma is tekintélyes kikötője van, s olyan közel fekszik Svédországhoz, hogy idelátszik a túlpart, az erdők, hegyek, néhány gyárépület. Hajóval mindössze tíz percig tart az átkelés, de erről máskor. Már a helsingőri pályaudvarról szembetűnik a Kronborg többtornyú épülete, így nem is kell kérdezősködnöm az irányról. Az út a hajógyár és a javító mellett vezetett el, majd egy park mellé kanyarodott, hogy egy váratlan fordulattal rávezesse a látogatót Kronborg várkapujának fahídjára. Külső várnak hittem ugyanis ezt a tanulással gyötörnie magát. Ám volt egy zavaró momentum. Fekete volt, húszegynéhány éves, és Klavgyi- jának hívják. Ügy történt, hogy egyik este a Puskin téren üldögéltek, a szökőkútnál, amikor hirtelen ellenállhatatlan beszélgetési vágy fogott el. Klárának nem volt ellenére a társalgás, amely sajnos, sem tartós, sem milyen szántó nem lehetett, mert bár mobilizáltam egész szóállományomat, csakhamar kifogytam a munícióból. Némi kínos hallgatás után Kláva felállt, is búcsúzott. Maradék nyelvtudásomat összekaparva utána szóltam: — Zártra, zgyesz! — Mármint hogy holnap uggyanitt várom. Ügy látszik megértette, mert másnap este valóbban eljött ismét. En a közben eltelt 24 órát nagyon gyümölcsözően használtam fel: betanultam két tucat orosz mopdatot. Ilyeneket: „Milyen szép ma az est! Szépen süt a hold! Sehol egy felhő! RagyognaIq a csillagok!” Alighogy mellém ült Kláva, éppen csak köszöntünk egymásnak, rögtön rátértem a „társalgásra”, siettem elmondani a betanult szöveget, mielőtt még elfelejtettem volna. El is mondtam mindent, az estről, a holdról, csillagokról kőfallal körülvett hatalmas területet, azonban nem sokkal később újabb fal következett, majd pedig egy hosz- szú fahíd a várárkon átívelve. Az árok tiszta vízében hattyúk és vadkacsák úszkáltak egyetértésben, és sensabb találkozásra is sor kerül velük. A palota nyolcvan méter hosszú, ugyancsak gerendamennyezetű, de fehér és fekete márvány padlojú díszterme — jelenleg különböző bankettek alkalmi színhelye — megdöbbentő1?''' alig Helsingőr vára — Hamlet nélkül ki sem dobált közéjük kiflivégeket. Aztán a palota impozáns épületét védő, kívül tégla beépítésű újabb fal tűnt fel, amelyben hosszú kapubejáratot vágtak. A pénztárnál négyféle látnivalóhoz lehet jegyet váltani — nem a legolcsóbb áron. Először a képtárba kukkantottam be, s ezt szó szerint kell venni, mivel az a két óra hossza a gazdag képanyag megtekintéséhez csupán be- kukkantásszámba ment, amolyan futó kalapemelésnek felelt meg. Az eredeti bútorzattal egyszerűen berendezett, gerendamennyeze- te szobák falait a XVI— XVII. századbeli skandináv festőművészek alkotásai borítják. Kár, hogy nálunk egyelőre még kevésbé ismertek — remélhetőleg a későbbiekben bővebb, tanulságoszóló szöveget is, utoljára hagyva a leghosszabb, legszebbnek vélt mondatot: „Ebből a tengernyi csillagból válasszunk ki kettőt, Kláva, egyet magának, egyet nekem”. Szememet akkor az égboltra emeltem, és megdöbbenve fedeztem fel, hogy sehol egy szikrányi hold, egy fia csillag nincs, szürke fellegek gyülekeztek mindenfelől. Klavgyija persze nevetett. En viszont nagyon siralmas ábrázatot vághattam, mert megszánt, és vigasztalásul egy csókot lehelt a jobb orcámra. Erre én, illemtudóan, a bal arcomat is odatartottam. Sőt, viszonoztam is, illemtudóan, előbb jobbról, aztán balról. Ettől kezdve már simán, zavartalanul folyt a „társalgás”, pedig szinte egy szót sem szóltunk. Üjból kezdett úrrá lenni bennem a meggyőződés, hogy mégiscsak felesleges dolog a nyelvtanulás, ám hirtelen ismét felmerült egy zavaró momentum ... A Klavgyija mamája! A kedves mama esernyőt hozott a lánya után, mert a fellegek — bár mi észre sem vettük —, már nagyon sűrűsödtek felettünk, ügy lát-{ szik, a mamának nem volt ínyére a mi elmélyült társalgásunk, mert kézen fogta, és elvitte a lányát. Közben mondott is valamit, de hogy mit, azt, sajnos, nem értettem, mert mint említettem, nagyon fogyatékos a nyelvtudásom ... Radi>ami Barna kalmas szín Hamlet végzete« párviadalához. A legfárasztóbb kiállítások közé tartozik a kereskedelmi és tengerészeti múzeum gyönyörű anyaga, mellyel a dán kereskedelem, ipar és tengerhajózás története elevenedik meg — ott láthatjuk a régi viking hajók modelljeit, s ahogy fejlődött a hajózás a mai napig, úgy követik egymást az érdekesebbnél érdekesebb makettek, melyek hosszú sorát a mai dán tengerjáró hajók modelljei zárják — tömegével. Ugyanis a skandinávok egyik legnagyobb kereskedelmi flottáját mondhatja még ma is magáénak Dánia. Ugyancsak tanulmányozhatjuk itt a hajóépítés mesterségének fejlődését is, és nagynevű hajóskapitányok egyenruháiban is gyönyörködhetünk ... Aztán külön idegenvezető kalauzolja az embert a várbörtön alacsony zegzugos folyosóin. A börtönnek jelenleg csupán egy lakója van, a legendás dán hős, Holger. Persze, mint szobor. Viking egyenruhában, komor mozdulatlanságban ül ott hatalmasan a fal mellett, s a monda szerint azonnal felkel, és kirántja a kardját, ha Dánia felett a végveszély órája ütne ... Az ilyen fárasztó sétát a tengerpart simára csiszolt, kövein ülve lehet a legalkalmasabb módon kipihenni, nem messze Hamlet várától, melynek ormán a dán határőr időnkint a szeméhez illeszti a messzelátóját, s végigpásztázza a hullámokat, nem messze egy békésen horgászó dán házaspártól. Nagy türelem kell az ilyen művelethez, gondolom, mivel az asszony csak igen hosszadalmas küzdelem után volt képes a habokból kiemelni egy jól megtermett, talán az egyméteres hosszúságot is elérő, teljesen kifejlődött — hínárt. S közben tanulmányoztam a svéd partokat is, mert holnap délben útra kelek, s nem árt a mielőbbi ismerkedés ... Kátai Gábor (Következik: A „legmagya- rabb város”) 1970. október 3., szómba* Zavaró momentum
