Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) vekszik az előző tervidőszak­hoz képest, a kiskereskedel­mi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 ezer lakást kí­vánnak tető alá hozni, 'eb­ből 180—200 ezret állami erőből. A reálbérek viszony­lag gyorsan, egy keresőre számítva 16—18 százalékkal növekednek, s ezáltal az ed­diginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésé­ben, amit öt év alatt 25— 27 százalékkal tervez­nek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek, és a gyermekek el-» tartására, sor kerül egyes dolgozó-kategóriáik kereseté­nek intézményes növelésére, bizonyos nyugdíjemelésre, és tovább növelik a családi pót­lékot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mind­azonáltal nem mere­vedhetnek meg az árak hosz- szú időszakra, hiszen a nép­gazdaság szerkezetében, a kereslet & kínálati viszo­nyokban lényeges változások következnek be, amelyeknek tükröződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lé­nyeges, hogy ezek együtt­véve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbé­rek elhatározott növekedé­sét. As egyes országrészek megkülönböztetett fejleszté­se is helyet kapott az elő­terjesztésbein. A leglényege­sebb e téren az, hogy bár vannak és lesznek még kü­lönbségek, de nincsenek már fehér foltok az ország térké­pén. A helyi hagyopiányo- kat, anyagi alapokat és mun- munkaerőhelyzetet figyelem- bevéve nagy gonddal foglal-, koznak a különböző ország­részek és városok sajátos gazdasági fejlesztésével. Az urbanizáció erőteljesen foly­tatódik, mintegy 260—280 ezer fővel növekszik a váro­sok lakossága. Az idegen- forgalomról is szó esett e részben: a Balaton-vidék fejlesztésére 5—6 milliárdot, a Velencei-tóéra 1 milliárdot fordítanak. Végül is 'ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az ■elmondottakat a tervhivatal elnöke — min­denekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, va­lamint szilárd belső és nem­zetközi gazdasági egyensúlyt. Párdy Imre nagy énrdek- lődéssel foglalkozott expozé­ja után Bognár József kép­viselő, a terv- és költségve­tési bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvény- hozás hozzájárulni ahhoz a nagyszabású tervkészítő munkához, amelyet a szak­emberek és a számítógépek már oly nagy részletességgel elvégeznek. Ügy véli, hogy a mi körülményeink között a képviselők nagyon értékes segítséget nyújthatnak, hi­szen ez nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi terv is, amelynék megvalósítása csal; széles társadalmi alapon le­hetséges. Példának hozta a tanuláshoz való jog és a munkához való jog össze­hangolásának szükségességét, amelyet a tervnek a társa­dalom szükségleteivel össz­hangban kell megoldania. Bővebben foglalkozott Bognár József a külkereske­delem problémáival A nem­zetközi árucserére érzékeny, kis országunkban igen fon­tos, mondotta, hogy lépést tudjon tartaná az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a kivitel növekedé­sével csak a ráfizetést növe­li. Ezzel kapcsolatban utalt a nemzetközi fizetési mérle­günk tartós egyensúlyának fontosságára, emit a követ­kező ötéves tervben el Id-' vámunk érni. Ugyancsak lé­nyeges, hogy megszűnjön a költségvetési deficit, s álta­lában javuljanak az egyen- súlyviszonyok t a munkaerő­helyzetben, a kül- és a bel­kereskedelemben. Minderre — hangsúlyozta — jó alap­jaink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaságtörténetünk legsike­resebb öt esztendejét zárjuk le, hamarosan. Az eredmé­nyekben nagy része van gaz­dasági irányításunk új rend­szerének, amely máris alkal­masnak bizonyult a koráb­binál jóval bonyolultabb fel­adatok megoldására, .Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentke­zett hozzászólásra, közülük a szerdal ülésen tizenhár­mam kaptak szót. Más-más hivatásúak és egymástól kü­lönböző városok. megyék képviselői révén igen sokfé­le nézőpontból szóltak hoz­zá a törvényjavaslathoz. Győri Imre, Csongrád me­gyei képviselő elsősorban megyéje öt városának prob­lémáit fejtegette, amelyek közül a foglalkoztatottsági gondokat ugyan már szeren­csére nagyrészt maguk mö­gött tudják, de még küzde­nek többek között a nehéz lakásviszonyokkal. Hasonló értelemben, de elsősorban pécsi, s baranyai vonatko­zásban szólt hozzá a javas­lathoz Gergely Lajos kép­viselő. Elmondotta, hogy Pécs, a lakosság tíz év alatt végbement 27 százalékos nö­vekedésével, a városok étén jár, de ezziel megnövekedtek lakásépítési, közművesítést és más hasonló gondjaik is. S1 míg korábban a Csong- rád megyei képviselő a legvárosiasabb me­gye sajátos fejlődését ecse­telte, a baranyai képviselő a megye bekötőút nélküli kis lélekszámú, elmaradott községeinek problémáira hívta fel a figyelmet. Sok szó esett az ülésen Bu­dapest következő öt eszten­dejéről, elsősorban Csikesz József né, a Fővárosi Tanács vb-elnökhelyettese felszólalá­sában. A vidék szempontjá­ból különösen figyelemre­méltó, hogy miután a fővá­rosban már végképp nincs munkaerő-tartalék, meggyor­sul bizonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepítésének folya­mata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós, miskolci képviselő, aki bizo­nyos alapszakmák szakmun­kás-utánpótlásának erőtelje­sebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, aki az energiatermelés meg­változott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének ala­posabb tisztázását; Kerkay Andorné, Fejér megyei kép viselő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Báli Zoltán, Tolna megyei tsz-el- nők mezőgazdasági kérdések­ről szólt, különösképpen az állatállomány minden oldal­ról megalapozott fejlesztésé­nek fontosságáról. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Galló Ernő, budapes­ti képviselő. Annak tudatá­ban, hogy már jelenleg is jó val több mint 10 milliárdot fordít a népgazdaság a nyug­ellátásra, s csupán az idei in­tézkedések mintegy 900 mil­lióval növelték az állami ki­adásokat, utalt a párt kong-- resszusi irányelveiben foglal­takra, amelyeknek értelmé­ben a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek ; családok jövedelmi differen­ciái. ilyen értelembe;!, mon­dotta, állandó figyelemmel kell kísérni a reáljövedel­mek általános növekedését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyugdíjat kap­nak és a legcsekélyebb ja­vulást is örömmel fogadják. Az országgyűlés szerdai ta­nácskozása a késő esti órák­ban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. A vr/pfoségválaszfó fasfgyfi^selirul lelpnl’lft: Szenvedélyes, őszinte viták ­egységes vélemény EGY FONTOS BEJELEN­TÉSSEL kezdődött a vison- tai kommunisták csúcsvez-e- tőséget választó küldöttérte­kezlete: Fecske István, a ta­nácskozást levezető elnök közölte a küldöttekkel, hogy Vajay Istvánt, a csúcsveze­tőség titkárát szeptember 1- vel saját kérésére, a felet­tes pártszervek feímentettéik tisztsége alól, így a vezető­ség kétéves munkáját Kéri András, a KISZ központi bizottságának visontai szer­vezője, a csúcsvezetőeég' megbízott titkára ismertette a küldöttekkel. , Nyílt, őszinte, kritikus, önkritikus számvetés. Rövi­den így lehetne summázni a kétéves munkát összegező beszámolót. Reálisan érté­kelte az eredményeket, bő­ven, őszintén foglalkozott a gondokkal, s megannyi hasz­nos, figyelmet érdemlő ta­nácsot, ötletet adott a gaz­dasági munka gyorsításához, a gazdasági, a politikai munka mennyiségi, illetve minőségi javításához. NÉZZÜK ELŐBB AZ EREDMÉNYEKET. Ha még nem is folyamatosan, de az erőmű első két blokkja már üzemek Igaz, jelentős késés­sel, igaz, gyakoriak a leállá­sok, igaz, ma is sok a gond, de a két blokk már áramot ad. A lsét évvel ezelőtt tar­tott csúcs vezetőségi válasz­táskor hozott határozatnak tehát — segíteni a beruhá­zást, a kivitelezési, a szere­lési munkálatokat — alap­jaiban eleget tettek, a kom­munisták, eleget tett a csúcsvezetőség. UGYANCSAK FŐ FEL­ADATKÉNT jelölte meg a két évvel ezelőtti tanácsko­zás, a kommunisták szerve­zeti életének tartalmi javí­tását, a beruházás területen folyó politikai, ideológiai munka továbbfejlesztését. Az eredmények ezen a té­ren is értékesek, számotte­vők. Egy példát a bizonyí­tásra: 1968-ban 120, ma 267 kommunista dolgozik a be­ruházáson, az erőmű vállá- latnáL De -korántsem csalt a mennyiségi változás máfhe- tő: a párttagság jelentős ré­sze rendszeres oktatásban vett, illetve vesz részt. Na­ponta nem kevesebb, mint 1200 dolgozó olvas politikai lapokat. Egyetlen társadal­mi. politikai rendezvényről s<án hiányoztak a kommu­nisták. Megerősödtek a KlSZ-alapszervezetek, színe­sebbé, tartalmasabbá vált az ifjúkommunista mozgalom munkája, programja. Űj párt-, KISZ-szervezetek jöt­tek létre, fellendült a szo­cialista versenymozgalom a területen, nőtt a párt-, a KISZ-tagság aktivitása. AZ EREDMÉNYEK MEL­LETT precízen működő ra­darként jelezte a vezetőség beszámolója a gondokat, a hiányosságokat is? amelyek­ről a vitában felszólalók is kivétel nélkül beszéltek. Erősen hátráltatja a kivite­lezési, a szerelési munkála­tokat, hogy gyakran módo­sítják a terveket, alacsony a termelékenység, több vál­lalatnál baj van a munka- fegyelemmel, nagy a fluk­tuáció. A szerelő, az építő vállalatok rendszeresen meg­tartják ugyan a koordináló értekezleteket, a megállapo­dásoknak azonban gyakran nem tesznek eleget. Néhány vállalatnál komoly baj van a vezetési módszerekkel is. VAN MIT JAVÍTANI a szervezeti, a politikai, az ideológiai, munka területén is. Hiányos, lassú a belső, a párttagok tájékoztatása, gyakran elmarad a megér­demelt anyagi, erkölcsi el­ismerés is. Javítani kell a politikai munka hatékonysá­gát, fokozni a felelősséget a párttagokban, a gazdaságvo- zetőkben, a párton kívüliek­ben. AZ ELMONDOTTAKKAL egyben a vitában felszóla­lók véleményét is summáz­tuk. Jóleső érzés volt. hal­lani, tapasztalni: Visonta kommunistái tudják, hol, min, s hogyan kell változ­tatni. A beszámoló, és az azt ■ követő rendkívül élénk vita után a küldöttek megin­gatták Alakszai . Lászlónak, a csúcsvezetőség tagjának jelentését, amelyben a kom­munisták véleményét fog­lalta össze a párt X. kong­resszusának irányelveiről. „Szenvedélyes, őszinte vi­ták — egységes vélemény”. Ezekkel a szavakkal sum-, mázta a kommunisták véle­ményeit, eszmecseréit. Az eredményekről elismerő­en, a tervekről, a célkitűzé­sekről bizakodva, egyetért­ve beszéltek, mondtak véle­ményt az alapszervezetek ta­nácskozásain. Több javasla­tot is tettek: a vezetők ke­rüljenek közelebbi kapcso­latba a munkásokkal, vonják felelősségre a mulasztókat, szélesítsék az üzemi demok­ráciát. konkrét válaszok, ha­tározott intézkedések köves­sék a párttagság véleményét, kritikáját. A BESZÁMOLÓT KŐVETŐ VITA UTÄN a küldöttek megválasztották a Gagarin Hőerőmű esúcsvezetőségénak titkárát, a vezetőséget, vala­mint a járási pártértekezlet küldötteit. A csúcsvezetőség élére egyhangúlag a fiatal, tehetséges, tennivágyő Alak ­szai Lászlót választották. E. SL Határozat — emberségből A szövetkezet elnöke sze­rint akkor kezdődtek el a suttogások, amikor néhány hónappal ezelőtt ’nyolcszáz holdat elöntött a víz azeger- farmosi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben. Néhányan úgy vélték, hogy ezt a nagy természeti csa­pást nem lehet kiheverni, úgy érezték, hogy a közös gazdaság maga marad gond­jaival, bajaival s a tagok számára egyetlen kiút lehet­séges: kilépni a gazdaságbóL parlament löLíjfrMlján {Munkatársunk leütése): Nehezen a kezdő folyosóinak, házainak Ilyenkor a ielefonje­igazodtk el a Parlament rejtett” lépcső- labiritusában. legjobb arra menni — amerre mindenki megy. Így sikerült képviselő­inkkel Sass Kálmánnal, Ti- liczky Józseffel és Egri Gyu­lával találkozni. Megbeszélt találkahelye nincs a képvise­lőknek, mivel azonban már hárman egy „megyei” cso­portot alkottak, egyre másra sodródtak hozzájuk Heves megye más képviselői is. Oláh György mindjárt Bartha Andrástól érdeklődött, hogy okozott-e valami problémát az éjszakai hideg. Sajnos okozott, különösen a kukori­ca szenvedett tőle — mond­ta Bartha András — ezúttal a füzesabonyi Petőfi Tsz el­nöke. Dr. Novák Pálné, akit a betegsége sem akadályozott meg abban, hogy részt ve­gyen az országgyűlés őszi ülésszakán, a felszólalásán gondolkodott. Minden bi­zonnyal m.a kerül sorra s természetesen nagyon sze­retné, ha témáját nem „lő­né” le más. A napirend sze­zon Szurdi István belkeres- sírni miniszter, mtsggénk országgyűlési képviselője is felszólal, most azonban mint — miniszter. ★ Csengetnek, a képviselők eloltják a cigarettát, megbe­szélik, hogy majd a szünet­ben folytatják az elkezdett társalgást s igyekeznek el­foglalni helyüket a. nagyte­remben. Megyénk országgyű­lési képviselői az elnöki emelvénnyel szemben „fél- jobbra'’ ülnek, mindjárt a nógrádiak mellett. Villognak a vakuk, züm­mögnek a felvevőgépek, a Magyar Nemzet karikaturis­tája is elfoglalja a helyét és szorgalmasan rajzolja a be­vonuló minisztereket, vagy a jellegzetesebb „képviselői” arcokat. Aztán Kállai Gyula meg­nyitja az országgyűlés őszi ülését. ★ A másfélórás expozé után 20 perces szünetet rendelt el az országgyűlés elnöke. Nagy a forgalom a büfében, fogy a kávé és az üdítő ital. Kép­viselőink is előbukkannak a tömegből. Kissé arrébb Nagy József né könnyűipari mi­nisztert kisebb csoportosulás fogja körül — á miniszter- asszony felhasználva a jó al­kalmat, saját maga kézbesí­ti, ahogy a beszélgetésből kiveszem, néhány írásbeli reklamációra a választ. Kádár János és Fock Jenő sétálnak át a termen és ed­zetten fogadják a vakuk sza­pora villogását. Tiliczky Jó­zsef, a Selypi Medence or­szággyűlési képviselője, Lá­zár György munkaügyi mi­nisztert keresi. — Meg akarom köszönni a segítségét... Ugyanis egy egri kislánynak, aki sajnos súlyos• betegsége miatt meg­bénult, elintézte, hogy ki­emelt ezer forintos nyugdíjat kapjon. A napokban értesí­tett levélben, hogy sikerült elintéznie... — Mi a véleménye így „hirtelen” az expozéban el­hangzottakról? — Különösen a sokgyer­mekes családok, a kévés fi­zetésnek és a nyugdíjasok helyzetét javító tervek tet­szettek a legjobban, — mon­dotta a képviselő. — De egy másik kérdésen vitatkoznék nevezetesen: a s terv szerint 1975-ig az energiahordozók­nak 55—60 százalékát képvi­selik a szénhidrogének. Va­jon a szénbányászat ilyen rohamosnak mondható csök­kentése nem okoz-e majd problémát? ,cc erről lesz is sző az egyik felszólalásban. Hevér Lajos vendégként magával hozta Grúz Jánost, a Hevesi Járási Tanács V. B. elnökhelyettesét is az ország­gyűlésre. — Azon töprengek — mondja Grúz János, amikor a folyóton találkoztunk —, hogy a terv szerint az okta­tásügyben 2500 általános is­kolai tanterem fejlesztését irányozták elő. Nem lesz ez kevés? A hevesi igény pél­dául 24 új „tanterem, hiszen figyelembe kell vennünk egy életveszélyes állapotban le­vő iskolát — gondolnunk kell arra, hogy az egyre ipa­rosodó Heves község igényei rohamosan nőnek nem is beszélve a körzetesítés szük­ségességéről. Hevesnek pél­dául legalább J6, Tamamé- rának pedig négy új tante­remre lenne szüksége. Re­méljük sikerül majd meg­kapnunk ezekhez « keretet. ★ Szünet után a soros elnök Vass Miklósné bejelentése határozta meg talán a leg­jobban milyen fontos' témá­kat tárgyal az országgyűlés jelenlegi ülésszaka. Ugyanis — a képviselők közül 56-an jelentkeztek felszólalásra. Később, a mostoha időjá­rás következtében még in­kább sokasodtak a gondok, a sok esőtől átázott . a talaj, nem lehetett aratni a gabo­nát s a késői betakarítás miatt igen sok szem kárba- veszett. Panaszkodtak akora- bájnosok, traktorosok is, hi­szen a nehéz körülmények között nem tudtak úgy dol­gozni, mint más évben,, s nyilván ez erősen kihat a bérezésre is. Mindez még rosszabb han­gulatot eredményezett a ter­melőszövetkezetben, s egyre többször felmerült a gondo­lat, nem érdemes a termelő- szövetkezetben dolgozni. Konkrét kilépési szándékkal ugyan senki nem fordult a vezetőséghez, de a vezetők mégis úgy döntöttek, hogy végét kell vetni a sokszor in­dokolatlan sugdolózásoknak. A szövetkezet irányítói fel­keresték a brigádokat, mun­kacsapatokat, mindenhol be­számoltak a gazdasági hely­zet alakulásáról, a nehézsé­gekről s megmagyarázták, hogy ugyan az elmúlt eszten­dei szintet nem tudja bizto­sítani a gazdaság, de azért nincs ok a pánikhangulatra sem. Bár az év még sok min­dent tartogathat hátra, még­is bíznak abban, hogy a ter­vezett munkaegységértéket ki tudják majd fizetni. Külön leültek tárgyalni a traktorosokkal, kombájno- sokkal s figyelembe véve ké­résüket, úgy állapodtak meg, hogy amennyiben bizonyos munkáknál a műszaknormq ■= a gépesítésben dolgozók önhibáján kívül — nem tel­jesíthető, ott helyi normákat alkalmaznak, A beszélgetések, eszmecse­rék után aztán olyan döntés született, hogy a szövetke­zetből az idén senki kilépé­séhez nem járulnak hozzá. Kivéve persze olyan esete­ket, ha valaki elköltözik, vagy egészségi állapota miatt nem dolgozhat a szövetkezet­A döntés első pillantásra túl szigorúnak, szinte drákói­nak tűnik. Mégis azt kell el­mondani, hogy szigorúsága ellenére is az emberségből fakad, a közösségi érzés dik­tálta. Hiszen , egyetlen gazda­ság sem átjáróház s nem va­lami szimpatikus emberi vo­nás az, hogy ha jó a gazda­sági év, akkor maradok, ha nehézségek vannak, elme­gyek. Különösen akkor nem, ha a termés- és a pénzkiesés nem a vezetőség, a tagság hibájából adódik, hanem a mostoha időjárásnak tulajdo­nítható. A közösségi emberre in­kább az jellemző, hogy a nehéz körülmények között sem futamodik meg, hanem jó munkával, szorgalommal igyekszik biztosítani — a kö­vetkező évet, a jövőt. Az idei év időjárása nehéz helyzet elé állította a szö­vetkezeti gazdákat, vezető­ket. Nem vitás, hogy sok gonddal, problémával kellett megküzdeni. De érdemes visszagondolni arra is, hogy néhány évvel ezelőtt — ked­vezőbb időjárási , viszonyok között — is voltak nehéz fel­adatok. S akkor sem úgy le­hetett megoldani őket, hogy néhányan kiléptek a szövet­kezetből. Az is tény, hogy a mező­gazdaság nem fedett üzem, az időjárás alaposan növel­heti vagy csökkentheti a be­vételt. S ezzel számolni is kell De nem csupán akkor, ha jő az idő. Ezért helyes az egerfarmo- st döntés. Helyes, hiszen a közösség érdekéből fakadt, mindenki javára történt. S helyes a többi közös gazda­ság döntése is akik így, vagy hasonlóképpen csele­kedtek, 11 ffcaposíl lm ofetebe?? J* csMiiüfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom