Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) vekszik az előző tervidőszakhoz képest, a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 ezer lakást kívánnak tető alá hozni, 'ebből 180—200 ezret állami erőből. A reálbérek viszonylag gyorsan, egy keresőre számítva 16—18 százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 25— 27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek, és a gyermekek el-» tartására, sor kerül egyes dolgozó-kategóriáik keresetének intézményes növelésére, bizonyos nyugdíjemelésre, és tovább növelik a családi pótlékot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mindazonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosz- szú időszakra, hiszen a népgazdaság szerkezetében, a kereslet & kínálati viszonyokban lényeges változások következnek be, amelyeknek tükröződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. As egyes országrészek megkülönböztetett fejlesztése is helyet kapott az előterjesztésbein. A leglényegesebb e téren az, hogy bár vannak és lesznek még különbségek, de nincsenek már fehér foltok az ország térképén. A helyi hagyopiányo- kat, anyagi alapokat és mun- munkaerőhelyzetet figyelem- bevéve nagy gonddal foglal-, koznak a különböző országrészek és városok sajátos gazdasági fejlesztésével. Az urbanizáció erőteljesen folytatódik, mintegy 260—280 ezer fővel növekszik a városok lakossága. Az idegen- forgalomról is szó esett e részben: a Balaton-vidék fejlesztésére 5—6 milliárdot, a Velencei-tóéra 1 milliárdot fordítanak. Végül is 'ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az ■elmondottakat a tervhivatal elnöke — mindenekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, valamint szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Párdy Imre nagy énrdek- lődéssel foglalkozott expozéja után Bognár József képviselő, a terv- és költségvetési bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvény- hozás hozzájárulni ahhoz a nagyszabású tervkészítő munkához, amelyet a szakemberek és a számítógépek már oly nagy részletességgel elvégeznek. Ügy véli, hogy a mi körülményeink között a képviselők nagyon értékes segítséget nyújthatnak, hiszen ez nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi terv is, amelynék megvalósítása csal; széles társadalmi alapon lehetséges. Példának hozta a tanuláshoz való jog és a munkához való jog összehangolásának szükségességét, amelyet a tervnek a társadalom szükségleteivel összhangban kell megoldania. Bővebben foglalkozott Bognár József a külkereskedelem problémáival A nemzetközi árucserére érzékeny, kis országunkban igen fontos, mondotta, hogy lépést tudjon tartaná az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a kivitel növekedésével csak a ráfizetést növeli. Ezzel kapcsolatban utalt a nemzetközi fizetési mérlegünk tartós egyensúlyának fontosságára, emit a következő ötéves tervben el Id-' vámunk érni. Ugyancsak lényeges, hogy megszűnjön a költségvetési deficit, s általában javuljanak az egyen- súlyviszonyok t a munkaerőhelyzetben, a kül- és a belkereskedelemben. Minderre — hangsúlyozta — jó alapjaink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaságtörténetünk legsikeresebb öt esztendejét zárjuk le, hamarosan. Az eredményekben nagy része van gazdasági irányításunk új rendszerének, amely máris alkalmasnak bizonyult a korábbinál jóval bonyolultabb feladatok megoldására, .Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentkezett hozzászólásra, közülük a szerdal ülésen tizenhármam kaptak szót. Más-más hivatásúak és egymástól különböző városok. megyék képviselői révén igen sokféle nézőpontból szóltak hozzá a törvényjavaslathoz. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő elsősorban megyéje öt városának problémáit fejtegette, amelyek közül a foglalkoztatottsági gondokat ugyan már szerencsére nagyrészt maguk mögött tudják, de még küzdenek többek között a nehéz lakásviszonyokkal. Hasonló értelemben, de elsősorban pécsi, s baranyai vonatkozásban szólt hozzá a javaslathoz Gergely Lajos képviselő. Elmondotta, hogy Pécs, a lakosság tíz év alatt végbement 27 százalékos növekedésével, a városok étén jár, de ezziel megnövekedtek lakásépítési, közművesítést és más hasonló gondjaik is. S1 míg korábban a Csong- rád megyei képviselő a legvárosiasabb megye sajátos fejlődését ecsetelte, a baranyai képviselő a megye bekötőút nélküli kis lélekszámú, elmaradott községeinek problémáira hívta fel a figyelmet. Sok szó esett az ülésen Budapest következő öt esztendejéről, elsősorban Csikesz József né, a Fővárosi Tanács vb-elnökhelyettese felszólalásában. A vidék szempontjából különösen figyelemreméltó, hogy miután a fővárosban már végképp nincs munkaerő-tartalék, meggyorsul bizonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepítésének folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós, miskolci képviselő, aki bizonyos alapszakmák szakmunkás-utánpótlásának erőteljesebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, aki az energiatermelés megváltozott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének alaposabb tisztázását; Kerkay Andorné, Fejér megyei kép viselő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Báli Zoltán, Tolna megyei tsz-el- nők mezőgazdasági kérdésekről szólt, különösképpen az állatállomány minden oldalról megalapozott fejlesztésének fontosságáról. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Galló Ernő, budapesti képviselő. Annak tudatában, hogy már jelenleg is jó val több mint 10 milliárdot fordít a népgazdaság a nyugellátásra, s csupán az idei intézkedések mintegy 900 millióval növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kong-- resszusi irányelveiben foglaltakra, amelyeknek értelmében a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek ; családok jövedelmi differenciái. ilyen értelembe;!, mondotta, állandó figyelemmel kell kísérni a reáljövedelmek általános növekedését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyugdíjat kapnak és a legcsekélyebb javulást is örömmel fogadják. Az országgyűlés szerdai tanácskozása a késő esti órákban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. A vr/pfoségválaszfó fasfgyfi^selirul lelpnl’lft: Szenvedélyes, őszinte viták egységes vélemény EGY FONTOS BEJELENTÉSSEL kezdődött a vison- tai kommunisták csúcsvez-e- tőséget választó küldöttértekezlete: Fecske István, a tanácskozást levezető elnök közölte a küldöttekkel, hogy Vajay Istvánt, a csúcsvezetőség titkárát szeptember 1- vel saját kérésére, a felettes pártszervek feímentettéik tisztsége alól, így a vezetőség kétéves munkáját Kéri András, a KISZ központi bizottságának visontai szervezője, a csúcsvezetőeég' megbízott titkára ismertette a küldöttekkel. , Nyílt, őszinte, kritikus, önkritikus számvetés. Röviden így lehetne summázni a kétéves munkát összegező beszámolót. Reálisan értékelte az eredményeket, bőven, őszintén foglalkozott a gondokkal, s megannyi hasznos, figyelmet érdemlő tanácsot, ötletet adott a gazdasági munka gyorsításához, a gazdasági, a politikai munka mennyiségi, illetve minőségi javításához. NÉZZÜK ELŐBB AZ EREDMÉNYEKET. Ha még nem is folyamatosan, de az erőmű első két blokkja már üzemek Igaz, jelentős késéssel, igaz, gyakoriak a leállások, igaz, ma is sok a gond, de a két blokk már áramot ad. A lsét évvel ezelőtt tartott csúcs vezetőségi választáskor hozott határozatnak tehát — segíteni a beruházást, a kivitelezési, a szerelési munkálatokat — alapjaiban eleget tettek, a kommunisták, eleget tett a csúcsvezetőség. UGYANCSAK FŐ FELADATKÉNT jelölte meg a két évvel ezelőtti tanácskozás, a kommunisták szervezeti életének tartalmi javítását, a beruházás területen folyó politikai, ideológiai munka továbbfejlesztését. Az eredmények ezen a téren is értékesek, számottevők. Egy példát a bizonyításra: 1968-ban 120, ma 267 kommunista dolgozik a beruházáson, az erőmű vállá- latnáL De -korántsem csalt a mennyiségi változás máfhe- tő: a párttagság jelentős része rendszeres oktatásban vett, illetve vesz részt. Naponta nem kevesebb, mint 1200 dolgozó olvas politikai lapokat. Egyetlen társadalmi. politikai rendezvényről s<án hiányoztak a kommunisták. Megerősödtek a KlSZ-alapszervezetek, színesebbé, tartalmasabbá vált az ifjúkommunista mozgalom munkája, programja. Űj párt-, KISZ-szervezetek jöttek létre, fellendült a szocialista versenymozgalom a területen, nőtt a párt-, a KISZ-tagság aktivitása. AZ EREDMÉNYEK MELLETT precízen működő radarként jelezte a vezetőség beszámolója a gondokat, a hiányosságokat is? amelyekről a vitában felszólalók is kivétel nélkül beszéltek. Erősen hátráltatja a kivitelezési, a szerelési munkálatokat, hogy gyakran módosítják a terveket, alacsony a termelékenység, több vállalatnál baj van a munka- fegyelemmel, nagy a fluktuáció. A szerelő, az építő vállalatok rendszeresen megtartják ugyan a koordináló értekezleteket, a megállapodásoknak azonban gyakran nem tesznek eleget. Néhány vállalatnál komoly baj van a vezetési módszerekkel is. VAN MIT JAVÍTANI a szervezeti, a politikai, az ideológiai, munka területén is. Hiányos, lassú a belső, a párttagok tájékoztatása, gyakran elmarad a megérdemelt anyagi, erkölcsi elismerés is. Javítani kell a politikai munka hatékonyságát, fokozni a felelősséget a párttagokban, a gazdaságvo- zetőkben, a párton kívüliekben. AZ ELMONDOTTAKKAL egyben a vitában felszólalók véleményét is summáztuk. Jóleső érzés volt. hallani, tapasztalni: Visonta kommunistái tudják, hol, min, s hogyan kell változtatni. A beszámoló, és az azt ■ követő rendkívül élénk vita után a küldöttek megingatták Alakszai . Lászlónak, a csúcsvezetőség tagjának jelentését, amelyben a kommunisták véleményét foglalta össze a párt X. kongresszusának irányelveiről. „Szenvedélyes, őszinte viták — egységes vélemény”. Ezekkel a szavakkal sum-, mázta a kommunisták véleményeit, eszmecseréit. Az eredményekről elismerően, a tervekről, a célkitűzésekről bizakodva, egyetértve beszéltek, mondtak véleményt az alapszervezetek tanácskozásain. Több javaslatot is tettek: a vezetők kerüljenek közelebbi kapcsolatba a munkásokkal, vonják felelősségre a mulasztókat, szélesítsék az üzemi demokráciát. konkrét válaszok, határozott intézkedések kövessék a párttagság véleményét, kritikáját. A BESZÁMOLÓT KŐVETŐ VITA UTÄN a küldöttek megválasztották a Gagarin Hőerőmű esúcsvezetőségénak titkárát, a vezetőséget, valamint a járási pártértekezlet küldötteit. A csúcsvezetőség élére egyhangúlag a fiatal, tehetséges, tennivágyő Alak szai Lászlót választották. E. SL Határozat — emberségből A szövetkezet elnöke szerint akkor kezdődtek el a suttogások, amikor néhány hónappal ezelőtt ’nyolcszáz holdat elöntött a víz azeger- farmosi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Néhányan úgy vélték, hogy ezt a nagy természeti csapást nem lehet kiheverni, úgy érezték, hogy a közös gazdaság maga marad gondjaival, bajaival s a tagok számára egyetlen kiút lehetséges: kilépni a gazdaságbóL parlament löLíjfrMlján {Munkatársunk leütése): Nehezen a kezdő folyosóinak, házainak Ilyenkor a ielefonjeigazodtk el a Parlament rejtett” lépcső- labiritusában. legjobb arra menni — amerre mindenki megy. Így sikerült képviselőinkkel Sass Kálmánnal, Ti- liczky Józseffel és Egri Gyulával találkozni. Megbeszélt találkahelye nincs a képviselőknek, mivel azonban már hárman egy „megyei” csoportot alkottak, egyre másra sodródtak hozzájuk Heves megye más képviselői is. Oláh György mindjárt Bartha Andrástól érdeklődött, hogy okozott-e valami problémát az éjszakai hideg. Sajnos okozott, különösen a kukorica szenvedett tőle — mondta Bartha András — ezúttal a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke. Dr. Novák Pálné, akit a betegsége sem akadályozott meg abban, hogy részt vegyen az országgyűlés őszi ülésszakán, a felszólalásán gondolkodott. Minden bizonnyal m.a kerül sorra s természetesen nagyon szeretné, ha témáját nem „lőné” le más. A napirend szezon Szurdi István belkeres- sírni miniszter, mtsggénk országgyűlési képviselője is felszólal, most azonban mint — miniszter. ★ Csengetnek, a képviselők eloltják a cigarettát, megbeszélik, hogy majd a szünetben folytatják az elkezdett társalgást s igyekeznek elfoglalni helyüket a. nagyteremben. Megyénk országgyűlési képviselői az elnöki emelvénnyel szemben „fél- jobbra'’ ülnek, mindjárt a nógrádiak mellett. Villognak a vakuk, zümmögnek a felvevőgépek, a Magyar Nemzet karikaturistája is elfoglalja a helyét és szorgalmasan rajzolja a bevonuló minisztereket, vagy a jellegzetesebb „képviselői” arcokat. Aztán Kállai Gyula megnyitja az országgyűlés őszi ülését. ★ A másfélórás expozé után 20 perces szünetet rendelt el az országgyűlés elnöke. Nagy a forgalom a büfében, fogy a kávé és az üdítő ital. Képviselőink is előbukkannak a tömegből. Kissé arrébb Nagy József né könnyűipari minisztert kisebb csoportosulás fogja körül — á miniszter- asszony felhasználva a jó alkalmat, saját maga kézbesíti, ahogy a beszélgetésből kiveszem, néhány írásbeli reklamációra a választ. Kádár János és Fock Jenő sétálnak át a termen és edzetten fogadják a vakuk szapora villogását. Tiliczky József, a Selypi Medence országgyűlési képviselője, Lázár György munkaügyi minisztert keresi. — Meg akarom köszönni a segítségét... Ugyanis egy egri kislánynak, aki sajnos súlyos• betegsége miatt megbénult, elintézte, hogy kiemelt ezer forintos nyugdíjat kapjon. A napokban értesített levélben, hogy sikerült elintéznie... — Mi a véleménye így „hirtelen” az expozéban elhangzottakról? — Különösen a sokgyermekes családok, a kévés fizetésnek és a nyugdíjasok helyzetét javító tervek tetszettek a legjobban, — mondotta a képviselő. — De egy másik kérdésen vitatkoznék nevezetesen: a s terv szerint 1975-ig az energiahordozóknak 55—60 százalékát képviselik a szénhidrogének. Vajon a szénbányászat ilyen rohamosnak mondható csökkentése nem okoz-e majd problémát? ,cc erről lesz is sző az egyik felszólalásban. Hevér Lajos vendégként magával hozta Grúz Jánost, a Hevesi Járási Tanács V. B. elnökhelyettesét is az országgyűlésre. — Azon töprengek — mondja Grúz János, amikor a folyóton találkoztunk —, hogy a terv szerint az oktatásügyben 2500 általános iskolai tanterem fejlesztését irányozták elő. Nem lesz ez kevés? A hevesi igény például 24 új „tanterem, hiszen figyelembe kell vennünk egy életveszélyes állapotban levő iskolát — gondolnunk kell arra, hogy az egyre iparosodó Heves község igényei rohamosan nőnek nem is beszélve a körzetesítés szükségességéről. Hevesnek például legalább J6, Tamamé- rának pedig négy új tanteremre lenne szüksége. Reméljük sikerül majd megkapnunk ezekhez « keretet. ★ Szünet után a soros elnök Vass Miklósné bejelentése határozta meg talán a legjobban milyen fontos' témákat tárgyal az országgyűlés jelenlegi ülésszaka. Ugyanis — a képviselők közül 56-an jelentkeztek felszólalásra. Később, a mostoha időjárás következtében még inkább sokasodtak a gondok, a sok esőtől átázott . a talaj, nem lehetett aratni a gabonát s a késői betakarítás miatt igen sok szem kárba- veszett. Panaszkodtak akora- bájnosok, traktorosok is, hiszen a nehéz körülmények között nem tudtak úgy dolgozni, mint más évben,, s nyilván ez erősen kihat a bérezésre is. Mindez még rosszabb hangulatot eredményezett a termelőszövetkezetben, s egyre többször felmerült a gondolat, nem érdemes a termelő- szövetkezetben dolgozni. Konkrét kilépési szándékkal ugyan senki nem fordult a vezetőséghez, de a vezetők mégis úgy döntöttek, hogy végét kell vetni a sokszor indokolatlan sugdolózásoknak. A szövetkezet irányítói felkeresték a brigádokat, munkacsapatokat, mindenhol beszámoltak a gazdasági helyzet alakulásáról, a nehézségekről s megmagyarázták, hogy ugyan az elmúlt esztendei szintet nem tudja biztosítani a gazdaság, de azért nincs ok a pánikhangulatra sem. Bár az év még sok mindent tartogathat hátra, mégis bíznak abban, hogy a tervezett munkaegységértéket ki tudják majd fizetni. Külön leültek tárgyalni a traktorosokkal, kombájno- sokkal s figyelembe véve kérésüket, úgy állapodtak meg, hogy amennyiben bizonyos munkáknál a műszaknormq ■= a gépesítésben dolgozók önhibáján kívül — nem teljesíthető, ott helyi normákat alkalmaznak, A beszélgetések, eszmecserék után aztán olyan döntés született, hogy a szövetkezetből az idén senki kilépéséhez nem járulnak hozzá. Kivéve persze olyan eseteket, ha valaki elköltözik, vagy egészségi állapota miatt nem dolgozhat a szövetkezetA döntés első pillantásra túl szigorúnak, szinte drákóinak tűnik. Mégis azt kell elmondani, hogy szigorúsága ellenére is az emberségből fakad, a közösségi érzés diktálta. Hiszen , egyetlen gazdaság sem átjáróház s nem valami szimpatikus emberi vonás az, hogy ha jó a gazdasági év, akkor maradok, ha nehézségek vannak, elmegyek. Különösen akkor nem, ha a termés- és a pénzkiesés nem a vezetőség, a tagság hibájából adódik, hanem a mostoha időjárásnak tulajdonítható. A közösségi emberre inkább az jellemző, hogy a nehéz körülmények között sem futamodik meg, hanem jó munkával, szorgalommal igyekszik biztosítani — a következő évet, a jövőt. Az idei év időjárása nehéz helyzet elé állította a szövetkezeti gazdákat, vezetőket. Nem vitás, hogy sok gonddal, problémával kellett megküzdeni. De érdemes visszagondolni arra is, hogy néhány évvel ezelőtt — kedvezőbb időjárási , viszonyok között — is voltak nehéz feladatok. S akkor sem úgy lehetett megoldani őket, hogy néhányan kiléptek a szövetkezetből. Az is tény, hogy a mezőgazdaság nem fedett üzem, az időjárás alaposan növelheti vagy csökkentheti a bevételt. S ezzel számolni is kell De nem csupán akkor, ha jő az idő. Ezért helyes az egerfarmo- st döntés. Helyes, hiszen a közösség érdekéből fakadt, mindenki javára történt. S helyes a többi közös gazdaság döntése is akik így, vagy hasonlóképpen cselekedtek, 11 ffcaposíl lm ofetebe?? J* csMiiüfc
