Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Üzemzavar a „béía-y” körzetben A szoba közepén hosszú asztalon vezérlőberendezés látható Fölötte a falon mű­szerdobozokban elhelyezett vas tat' kábelköteg vezet az 1100 közvilágítási Izzó és 243 higanygőzlámpa van felszerelve Ezeket folyama­tosan vizsgáljuk. A háló­zatszerelést bővítést fúró­Az ÉMASZ verpeléti kirendeltségén URII-ridióval felsze­relt gépkocsik segítik az üzemzavarok elhárítását. Képün­kön: Gáspár József szerelő indulásra készen várja az uta­sításokat. (Toto: Kiss Béla) áramforráshoz. A vezérlő­berendezés tetején színes villanygombok sokasága Néhány másodperc, » az egyik piros színű gomb alatt fény villan. Az asztal mellett ülő szakember íekat- tintja a szélső kapcsolót majd füléhez emeli a tele­fonkagylót A hallgatóban érces hang hallatszik: — Itt .béta”, „béta" je­lentkezik — vétel. — üzemzavar keletkezett az „y” körzetben. — Köszö­nöm. vettem hangzik a vá­lasz —, intézkedem. Ez az olvasó számára kis­sé furcsa jelzés naponta hallható az KM ASZ verpe­léti kirendeltségének új székházában. — URH-rádíón kapjuk a hibabejelentéseket, — mond­ja Moscnyi Károly, a kiren­deltség vezetője — Feljegy­zi a „hjbakőrzetet", s uta­sítást ad a szerelőknek. — Itt, a Bajcsy-Zsilinszky utcán augusztus végén ad­ták át ezt az új, korszerű, emeletes épületet. Nagyon kellett már, hiszen a régi teljesen elavult, és túlzsú­folt volt Az utóbbi Időben megnőtt a jelentőségünk. Áramszolgáltatáson kívül hálózatszerelést, felújítást is végzünk és természetesen a hálózati zavarokat kijavít­juk. összesen tizennégy köz­ség tartozik ‘kirendeltsé­günkhöz: Verpelétiéi Nagy­útik, Síroktól Egerszalókig. — Havonta átlagosan 250 közvilágítási és hatvan la­kóhálózati hibát javítunk ki. gépek és darus gépkocsik segítik. Év régéig például Kápolnán végzünk hálózat­bővítést mintegy kilenc ki­lométeres -zakaszon. Ugyan­csak Kápolnán, valamint Feldebrőn transzformátor- házat is építünk. — Tizennégy, akiknek többsége villanyszerelő és technikus. Egyébként Ver- peléten állandó éjjel-nappa­li ügyeletet tartunk, s sze­relőink két URH-rádiós gép­kocsin járják a körzeteket és kijavítják a felmerülő hi­bákat. — Az új épületben kü­lön tárgyalótermet rendez­tünk be, ahol a fogyasztók­kal megbeszéljük észrevé­teleiket. problémáikat. - A fogyasztók folyamatos tájé­koztatására propagandái folytatunk plakátokat he­lyezünk el a községekben amelyeken felhívjuk a fi­gyelmet az egyes hibaforrá­sokra, valamint arra. • ho­gyan jelentsék be hozzánk észrevételeiket. Érdekes­ségként említem, hogy a jövő évtől a fogyasztói számlázást is tökéletesítjük. Rá'érünk a programozón számlázásra. Ez ugyanis lé­nyegesen megkönnyíti a munkánkat. Az új számlá­zógépekkel a kirendeltsé­günkhöz tartozó nyolcezer fogyasztó adatait rövid idő alatt összeállítjuk és né­hány tekercs lyukkártyás szalagon rögzítjük, ami ed­dig igen sok adminisztratív munkát igényelt. Közben a vezérlőberende­zésen ismét kigyullad a pi­ros gomb. Moscnyi Károly lekattintja a szélső kapcso­lót, föléhez emeli a telefon- kagylót, ' amelyben ismét megszólal az érces hang: — Itt „béta", „béta” je­lentkezik — vétel ... (men túsz) Egyetemisták egészsége, közérzete Milyen a közérzete, ideg­állapota? — tették fel a ku­tatók a kérdést több száz egyetemistának Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyete­men. A férfi hallgatók közül 28 százalék ki válónál:., több­ség — 69 százalék — pedig átlagosnak tartja egészség: állapotát — ás csupán há­rom százalék érzi gyengé­nek. A nők közül viszont kétszer annyian „gyengél­kednek” — bár ez a szám is mindössze 8 százalék. A vá­laszok szerint száz férfi kö­zül 59-nek jó. 39-nek inga­dozó és mindössze kettőnek gyenge a közérzete. A nők gyengébb idegállapotról val­lanak: többségük — 58 szá­zalékuk — igen változé­konynak tartja közérzetét. Szembetűnő, hogy sokan dohányoznak a miskolci egyetemisták közül is: a megkérdezettek 44 százaléka nikotinista és már az első évben is 36 százalékos ez az arány — holott a középisko­lákban tilos a dohányzás. Száz miskolci miegyete­mista közül — saját bevallá sa szerint — általában ,15 nem veti meg az italt. A gyenge tanulmányi ered­mény okozta rossz hangula­tot — a vallomásokból ez derül ki — sokan alkohol- mámorral kívánják felolda­ni. Megállapították, hogy a hallgatók táplálkozási szint­je lényegesen elmarad az át­lagos jövedelmű értelmisé­gi dolgozókétól Terve* a fala Uj óvoda, ABC-áruház, kisvendéglő épül Heréden Az elmúlt M év alatt szemmel láthatóan sokat fej­lődött a pár ezer lakosú kis­község, Heréd. 1959-től fo­lyamatosan építik a vízhá­lózatot; járdákkal száműz­ték el óz utcákból a sarat; szépen berendezett, modem külsejű klubkönyvtár várja az olvasni vágyó embereket. És még hosszan sorolhat­nánk a több millió forintos beruházásokat, melyeket szé­pen egészített ki minden egyes esetben a lakosság társadalmi munkája. A herédi községi tanács elnöki szobájában most az elkövetkezendő évek tervei között tallózunk Temesvári József vb-elnökkel. — Evek óta húzódó prob­léma oldódik meg a most el­kezdett útépítési munkála­tokkal — mondja. A Heréd —Hatvan ét a Heréd— Nagykökényes közötti útsza­kasz ugyanis már annyira elromlott, hogy le akarták állítani az autóbuszjárato­kat. Ez pedig községünk 900 eljáró dolgozójának helyze­tét, munkába állását nehezí­tette volna meg. — Vastag levélcsomót mutat: vala­mennyit az útépítés ügyében küldték a különböző szer­vekhez. — Már megkezdő­dött a-z alapozó munka, s re­mélhetőleg 1971. végére el­készül mindkét útszakasz felújítása — Milyen terveik vannak a kommunális ellátás javí­tására? — A negyedik ötéves terv Időszakában befejeződik a teljes járdásítási program: az utcákban mindkét olda­lon lesz járda. Felújításra kerülnek a belterületen levő utak is, több helyen parkot létesítenek, s egy játszótér felépítésével szerzünk majd örömet a legifjabbaknak. Természetesen tovább foly­tatjuk a vízhálózat építését is Éppen most várom a He­ves meevej Vízmű Vállalat képviselőit, hogy megbe­széljük a terveik további ré­szeit. — Mit terveznek a heré­di emberek községi ejlesztés- re adott forintjaiból? — Szeretnénk az egész­ségügyi ellátást javítani egy egószségház létesítésével. Ezt kisebb átalakításokká' meg tudjuk valósítani. Ter­vezzük egy új óvoda felépí­tését, hogy segíthessünk a kisgyermekes anyák gondja­in. Már megkezdtük a tár­gyalásokat a kereskedelmi hálózat fejlesztése érdeké­ben. Az ÁFÉSZ és a község közösen összeadott pénzéből egy új ABC-áruházat és egy kisvendéglőt adunk át a la­kosságnak az elkövetkezendő évek során. A közös összefogás, a mil­liók gondos kezelése a közel­jövő terveinek megvalósítá­sát teszi lehetővé, s ez újabb előrelépést jelent majd Heréd község életében. iszilvás) SZŰK UTCA (Pál József — Gyöngyös — felvétele: 5 pont) FESTŐ (Molnár István — Eger — felvétele: 7 pont) Nem mind arany, ami fénylik Annyi szó esik mostaná­ban a vezetésről. Iskolák, tanfolyamok tucatjaiban tanulnak, formálódnak a vezetők. A vezetés tudo­mánnyá válásának idősza­kában talán nem árt, ha néha meghallgatjuk magu­kat a vezetőket is. Hiszen, ha annyi minden függ tő­lük, akkor miér/, ne ten­nénk? Nálunk tulajdon­képpen mindenki vezető valahol, valamilyen szin­ten. A vezetőnek is van vezetője, sőt a vezető ve­zetőjének is van főnöke. Szóval, hallgassuk csak, mit mondanak? □ A gyárigazgatót irodájában találom. Feketét szüresöl — ma már ki tudja hányadikat — és gondolkodik. — L'átja, ezt is kell néha. Ilyenkor kiszólok a titkár­nőmnek, hogy ne zavar ja- , ónk, mart gondolkodom. — Elnézést, hogy ennek el­lenére... De ha megengedne egy furcsa kérdést: — Mit talál nehéznek a vezetésben? — Egyáltalán az egész munka nehéz. Feltétlenül a komoly és súlyos műfajok közé tartozik, kétszeres el­használódással. — Hogyan érti ezt? — Ismer vezetőt középszin­ten túl, aki nyolc órát dol­gozik? Aki ne vinné haza a gyár, az üzem, a vállalat gondjait? Azután, ha már itt tartunk. Mindenki tudja, de mégis elmondom. Egy veze­tő állandóan a kirakatban ül. Akkor is, ha dolgozik, ha szórakozik, akkor is, ha leve­gőt szív. Az emberek általá­ban mindent szeretnek tud­ni a vezetőről: Hány éves, hol varratja a ruháját, mikor emelték a fizetését és meny­nyire, miért engedte el a ré­gi titkárnőjét? A vezető egy Mfif kérdőjel, aki után min­denki felkiáltójelet szeretne tenni. így természetesen min­dig szóbeszéd tárgyai va­gyunk. Vagy dicsérnek, vagy szidnak, előfordul, hogy saj­nálna’:, még gyakrabban, hogy irigyelnek minket. Egyszer megkérdeztem egy munkást, aki köztudottan ki nem állhatott engem. — Mondja! Szívesen lenne helyettem gyárigazgató? Rám nézett és így szólt: — Tényleg hülyének kép­zel? — Akkor miért szid, sza- pul, fricskázgat engem foly­ton mások előtt? Rám csodálkozott, aztán ezt mondta: — Érdekes. Hát nem maga az igazgató?? 2. Az elnököt a pincében ta­lálom. Nem mulat, sőt trég az sem jut eszébe, hogy kéz­be vegyen egy poharat és niegkínáltassa magát. Szüret előtti utolsó terepszemle. A hordók között jut el hozzá a kérdés: — Mi a véleménye a mun­kájáról, a vezetésről? — Tizenhat éve csinálom — véleményem szerint — a világ egyik legnehezebb fog­lalkozását. Tsz-elnök vagyok. Négyszázhúsz embernek di­rigálok, vagy ha úgy tetszik, ők dirigálnak nekem. Min­dennap állást kell foglalni, véleményt kell mondani, fe­lelősséget kell vállalni. És ha az a valami nem sikerűi, ha a vállalkozás csődöt mond, ha a véleményen vál­toztatni keü, akkor jön a „Tagság”: — Hogy is volt csak, elnök elvtárs? Miért fizettünk rá? Hol szúrtuk el a dolgot? Ha szerencsésen, jól sike­rül valami, az én népem csendes és elégedett. Legfel­jebb arról tudom meg, hogy nincs baj, hogy a férfiak egy kicsit nagyobb kalappal köszönnek, az asszonyok meg mosolyogva megkérdezik: — Mit álmodott, elnök elv­társ? A főmérnök cigarettázik. Ma már ez a negyvenedik Kossuth. — Ezek szerint ön, önként vállalkozik infarktusra? — Remélem, nem igy van. Bár sok a cigaretta, a túlfe­szített munka, kevés az al­vás, de annál több a kávé. — Egy kérdést, ha megen­ged. Mit tart legnehezebbnek a vezetésben? Szinte gondolkodás nélkül válaszol. — Magyarországon külö­nösen nehéznek tartom a ve­zetők dolgát. Nemrég jártam az NDK-ban, Bulgáriában, a Szovjetunióban. Náluk egé­szen más. Ott nagyobb a ve­zetők iránti — jól értse! — tisztelet. Ha ott a vezető mond valamit, mindenki ah­hoz tartja magát, ha eszébe jut mégis valami ellenvetés, azt a végén mondja el. Mi kiadunk egy utasítást és a derék n.agyar legelső gondo­lata eu — Vajon jó ez az utasítás? Hol a hibája, gyengéje? Nem lehelne mégis másképpen csinálni?' Aztán a fegyelem. Erről különben mostanában sok szó esik. Ha a vezető fegyel­met követel, a melós pa­naszkodik, ha nem követel fegyelmet, felülről kopogtat­ják a fejét... Higgye el, sokszor még a nehéz testi munkánál is ne­hezebbnek tartom a vezetést. Hl Jobb dolgom nem lévén, reggeltől estig vezetőkkel be­szélgettem. Azt hiszem, őszinték voltak és nem be­széltek mellé. Biztosan vannak, akik egyetértenek velük akiknek más a véleményük. Ma tehát ők kaptak szót, mi pedig fi­gyelmesen meghallgatjuk őket, már csak azért is, ne­hogy holnap ők is felkerül­jenek a „hiánycikk''-listára... (István) 1979. október lk„ vasiruta*

Next

/
Oldalképek
Tartalom