Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

A párteriekezletekről jelentjük Tovább erősödött és szilárdult a munkás-paraszt szövetség Megtartották küldöttértekezletüket az egri járás kommunistái Lapunkról, magunkról j Kössél háromezer új előfizető a Népújságra \ (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton Egerben meg­tartották küldöttértekezle­tüket az egri járás kommu­nistái. A küldötteket és a meghívóit vendégeket Gu­bán Dezső, a járási pártbi- abttság első titkára üdvözöl­te, majd sor került az el­nökség és a különböző bi­zottságok megválasztására. Az elnökségben foglalt he­lyet Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnőke, Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető­je is. Hegyi Jánosnak, a párt­értekezlet elnökének beve­zető szavai után Gubán De­zső tartott rövid referátu­mot a járási pártbizottság beszámolója alapján. Mind a beszámoló, mind a referátum kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a já­rásban ' a munkásosztály sú­lya, szerepe tovább növe­kedett. A munkások száma mintegy kétezer fővel gya­rapodott. A dolgozók a szavakban és tettekben egy­aránt kifejezésre jutatják felelősségérzetüket és tenni- akarásukat a szocializmus teljes felépítéséért. A járás társadalmi-politikai viszo­nyainak alakulását tekintve, a beszámolási időszak egyik legjelentősebb tényezője, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a nagyüzemi közös gazdálko­dás alapján a parasztság egyre inkább egységes osz­tállyá kovácsol ódik. ör­vendetes, hogy az elmúlt négy évben a két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság viszonya tovább szilárdult Kiemelt helyet kapott a beszámolóban az ipari és a mezőgazdasági fejlődés, kü­lönös tekintettel arra, hogy az úf gazdaságirányítási rendszer miként segítette elő a tevékenység kibonta­kozását. örvendetes, hogy a nehézségek ellenére is, po­zitívan hatott az irányítás új rendszere, s ez nemcsak a termelésben, de az átlag- keresetek emelkedésében is kifejezésre jutott. Az üzemi munkások át­lagkeresete 8.4 százalékkal, átlagjövedelme 5,8 százalék­kal növekedett négy év alatt. A termelőszövetkeze­tekben az egy dolgozó tag­ra jutó részesedés 9651 fo­rintról 14 873 forintra emel­kedett. Ehhez járult még a termelőszövetkezeti tagok társadalmi juttatásának szé­lesítése is, amely szintén je­lentős változásokat eredmé­nyezett Mint később a felszólalá­sok is bizonyították, a me­zőgazdaság helyzete és kü­lönösen a problémák nagy figyelmet keltettek és töb­ben foglalkoztak a problé­mák megoldásának lehetősé­geivel is. A járás jelentős részének kedvezőtlen éghajlati, dom­borzati és közgazdasági vi­szonyai következtében a mezőgazdasági termelés ne­hezebb, mint más vidéke­ken. Jelentős számú a gyen­ge termelőszövetkezet. A problémákat növeli, hogy a termelőszövetkezetek erő­gépállományának több mint a fele elöregedett, elhaszná­lódott. A járás szövetkezete­ire, állami gazdaságaira hátrányosan hat a jelenlegi hitelpolitika is, amely ke­vésbé veszi figyelembe az adottságokat. A felszólalók felvetették azt is, hogy a gazdálkodáshoz tovább is szükség van az árkiegészíté- ses dotációra. A beszámoló részletesen és kiemelten elemezte a kádermunka helyzetét is. A megállapítás az, hogy a ká­derek többsége megfelel az egyre összetettebben je­lentkező követelményeknek. Növekedett szakmai, politi­kai műveltségűk, vezető­készségük. A vezető beosz­tásban dolgozók többsége politikailag alkalmas, szak­mailag felkészült. Helyes az is, hogy a vezetőket egyre inkább a végzett munkájuk és magatartásuk iránt ítélik meg. Javult a vezetők és vezető testületek káder­munkája is. Rendszeresen napirendre tűzik a káder- _ munka egészét, vagy rész­leteit, és egyre inkább az arra illetékes szervek hatá­roznak a személyi kérdések­ben. A javulás ellenére hi­bák is vannak, előfordul, hogy a politikai követelmé­nyeket leszűkítik a lojalitás­ra, fellelhető még a szubjek­tivizmus, s nem egy esetben a szakmai követelmények az indokoltnál is nagyobb sze­repet kapnak. A referátum, valamint a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása után vitára került sor, melynek során felszólalt Fekete Győr Endre is. A felszólalások összege­zése, a pártbizottság aján­lásainak elfogadása után sor került a járási pártbizottság, valamint a megyei pártér­tekezlet küldötteinek meg­választására. A pártérteksz- let 55 pártbizottsági tagot és 45 küldöttet választott. Ezután zárt ülésre került, sor, amelyen a pártbizottság megválasztotta a pártvégra- hajtó bizottság tagjait, va­lamint a pártbizottság első titkárát és titkárát. A járá­si pártbizottság első titkára Gubán Dezső, titkára Só­lyom Ernő lett. A végrehaj­tó bizottság tagjának vá­lasztották Gotyár Lajost, Hegyi Jánost, Jebelóczki Bélát, Kiemcz Istvánnét, Kovács Mihályt, Lezsák Lászlót, Malicsek Mihályt, Mészáros Albertet és Sas Kálmánt. Egy héten keresztül több ezer olvasóje­lölthöz juttatjuk el í megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának, a Népújság­nak mutatványszámait. Ezekben a lapszá­mokban többször szóltunk lapunkról, ma­gunkról, ismertettük szándékunkat, őszintén beszéltünk lapunk célkitűzéseiről és meg­osztottuk gondjainkat olvasóinkkal. Egy hét kevés arra. hogy egy lapot tel­jes egészében megismerhessenek olvasói — ehhez hosszabb idő kell. Arra azonban egy hét is elegendő, hogy az olvasó ízelítőt kap­jon a lap profiljáról, hangvételéről, hogy ismerkedjék szándékunkkal, célunkkal. Re­méljük, legalábbis ezt bizonyítják a hoz­zánk érkezett levelek és a találkozások ol­vasójelölteinkkel, hogy leendő olvasóink tetszését megnyerte lapunk. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az elmúlt hét vé­géig majd háromezren fizették elő lapunkat s csak a hevesi járásban majd másfél ezer olyan családhoz kopogtat be november 1-től a kézbesítő, akik eddig nem voltak előfi­zetői a Népújságnak. Köszöntjük új olva­sóinkat, és reméljük, hosszú éveken át rend­szeres olvadói lesznek lapunknak. Szerkesz­tőségünk kollektívája a jövőben is mindent megtesz azért, hogy olvasóink elégedettek legyenek lapunkkal. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, hogy ez jelentős erőfeszítést kíván. Olvasóink érdeklődési igénye sokszínű, és ez érthető. ,, ... Ila csak 'azt nézzük, hogy lápunkat ol­vassa a munkás, a paraszt, az értelmiségi és az alkalmazott, hogy olvasóink között éppúgy megtalálható a diák, mint a nyug­díjas és a háziasszony, ez is azt bizonyítja, hogy sokszínű érdeklődést kell kielégíte­nünk. Mint arról már eddig is szóltunk, lapunk pártlap, a párt politikájának népszerűsítője és a maga eszközeivel megvalósítója. En­gedjék meg, hogy Lenin szavait idézzük a „Mivel kezdjük?” című cikkéből. „A lap szerepe azonban nem korlátozó­dik kizárólag az eszmék terjesztésére és a politikai szövetségesek politikai nevelésére és megnyerésére. A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Ebben az utóbbi te­kintetben a lapot ahhoz az állványzathoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház kö­rül emelnek, s amely megjelöli az építmény körvonalait, megkönnyíti az érintkezést az az egyes építőmunkások között, segítségükre van a munka elosztásában és a szervezett munka útján elért közös eredmények átte hintésében. Régebbi olvasóink anúsíthatják: a Nép­újság igyekszik eleget tenni ezeknek a le­nini követelményeknek. írásaink a párt po­litikájának szolgálatában állnak, éppen ezért népünk és ezen belül szűkebb hazánk, He vés megye dolgozóinak, 'akóinak tájékozta­tását, nevelését, mozgósítását szolgálja. Ugyanakkor lapunk krónikása dinamikus szocialista építésünknek, rögzíti és mara­dandóvá teszi a szorgalmas, dolgos hétköz­napokat, de igyekszik feltárni azokat a hi­bákat is, amelyek fékezik előrehaladásun­kat, fejlődésünket. Ügy gondoljuk, erről lapunkból meg­győződhettek olvasóink, láthatták lapunk szándékát, törekvését. .Reméljük, megnyer­te tetszésüket a Népújság és rendszeres, ál­landó olvasójává válnak a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács lapjának. Bí­zunk abban is, hogy a jövőben nemcsak ha­sábjainkon jutunk el olvasóinkhoz, hanem személyesen is találkozunk, és a szerkesz­tőség dolgozóival közösen beszélik majd meg: mit vár az olvasó lapunktól? Köszönjük leendő olvasóink előlegezett; bizalmát, és ígérjük: szerkesztőségünk min- < dent megtesz azért, hogy elégedettek legye- « nek lapunkkal. Szándékunk megvalósításá­hoz kérjük és várjuk véleményüket, segít­ségüket. Es ha elégedettek tevékenységünk­kel, kérjük, legyenek propagálói, népszerű­sítői a Népújságnak. Minősítő vizsgálat Apcon Az SZMT munkavédelmi bizottságának munkaterve alapján átfogó, koordinációs, minősítő vizsgálat kezdődött az apci Qualitál Vállalatnál. Több, de mégis kevés Az AGROTRÖSZT vállala­ta az őszi mezőgazdasági munkákon dolgozó géppark ellátására a tavalyinál több alkatrészt, cseredarabot, stb-t hoztak eddig forga­lomba. Annak ellenére, hogy a kereslet jó részét ki tudták elégíteni, néhány géptípus alkatrészeiből nincs elegen­Megkoronázott élet MICSODA PAZAR DÍSZ­LETEK: a ház egy lefejtett bánya fölött áll. Az ablak, a kertkapu külfejtésre te­kint. Még ha akarna se tud­na elszakadni a bányától, a széntől, a bányászoktól. Még ha akarna sem tudna nem emlékezni.. Amikor utoljára találkoz­tunk, már szóba került a pi­henés. Jól emlékszem a sza­vakra: „Ha átadom is majd a helyem, ha majd nyugdíj-, ba megyek is, pihenésről szó sem lehet Vettem egy szép kertes házat Rózsa- szentmártonban. Szeretem a kertészkedést, egy köny­vet is szeretnék írni, és egy kicsit lejjebb szeretném, vinni a kémiát is a bányá­ba ...” A jövő idő már jelenné vált. Háromszáznyolcvannyolc órája új főmérnöke van a Mátraalji Szénbányák Vál­lalatnak. A régi, a nagy előd leszerelt. Kiszolgált. Átadta helyét. • ÉS HOGY ROHAN AZ IDŐ. Az ajándékba kapott kakukkos óra, már 388-szor törte meg a csendet, mióta a gazda, a fekete, a barna kincs oly nagy szerelmese, öreg ba­rátja, kutatója elbúcsúzott a kollégáktól, a barátoktól, a cimboráktól. Nincs könnyű dolga a krónikásnak. Négy évtize­des bányászsorsat, megannyi nagyszerű tettét, eszét, aka­ratát, tehetségét, fáradhatat­lan lendületét tucatnyi cik­kek, interjúk, riportok, em­lékezések őrzik, köszöntik, dicsérik már. Igen, többször is megírtuk már: szegények és sokan voltak. Kilenc testvér jutott egy keresőre. Így hát gyerekfejjel ne- feá is le kellett mennie a j lányába. Vágatokat taka­rított, csilléket tolt és nap­ról napra, többször és töb­bet beszélt. És egyre han­gosabban. Tessék csak fi­gyelni. A történetet élő ta­núk bizonyítják. És Sze­rencsre eddig még soha­sem beszélt róla ... — A 30-AS ÉVEK KÖZE­PÉN a salgótarjáni Jenő- aknán történt. Fizetés volt és mi nagyon keveselltük a pénzt. Tudtuk, hogy mennyit dolgoztunk és mennyit .érdemelünk. Elha­tároztam: lesz ami lesz, be­megyek az irodába. Papirt, ceruzát vettem magamhoz és elkezdtem számolni: 160 pengő hiányzik — tettem le a papírt az elöljáró elé. Győztem. A pénzt ideadták, én meg a bánya előtt nyil­vánosan szétosztottam az emberek között. Gondolhat­ják, hogy mi volt rólam a bányaelőljáróság vélemé­nye ... Szebb napok, de nehéz idők következtek. Éjszaka, délelőtt lent a bányában, délután a selypl gimnázi­umban algebrát, földrajzot, történelmet, irodalmat ta­nult. Sikeres érettségi vizs­ga, aztán irány az egye­tem ... — HALA és köszönet A FELESÉGEMNEK. Kép­zeljék csak el: az asszo­nyon kívül még két gyerek kért ruhát, cipőt, kenyeret. Nekem meg menni kellett az egyetemre. A feleségem takarítani járt, szenet válo­gatni a meddőre, hogy leg­alább kenyérre jusson. De még igy is csak egy pár bakancsa volt a két gye­reknek. Az egyik délelőtt, a másik délután hordta. Én szombatonként hazajár­tam, és alig töltöttem egy pár percet a családdal, le­mentem a bányába, és va­sárnap délig fül se jöttem. Utána már csak annyi időm volt, hogy lemosa­kodjak, és irány, vissza az egyetemre. Muszáj volt Nagyon sze­gények vol­tunk. A friss dip­lomával Komló fogad­ja. Felelős funkcióba ke­rült a megyei pártbizottsá­gon, majd 1952. decem­ber 12-én igazgatója lett a komlói Kos­suth-akná- nak... — Jól érez­tem magam. Most már volt pénzünk, bú­torunk, jutott cipőre, ruhá­ra is. És nagyon tisztel­tek a komlóiak. Mégis örömmel vettem búcsút Komlótól. Határtalan örömmel. De hát hogyisne. Azokhoz tértem vissza Pe- tőfibányára, ahonnan elin­dultam. Csodálatos pillana­tok voltak. Hazatértem. Ha­zaérkeztem. Régi babátok, a sorstársak közé. A többit már ismerik. Különböző be­osztások után 1957-ben ki­neveztek a vállalat főmér­nökének ... MÉG FIATAL, KÉTKEZI BÁNYÁSZ VOLT, amikor szerkesztett egy kis berende­zést, amellyel könnyíteni le­hetett volna a csillések munkáját. Amikor elkészült vele, megmutatta az egyik elöljárónak, elmondta, he .- mire is gondolt. A válasz röviden hangzott: „Rendben van, fiam.’ Építsél egy C' á- rat, és abban rnaju ked­vedre kísérletezhetsz. Ha majd megépül a gyár, gye­re vissza”... — Mindig az volt a vá­gyam, tervem, és sohasem tudtam megfeledkezni ró­la, hogy valamiképpen könnyíteni kell a bányá­szok munkáján. Mert ha volt nehéz kenyér, keserű kenyér, az a bányászoké volt. Nekem elhiheti. Segí­teni rajtuki Minél előbb. És minél többet. Csak hát ho­gyan? Az első lehetőséget az egyetemtől kaptam. Tu­lajdonképpen a páncélpajzs története akkor kezdődött... A pAncéi.PAJZS VILÁG­HÍRREL JÁRT. A találmány után fél Európa érdeklődött, Csehszlovákia, Románia, Anglia, Nyugat-Németor- szágban ma is használják, ma is alkalmazzák. Kutató­kat, professzorokat, volt tanáraikat előzte meg ve­le. A siker, az elismerés sem mai adt el: 1262. m«rv>M» .2— én országos hírű színészek, művészemberek, kutatók tár­saságában Ursitz Józsefet is a Parlamentbe hívták és a kísérletező, alkotó munkájá­ért Kossuth-díjjal tüntették ki... — MÉG MA IS SOKAN megkérdik tőle: különösen a Kossuth-díj után nem gondolt arra. hogy elhagy­ja Petőfibányát? Hiszen válogathatott a nagyobbnál nagyobb lehetőségekben ... — Nem. Még csak eszem­be se jutott Egyszerűen nem tudnám elhagyni ezt a vi­déket, ezeket az embereket. Igaz, mehettem volna. Lakhatnék városban is.- De én itt érzem jól magam. Csak itt... — Háromszáznyolcvannyolc órája, hogy átadta helyét. Mit csinált azóta? — Kertészkedtem, yan hatvan gyümölcsfám, 230 tő­ke szőlőm, 130 tőke mál­nám, 500 tőke eper, 40 tős rózsás kert. Jön a tél, ren­det kell tenni a kertben, a ház körül. És azután? — A család, a gyerekek. az unokák, és a fél világ megismerése után ideje lesz idehaza is szétnézni. És a bányászat. Már megvan a receptem, hogy milyen mó­don lihet a lignitből kitűnő minőségű brikettet csinálni. És szeretnék felgyújtani egy bányát is. Igen, felgyújtani, és tudományosan feldol­gozni, hogy a tűz, a hő ho­gyan gyorsítja a szenesedé­si folyamatot. Száz, ezer éveket lehet majd talán nyerni a magyar bányászat­nak ... FILMRE, REGÉNYBE VALÓ ÉLETÚT. Boldog em­ber. Elérte, megkapta, amit kért, amit akart. Életét munkával, tisztességgel, száz, ezernyi helytállással, próbatétellel, világra szóló alkotással koronázta meg. Pedig honnan, milyen messziről indult... , i Koós József dő és ez egészében véve a tavalyinál kedvezőtlenebb helyzetet teremt, tekintettel arra, hogy nagyon lényeges típusok tartozékairól van szó. Különösen a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár tí­pusaihoz nem tudnak adni cseredarabot. Például a ku­koricabetakarításnál igen lé­nyeges Zmaj, valamint a Braud mintájú gépeket a mezőgazdasági üzemek _ csak úgy tudják üzemeltetni, ha a szükséges cseredarabokat valamiképpen maguk — sa­ját műhelyükben, vagy a mezőgazdásági gépjavítókkal együttműködve — teremtik elő. Hiány van az Orkán tí­pusú gépek alkatrészeiből is. Ezekhez a gépekhez összesen százféle alkatrész hiányzik, közöttük a leglényegesebbek, például a kés, a kasza stb... Nagy gondot okoz, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben gyártott ekevasakból és kormánylemezekből sincs elég. Ezért az AGRO­TRÖSZT gyors intézkedéssel Jugoszláviából szerzett be ekéket, de az igényeket tel­jes egészében még így sem tudják kielégíteni. Az erőgépekhez szükséges alkatrészek ellátása az el­múlt 2—3 hónapban jelentő­sen megjavult. Kevesebb a panasz a gumiabroncs-ellá­tásra is, az első félévhez ké­pest ugyanis lényegesen na­gyobb szállítmányok érkez­tek a raktárba. (MTI) Új vezetőséget választott a MTESZ egri csoportja Megtartotta vezetőségvá­lasztó ülését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egri csoportja. A vezetőség­választó ülésen részt vett Rónai János, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkárhelyettese és Dömén László, a MTESZ Heves me­gyei szervezetének titkára is. Az egri csoport elnökének Szabó Istvánt, titkárának pe­dig Nyíri Józsefet választot­ta. 1970, október 18., vas ára a#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom