Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

KöMlfségek lass zer leane!é^#n I (Folytatás as 1, oldalról) A három küldöttség együtt utazott tovább Kairóba; a küldöttségek búcsúztatására megjelent a repülőtéren Musztafa Ahmed Muktar, az Egyesült Arab Köztársaság , budapesti nagykövete, Fran tisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete és Zsamcirt Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) veiének, Musztafa Kamat Matagninak. Luciano Laitla, az Olasz Általános Szakszervezeti Szö­vetség (CGIL) főtitkára Nasz- szer halála alkalmából köz­zétett üzenetében kijelentet­te, hogy az elhunyt elnök az EAK függetlenségéért tevé­kenykedett és az ittiperializ- mus, valamint a gyarmatosí­tás ellen, az arab népek egy­ségéért vívott harcban esett el. Mint már jelentettük, Alek- szej Koszigin, szovjet minisz­terelnök; aki, mint ismeretes, Nasszer, egyiptomi elnök csü­törtöki temetésére érkezett Kairóba, szerdán a Kubbeh- palotában találkozott Anvar Szadattal, az EAK ideiglenes elnökével, és az EAK más közéleti személyiségeivel. A szovjet kormányfő Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP fő- kákára és Nvikolaj Podgor- nij, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke, valamint a maga nevében részvétét tol­mácsolta az EAK vezetőinek. Koszigin és Szadat az ezt követő szívélyes megbeszélés során annak a kölcsönös tö­rekvésnek adott kifejezést, hogy a szovjet és az egyipto­mi nép, a nemzeti felszaba­dulás és a népek biztonsága érdekében tovább erősíti a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között ki­alakult szoros és baráti kap­csolatokat. Koszigin, szovjet miniszter- elnök szerdái) részvétét tol­mácsolta az elhunyt Nasszer elnök Özvegyének, valamint a Nasszer család tagjainak. SANTIAGO: Az EAK elhunyt elnökének érdemeit méltatta nyilatko­zatában Luis Corvalan, a Chilei KP főtitkára. Kijelen­tette, hogy Nasszer jelentős történelmi személyiség volt, aki előmozdította az arab né­pek nemzeti öntudatának fej­lődését, az imperialistaelle­nes világmozgalom ügyét. RÓMA: Valamennyi olasz lap — néhány szélsőjobboldali or­gánum’ kivételével — tiszte­lettel adózik Gamal Abdel Nasszer emlékének. Az Uni- ia első oldalon méltatja az elhunyt egyiptomi elnököt és azt írja, hogy az egész vilá­gon elismerik a nagy impe­rialistaellenes államférfinak az igazságért és a békéért kifejtett tevékenységét. Rómában, az EAK nagykö­vetsége előtt hosszú soi'ban altnak. az emberek, hogy le­róhassak' kegyeletüket az el­hunyt egyiptomi elnök emlé­kének. Enrico Berlinguer vezeté­sével szerdán az Olasz KP küldöttsége fejezte ki rész­vétét az EAK római nagykő­Az elhunyt Nasszer elnök otthona közelében áll az „A1 Fateh” mecset, amelyben majd eltemetik az elnököt. A me­csetet ezentúl Gamal Abdel Nasszer mécseinek hívják majd. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Ä népi Kína ünnepe Huszonegy évvel ezelőtt, 1949, október 1-én történel­mi fordulat következett be a kínai nép életében: vég­legesen győzött a forrada­lom, a esángkajsekisták és ars amerikaiak menekülni voltak kénytelenek a száraz­földi területekről. Létrejött a Kínai Népköztársaság. Konti­nensnyi terület szakadt ki ezeel az imperializmus gyar­mati rendszeréből, sok száz milliós nép előtt nyílt meg a lehetőség az új társadal­mi rendszer, a szocializmus felépítésére. Ezért méltán állapítható meg, hogy a kí­nai népi forradalom győ­zelme a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után az egyik legnagyobb jelentősé­gű világtörténelmi esemény volt. A kínai népi forrada- dálom győzelme megingatta az imperialista világrend- szert és nem kis mértékben járult hozzá annak idején Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek forradal­mi harcához, az egész gyar­mati rendszer alapjainak megrendítéséhez. A Kínai Népköztársaság kikiáltását hosszú és kemény forradalmi harc előzte meg, amelyben a kínai néptöme­gek a kommunista párt ve­zetésével eredményesen for­dultak szembe a gyarmato­sítók egész hadávál, a hódí­tó japánokkal és az ameri­kai Imperializmus bérencei­vel, az áruló Kuómintahg- klikkel. A győzelem után az egész nép fellendülésének ével következtek. A Kínai Népköztársaság a szocialista közösség tagjaként a testvé­ri országok sokoldalú se­gítségével hozzákezdett az ország gyors ütemű ' moder­nizálásához: ipari objektu­mok százai létesültek, csator­názás és útépítés, a mező- gazdasági hozamok növelése kiemelte az országot az éh­halál, a teljes elmaradottság állapotából. Különösen sokai számított a népi Kína gaz­dasági és szociális' viszonyai­nak gyors javulásában az a -testvéri segítség, amelyet: a szovjet nép önzetlenül nyúj­tott á kínai népnek. A forradalom győzelme utáni években a kínai veze­tés helyesen mérte fel, hogy a szocialista közösség politi­kai és gazdasági segítsége nélkül újra és újra veszély­be került volna a nép győ­zelme, e segítség hiányában állandóan az ország felett lebegett volna a neokolon-ia- lista, burzsoá restauráció ve­szélye. A Kínai Népköztár­saság és a többi szocialista ország együttműködése az egész nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom fej­lődésének javára és haszná­ra volt. Annál sajnálatosabb, hogy később törés állt be ebben az együttműködésben. A magunk részéről — együtt a szocialista közösség többi országával — soha nem ad­tuk fel a reményt, hogy a kínai nép megőrzi forradal­mi hagyományait, hűséges marad a marxizmus—lenin- izmus eszméihez, és semmi sem tántoríthatja el a szo­cialista társadalom felépíté­sére való tőrekve'éíől. / Min­dig Is azon munkálkodtunk, hogy kapcsoltainkban azt erősítjük, ami összeköti né­peinket. ami hasznára van az egyetemes béke ügyének, ami erősíti az ántümpefía- lista küzdelmet, s ami -sy- ' szer maid felodja .azt' a é- szüll,séget. amely nem .ni magatartásunkban Inkáit '■áldozás miatt- -á. á-n; tt be. Ezén minden .'ehető ná­don törekedtünk a nézr :!- t.ir'zek tis-áázására.T.- rn ;-\ •ny Hv a. államközi kapcsolati;; ik fenntaiíá ára és fejleszt; re. Jószándékaink bizony v é­kaként szorgalmaztuk a d"u- lomáciai kapcsolatok norma­lizálását. a gazdasági egyez­mények meséi irtását éSTend- .szeres végrehajtását, továbbá más lehet-*ees módokat ke­restük és keresünk a jövő­ben- is a népi. Kínával való együttműködésre. Elégedett­ségünkkel találkozik, hogy az államközi kapcsolatok, fej­lesztésének útjában .tűrni részről is ma már kevesebb az akadály. Az évfordulón szívből kí- .vánjuk, hogy a testvéri kínai nép sikeresen folytassa szo­cialista építő munkáját, és jöjjön el isrúét az idő, ami-., kor a szocialista közösség többi népével egy családban,, ingadozás és kitérők nélkül halad nagy társadalmi cél­jainak beteljesülése felé. C. T. B. Tíz éve független Nigéria Kiszabadult a repfllffgépeltérítő pa'eszí inai gerillák fogságából a hat utolsó — egyébként amerikai állampolgárságú — túsz is. Képünk Ciprusban a nicosiai repülőtéren készült róluk. (Telefoto — AP—MTI— KS) Szerda esti külpolitikai kommentárunk EGRI DÓZSA— TATABANYA! BÁNYÁSZ. 4:3 (4:1) Előkészületi labdarugó-mérkőzés Eger, 100 néző. V.: Konz I. Eger: Landi — Temesvári. Bóbita, Czeczeli. Szonda. Rajna. Vígh. Bánkúli. Kovács Y. (Tát­rai), Tóth T. Szűcs. Tatabánya: Rothermel — Arató, Kovács I. (Arany), Ko­vácshegyi. Kováis II., Laczkó. Szabó, Nagy, Tóth, Horváth, Végh. Hazai támadásokká] indult a mérkőzés és az első negyed­órában meglepetésre az egriek három gólos vezetésre tettek , szert. Ezután az NB I-es csa­pat csatárai előtt is adódtak helyzetek, de ezeket rendre el­hibázták. Szünet után a lila- fehérek inkább a labda tartá­sára törekedtek, hiszen a 65. percben Rajna megsérült és le­jött a pályáról. A látottak alap­ján az eredmény igazságos. G.: Vígh 2, Kovács F.. Bánkúti, il­letve Horváth, Arany. ★ CRVENA ZVEZDA—L. DÓZSA 4:0 (3:0) ( Vezette: Kazhkov (szovjet), t Góllövők: Filipovics (2), Osztojics és Dzsajics. A Crvena Zvezdából min­den játékos remek teljesít­ményt nyújtott, az újpestiek­től talán csak a második fél­időben beállt Tóth András játékát lehet említeni. 1 A két mérkőzés 4:2-es összeredményével a belgrádi §9?«. október 1., csütörtök Nixon Belgrádban Nixon amerikai elnök, fe­lesége és kísérete — többek között Rogers külügyminisz­ter és Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja — szerdán délután rövid­del fél négy óra után, nem egészen két napig tartó hi­vatalos látogatásra Jugoszlá­viába érkezett. Nixont ál­lamfőket megillető fogadta­tásban részesítették a belg­rádi repülőtéren. A fogad­tatáson jelen volt többek közt Tito elnök és felesége. Belgrad utcáin — a szocia­lista szövetség (népfront) vá­rosi választmányának felhí­vására — sokan gyűltek ösz- sze az amerikai elnök érke­zésekor. A repülőtérről Nixon belgrádi rezidenciájáig, s az onnan a főváros mellett fek­vő Avala hegyig vezető út­vonalon rendkívül erőteljes biztonsági intézkedéseket al­kalmaztak. Crvena Zvezda került a BEK második fordulójába. Így a magyar labdarúgás­nak az 1970—71. évi kupa­küzdelmekben már a baj­nokcsapatok Európa-kupájá­ban sincs képviselője. ★ PÉCSI DÓZSA—CRAIOVA 3:0 (3:0) Vezette: Fercher (osztrák). Góllövők: Kocsis (2), Máté. ★ BP. HONVÉD—ABERDEEN 3:1 (2:0, 3:1, 3:1) Góllövők: Kocsis (2) és Kozma, illetve Ruzsinszki öngól. A labdarúgó Kupagyőzte­sek Európa Kupájában a Bp. Honvéd szerda délután játszotta le a skót Aberdeen elleni visszavágót. Az ide­genben elszenvedett 3:l-es vereség után a piros-fehérek elég hátrányos helyzetből rajtoltak, de ennek ellenére a rendes játékidőnek csaknem a végéig biztos továbbjutó­nak látszott. Az utolsó per­cekben bekapott góllal azon­ban az addigi 3:0-ás vezetés 3:l-re csökkent, s így 2x15 perces hosszabbításra került sor, de ez sem hozott újabb eredményt. Ekkor 11-es ró­va rúgott öt-öt játékos és gások következetek. Felvált- felváltva védett a két kapus. Az 5:4-es 11-es rúgás ered­ményével a Budapesti Hon­véd lett a mérkőzés győztese, azaz a továbbjutó. A hetedik Hetedszer találkoztak szer­dán Nyugat-Berlinben a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői, hogy folytassák a város hely­zetéről szóló tárgyalásaikat. Ez a megbeszélés azonban nyilván sokkal érdekesebb és fontosabb is volt az előzőek­nél, hiszen a hatodik találko­zó óta eltelt időszakban írták alá — augusztus 12-én — Moszkvában a szovjet—nyu­gatnémet szerződést az erő­szakról való lemondásról, amely új perspektívába he­lyezi az NSZK viszonyát a Szovjetunióval, de a többi szocialista országgal is. Szük­ségszerű tehát az az elvárás, hogy Bonn a hajdani biro­dalmi német főváros nyuga­ti felének ügyében is realis­tább politikát folytasson. Egyelőre az jellemzi a nyugatnémet politikai had­színteret, hogy az ellenzék erős utóvédharcot folytat. Miután megbukott a Moszk­va—Bonn-szerződés meghiú­sítását célzó kísérlete, most már abba kapaszkodik, hogy annak parlamenti ratifiká­ciója csak Nyugat-Berlin problémájának rendezése után következzék. Mármint: az ellenzék szája íze szerinti rendezés után. Kár, hogy egyelőre még hivatalos bonni kormánykö­rök is — talán megint csak, mint egy év alatt oly sok­szor: az ellenzéktől való fé­lelmükben — magukévá te­szik ezt az álláspontot Félig- meddig. Mert ugyanakkor a találkozó hatalmon levő Szociáldemok­rata Párt parlamenti frakció­jának elnöke, Hervöö Her­bert Wehner kijelentette: a szerződés parlamenti ratifi­kálását nem lehet Nyugat- Berlin kérdésével összekötni. Mi a szocialista álláspont? A Szovjetunió, az NDK s a tpbbi szövetséges, mint min­dig, ezúttal is a realitásokból és a szerződésekből indul*ki: tehát egyfelől tartja magát a Nyugat-Bérlinre máig érvé­nyes megszállási statútum­hoz, másfelől természetesen elismeri, hogy szoros gazda­sági, pénzügyi és kulturális szálak fűzik Nyugat-Német- országhoz Nyugat-Berlint, anélkül, hogy a város politi­kailag az NSZK része lenne. A napokban nyilatkozott a nyugatnémet televíziónak Ju- rij Zsukov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, hang­súlyozva azt a meggyőződé­sét, hogy a szovjet—nyugat­német szerződés ratifikálása hozzájárul majd egy sor kér­dés, köztük a berlini problé­ma kielégítő megoldásához is. Valóba^: ez a helyes sor­rend (nem pedig az a fordí­tott, amit a bonni héják eről­tetnek, zsarolási szándékból), ezek a realitások. S ezt előbb- utóbb mind a bonni kor­mánynak, mind a nyugatné­met álláspontot a Nyugat - Berlinről szóló négyhatalmi tárgyalásokon képviselő há­rom nyugati nagyhatalomnak fel kell ismernie. Afrika legnagyobb állama, — Nigéria — ma ünnepli függetlensége kikiáltásának évfordulóját. Tíz év telt el azóta, hogy a lagosi stadion­ban felszökött a magasba a nigériai nemzeti zászló: az ország történelmében új fe­jezet kezdődött. Hosszú és kemény , harc előzte meg a nép győzelmét. A brit imperializmus nehe­zén hagyta ott az ország ás­ványi kincseit — a kolumbi- tot, az ónt és főként az ola­jat, — a mezőgazdaság ter­ményeiből a kakaót és a földimogyorót. Az olajat az angolok már 193'7-ben felfedezték, de a közel-keleti olcsóbb volt, ezért csak a tipikusan gyar­matáruk — kakaóbab, földi­mogyoró, kopra és pálma­olaj — termelését szorgal­mazták. Az országot mester­ségesen elzárták a fejlődés elől. Az angol gyarmatosítás messzelátó szakemberei azonban tudták, hogy eljön a nap, amikor egyenlő part­nerei lesznek a nigériaiak. Készültek hát. A járási fő­nökök, az angol gyarmati adminisztárció oszlopai, ala­posan felmérték a lakosság hangulatát. Minden nagy ügyet és apróságot — két falu harca egy darabka föl­dért, két törzs évszázados el­lenségeskedése, a dinasztiák közötti vetélkedés az uralo­mért — feljegyeztek, hogy adandó alkalommal felhasz­nálják. * Nigéria 1960-ban függet­lenné vált. Külsőleg minden szép volt. Parlament, fehér- parókás bírók, tetszetős al­kotmány .Es angol ta­nácsadók minden miniszté­Hasszan El-Zajjat, az EAK ENSZ-fődelegátusa a köz­gyűlés Nasszer emlékének szentelt keddi ülésén utolsó felszólalóként szó szerint idézett abból az utasításból, amelyet még az elhunyt el­nök adott neki New Yorkba indulása előtt. ,.Nem bosszú­ra törekszünk — szólt az 'utasítás —, hanem valami ennél magasabbra: az igaz­ságra, amit úgy látszik, csak bosszúval lehet helyreállíta­ni. Nem győzelemre törek­szünk, hanem valami maga­riumban, minden valamire- . való intézményben. — Stábilitás, demokrácia, felvirágzás! — visszhangozta a londoni sajtó, reklámozva a jó befektetési lehetősége­ket. V v Am egyszeresak bekevert-” kezett a fordulat. A nigéi'íéí^ hadsereg fegyvert fogott az angolokat kiszolgáló vezetői; ellen, és elűzte őket. Amint Anglia megérezte, hogy ki­csúszik a kezéből a gyeplő — rezidensein keresztül — a törzsi ellentétek felszításá­hoz folyamodott, amelynek eredményeképpen létrejött a szakadár „Biafraí Köztársa­ság”. A gazdasági és szociális fejlődés megtorpant, meg­bomlott a nemzeti egység. Véres és hosszan tartó pol­gárháború kezdődött. Az im­perialista hatalmak mindent megtettek, hogy neokolonia- lista céljaik érdekében el­húzzák a konfliktust. Az egység ügye azonban végül is győzött, s ma sikerek­kel ünnepli a 10. független­ségi évfordulóját a nigériai nép. Csökkent az országban a törzsek közötti ellentét. Is­mét megnőtt az ország te­kintélye . Afrika népei előtt, s Nigéria kiveszi részét a fajgyűlölet ellen, a lefegy­verzésért, a feszültség csök­kentéséért folytatott harcok­ban. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal szé­les körű gazdasági, kulturá­lis és politikai kapcsolatot épít ki. S bár a külföldi mo­nopóliumok még jelentős po­zíciókkal rendelkeznek, a ni­gériai kormány lépésről lé­pésre halad előre a további politikai és gazdasági füg­getlenség megteremtésének útján. (KS) sabbra, a békére, amit úgy látszik, csak győzelemmel le­het elérni és csak a békén keresztül vezet az út a ha­ladáshoz”. Az emlékülésen több mint negyven delegátus méltatta Nasszer kiemelkedő érdemeit. A négy nagyhatalom ENSZ-képviselői szerdán is­mét összeültek, ezúttal Yost ’.m-rikni küldött szálláshe­lyén, hogy folytassák a kö­zel-keleti probléma rendezé­sére tett erőfesiftóaft&itfc nxnzmnnms Folytatták munkájukat az ENSZ-delegátusok Koszigin Kairóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom