Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

Kézimunka , Kétrészes kötött ruha A kettős nevelésről A kettős névelés fogal­mába eredetileg a csa­lád validste befolyása és a Sadományos alapokon nyug- iskolai nevelés összeütkö- tséséből eredő veszélyek tar- , fogtak. A fogalom értelmezé- rXr.csak utóbb terjedt ki a «padó, illetve a konzervatív .-világnézeti, politikai, vala­mint erkölcsi nevelés eg'yide- Íü!í|iika]mazásának koníliktu- jsaj^a. Egyesek még tovább ákgrják bővíteni o. kört, s az bitfioni és az iskolai nevelés ÍBftszerbali különbségeit is 'idesorolják.. Csakhogy a ket- itós- nevelés nem rnódszerbe- ;’ű, fhanem, tartalmi kérdés. Nein beszélhetünk ugyanis Ktejtös nevelésről, ha azonos 'pöStíkai, erkölcsi, világnéze- í|i 'óéit követve tér el egy- ■■'áiáitól a családi meg az is- kolai nevelés. Ebben az eset- oen az erők jól vagy rosz­DIVAT Nadrágkosztüm aránt általános divattá lett a nadrágkosztüm, különböző ötletes megoldásokkal. E hét csinos modell a kisipari szö­vetkezeteknek a szövetkezeti áruházak részére bemutatott kollekciójából való. V jí (Nádor Ilona felvételei) 1830. szcpU'uiü.. .)., szombat •szül, eredményesen, vagy ke­vésbé célravezetőén, de azo­nos irányba hatnak. Ellenben a iegrutinosabb pedagógiai fogások, nevelési módszerek alkalmazása mellett is ket­tős nevelésről van szó, ha kü­lönböző célok érdekében fo­lyik az emberformálás. A vi­lágnézeti tartalom dönti el tehát, hogy az iskolai és a családi nevelés közti különb­ségek a kettős nevelés, vagy egyszerűen a rossz nevelés körébe tartoznak-e. S ez mindjárt megma­gyarázza, miért tart­juk fontosnak a témával való foglalkozást. Aki egy ki­csit is .ismeri a mai nevelési viszonyokat, tudja, hogy — ha általában nem is politikai ellenzékiségből, „csupán” maradiságból, konzervatív vi­lágnézeti' és erkölcsi felfo­gásból eredően — jelentős tartalmi, különbségek vannak még a családbeli meg az is­kolai nevelés között. S ebből szinte mindig konfliktusok származnak. Példa errie, ha a szülők val­lásosak, a gyereket templom­ba járatják, sőt, talán hittan­ra is beíratják. Jogilag per­sze nincs ebben semmi kivet­nivaló, a törvény minden ál­lampolgárnak biztosítja a vallásszabadságot. A felnőt­teknél még csak magatartás­beli konfliktusokat se igen okoz a vallásosság, hiszen at­tól még kitűnően megállhat- ják helyüket a munkában, s szerethetik hazánkat, a szo­cialista Magyarországot. Ám a gyerek más, nála ezek a kérdések is egészien másként vetődnek fél. Ö még nem tud össze­tettebb, bonyolultabb dolgokon eligazodni, ráadá­sul nála a jelenségék vagy fehérek, vagy feketék. S az egyiket teljesen elfogadja, a másikat teljesen elutasítja, így van ez akkor is, amikor az iskolában megismert tudo­mányos világkép és a vallás tanítása között választ S éppen ebből támadnak a konfliktusok. Tételezzük fel először, hogy választásában a szülő kíván­ságait követi a gyerek, s val­lásos lesz. Ebben az esetben aligha tudja fenntartások nélkül elfogadni az iskolá­ban hallott tudományos ér­veket; az iskolának, mint is­mereteket nyújtó intéz­ménynek a varázsa, vonzása a gyerekre csökken, vagy ép­penséggel megszűnik. Ilyen­ékor — legalábbis világnézeti vonatkozásban — nagyon megnehezül beilleszkedése a szocialista társadalomba. Persze, akkor sem problé- mátlan a választás, ha agye­rek az iskolát tekinti mérv- , adónak. Ebben az esetben a szülőtől hidegül el. Ha pedig valamiképpen „összeegyezte­ti” a dolgokat, s az iskolában azt mondja, amit az iskola kíván,, otthon pedig azt. amit a szülő elvár tőle, akkor tu­lajdonképpen egyiknek sem hisz, s jellemében törés, tor­zulás keletkezik; képmutató­vá válik. Mindez az* bizonyítja'; nem szabad a gyereket olyan helyzetbe hozni, amelyben választásra kényszerül az is­kola és a szülő között. Az egyetlen helyes szülői maga­tartás: az iskolával összhang­ban nevelni. így elkerülhető, hogy a serdülőben konflik­tus, meghasonlás támadjon. E z nem csupán a vallá­sos- és a természettu­dományos nevelés vonatko­zásában igazság, hanem min­den politikai, erkölcsi és ma­gatartásbeli kérdésben. A serdülőkorban kezdik kitapo­gatni -a gyerekek helyüket szűkebb és tágabb környeze­tükben, ekkor kezdenek ér­deklődni a világ dolgai iránt. Szinte ösztönösen vonzzák őket az erkölcsi és a politi­kai kérdésék; ebben a kor­ban állandóan van kérdezni- és vilátnivalójuk. S ezek elől nem (érhetnek ki a szülők. (.Tóth László) A ruhát középvastag fo­nálból 2 és feles és 3-as tű­vel kötjük. Az alapszín sö- tétebb fonal, míg a betét­csipke fehér, vagy egyéb vi­lágos színből készülhet. A pontos szabásminta a japán ujj miatt különösen fontos. A két azonos darabból készülő szoknyát és blúzt is, a színén simán, a bal oldalán fordított kötéssel készítjük 3-as tűvel. A csipkebetétet kb. a 20. sor­nál kezdjük. A páros sorokat a munka bal oldalán min­dig fordítottan kötjük. 1. sor; 2 sima, ráhajtás, 3 szemet összekötünk, (1 sze­met átemelünk a jobb tűre, 2 szemet simán összekötünk, az átemelt szemet áthúzzuk), ráhajtás, 1 sima, ráhajtás, 3 szemet összekötünk, ráhajtás, 1 sima. 3. sor; 2 sima, ráhajtás, 3 szemet összekötünk, ráhaj­tás, 5 sima, ismétlés. 5. sor; 2 sima, ráhajtás, 3 szemet összekötünk, ráhaj­tás, 5 sima, ismétlés. 7. sor: 2 sima, 3 simái rá­hajtás, 2 szemet balra össze­kötünk (1 szemet leemelünk, a következőt lekötjük, a le­emelt szemet áthúzzuk raj­ta), 1 sima, 2 szemet jobbra összekötünk, ráhajtás, ismé­telünk. 9. sof: 2 sima, ráhajtás, 3 szemet összekötünk, ráhaj­tás, 1 sima, ráhajtás, 3 sze­met simán összekötünk, rá­hajtás, 1 sima, ismétlés. A szoknyánál is, a sötét színnel tovább kötve, sza­básminta szerint fogyasztunk A legtöbb otthonban szep­tember elején már átestek a festésen, vagy a nyári nagy- takarításon, vagy beköltöz­tek az új lakásba. A bútor«! a legmegfelelőbb helyre ke­rültek, talán már a függöny is, a szőnyeg is a helyén van. A szobák mégis idege­nek még, kopárnak, sivárnak hatnak. A régi lakásból át­hozott képek, vagy az aján­dékba kapott holmik között nemigen akad olyan, amivel stílusosan lehetne díszíteni az új otthon falát. Szüléink lakásában egy-két régi fénykép, olcsó festmény megfelelő, korszerű díszít­ményt jelentett. A modern lakberendezés azonban sok­féle módon, sokféle formá­ban díszíti a lakás falait. A KÉP, — a reprodukció, az akvarell, a rézkarc nem drága és igényes lakásdísz­nek számít. De ne rakjuk blondel keretbe. Inkább si­ma lakkozott lécek közé, vagy natúr színben hagyott képkeretbe kerüljenek. így jobban érvényesül a kép szépsége és színhatása; A fényképeket ma már nem te­szik a falra, egyszerűen nem divat. A KERÁMIA. Kedvelt és ízléses lakásdísz. Ezer és egy változata kapható olcsón az üzletekben. A legkeresetteb­bek a színes kerámia tálak, amelyek a régi cseréptányé­rok korszerű változatai. De vannak kerámia képek, masz­kokat formáló falidíszek és olyan falikaspók, amelyekbe örökzöldet vagy vágott virá­got is lehet tenni. A TEXTILKÉP. Azoknak ajánljuk, akik szeretik a kü­lönlegességet, igénylik, hogy korunk iparművészeinek al­kotásaival díszítsék lakásu­kat. Étkezőasztal mellé, la­kószobába, könyvespolc mel­és végül mintegy 10 sort, a 2 és feles tűvel kötünk. A pulóvert és az ujjakat is a 2 és feles tűvel, 1 sima, 1 fordított kötéssel kezdjük. Kb. 4 cm után 7 sort (az ujjaknál 4 sort) kötünk a 3- as tűve) az alapkötéssel, majd a mintás rész követke­zik. A raglánt pontosan a szabásminta szerint. fo­gyasztjuk. Itt -igen fontos a szép fogyasztás, s minden darabnál, mindig a színén fogyasztunk, de csak a 4. szemtől. A jobb szélen bal­ra, a balszélen jobbra fo­gyasztunk. (Ez azt jelenti, hogy a jobb szélen leemel­jük a 4. szemet, összekötünk utána 2, vagy 3 szemet es átemeljük a leemelt szemet. A bal szélén pedig összeköt­jük a munka végétől számí­tott 7—ti—5, vagy 6—5 sze­meket és áthúzzuk a 4. sze­met.) Ha egy darab kész. a maradék szemet, ami az ele­jén, hátán kb. 45—55 szem. fonalra fűzzük. A hátrészt a karöltő félmagasságától két- részben kötjülf. Kidolgozása: az egyes da­rabokat kiíeszítjük, átgőzöl- jtik, kihűlni hagyjuk és ösz- szevarrjuk. Ezután a fonalra fűzött szemeket tűre szedjük és a 2 és feles tűvel, 1 sima. 1 fordított kötéssel a megfe­lelő magasságig kötünk, laza kötéssel, úgy fejezzük be r szemeket. Szegedy Béláné Háztartás Leves, hús, főzelék, tészta ben puhára főzünk, 5—8 dekányi füstéit szalonnát kockára vágva egy másik lábosban megpirítunk és negyed kiló karikára vágott füstölt kolbásszal együtt a le­vesbe öntjük. (A sózásnál vi­gyázzunk, mert a szalonna sós. Kóstoljuk meg előbb!) Ezután hagymás, paprikás rántást ké­szítünk, a levesbe öntjük és a rántással együtt még ipintegy 10 percem keresztül forraljuk. Vé­gül 2 deci tejfölt keverünk hoz­zá. LONDONI RAKOTTFILÉ 80 deka bélszínt 4—5 centimé­teres darabokra vágunk és pu­hára verünk. A hússzeleteket forró zsírban, hirtelen sütjük ki. Közben egy kis lábasban 15 deka, apró kockára vágott füs­tölt szalonnát üvegesre sütünk. Tűzálló tálban lerakunk egy sor főtt felkarilíázott burgonyát, rá­terítjük a kisütött húsfiiét, majd meghintjük kevés sültszalonná­tartó, amelyet nemcsak azért ráírunk a fekhely fölé, mert elalvás előtt még olvasunk, hanem azért is, mert a vas anyaga megkapó formává, díszítő elemmé vált. De ötle­tesen felhasználható a mo­dern lakásban egy-egy régi falitükor, gyertyatartó, má­zaskorsó' is. GYŰJTEMÉNYEK (Balra aggatása a serdülő gyerekek körében az utóbbi időben felkapott szokás. A lányok táncdalénekesek képeslapok­ból kivágott fotóit, vagy ka­balababáikat rakják a falra. A fiúk a gi­tárt, hanglemezborítókat és különféle plakátokat sze­retnének a falra ragasztani. A szülők olykor tiltakoznak az ilyesmi ellen. Pedig egy- egy ízléses kép, csinos baba. jó plakát valóban meghitté teheti a gyermek kuckóját. Ne tiltsuk, inkább közösen segítsük kiválasztani a ízlé­seset, és segítsünk mértéket tartani a gyűjtési buzgalom­ban. Egy régi japán szokásra is szeretnénk felhívni a figyel­met. A japán otthonokban vi­rág és festett selyemkép dí­szíti a sima, egyszínű falat. Ám a rendég, ha hetenként érkezik, mindig más képet talál. A képeket ugyanis cse­rélik. Ezt a díszítési módot a modem európai lakberende­zés is átvette. Ha nem is he­tenként, de évenként, esetleg évszakonként cserélik a Ja­kás egy-egy díszítőelemét — a képet, á kerámiát; esetleg a helyet változtatják, ahol a kép, a kerámia, a zöld nö­vény vagy valamilyen kü­lönleges üreg, értöles, lakbe­rendezési tárgy eredetibben, újszerűbben, hangulatosab­ban érvényesülj fcováca ÜMgft gfeagt. val, és így tovább, rétegenként. A tetejére zsírban párolt hagy­makarikákat rakunk, végül meg­locsoljuk 2 deci tejföllel, amely­be kevés lisztet keverünk, majd a sütőbe rakva az egészet rózsa­színűre sütjük. VANÍLIÁS KIFLI 18 deka lisztet, 8 deka. vajat, 5 deka cukrot, kevés sóval el­morzsolunk. Beletörjük 2 főtt tojás sárgáját, majd 2 deci tej­színt és fél deci rumot hozzá adva összegyúrjuk. 30—40 per­cig pihentetjük, utána tetszés szerinti nagyságú kifliket for­mázunk belőle. Világosra sütjük, tetejét teaszűrőn keresztül sűrűn meghintjük vaníliás porcukorral. Török Júlia A csipkebogyóról Az árakparton, erdőszéle­ken már pirosodik a vadró­zsa termése, a csipkebogyó. Mit készíthetünk ebből a so­kak szemében csak haszon­talannak látszó gyümölcsből, amelynek a citromnál is jó­val gazdagabb, — több mint kétszeres — a C-vitamin tar­talma? Megaszalva kitűnő teát ké­szíthetünk belőle. A bogyó­kat megtisztíva, kettévágva, a szőrös magjait teljesen el- távolítva szárítjuk, aszaljuk meg. Használat előtt egy fél nappal egészen langyos víz­be áztassuk be és a kiázott sűrű levet öntsük fel annyi meleg vízzel,. vagy melegít- sük fel, hogy jól iható le­gyen. A C-vitamin tartalom így nem megy tönkre a fő­zéssel. A puhára érett, dércsípte csipkebogyót ép zománeú lá­basban annyi vízzel tegyük fel főni, hogy éppen ellepje. Amint a boygók megpuhul­tak, sűrű szitán, úgy nyom­kodjuk át, hogy a héja és a szőrös magja visszamarad­jon. Az átnyomott gyümölcs- pépei* főzve és állandóan ke- vergetve kissé besűrítjük, s akkor kilogrammonként ’ 50 •—80 deka cukrot adunk hoz­zá. A cukornál együtt is forraljuk 20—25 percig. A még mindig folyékony ízt forrón üvegekbe töltjük, azonnal lekötözzük és száraz gőzbe tesszük. esipébogyőfaart Egy és háromnegyed liternyi meg­tisztított csipkebogyót nagy- uborkásüvegbe teszünk. Egy és % kilányi cukrot 3,5 liter vízben felforralva, lan­gyosra hűtve ráöntjük. Vá­szonnal lekötve szobahőmér­sékleten 8 napig állni hagy­juk. Akikor a leikötő vásznat pergamen papírral cseréljük ídL Kb. 10—12 hét múlva a bor palackokba fejthető. Ä) seprőt újra Müojjöi* pofca' VEl.Oi.EVE5 A sertés- vagy marnavelöt hártyáitól megtisztítva, kevés vízben, néhány percig főzzük. A velő súlya körülbelül negyedki- lóiíyi legyen. Amikor a forró vízben kissé megír oh üli, desz­kán finomra aprítjuk. 10 deka sampinyon . gombát a homokos résztől megszabadítva, alaposan megmosva, apró darabokra vag­dalunk, és kevés zsíron, vagy olajon, finomra vágott zöldpet­rezselyemmel meghintve, puhára pároljuk. Utána liszttel hintjük meg és hozzáadjuk a velőt is, hogy együtt párolódjék tovább. Az egész masszát hideg vízzel feleresztjük, sót, késhegynyi tö­rött borsot hintünk hozzá és fel­főzzük. Pirított zsemleikockával tálaljuk. KOLBASZOS KAPOSZTALEVES Fél kilónyi, kissé megmosott káposztát körülbelül 2 liter víz­Lakberendezés Mit tegyünk a lakás falára? R való, igen stílusos Ibföfe­díszítő elem. A használati tárgyak szá­mos változata, fajtája is fel­kerülhet a falra, s ott nem­csak díszítő iöß&CKm, ha­nem Hasznos ^tennivalója ’ is lehet. Például egy-egy régi órának, vagy modem időjel­ző szerkezetnek. Praktikus dísztárgy egy kis kovácsolt­vas konE& vqgg ifltoátral-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom