Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

Heutig

KOSSUTH

8.20 Lányok, asszonyok.

8.40 Nótacsokor.

9.32 Schubert-dalok.

10.05 Az u^ls. R.-játékballada. 10.47 Új lOTiezcinkböl.

12.20 Zenei anyanyelvűnk.

12.30 Melódiakoktél!

13.50 Vigyázat, utánozzák!

14.00 Verdi-áriák.

14.20 Kis magyar néprajz.

14.25 Új Zenei Újság.

15.20 Csak fiataloknak!

16.08 Reviczky Gyula: Helén. R.-változat,

16.40 Szombat délután.

17.54 Az évszázad nagy

Bectho ven-előadói.

19.25 Népi zene.

19.46 BÚÉK 1969.

22.20 Táncoljunk!

0.10—2.00 Melódiakoktél.

PETŐFI

8.05 Operettrészletek.

9.00 Operarészletek.

9.30 Fúvószene.

9.45 Válaszolunk hallgatóinknak.

12.00 Mozart-művek.

12.50 Könyvszemle.

13.03 Riport.

13.30 Palestrina-kórusmüvek.

14.00 Gyermekrádió.

15.00 Orvosi tanácsok.

15.05 Debussy-müvek.

15.30 Falvakban, mezőkön ... «

J".05 Az élő népdal.

16.15 Bolondos hanglemeztár.

16.41 Lemezmúzeum.

17.01 Népzenei magazin.

17.41 Egy hír a mikroszkóp alatt.

18.10 Kíváncsiak Klubja.

19.00 Népdalok.

19.12 iBrahms: A-dúr szerenád.

20.25 Sosztakovics: Katyerina Izmajlova. Négyfelv. opera.

MAGYAR

9.20 Bovaryné. I. rész.

10.40 Magyarázom a jövőnket...

1. Utánanézek a mechanizmusnak.

10.50 Francis az ősi Afrikában...

2. A lagúnák csónakosai.

11.20 Kék fény. •

16.15 Reklámműsor.

16.25 Odafönn a Göncölszekér. Magyarul besz. NDK film.)

17.40 Hírek.

17.55 Közv. a mezőgazdasági . kiállításról.

18.25 A XX. század képző- művészete.

18.45 A Tv jelenti.

19.30 Cicavízió.

19.40 A Swingle Singers- eg y üt tesei.

20.00 Tv-híradó.

20.20 Köztünk maradjon.

20.25 Tisztújítás. (Tv-játéik.)

21.25 Az új-zélandi Maori Színház vendégjátéka.

*2.15 Tv-hiradó. 2. kiadás.

*2.35 Reklámrevü.

POZSONYI

10.50 Az éneklő Varsó.

19.00 és 22.10 Tv-híradó.

'J9.50 Tajgán át. (Szovjet dok.- film.)

20.15 Japán útijegyzetek.

20.30 Külvárosi lány. (Operettközv.)

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn:' 22-33)

Az előadások kezdete: fél 4, fél 6 és 8 órakor.

Banditák hálójában Színes angol film.

EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07)

Az előadások kezdete: fél 6 es fél í órakor.

Valcerklrály

Színes, zenés amerikai film EGRI KERT:

Az előadás kezdete:! órakor Vigyázat, hekus!

Színes francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Dél csillaga.

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

A kis lovag I—II.

(Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI KERT: , .

A nő hétszer ■

HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Bosszúállók újabb kalandjai HATVANI KOSSUTH: Sztvárványvölgy l—ll.

(Dupla helyárak) FÜZESABONY:

Helga

PÉTERVASARA.*

Hajrá, magyarok!

Egy felbecsülhetetlen értékű kincsről

EGERBEN, a megyei tanácsház udvarán, az egykori börtönépület vastag falai mögött őrzi a történelemtudomány kincsét a Heves megyei Levéltár. Egy beszélgetés során merült fel a kérdés: mi célt szolgál ez az intézmény?

Nevét a latin archívum szó magyarra fordításából kapta, mely okleveleket, iratokat őrző helyet jelöl.

Azonban nem szabad ösz- szetéveszteni a levéltárat az irattárral. Alapjaiban más a feladatuk. Az irattár gyakorlati, ügyviteli érdekeket. az ügyintézés folyamatosságát szolgálja, míg a levéltár a történelemtudományét.

Keletkezése az írásbeliség kialakulásával egy időre tehető, de kezdetben csak az iratok őrzésének célját szolgálta. A történelemtudomány kiszolgálása csak a XVIli. század közepétől válik feladatává, és ma is ez a legjelentősebb tevékenysége.

A történészek a távoli múlt eseményeinek a fölele- venítésénél a levéltár iratanyagát veszik elő, és mint aranybányát, úgy használják. Mert valóban kincs az, ami ezen vastag falak mögött rejtőzik.

Özönével találhatunk itt, a „történelemtudomány forrásházában” értékes iratokat, amelyek nyelvén értve, megvilágosodik előttünk a homályos múlt.

A nemesi közgyűlés anyaga az, amelyik a helytörté- netirás legnagyobb tárlója. Tudniillik 1848. előtt a generális congregatio (nemesi közgyűlés) igazgatta a megye életét. A közgyűlésen tárgyalták meg a közigazgatás különböző kérdéseit és ez a szerv hozta az egész megyére' vonatkozó határozatokat. •

A LEVÉLTÁR legrégibb oklevele 1245-ből való, amelyet még IV. Béla király adott ki. Ilyen régi középkori oklevél körülbelül ezer darab rejtőzik még a „Gyűjtemények” nevet viselő XV. fondcsoportban

A községtörténetírás szempontjából nagyon fontosak az úrbéri tagosítási iratok, a kataszteri felmérések iratai, és a térképek sokasága.

A különböző korokból származó összeírások a lakosság összetételét, a társadalom rétegződését mutatják meg. Ezeken az iratokon föl vannak sorolva községenként a lakosok nevei és a nevek mellett a tulajdonukat képező vagyontárgyak (föld, ház,. jószágok).

A peres ügyek aktái, melyek egykor oly kömoly következményekkel jártak, szintén itt találhatók. De ezek a mai ember szemében már csak kuriózumként tűnnek föl.

A tervrajzok és az erdő- üzemtervek csoportjai is s. felbecsülhetetlen értékek, mert még ma is gyakorlati hasznát tudja venni mind az erdőgazdaság, mind a mérnöki hivatal. Hiszen, ha a tervrajz, vagy az erdőüzem- terv a levéltárban megtalálható, nein kell régi épületeket, vagy hatalmas erdőterületeket újra felmérni és új tervrajzokat készíteni.

Az egyházi szervek fond- csoportjában az érseki gazdasági levéltár, az egri érseki uradalom birtokigazga tási életét mutatja be. A nép adóztatása, az egyház nak járó tized jövedelmek tömege tűnik ki ezekből az iratokból. De ugyanebben az anyagban találhatók az érKQmiH]

ÜGYELET

Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.)

Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 őrétől 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától 17.30

óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános or. vosi ügyeletén (Bajcsy-Zsi- ünszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában.

Gyöngyösön: szombaton 14

órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. Telefon: 17-27.

Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától' t2 őrá - a Puskin utcában. (Telefo' 16-36. 16-44.)

Hatvanban: szombaton 12 órától héttó reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: tn-04.)

Rendelés gyermekek részére is.

sekség (1804. előtt püspökség) kiadásaira, építkezéseire vonatkozó iratok is.

PÓTOLHATATLAN mulasztás lenne kifelejteni a sorból Eger város, Gyöngyös város és a polgári kori megyei közigazgatás iratait, amelyek terjedelmükre nézve is igen tekintélyesek.

A legújabb idők kutatói sem panaszkodhatnak. A nemzeti bizottságok, a megyei földhivatal és a községi földosztó bizottságok a szocializmus építésének Heves megyei első lépcsői, amely szervek iratai örök időkre rögzítik, milyen nehéz is volt a kezdés

A levéltár elsősorban tudományos intézmény, de igazgatási feladatokat is ellát.

A rendelkezésére álló iratokból másolatok készítésével nyújt segítséget illetéki, adás-vételi, ipartestületi és más egyéb ügyekben.

Nagyon sok esetben ad szolgálati idő beszámításához igazolásokat, ha iratai között szerepelnek a nevezett ügyfél régi aktái.

Általánosságban nézve ilyenek lehetnek az állami és megyei hivatalok alkalmazottainak adatai, a felszabadulás előtti és utáni időszakról.

De még számos kiaknázatlan lehetőség rejlik a börtönépület rácsos ablakai mögött.

KÖZELEBBRŐL megismerve a levéltár anyagát — a történeti értékű iratok együttesét .— nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: ez

egy felbecsülhetetlen érték.

Rozgonyi László

Az 1970. évi népszámlálás előzetes adatai

Magyarország lakossága 1970. január 1-én a népszámlálás adatai szerint 10 millió 315 ezer 597 fő volt, 3,5 százalékkal több, mint ■ 1960- ban, a száz évvel előtti lé- lekszánmak pedig kétszerese. Hazánk Európa 33 országa közül a 13. a népesség száma alapján, ha viszont 111 fő/kmJ népsűrűségét vesszük alapul, akkor a kontinens 6 törpe államát leszámítva a 9. helyen áll. Legsűrűbben lakott megye Pest (136,1 fö/km2) és Komárom (134,2 fő/lem2), míg a legritkább lakosságú Somogy (59,8 fő/km2 és Baranya (63,7 fő/km2).

Az utóbbi tíz év folyamán tovább csökkent a nemek közti arány: 1970-ben az

1000 férfira jutó" nők száma 1067 volt az 1960. évi 1073- mal szemben. A születések számának lecsökkenése következtében —, amely 1962- ben érte el mélypontját, 12,9 ezreléket és több évi stagnálás után emelkedett csak 1969-ben 15,0 ezrelékig —országszerte alacsonyabb volt a természetes szaporulat, mint az előző 10 éves időszakban. A megyék lélekszámát és a tényleges szaporodást erőteljesen módosította a belső vándorlás, amely ugyan az 50-es évekhez képest vesztett az erejéből, de alföldi és dél-dunántúli megyéinkben a lakosság számának csökkenéséhez vezetett. Szembetűnő a nagyon magas természetes szaporodásé északkeleti megyékből az elvándorlás — különösen Hajdú-Bihar esetében, ahol a 12 százalékos elvándorlási veszteség felülmúlja a 7,4 százalékos természetes szaporulatot. A belső vándorlások mérlege csak

A próbára tett gyufa

Hosszú éveken < át sok panasz volt a gyufára. A dohányosoknak először azzal gyűlt meg a bajuk, hogy a gyufafej vegyi anyaga nem felelt meg a követelményeknek : lepattant, későbben izzóit fel, vagy egyáltalán nem is csiholt tüzet. Ezen a panaszon azután segítettek ... Ekkor pedig a gyufa faanyaga ellen emeltek egyre többen kifogást. Még a szakemberek is elismerték, hogy törik a magyar gyufa. Na- gyon-nagyon óvatosan kellett a kis szálat a doboz oldalán végigrántani, mert könnyen a ruhaanyagra hullott az elpattant gyufafej, vagy gyufaszáldarab.

A magyar gyufa minőségét most sikerült megjavítani. Ezt bizonyítják a Faipari Minőségellenőrző Intézet laboratóriumi próbái. Itt egy olyan különleges berendezést alkalmaznak, amely egy kis kalapácsos inga segítségével teszi próbára a gyufaszálat. Az apró kis kalapács

alig hallhatóan oda-oda koppint a farudacskára és ha az nem törik el, akkor a szakemberek elégedettek a minőséggel. A próba azt igazolja, hogy 100 szál közül alig néhány törik el, bár a mintákat eléggé nagy „igénybevételnek” teszi ki a kontroli- szerkezet. A szakemberek azt tartják megengedhetőnek, ha tíz esetben,pattan el a szál, de ennél minden esetben jobb eredményt érnek el. Általában 5—7 törést sikerül csak produkálni a modern szerkezettel,

A javulást azzal érték el. hogy alapanyagul ma már a nemes nyárfaanyagot használják fel a gyárakban. Ennek a minősége sokkal jobb, olyannyira, hogy a magyar faanyag a jó külföldiekkel is felveszi a versenyt.

Hasonló jó eredményt hoztak azok a vizsgálatok is, amelyeket a Gyufaipari Vállalat laboratóriumában végeztek el.

Pest (+6,7 százalék), Komárom (+5,2 százalék) és Fejér (+1,8 százalék) és megyei jogú városaink esetében pozitív.

A belső vándorlások következtében tovább növekedett a városi lakosság számaránya: az 1960-as 41,2 százalékkal szemben 1970-ben 44,5 százalékra (ezen belül Budapest aránya pedig 18,1 százalékról 18,8 százalékra) emelkedett. Ugyanakkor községeink lélekszáma a nép- számlálások történetében először 139 ezer fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor volt. Vidéki nagyvárosaink közül Pécsett 26,6, Miskolcon 20,2. Szegeden 19.8,

Debrecenben 19,5 százálék- kal több ember él, mint az előző népszámláláskor, 40 ezernél népesebb városaink közül Dunaújváros (42,7 százalék), kisvárosaink közül pedig Leninváros (220,0 százalék), Százhalombatta (197,8 százalék) és Kazincbarcika (70,1 százalék) lakossága növekedett a legintenzívebben. A 20 ezernél népesebb települések száma 49 volt, közöttük két község is található: Érd és Békés.

(Megjegyzés: a megyék

adatai a területükön levő megyei jogú város adatai nélkül értendők).

— TERRA —

_nj L j- rm>in.'AW)Vi*^*‘ * * *-*-* ........................................... .................... ..... «»j

— Nem! Ezt nem! — vágta rá keményen Kruglikov. — Elaludtam, és ezért meg- érdemlem a büntetést.

— De gondoljon • ránk, a brigád kollektívájára! Maga veszélybe sodorhatja a terv teljesítését. És végül is ez tiszta önzés lenne magától. . Nem szégyelli magát?

Szidorov még sokáig kö- nyörgött, nyugtatgatta Krug- likov lelkiismeretét, míg végre sikerült leszerelnie az ellenkezését. Hanem, biztos talajt érezvén a lába alatt, a marós visszanyerte önbizalmát:

— No, rendben van — egyezett bele — nem írok semmiféle jelentést, maga viszont ennek fejében ad nekem még két szabadnapot.

— De mire az a két szabadnap?

— A hiányzók listáján szerepelek egynéhány szórakozóhelyen.

Mit lehetett tenni? — Megkapta.

Fordította: Sigér Imre

Amikor Nyikolaj Aflanasz- jevics Kruglikov marós felébredt, az óra mutatója már fél kilencet mutatott. — Elkéstem; — állapította meg ijedten, miközben nézte az ébresztő órát. — El ám. egy egész félórát. Álomszuszék, buta ürge. alvó medve — korholta magát ébredező lelkiismerettel. Gondolatai azonban már az ellenkező végletbe csaptak: — Na

bumm, elkéstem, hát elkéstem! — egyezett ki háborgó lelkiisnteretével. — Legalább végre egyszer kialszom magam. Aztán meg lesz, ahogy lesz! — és megfordulva a másik oldalára, aludt még egy-két órácskát.

A munkahelyén a nap második felében jelent meg.

— Hol járt maga délelőtt? — kérdezte tőle szigorúan Szidorov, a műhelymester, amikor hívására jelentkezett az irodában.

— A főmérnök elvtársnál voltam. Érdekli őt az újítási előterjesztésem — füllentette közönyösen Kruglikov.

— A főmérnök járt itt, és-resté magát — mondta élr

■2n a mester. — Kc.Gczlj,

icgy miért áll árván a maga munkapadja?

„Lebuktam” ■*- villant át

Nyikolaj Afanaszjevics agyán. De már el is mosolyodott, mint aki most tér észhez, és a homlokára csapott:

— Mit mondtam? A főmérnöknél? Ha-ha.-ha! Teljesen elment az eszem. Azt akartam mondani, hogy az üzemi bizottság elnökénél. .

— Az üzemi bizottság elnöke a főmérnökkel járt itt.

Kruglikov úgy érezte, hogy minden összeomlik körülötte. Minden erejét összeszedve, ernyedt hangon nyögni kezdett:

— Nem akartam én erről beszélni, de ha már így jött... Ma reggelre meghalt

az egyetlen, hőn szeretett nagynéném. A nagybácsikám teljesen oda van a bánattól. Hozzá utaztam ki, hogy részvétemet nyilvánítsam.

— A megboldogult pedig üdvözletét küldi magának —

mondta nyugodt hangon Szidorov. — ő maga telefonált, hogyléte felől is érdeklődött.

Nyikolaj Afanaszjevicset forróság öntötte el, szégyenében rákvörös lett amiatt, hogy hazudott, hogy be akarta csapni a világot. Úgy érezte magát, mint egy rajtakapott kisfiú. Végül is bátran a főnöke szemébe nézett:

— Egyszerűen elaludtam. Ezért jöttem be csak ebéd után. Vétkemért vállalom a teljes felelősséget és a következményeket. Kérem, adjon papírt, ceruzát és már írom is a jelentést.

— Elment az esze! — mondta ijedten Szidorov. — Hisz magát, galambocskám, akkor elbocsátják! Es pontosan akkor, amikor úgyis bajban van a terv teljesítése, amikor minden munkás aranyat **•

1970, szeptember 5-, szombat