Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Kongresszusra készülve Legfőbb: a hatékonyság 1. Lehet százmillióval több Síiacs olyan iparág, válla­lat, üzem, de családi háztar­tás sem, amely ne feszeget­né- meglevő pénzügyi kere­teit. A számos gazdasági, és társadalmi feszültség forrá­sa az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a be­ruházásokban legtöbb terü­leten jóval megelőzik a le­hetőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai az elemi szükségletet je­lentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, ■áeDD otthonhoz. S hiába ál­lítunk fel új országos csúcso­kat az idén a 70 ezer, a ne­gyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztar­tási gép és készülék... Egyszer élünk, hát szeret­nénk emberi módra élni, bár néha ezért az embertelen hajszát, a túlórát és külön­munkát is vállaljuk. Mert látjuk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlet­tebb országaiban. (Pontosab­ban, ennek csak a napfényes oldalát). Nálunk is milliók számára elérhető közelségbe kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tartoztak. Az egyre bővülő igényeknek nem is akarunk megálljt paran­csolni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat gazdasági fejlődésünk szolgálatába ál­lítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére nép- gazdasági méretben lényege­sen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek szá­mára nem ismeretlen a leg­korszerűbb technika. Megvá­sárolhatják, ha van rá pén­zük. Ám lehetőségetek itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a kö­zepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jövedelem ha­zánkban körülbelül 750 dol- :tár. Ez lényegesen magasabb a nemrégen felszabadult or­szágok 60—100 dolláros szint­jénél, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500— 700 dollárt is. Elmarad vi­szőni a fejlett nyugat-euró­pai 1200—1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó oiasz és osztrák nemze­ti jövedelemtől is. A legkö­zelebbi ot-hs* évben a gaz­daságiing í'söett országok 1000 dolláros küszöbszintjéí szeretnénk eléírd. S azután mehetünk tovább,' a magasan fejlett gazdaság megterem­téséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. S mivel a meg­termelt nemzeti jövedelem a jövőben is ,76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fogyasztás 760 dollárra emel­kedhet. S a nemzeti jövede­lemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi ter­melés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szo­cializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék” — ezt ol­vashatjuk a X. pártkongresz- szus irányelvei között, a ne­gyedik ötéves terv feladatai­ról szólva. A lelkesítő nagy célok el­éréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jö­vedelme és a dolgozók kere­sete a hatékonyság javulásá­val összhangban emelked­jék” — olvasgatjuk más he­lyütt a kongresszusi irányel­vekben. Ez —- mivel a válla­latok hatékonysága és a dol­gozók teljesítménye külön­böző ■— egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek ha­tározott differenciálását is eredményezi. Ennek megfe­lelően lesznek gyorsan fejlő­dő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmil­lióval. — népgazdasági szin­ten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek eme­lésére, beruházásokra, ha ha­tékony munkával megte­remtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egyszerűen töb­bet, hanem másként kell ter­melni. Más összetételben, növelve a korszerű, a kere­sett, a jól értékesíthető ter­mékek arányát. ífe más, ma­gasabb színvonalon: termelé­kenyebben, a fajlagos anyag- és eszközigényességet csök­kentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelke­dett. Ezt alapjában a terme­lés extenzfv növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húsz évi termelésnö­vekedésnek körülbelül 45 szá­zaléka származott a foglal­koztatottság, és 55 százaléka a munka termelékenységének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irányelvek sze­rint — a termelésnövekedés­nek 75—80 százalékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közis­mert feszültségeinek enyhíté­se a meglevő létszám ész­szerűbb, hatékonyabb foglal­koztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a mun­kafegyelem és -erkölcs meg­szilárdítását, s az ösztön­zőbb bérezést. Olyan közszél­iem és érdekeltségi rendszer szükséges, hogy a dolgozók — munkások és műszakiak — megtalálhassák saját vállala­tuknál anyagi boldogulásu­kat, növekvő szükségleteik kielégítésének feltételeit. Jobban meg kell fizetni a műhelyekben, az irodákban azokat a kulcsembereket, akiknek munkájától a terme­lékenység emelése, a haté­konyság javulása leginkább Kovács József Következik: Előrelátó, jövedelmező beruházásokat! Tatabányát valósággal be­hálózzák a szénszáliító kötél­pályák. A szénbányák igaz­gatósága a következő évek­ben fokozatosan megszünte­ti a bonyolult kötélpályás rendszert, s helyette a jóval olcsóbb és egyszerűbb autó­szállításra térnek át. Több bányától már gépkocsik hord­Uj exportcikk; a „Fehér gyöngy" Az Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállí­táson és Vásáron nagy sikert aratott a „Fehér gyöngy” el­nevezésű syúlfajta, amelyet hazai szakemberek — a Gö­döllői Kisállattenyésztés-; Ku- J tatóin tézet munkatársai — j nemesítettek ki. Ez az első i magyar nagy hozamú gazda- j sági nyúl; kiváló tulajdonsa- s gai vetekszenek a legjobb j külföldi fajtákéval. A „Fe­hér gyöngy” nagyüzemi te­nyésztésére az országban el­sőként a mecseki Hegyháton működő Bikali Állami Gaz­daság vállalkozott. Hatalmas, korszerű nyál- farmot hoztak létre. A Gö­döllőről származó szülőpáro­kat az anyatelepen elszapo­rítják, a tőlük származó hib­rid nyulakat pedig a neve­lőtelepen meghizlalják és ex­portálják. Egy anyaállat évente négyszer-ötször fial, s a kicsinyek már 10—12 hét alatt elérik a kívánatos két és fél kilogrammos test­súlyt. Jelenleg több mint 20 000 fehér bundás „Fehér gyöngy”- öt gondoznak. Az olasz ke­reskedők minden mennyiség­ben átveszik az ízletes húsú magyar pecsenyenyulat. Nem kevésbé értékes exportci'kk a nyulak hófehér szőrméje, amelyet kalapkészítésre hasz­nálnak fel. „Vizes” megye Bács-Kiskun megyében utolsó szakaszához érkezett az egész megyére kiterjedő nagyszabású vízműépítési program megvalósítása. Csak a harmadik ötéves tervben harminc megyebeli település kapott vízmüvet. 1975-ig elkészül a még hiány­zó 40 vízmű, s ezzel a megye mind a 198 községében meg­teremtik a korszerű, vezeté­kes ivóvízellátást. ják el a szenet, naponta több mint 5000 tonna tüzelőanya­got visznek az aknák szájá­tól az osztályozókhoz a cseh­szlovák gyártmányú jármű­vek. Ez a mennyiség a szén­medence összes bányájából felszínre kerülő szénnek több mint 40 százaléka. Kötélpályák helyett autószállítás Előbb az erkölcsről. akár a herkópáter is, mert nem javult meg a csirkefo­gó. Semmi figyelem, semmi odaadás, dobált szét, tört össze mindent, s még neki állott mindig feljebb. 'Nos, fogta a mester, s végigve­zette az egész gyáron. Ma­gyarázott töviről hegyire mindent, beavatta a gyártás egészébe, s csak azután en­gedte vissza a munkahelye­re. „Azóta egyike a legjobb erőknek.” Ez az eset is bi­zonyítja, hogy le lehet sze­relni a fiatalok szemtelensé­gét, ha bízunk a szívükben. Ha formaságokon innen és túl építeni merünk fiaink és leányaink szocialista erköl­csére. Ez a bizonyos fiatalember számomra — tipikus. Ilyen­nek tudom és is a mi fiatal­embereinket. Hogy az utcán nem köszönnek? Lehet. Ci­garetta a szájukban, mialatt beszélnek velük? Megtör­tént. Kopogás nélkül ronta­nak be? Nem tisztelnek meg a jobb oldallal menet köz­ben? Ez mind előfordul. De ha én tisztelem meg őket, ha leülünk és megbeszéljük a tennivalót, akkor abból munka lesz. Dolgozni akar­nak és tudnak. Tekintély nincs előttük, s legkevésbé a szavaknak van előttük be­csülete. A barátságot azon­ban megbecsülik, s ha meg­értetik velük a munka ér­telmét, akkor az igen ... Nemrég olvastam egy no­vellát, fiatalemberről szólt, akit az apja becsapott, aki­nek apja a szerelmébe is be­legázolt; s ■emiatt öli. Par­ii okszor hallom, a panaszt, hogy a fiatalok neveletle­nek, sőt szemtelenek. Imití-amott illemtant sür­getnek. Egyre sűrűbb követelmény a jó modor. Ilyesmi mindig felháborít. ■Sohasem leszek olyan öreg, hogy zavarja a nyugalmamat a ricsaj, s iriggyé tegyen fiúk és lányok kacagása. A tavasz mindig zöld, bátor és pimasz, s legyen is az, csak erős és egészséges legyen. Nem a modorbeli formasá­gok érdekelnek (nemzedé­kenként változnak a szoká­sok), hanem az erkölcs. Az új-e? Mert mostanában egyre több szó esik — joggal — a szocialista erkölcsről is. Ez az új erkölcs kétségtelenül a tömegek növekvő életszín­vonalára és közművelődésé­re támaszkodik. A gazdasá­gi és társadalmi élet forra­dalmi változásai feloldják a régi önzést, s az új, közös­ségi fejlődés megtenni a kö­zösség szelleméi. A kulturá­lis felemelkedés szemeket ránt fel világlátásra, szíve­ket gyűjt kozmikus élet­igenlésre. Építjük a szocia­lizmust, s másul az ember. A nagy átalakuláshoz mind­nyájan hozzájárulunk, akik küzdünk az újért, ahol azon­ban összeggé sűrűi minden, az éppen a fiatalság. Az új erkölcs fiainkban és lá­nyainkban rügyezik ki, s aki ismeri ifjúságunkat, tud­ja, hogy bennük alakul szebbé az emberiség. Lehetnek a fiatalok neve­letlenek. sőt szemtelenek. Rájuk férhet leckéztetés, és modoruk kifogásolható. De vajon a régi vallási, nemzeti m oiHfta !.'■ élsz» geie-lesekei folytatják-e? Kasztokra, gyűlölködő és versengő cso­portokra osztódnak-e? Nem. Ilyesmit a legdohogóbb vén sem huhog, ha mégúgy nem keltek is fel kedvéért az, autóbuszon. Avagy egyénen­ként borong, magübazárkó- zik-e a mai fiú és leány? Vannak talán világvége-si- rámaik, s mennyei vigaszt keresnek bánatukra? Ezek­re is csak nemleges lehet a válasz. Még az is, akinek a lábára léptek a moziban, s most sziszeg, legfeljebb a to­longó, dús életkedvet hány­hatja fel, de szorongó, kü­lönc, lelkileg elbicsaklott fiatalokról nem tud, mert ilyenek már nincsenek. A szocializmus fiatalsága nő fel körülöttünk, s bosszan­kodhatunk sok mindenen, de egyet nem vonhatunk két­ségbe: ez a fiatalság széles jókedvében az életre készül, életcélját a közösségben lát­ja, s jövőjének biztosítékául a munkát fogadja eL Ebben benne van minden: állásfoglalás a békéért, a ré­gi klikk-korlátok felszámo­lása, éltető nemzetköziség, alkotó hazafiság, hadüzenet minden kicsinyességnek és naplopásnak. Ez az ifjúság erkölcse. S ez a szocialista erkölcs. No de a tavaszi pimaszsá­gok? Erre egy idős barátom ad­ja meg a választ, aki nem­csak mester a forgácsoló­üzemben, hanem kiváló pe­dagógus is. Volt üzemében egy bizonyos fiatalember, akinek hÁjtba prédikálhatott sze, ez még a régi világ: az öreg csak lekacagja a fia­talt. Azt azonban már kötve hiszem, hogy egy mai fia­talembernek apjától függ­jön a szerencséje a szere­lemben, s amiért csalódik, agyonüsse az apját... Igaz nemcsak a munka, hanem a szerelem is alapja az er­kölcsnek, de nemcsak a munkában, hanem a szere­lemben is a magük új út­jára találnak a fiatalok. S ezen az úton már kötetlenek a régi családi előítéletektől, vagyontól, még ha szülőap­juk történetesen kívül is maradt az új világból. Ilyen fiatalembert nem ismerek. De ismerek olyat, aki egy­maga is elindul, ha apja el­akad, s vállal új életet, hogy győzzön a szerelemben. Akikkel én eddig találkoz­tam, azok nem olyan pipo- gyák, mint ez a novellahős, hanem hetykék és vakme- rőek a munkában és szere­lemben. Ügy kifelé talán szemtelenek, illetlenek és modortalanok, de egyikük sem lehetne apagyilkos. Er­kölcsük ugyanis már az új. Mielőtt illemről beszél­nénk, beszéljünk előbb a szocialista erkölcsről. Ifjú­ságunk magatartásáról a lé­nyeges kérdésekben, mint amilyen éppen a munka és a szerelem. Ha itt van hiba, akkor barátsággal el kell igazítani az eligazítandókat, úgy mint idős mester bará­tom megtette. Ha aztán az ifjúság egyenesben van, il­lem is, modor is hozzáido­mul a magatartáshoz. A szocializmust nem ze­nebandával építjük, s a szo­cialista erkölcs sem illem- tanárok alkotása. k Pataty Gtt/sd Vásári pillanatok Vajon mii tudhat egy ilyen mezőgazdasági helikopter? Pirosra, ropogósra sült az ökörhús. (MTI lotp — Kuokevács László es Kulcsár József felvéteM)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom