Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
Félév után fi Quaiitá! egyre lobban feledteti tavalyi kisiklását KORÁNTSEM AKARTUNK Apcon ümieprontök lenni, amikor a tavalyi evőt emlegettük, érdeklődésünket csupán egyszerű kíváncsiság vezette. A Qualität Könnyű- fémipari Feldolgozó Vállalat ugyanis rendkívül súlyos helyzetbe került az elmúlt esztendőben: a tervezete nyereségnek csupán kis hányadát számolhatták december után. több más mellett még az idén is viselte a Magyar Alumíniumipari Tröszttel szembeni 25 milliós adósságának terheit ... Kérdésünknek tehát mindenképpen helye volt a gyártelepen, ahol Korbéli Lajos igazgatóval és Pataki Ferenccel, a vállalat . pártszervezetének csúcstitkárával beszélgettünk. Ami a tavalyi évet illeti — mondták —: valameny- nyien levonták belőle a tanulságot, s a meglehetősen szomorú időszak végére pop- lot tettek Nem szívesen beszélnek 1969-ről, s pár hete vagy hónapja többnyire kitértek az idei folytatással kapcsolatos kérdések elől is, észrevehetően óvatoskodtak. — Valóban így volt — magyarázta most már derűsebb arccal az igazgató — mivel akkoriban még nem akartuk „elkiabálni” a kilátásainkat, nem szerettük volna, ’ ha bármelyikünk is belenyugszik az eredményeibe, az eredményeinkbe, esetleg elbizakodottá válik, s „lazít” egyet... Persze most sincs szándékunkban dicsekedni, mindössze a felzaklatott kedélyek lecsillapítására szánjuk: sokat javítottunk tavaly óta, s eléggé kedvező a féléves „értesítőnk”. Aztán — a hivatalos „mérleg” híján — a már rendelkezésre álló, tájékoztató jellegű .számadatokkal mindjárt illusztrálta, bizonyította is állítását. Az információk szerint 225 helyett 232,5 millió forintos értéket termeltek az első hat hónapban, ezen belül jelentősen növelték az exportjukat. Jellemző ez utóbbirá például, hogy a tavalyi egész évi egy helyett kereken 100 tonna ko- killa- és présönivényt szállítottak a külföldieknek, éppen nyolcszor annyi tömböt küldtek június végéig, s egyről harmincnyolcra növelték az éxport-választékot. Végső soron 17 millió forintos nyereségre tettek. szert a félév folyamán. többre, mint tavaly egész esztendőben! mint napjainkhoz, a következő hónapok programjához tartozik. Csakúgy mint például a fizetőképesség javítása, hogy annyi más közül — éppen a kedvező nyereség ' hallatán — csak egyet említsünk. — Tény. hogy a tavalyi eredmények alapján vállalatunkat csökkent fizetőképességűvé nyilvánították — fűzte a témához az igazgató, — s ezt sajnos tapasztalniuk is kellett partnereinknek. Sajnos szomorú örökségünket. akaratunk ellenére is cipelnünk kellett, sőt még cipeljük néha mostanában is. Exportszállítmányainkért ugyanis a belföldieknél később fizetnek, ennélfogva kénytelenek vagyunk olykor mi is késve rendezni adósságainkat. Próbáltunk már ezen úgy segíteni, hogy bankhitelt vettünk fel az 1 exportra, s ebből rendeztük tartozásainkat. Jobb híján most is hasonló hitelkérelemmel igyekszünk elkerülni a partnerekkel folytatandó civódást. Egyébként csak mellesleg jegyzem meg, hogy a Qualitálnak is 23 vállalat tartozik pillanatnyilag. összesen nyolcmillió forinttal. AMI ÖRVENHETESEBB: rendezték már a beruházási részhitelt befizették az esedékes adókat, így — legalább — az állam felé nincs tartozásuk az apciaknak. Egyelőre nincsenek létszámgondjaink sem, megteremtették a béregyensúlyt, a keresetek javításával kedvezőbbé vált a munkahelyi légkör — a fizikai dolgozók, többnyire betanított munkások is több mint kétezer forintot visznek haza átlagosan havonta — minden feltétele megvan, vagy' rövidesen meglesz az előrejutásnak. Eredetileg 450 millió forintos termelési tervvel számoltak Apcon, de a mind erőteljesebbé váló vállalati munkaverseny — az eddigi ígéretek szerint — sokkal nagyobb eredményekkel kecsegteti a Qualitált. A féléves tapasztalatok birtokában most már 460 millióról, sőt még többről is beszélgetnek, s elképzelhető, hogy tovább javítják a termelékenységet, növelik az exportot, a nyereséget, $ a tavalyi kisiklás után teljesen stabilizálódnak. Gyóni Gyula MMjjH A Közmű- es Mélyépítő Vállalat évente több mint 150 millió forint értékben épít víztárolókat, sze nnymzderitőket és vízmüveket az ország különböző részein. A lítesítmények az ivó- és iparivízszükséglet kielégítését szolgálják. A mihályger- gei vízműnél ózonizálót építenek. Ezzel a korszerű módszerrel fertőtlenítik az ivóvizet, (MTI foto — Bajkor József felvétele) 99 Kőkorszak” — tanulságokkal Pe fró Mihály számára 1969-ben kezdődött el a „kő- korszak”. Ekkor fizetett be ugyanis a lőrinci Petőfi Tsz- .nél 65 köbméter kőre, amely az új ház alapjául szolgált volna. A kő azonban sehogy sem akart a befizető jogos tulajdonába átvándorolni, mert valami mindig közbejött, s gyakran előfordult, hogy hiába fizette Petró Mihály a teherautót, üresen fordultak vissza. Nagy nehezen végre hazakerült 48 köbméter kő, s el is kezdték a kőművesek a munkát, mivel a tsz megígérte, hogy az elmaradt 17 köbmétert pár napon belül rendelkezésre bocsátja. De nem így történt. A kő csak nem érkezett meg, az alap félbehagyva áll, az építkező pedig fizeti az állásidőt. Lőrinciben' igen sok új ház épült az utóbbi években és épül most is. Az építkezők csaknem mindegyike a termelőszövetkezet kőbányájából szerzi be az alapanyagot, a lakosságnak tehát nagyon fontos, aki épít, annak döntően fontos a kőbánya. A lőrinci termelőszövetkezetnek már weru ilyen fontos, és megvan az okuk rá, hogy miért nem. A termelőszövetkezet évi tiszta jövedelme tizennyolcmillió forint körüli értéket mutat, a kőbánya ehhez az összeghez szerény háromszázezer forintos bruttó jövedelemmel járul. Ez ipég azonban nem minden. A termelőszövetkezetben senki nem vállalja szívesen a kő- bányászmunkát, pedig az ott dolgozó fizikai munkások havi jövedelme kétezer-ötszáztól négyezer forintig terjed. Mégis, alig akad vállalkozó. Ágó Illés, a termelőszövetkezet elnöke azt s elmondta, hogy egy bizonyos rendelkezés értelmében négy vezetőt köteles alkalmazni a kőbányában akkor is, ha mindösz- sze egy fizikai munkás dolgozik. Egy mérnöki képesítéssel rendelkező műszaki vezetőt, ennek helyettese kell hogy legyen, technikusi képzettségű, továbbá szükséges még egy bányamester és egy robbantómester. A termelőszövetkezet elnöke őszintén elmondta, hogy nem tudták a befizetett meny. nyiséget időben szállítani, mert hol ' robbanóanyagot nem lehetett beszerezni, hol a kompresszort nem tudták sehol megjavítani, egyszóval mindig volt valami hiba. Óhatatlanul felmerül azonban egy gondolat. Ha egy viszonylag kis munkaterületnek négy felelős beosztott vezetője van, egyikük legalább meg sze rvezh et n é precízen, pontosan, gördülékenyen az üzemegység tevékenységét. Az elnök azt is elismerte, hogy az erőszakosabb vevők, akik jobban bírták hanggal és idegekkel, előbb jutottak építési anyaghoz. A kőbányában van egy euiyagkiadó, akinek az a feladata, hogy bármilyen erőszakos legyen is a vásárló, az ütemezésnek megfelelően adja ki a gondjára bízott árui. A helyzet kulcsa a termelőszövetkezet kezében van. Ez a kulcs pedig nem más, mint a jól szervezett, helyes értelemben vett üzleti szellem érvényre jutása, a lakosság reális igényének — ma már sokrétű igényének — precíz és becsületes kielégítése. (szigetiig) Tájékozatlanság’ viis» issrvesketlés ? A kistermelők körében hamar ismeretessé vált az a kormányhatározat, amelynek értelmében a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokba az ÁUati'orgalmi és Húsipari Tröszt vállalataitól kedvezményesen — a tényleges árnál 8000 forinttal olcsóbban — lehet vemhes üszőt vásárolni. Nyolcezer forint állami támogatás ... ! Sok ember fantáziáját megmozgatta ez az összeg és elkezdődtek a spekulá- • eiók is, hogy miként lehetne ehhez » szép summához hozzájutni úgy, hogy az üsző is megmaradjon és a nyolcezer forint is a zsebbe vándoroljon. A megyei tanács ülésén is szóba került, hogy jó lenne elejét venni az ilyen akcióknak. mert ez pontosan visszájára fordítja a kormány jóindulatú, a háztáji állatállomány növelését cél? zó intézkedéseit. Példát is említett a felszólaló, amikor az apa adta el a fiának az üszőt. A jószág maradt ugyanott (igaz; négy évig nem adhatják el, vagy ha saját hibájukból hullik el. úgy elesnek a kezdvezmény- től). de a nyolcezer forintot felvették az adásvétel után. Ez például Atányba azért is feltűnő az idegeneknek, mert ott úgynevezett családi istállók vannak és egész „had” tehenei, borjai nőnek fel ugyanabban a gazdasági udvarban. Ez is hozzájárult annak a látszatnak az erősödéséhez. hogy' egyes szerződések, adásvételek csak a nyolcezer forint megszerzésére, nem pedig a háztáji tehénállomány növelésére valók. A vizsgálatok után kiderült: valóban megpróbálkoztak ilyen módszerekkel hozzájutni a nyolcezer forintos állami támogatáshoz. Az is kiderült viszont, hogy felesleges volt ez az ügyeskedés, mert a rendelet szerint — amelyet bizonyára nem ismernek megfelelően — mindenféle csalafintaság nélkül is hozzájuthatnak a kedvezményhez, akik üszőjüket (ovábbte- nyésztésre szánták. Miként? „A nyolcezer forintos lá- mogatás megilleti azokat az állattartókat is, akik a rendelet hatályba lépése előtt kötött vemhesüsző nevelési, vagy üszőhizlalási szerződésüket tenyésztésre való visz- szatartás céljából felbontják és a visszahagyott üszőkre cl let esi szerződést kötnek.” A rendelet fogalmazása ugyan kissé tekergő«”, de úgy gondolom, megérti, aki nagyon akarja. Hozzá kell fenni még, hogy ilyen esetekben a nyolcezer forintos állami támogatásból háromezer forintot az elletési szerződés megkötésekor, a fennmaradó ötezer forintot pedig a leellés igazolása után fizetik ki az állattartóknak. Erről rendszeresen felvilágosítják az eladókat, s legtöbbjük meg is 'tartja üszőjét, hiszen így is megkapja a nyolcezer forintot, nem kell kétes üzletet — alibi adásvételi szerződéseket köl„A szakma kötelez" Gyakornok - a „Zsófiában" SOKAT JELENTETT MINDEBBEN, hogy szervezettebbé. rugalmasabbá vált a munka minden területen, megfelelő szakemberek kerültek a fontosabb beosztásokba, az üzemek önelszá- moló-x-endszerben dolgoznak, a régebbinél nagyobb önállósággal, szabadsággal, felelőséggel, s nem utolsósorban: lelkiismerettel. Különösen a tömbösítő üzem és a homoköntöde teljesítette dicséretesen a feladatait. Ugyanekkor azonban feltétlenül ide kívánkozik az is, hogy a kokilla- és a présöntöde várakozáson alul „szerepelt”, jóllehet ehhez a bonyolultabb öntvények készítésére való fokozottabb áttérés is hozzájárult. Az emberek munkaigényesebb feladatokat kaptak, számottevően nagyobb lett a selejtveszély. Az alkatrészek bonyolultsága persze nem lehet állandó oka a magas selejtszázaléknak: ha az úgynevezett hagyományos köny- nyűfém-öntvényeknél az iparban átlagos ötszázalékot kettő-háromra tudták csökkenteni. valószínű, hogy a Huba—MAN kooperációhoz és az exportra gyarlóit termékek minőségi hányadát is javítani lehet. — Feltétlenül így is akarjuk. s remélhetően ezt szeretnék dolgozótársaink is — kangsúlvozta Pataki Ferenc Jyárttitkár — s ez mar nem sunyira az első félévhez A Selvpi Zsófia Malom fehérre meszelt falairól szikrázva pereg a napfény. A zúgó gépek mellett asszonyok serénykednek. Mérik, csomagolják, szállításra készítik elő a megőrölt lisztet. A többemeletes malomepü- let egyik földszinti helyiségében fiatal nő a búza minőségét vizsgálja. Az asztalon különböző műszerek; ezekkel felváltva a gabona tisztaságát. nedvdsségtartalmát. a liszt sikértartalmát és úgynevezett sütőipari értékét ellenőrzi szorgalmasan. Néhány perc telik el. és egy füzetbe rögzíti az észlelt adatokat. — Érdekes a mi szakmánk — mondja mosolyogva Ba- gári Éva, miközben hellyel kínál. — Gyakornok vagyok itt, a Zsófia Malomban. Nemrég kerültem ide, de máris jól érzem magam, mert jó a kollektíva, és megértők az itt dolgozó emberek. Bagári Éva alacsony, szőke hajú lány, törékeny alakján rövid, fehér köpeny. Nemrég töltötte be huszadik életévét. — Nálunk hagyományai vannak a malmos szakmának — magyarázza. — Édesapám a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat osztályvezetője. Hogy én is ezt a pályát választottam, abban nem kis része van az ő ösztönzésének. Már általános iskolás koromban is sokat beszélt a malmok életéről, az- ott működő gépekről, a molnárokról, a határban termő gabonafélékről, és arról az útról, amíg a szántóföldeken megtermelt búzából liszt, később pedig kenyér lesz... Bagári Éva a Budapesti Élelmiszeripari Technikum ban tanult, ahol egyebek mel ■ lett elméletben és gyakorlatban ismerte meg a gabonaféléket, valamint a uMiom ipar jellemzőit, érdekességeit. A technikumot sikeresen befejezve, nem sokkal később Gyöngyösre, a Gabonafelvá- sárió és eFldolgozó Vállalat központjába került. — Gyöngyösön hosszabb ideig dolgoztam, de sajnos nem a szakmában. Irodába kerültem, ahol lisztszámlázó statisztikus voltam, havi 1800-ért. Ez a munkakör nem biztosította a szakmai kibontakozást. Erre egyre jobban rádöbbentem. Őszintén szólva, nagyon hiányzott a malom, a laboratórium és a különböző gabonavizsgálatok. Mígnem a közelmúltban nagy örömömre lehetőség nyílt arra, hogy visszatérhettem a szakmámba. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy milyen szépségei vannak a malmos szakmának, akkor többek között egy érdekes kifejezést említett: a „pekározás”-t. — Ennek a szónak története van — válaszolta. — Nálunk, Magyarországon, a búzatermesztés fejlettsége már a múlt században serkentően hatott a malomipar fejlődésére. Akkoriban iparunk az őrlés technikája és a makaói ipari gépek gyártása terén világszerte élen járt. Ugyancsak sokat és eredményesen fáradoztak a magyar szakemberek a búza és a liszt minőségének. megbízható, pontos megállapítására alkalmas módszerek kidolgozásán. Ilyen világhírű úttörő volt Pékár Imre is. Az általa kidolgozott módszert nevéről „pekórozásnak” nevezte el a tudomány. Pékár Imre módszerét ma is használják, szinte az egész világon.-Ezzel a módszerrel én is naponta megvizsgálom a búzalisztet itt, a laboratóriumban. Jóleső érzés és tisztelet tölt el, hogy ilyen kiváló elődök nyomában dolgozhatok. Bagári Éva ifjúi bizakodással tekint a jövő felé. Szereti szakmáját. Képességeit, adottságait szeretné kibontakoztatni. Az elmúlt napokban meghívást kapott az egri malomba, ahol a selyp! gyakorlat után mint meó-s fog dolgozni. — Szeretnék jól dolgozni — mondotta búcsúzáskor —, mert az öröm csak egy dologból származhat:, az ember soha, egy pillanatig se éljen tétlenül. Meatusz Károly ni a pénz megszerzésére. A tájékozatlanság azonban nemcsak a termelőknél tapasztalható e fontos akció feltételeinél, hanem a helyi vezetők körében is..'. Érdemes lenne tehát nagyobb propagandával, világos beszéddel eloszlatni a félreértéseket a nyolcezer forintos állami támogatás megszerzésének követelményei körül. így több lenne a háztáji üsző, a kisborjű és kevesebb a visszaélés... K. E. Építkezők figyelem 1 Megnyitotta homokbánya- ; ját a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz. az Egri út esókási bejárójánál. Homokkiadás a bányában í munkanapokon 8—16 óláig. Egy köbméter ára: 20,— Ft. Befizetés a tsz-ifodában. Mátrai út 2. szám alatt. 19*0. július 15., szerda
