Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
Érdemes volt-e? /j It gw figg I'fl a Pulyka. hasznosabb. A Baranya megyei MeaS* * * * gazdasági Vállalat üzemegységében angol vcrvonalbó? tenyésztik ki a különlegesen jó takarinányhasznosítású pulykákat. A képen látható fajta minimális takarmányozással 12 hét alatt éri el a 1 kilogrammos súlyt. Nem hiányzik a társadalmi összefogás sem Uj lakásokat építenek a poroszlói árvízkárosultaknak (Tudósítónktól >: Ha még egyszer arra kerülne a sor, hogy dönteni kelljen, én bizony nemet mondanék. — Az az igazság, hogy azelőtt jobban éltünk. A munia is kevesebb volt, és több pénzt is kaptunk. Az emberek véleményt mondanak, vitatkoznak, érvelnek- és gondolkoznak. Érdemes volt-e? Érdemes volt-e á jól menő termelő- szövetkezet mellé odavenni, befogadni egy kisebbet, egy gyengébb gazdaságot, hogy együtt dolgozzanak tovább, erdemes volt-e összekötni .szekerük rúdját, vagy külön - külön jobban boldogult volna mind a kettő? Egyetlen . kirívó példa. A munkaegység értéke az egyesülés előtt 74 és 52 torint volt a termelőszövetkezetekben, az egyesülés után első évben ötvenöt forint a tervezett érték. De sorolhatnánk tovább: az Ő6Zi árpa 14 és 6 mázsás különbségét és a többi lényegesen eltérő adatot, amely alapját képezi „az érdemes volt-e” kérdés felvetésének. A lényegi kérdés azonban sokkal előbb vetődött föl, akkor, amikor arról kellett dönteni, hogy hogyan tovább. A termelőszövetkezeti tagtól az elnökig mindenki szabad akaratából döntött úgy, hogy egyesüljön a két termelőszövetkezet. Miért nem gondolták meg akkor alaposabban a döntés minden várható kiíratását, figyelembe véve az ügyet a további sorsukért felelős tagok és vezetők egyaránt. A döntés felelősséggel jár, ezt mindenki tudja — elvileg. Íme a döntés felelőssége a gyakorlatban. Ha megszületett a döntés és gyakorlati valósággá vált, vajon mindent elkövettek-e a ..jól menők”, hogy a különbség ne fokozódjék, hanem gondos munkával a maguk szintjéhez asszimilálják a gyengébbet? A kérdés fordítva is felvetődik: Nincsenek-e túl nagy biztonságban a gyengébbek, mint akik nem Veszthetnék, h'iszefi ' mögöttük áll mintegy milliomos nagybácsiként a gazdag^ tsz. S a két kérdés üsszegeződik: Megvan-e a kellő összhang, a tudatos egymás segítésének a légköre, vagy netalán MEGJELENT AZ 19W. ÉVI NEPSZÁMLAlAs \DATAIT NYILVAN'OS- S ÁGII A HOZÓ KONYVSO HOZAT ELSŐ KÖTETE. A RENDKÍVÜL SOK ÉRDEKES TÉNYT, ADATOT uagaba FOGLALÓ KÖNYV JÖ ALKALMAT NYÚJT ARRA. HOGY MEGISMERJÜK MÚLT ES JELEN AZON JELLEMZŐIT, AMELYEK ELŐDEINK ES iUAGLNK , .MEGSZÁMLÁLT AT ÁSNÁK” EREDMÉNYEI. ERRE V YLLALKO- ZIK MA MEGKEZDETT HAHÓM RÉSZBŐL ALLO CIKKSOROZATUNK. Az első, hivatalos, minden tekintetben megbízható nép- számlálás, — 1869. december 31-én — adatai szerint 5 011 310 fő élt liazánkban, s mivel 1970. január elsején (0 315 397 főt számláltak össze, elmondhatjuk: kivándorlások, háborús vérveszteségek ellenére egy évszázad alatt megkétszereződött Magyarország lakossága. A világ hárommilliárdnyi népességéből több mint tízmillió él a Föld e darabján. Milyen tényezők játszottak közre a néoesséaszám alakulásában az eltelt évszázadban? Az' crrszág népességénél! növ ekedését gyorsította a halandóság, a különösen a csecsemőhalandóság nagymérvű csökkenése, illetve a két világháborút követő áttelepü- lés. Lassította a népesség növekedését a szuletésszám fokozatos mérséklődése, a kivándorlás. a nagy járványok, különösen az 1873. évi kde- fa járvány, ts a két világháa formai egység mély szakadék fölött áttett ideiglenes deszkapalló, amely nem bírja el a nehezebb terhelést. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban . az integráció korát éljük. A vállalatok, a szövetkezetek igyekszenek együttesen fellépni a piacon, segítséget nyújtani egymásnak a termelésben. A mezőgazdaságban egy speciális alternatíva is elősegíti, illetve előtérbe helyezi az integráció kérdését. A kicsi, gyengébb adottságú termelő- szövetkezetek a jelenlegi hitelpolitikai helyzetben hátrányt szenvednek a nagyobb „fajsúlyú” közös gazdaságok mellett. Csupán ez az egyetlen tény is számos vetület- ben érzékelteti hatását. lassúbb a beruházás, nem kezdhetnek nagyobb szabású vállalkozásokba, mert nem tudják előteremteni az induló tőkét. Az Üvegipari Művek vezetői a piaci igényeknek és a népgazdasági ágazatok fejlesztésének megfelelően állították össze elképzeléseiket az iparág negyedik ötéves tervéről. Az építőipari kapacitás gyors ütemű növelését támogatják az üvegipar hátterének bővítésével. Az elő- irányzott 400 ezer lakás zavartalan üvegellátása érdekében a salgótarjáni síküveggyár rekonstrukciójával és az orosházi új gyár felépítésével a jelenlegi nyolcmillióról évi 20—22 millió négyzetméterre növelik a hazai síküvegtermelést. Megkezdik a könnyű falak új szigetelőanyagai, a habüveg és a fátyolüveg hazai gyártását; többszörösére növelik a kétrétegű termopán ablaküveg termelését és edzett üveglapokból üvegszárnyú ajtókat készítenek. Sokféle színes üveggel bővítik az épülethomlokzatokat, valamint az előcsarnokokat és a termek falát díszítő termékek választékát. A negyedik ötéves tervben összességében megkétszerezik az épíború. A népesség növekedésének legfőbb tényezője a természetes szaporodás azaz a halálozások és születések pozitív, vagy negatív mérlege. A tényleges szaporodás mértéke számszerűen a legnagyobb évi átlagot az 1900- as évék első évtizedében érte el, 76 ezret tett ki. A legalacsonyabb volt az 1870 —80 közötti évtizedben, évente 29 ezer, illetve az 1960—70 közötti években, 35 ezer. A cikksorozat következő részeben részletesen foglalkozunk majd ezzel, most csupán mint legfőbb forrásra utaltunk a továbbiak megértéséhez. Egy ország népessége ugyanis döntő mértékben — ritka kivételektől eltekintve — csakis a természetes szaporodás ‘ pozitív egyenlegével emelkedhet. Egy-egy országon belüli téridét — megye, város, község stb. — népességét azonban rendkívüli mértékben befolyásolhatja a vándorlás. Lássuk ezek után, hol, hogyan helyezkedik el hazánk népessége ? A főváros után a legtöbben Miskolcon élnék — a főváros: 1 940 212 fő, Miskolc 172 952 — majd Debrecen, Pécs és Szeged a sorrend. A járási jogú városok közül Győr a legnépesebb — 87105 lakos —, majd Kecskemet következik, A kisebb, vagy másképp az erősebb és gyengébb szövetsége tehát előbb vagy utóbb szükségszerű, különösen, ha ezt az általános szükségszerűséget még helyi viszonyok is inkolottá teszik. Mennyire mérték fel a távlati lehetőségeket, mennyire számoltak a hosszabb távú gondokkal, a termelőszövetkezetek vezetői tudják, de hogy a jelenlegi zökkenők megvannak, ez ténykérdés, s az is igaz, hogy ezek d haladás útjába kerülő akadályok nem állnak félre maguktól. Eltakarításuk mindenekelőtt a vezetőkre ró súlyos gondokat, akiknek feladatuk most már nem csupán gazdálkodni és jól gazdálkodni, hanem alapos és jól megszerkesztett stratégiával egyensúlyt és perspektívát teremteni az összevont erőknek. Szigethy András tészeti üvegáruk termelések A salgótarjáni, az ajkai és a parádi üveggyár fejlesztésével ugrásszerű változást kívánnak elérni a lakosság háztartási üvegáruellátásában. A tervezett korszerű automatákkal évente húszmillió különféle poharat és egyéb kehelyárut készítenek, s így ötven százalékkal növelik a termékfajták termelését. Más automata gépekkel megkétszerezik a különféle üvegtálak, vázák, hamutartók, gyümölcstányérok és egyéb préselt háztartási díszüvegek termelését. A vendéglátóiparnak is több, választékosabb árut szállítanak, így a tervidőszak végén valószínűleg a kőbányai sört már kőbányai pohárban, a Kinizsi sört pedig Kinizsi jellegű söröspo- hárban mérheti ki a vendéglátóipar. A tokodi üveggyár és a budapesti ampullagyár rekonstrukciójával és a gépesítés fokozásával ebben a tervidőszakban végre megnyugtatóan rendezik a gyógyszeripar üvegellátasi problémáit. 77 484 lélekkel. A legkisebb Lenlnváros (a volt Tiszasze-' derkény) 9834 lakossal). Azt, hogy az élet milyen gyorsan szüli a változásokat, igazolja: a népszámlálás óla született fiatal város is, Százhalombatta, 5974 fővel. (Lenin vái-ost Kőszeg — 10 164 — és Kapuvár — 10 300 fő 'követi. A megyék közül Pest a listavezető: 869 864 embert számláltak meg területén. Borsod-Abaúj-Zemplén a következő, 608 368 fővel. A legkisebb lélekszámú megye Nóg- rád — 241 122 — majd őt követően Tolna, S hogy játsszunk is a számokkal: cgy-egy fővárosi kerület lakosságából bőven futná nyolc-tíz kisvárosra, hiszen 151 205 ember lakja a XI., s 146 942 a XIII kerületet... Azt inuk föntebb: hol es hogyan helyezkedik el hazánk népessége. A hogyanra jó mércéje van a nemzetközi statisztikának: a népsűrűség. A népsűrűség az adott területre — általában egy_ négyzetkilométerre — jutó .népesség. Persze, itt is vannak megszorítások. Meri .jó néhány ország területe nem azonos az emberi letelepedésre alkalmas földdel. (Hollandja összterülete 40 893 km2 ebből azonban csak 32 450 lun2 a szárazföld!) A nagy vizek, a kétezer meieren felüli magasságok nem alkalmasak az ember tartós letelepedésére, s ezért a nemzetközi szakirodádra ma. A hosszan tartó tiszai áradás a lakóházakban is nagy károkat okozott Poroszló község mélyebben fekvő, gát- menti részén. Az első műszála felülvizsgálat 24 lakóházat ítélt lebontásra. A felülvizsgálat után újabb 12 árvízkárosult jelentkezett. A 36 lakóházban egymillió forint összegű kár van. A felmérések és kárbecslések után építési tilalmat nyers népsúrüségi mutatóként fogja fel az említett mércét. Ilyen értelemben a Föld népsűrűsége 1960-ban 20 fő volt négyzetkilométerenként. Ez az átlag azonban rendkívüli szélsőségeket takar. Mert pl. Óceániában. 1,8, míg Európában 53,6 volt az egy négyzetkilométerre jutó népesség. Akárcsak hazánkban is — részletesen szólunk majd róla — ahol Budapest és Kecskemét — ilyen értelemben — csillagászati távolságra esik egymástól. Csak a számunkra szű- kebb világot, Európát tekintve is meghökkentő szélsőségeket találunk. A legmagasabb volt a népsűrűség — 1960. évi adatok alapján — Hollandiában, 350 ember élt átlagosan egy négyzetkilométeren. A tulipánok országát Belgium követi (298), majd a Német Demokratikus Köztársaság (221). A legalacsonyabb népsűrűséget a Szovjetunióban (9), Norvégiában (11) és Finnországban (13) találjuk. Hazánk ilyen értelemben — 1960ban 107, 1970-ben Hl fő jutott átlagosan egy négyzetkilométerre — a középmezőny élén áll. Sűrűbben lakott — a már említetteken túl — mint például Ausztria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Portugália, Románia, s kevésbé, mint Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság. Olaszország. Svájc. Hazánkhoz viszonyítva több a ritkábban lakott, mint a sűrűbben lakott ország, mert 25 európai állam közül hét előz meg csak bennünket, tizenhét mögöttünk áll. Az I840-es években hazánk mai területének népsűrűsége 43 fő volt. Az első népszámláláskor is — 1869-ben — csupán 54. Száz tőié 1941-ben emelkedett, de Wacáent már akkor is nagy rendeltek el a gát menti részeken, s a községi tanács új területet jelölt ki házépítésre a károsultak részére. 17-en kívánnak új házat építeni, s eddig már 15 építési engedélyt adott ki az illetékes hatóság. A többiek épületvásárlásokkal oldják meg lakásgondjaikat. Sarudóii négy épület szenvedett kárt. Poroszlón a cigánytelepen kilenc lakás rongálódott meg, s lakóik részére az OTP szociális kölcsön eltéréseket mutatott, s e különbségek azóta még .szembetűnőbbé lettek, földrajzi, gazdasági és társadalmi hatásokat tükrözve. A népsűrűség legnagyobb — érthetően — a városokban. Budapesten 3694,6, a megyei jogú városokban 638,1, a járási jogú városokban 227,7 ember él átlagosan egy négyzetkilométeren, míg a községekben, ez a szám 69,31 A főváros után Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 1052.1 lélek él egy négyzetkilométeren. A nagyvárosok további sorrendje: Pécs, Miskolc, Debrecen. A kisebb városok közül Kaposvár még Szegedet is megelőzi, az egy négyzetkilométerre jutó 1212.2 fő a három és félszerese a debreceninek... A főváros után tehát Kaposvár a legsűrűbben lakott hely. A legritkábban lakott pedig Karcag: 63,6 ember él egy . négyzetkilométeren ... A I megyék közül Pest a lista- í vezető: 136.1 fő .jut egy j négyzetkilométerre, "Koma- ’ rom megyében nem sokkai ! kevesebb, 134,2. Száz fölött j van a népsűrűség még Győr- Sopron megyében, míg a legkisebb Somogybán, (69,8). majd Baranyában (63,7). ’ Általános és szembetűnő vonás, hogy az ipari, s újonnan keletkezett városok népsűrűsége jóval fölötte áll a mezővárosokénak, s jó nehanj- történelmi patinájú településnek. így például Győrben 938.4, Dunaújvárosban 840,8, Tatabányán 711,9 a népsűrűség mutatója, míg Cegléden 155,4, Gyulán 146,7, Hódmezővásárhelyen 111.6,' Hajdúnánáson 68,6, s Kisújszálláson 65.3 ... Mészáros Ottó (Következik: Nemek, vándorok, Vdi'OMÄJl. I segítségével vásárolnak épü- . leteket. Hasonló problémák keletkeztek Szihalom -községben is, ahol a július 17-i éjszakai esőzés hat épületet tett lakhatatlanná. Itt is szükséges a helyreállítás. Nem hiányzik a segítség, a társadalmi összefogás sem. A Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat szakemberei társadalmi munkában készítik el Poroszló község rendezési tervét, végzik a tervdokumentációk fénymásolását. A járási tanács építésügyi csoportjának. dolgozói HeZ- mc.czky István vezetésével készítették el, szintén társadalmi munkával, a 15 új poroszlói lakás tervrajzát. A Füzesabonyi Vegyes Ktsz, hat, a Káli Vegyes Ktsz pedig négy új lakás felépítését vállalta. Vállalásokat tettek a magánkisiparosok is, ezenkívül a családtagok, rokonok, szomszédok és ismerősök közös munkájával, összefogásá- ' vaj az ősz végére Poroszlón is elkészülnek a kényelmes, új lakások. Sütőipari Vállalat Eger, Zalár J. u. 9. sütőipari szakmunkásokat sütőipari betanított munkásokat í®?#. julin* 20., szeri* Á megszámlált ember í. Tízmillió a hárommilliárdból Olcsóbb és több háztartási üveg
