Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
1 Futőhomok Lengyel film Évek óta folyik a vita: k9- zönségölmet kell-e csinálni, vagy a művészfilmeké a jövő. A Futóhomok után inkább a közönségfilmek re szavaznék, hajlamaim ég ízlésem ellenére is. A jelenlegi filmvilág nagy egyéniségei — Bergmann, de Sica, Csuhraj, vagy akár nálunk Jancsó Miklós is — tudnak művészfilmet rendezni, olyat, ami magával ragad, nemcsak leköt, de maradéktalanul megfelel a művész hitvallásának, emberi meggyőződésének és művészi alázatának is. Az egyéni felfogás, élet- és világszemlélet nem szakítja el a valóban alkotót a közönségtől, bár néha művészetük nagyobb lelki megrázkódtatást és katarzist ér el a megszokottnál. Ez a Futóhomok nem ezek közül való: Egy leheletnyi téma — igaz. finom lírai, részletszépségekkel — elnyújtva másfél órára. Az egész egymondatnyi történetnek — ahogyan ezt a filmet összehozták — nincs hitele. Azt még csak értem, hogy az apa a fiával elmegy a változatos flórájú tópartra nyaralni. Azt is értem, hogy jön egy lány. De azt már kevésbé, hogy ottmarad a kopaszodó apánál, a kamasz fiú apját féltő gyűlölködése ellenére. Azt pedig egyenesen gyanakodva figyelem, és a legkevésbé sem értem, hogy a lány az apát egy be nem fejezett mondattal hagyja ott, mert jött érte valaki, akiről édeskeveset tudunk meg. % A néző még ezeket a lélektani következetlenségeket is hajlandó lenne elnézni, ha a képek megfelelő ritmusban és még inkább a lélektanilag szükséges irányba terelnék figyelmét és gondolatait. A rendező azonban fity- tyet hányva az általános emberi felfogóképességnek, mindent hosszan és untatva elmagyaráz képeivel. A futó- homokot, a vizet, a víz hullámzását, apadását-áradását, a fákat, nádasokat, a tóparti erdőt, annak állatait, a felrebbenő madársereget ismételten és vontatottan kapjuk képekben, amikor azoknak az égadta világon semmi közük nincs ahhoz a „lírai történethez”, amit a rendező Ki volt Vojtyna Mátyás, vászonra küld alkotói szándéka szerint. Slesicki lengyel rendezőnek ez az első filmje. Ügy tűnik, az életérzés, amely alkotó munkájában vezérli, igen szűk világot teremt és ebben a szűk világban is valamiféle mesterségesen táplált igénytelenség uralkodik. Azt az el nem hanyagolható szabályt is szem elől téveszti, hogy minden történetnek szükségszerűen belső ökonómiája van, dramaturgiája és ez nem tűr meg annyi idegen anyagot, öncélú képsort, „lírai törmeléket”, mint amennyit ebben a filmben az egyhangúság és a sivárság elleplezésére a rendező ösz- szerak. Még csak meg sem fordul a rendező gondolatában, hogy valamit érzelmi, lelki síkra tereljen a férfi és nő találkozásában. A színészek állandóan mozgásban vannak, közelről és távolról fényképezi őket a kamera, de vajmi keveset tudunk meg róluk, hogy milyenek is ők, akár a filmen, akár a valóságban. Nem tudjuk, vajon Malgorzata Brau- nek csak csinos színésznő, vagy játszani is tud. Néha lekötötték figyelmünket Wieslaw Rutowicz képei. Farkas András Egri nyár Nagyszabású divatbemutató Mosoly országában — Fortuna kerestetik Az Egri nyár programjában vidám zenés műsort rendez az Országos Rendező Iroda július 31-én — pénteken — este nyolc órai kezdettel az egri fedett uszodában. A műsorban nagyszabású divatbemutatóra kerül sor. ahol OKISZ Labor ma- nekenjei a legújabb divatkollekciókat mutatják be. Ezután „Mosoly országában — Fortuna kerestetik” címmel kétrészes vidám játékot rendeznek. A játékban több neves fővárosi művész is fellép, többek között: Pécsi Sándor, Rátonyi Róbert, La- tabár Kálmán, Lehoczki Éva, Barta Alfonz és Bárdi György. Ugyancsak színpadra lép Teeny November, a Német Szövetségi Köztársaság fiatal művésznője is. Sr-»*... «a» ssMMnaMpWiai A szegedi szabadtéri játékokon mutatta be a Novoszt- birszki Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház balettegyüttese kirobbanó sikerrel Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjátékát. Képünkön M. M. Durdijeva, a gonosz tündér szerepében. (MTI foto — Keleti Éva) Nagyüzem a tv-filmgyártásban 12 részes Rózsa Siindor-sorozat Rezeda Kazánéi* színes filmen A televízió stábjai a nyári hónapokban — júliustól szeptemberig — több mint 25 tv-játékot, színművet, irodalmi alkotást vesznek fel filmkockákra. A magyar drámairodalom darabjai közül számos alkotást — így a többi között Nagy-Ignác Tisztújítás, Ur- bán Ernő Uborkafa című művét — örökítik meg filmszalagon. Több tv-filmet híres világ- irodalmi művekből készítenek: felveszik a többi között Turgenyev „Aszja”, Caragia- ie „Zivataros éjszaka”, Tre- nyov „Gimnazisták”, Schnitzler „Hajnali játszma”, Céc- cerini „Álkatonák” és Aske- nazi „Szerelem a ládában” című alkotásait is. Befejezéshez közelédik két olasz komédia — Eduardo de Filippo és Nathalia Ginzburg vígjátékainak — forgatása. Tudományos-fantasztikus írásokból rendez egyórás ösz- szeállítást Horváth Tibor, s a „Nyitott könyv” cimfi népszerű sorozat újabb, egész estét betöltő műsorait is a közeljövőben ' veszik fel: Mándi Iván „Mi -van Verával” és Gyárfás Miklós „Volt egyszer egy színház” című alkotásaiból forgatnak dramatizált részleteket. Két színesfilm is készül: az egyik a 12 részes Rózsa Sán- dor-sorozat, a másik alkotás pedig Krúdy Gyula „Rezeda Kázmér”-jának kalandjait eleveníti meg. akinek nevéhez fűződik Arany János „Ars poetiea”-ja .......................... S zabó László — Sólyom József: 17. Arany János a költészet elméletével is sokat foglalkozott: bírálatai és tankölte- ményei tele vannak rávonatkozó, finom észrevételekkel és talpraesett elvekkel, „Voj-tyna ars poeticája” című, tréfás költeményében pedig — Riedl Frigyes megállapítása szerint, aki Arany János életművének legalaposabb ismerője volt. — Horatius „Ars poetica”, valamint Boileau „L’art poetique” című költeményeinek méltó párja. Ki volt az a Vojtyna, akinek nevéhez fűződik tulajdonképpen Arany János ars poeticája, vagyis költészettana? Erre vonatkozóan néhány érdekes adat található dr. Schön witzky Bertalan főgimnáziumi tanárnak 1896- ban megjelent „A pozsonyi kir. kath. főgimnázium története” című könyvében, amelyből megtudjuk, hogy Vojtyna Mátyás egykor pozsonyi diák volt. Dr. Schön- witzky Bertalan ezeket írja róla: „Irodalomtörténetünknek ezen furcsa alakja az 1839/40. iskolai évben húsz éves korában gimnáziumunk IV. (gramm.) osztályába járt. Mint teljesen árva gyerek vetődött hozzánk Galíciából, ahol Trynicza (Rzessow kerületben) volt a születéshe- lve. Atyja, akit Sebestyénnek hívtak, lengyel jobbágy (colonnus) volt. Gyámjául ÜTŐ. július 29., szerda 1839/40-ben Lakota János van megnevezve. Schön- witzky közli a negyedik osztályt végzett Vojtyna osztályzatát, amelyből megállapítható, hogy „elég jól tanult.” A múlt század második felében az Üjvilág utcai Arany Siasvendéglőben gyakran találkoztak írók, művészek. Ide járt többek közt Jókai Mór és Tóth Kálmán költő is. Társaságukban többször megfordult az irodalmi ambícióiról ismert Bernáth Gáspár, Heves megyei földbirtokos, akit jókedélye miatt barátai csak Gazsinak becéztek. A vendéglőben közismert figura volt Vojtyna Mátyás, aki tulajdonképpen Bernáth Gazsinak volt amolyan tisztességes szolgálója, de magát írótársnak tartotta. Arany János is kedvelte az eredeti mondásairól nevezetes, szlá- vos akcentussal beszélő Vojtyna Mátyást, akinek rigmusain többször mosolyogtak. A szabadságharc idejében például ilyen lelkesítő verssorokat írt: „Egy kis halál? Nem tesz semmit! Őseinknek szintúgy volt.” Amikor Arany János megírta „Vojtyna ars poeticája” című költeményét és a vers címében megörökítette Vojtyna Mátyás nevét, — mint Vadnai Károly „Gazsi” című visszaemlékezésében (Budapesti Szemle 1893 III.) megírta, — Bernáth Gazsi a következő szavakkal reagált erre: „Adta tót diákja! Elérte, amire én hiába töreke- dém. mindig fönnmarad neve a magyar irodalomban.” A te helyedben én egy pillanatig sem haboznék. De hát neked kell eldöntened. — És mi lesz, ha nem tartok veled? — szólt Burger a tíz perce egyfolytában beszélő Daschhoz. — Mondtam! Letartóztatnak, mint náci kémet és fasiszta szabotőrt! — Oké, George! — nyögte ki Burger. — Veled tartok, te döntsd el, mit tegyünk! Az utcáin elváltak, de Dasch előtte megígérte, hogy mindenről tájékoztatja társát. A csoport parancsnoka százméternyit sem tett egyedül, hanem beült egy bárba, és telefonkönyvet kért. Rövidesen megtalálta az FBI számát. Hallo! Itt Pastorius beszél. Franz Pastorius. Jól teszi, ha felírja ezt a nevet... — All right! — hangzott a vonal túlsó végéről. — Na és most mit kíván? — Itt Pastorius beszél! A főnökével szeretnék beszélni. — Mister Hoower számára van üzenetem. Kérem, jelentse neki, hogy Pastoriust és négy kémet az elmúlt éjszaka Long Island közelében partra szállt toltak. Rengeteg robbanóanyagot hoztunk magunkkal, hogy a levegőbe röpítsük az amerikai alumínium- és repülőgépgyárakat! — Lehetetlen! — hitetlenkedett az FBI tisztviselője. — Azt gondol, amit akar, de azt mindenképpen közölje Mr. Hoowerrel, hogy két- három nap múlva Washingtonban leszek és személyesen keresem fel. Az FBI New York-i tisztviselője azt hitte, hogy egy bolonddal akadt dolga, pedig életének legnagyobb lehetőségét szalasztotta el... Alighogy letette a telefont, Edgar Hoower általános riadót rendelt el. Ekkor érkezett meg ugyanis a parti őrség parancsnokának jelenté» se. Az őr, aki Daschhal találkozott, jelentette a történteket. azonban, mivel nagy volt á köd, csgk órákkal később kezdhették meg a kutatást. Ám a fiatal őr szavait alátámasztotta a parton talált két tárgy, majd egy járőr, közvetlenül a parti őrség parancsnoki épületének .közelében, gyanús homokhalomra lett figyelmes. Felásták, s hgt hatalmas bőröndöt találtak a gödörben, benne rengeteg robbanóanyaggal, gyutaccsal, két matrózzsákkal, német tengerész-egyenruháikkal. Az egyik gyutacson ez a szöveg állt: „Hergestellt in der Feuer Werkanstalt, Berlin, Spandau”. — A lelet nagy feltűnést keltett, s nyomban értesítették Hoowert, az FBI nagy hatalmú főnökét, aki általános riadót rendelt el. De még így is rengeteg időt, adott esetben pótolhatatlan időt vesztegettek azzal, hogy csak kerülő úton értesítették az FBI-t. Az ügynökök ezalatt már régen eltűnhettek Amerika nagyvárosaiban ... A tisztviselő mélyen hallgatott arról, milyen butaságot csinált. .. Dasch másnap reggel vonatra szállt, és Washingtonba utazott. Ezalatt Wagner fregattkapitány parancsnoksága alatt megérkezett Florida partjainak közelébe az U— 170-es tengeralattjáró, s bár az FBI általános riasztást rendelt el, Jasksonville közelében minden nehézség nélkül partra szállította Ker- linget és négy ügynöktársát. Kerlingék is elásták a robbanóanyagot, majd a hadműveleti központként kijelölt helyre mentek. Dasch csak másnap szánta rá magát, hogy jelentkezzék az FBI központjában. Szállodai —................................. ... « «• s zobájából telefonált, majd néhány pillanat múlva egy női hangot hallott a telefonban: — Mit kíván? — Daniel Pastorius vagyok, már New Yorkban érintkezésbe léptem a kirendeltségükkel, s közöltem, hogy Mr. Hoowerrel kívánok beszélni. — Mr. Hoowerrel? Előbb közölje velem, milyen ügyben keresi? — Kizárólag Hoower úrnak tehetek jelentést. — Sajnálom, de olyan utasítást kaptam, hogy csak azt kapcsolhatom hozzá, akinek komoly oka van erre. Tessék várni, majd kapcsolok egy másik számot, Mr. Hoower helyettesét. Rövidesen egy férfi szólt bele a telefonba: — Tessék! — Felvilágosítást kívánok nyújtani a Long Island közelében néhány nappal ezelőtt partra szállt ügynökökről. Bizonyára hallott róluk. — Hogy? Mit mond?! — remegett meg a hang. — Megmondhatná, mit tud a dologról ? — Nagyon szívesen, mert én is tagja vagyok a csoportnak. Éppen ezért akarok személyesen beszélni Hoower úrral. — De végül is, kicsoda ön? — Megmondtam már: tagja vagyok a partra szállt német kémcsoportmak. Sőt, én vagyok a csoport vezetője. A neveim, természetesen nem Pastorius, ez a név a vállalkozás fedőneve. (FoitfUiljuk)
