Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

Ráafr 5.20 9.20 9.30 10.04 10.25 11.00 11.05 11.50 12.20 12.30 13.15 13.45 14.00 14.23 14.40 15.10 16.03 17.20 17.58 18.13 19.25 21.19 22.20 22.30 23.36 0.10 KOSSUTH Zenekari muzsika. A légkör titkairól, Népi zene. Két elbeszélés. Schubert: B-dúr trió. Édes anyanyelvűnk. Olasz operarészletek, í úvószene. Ki nyer ma? Tánczene. Népi zene. Riport. Mesélő Magyarország, Ifjúsági Rádió. Slágerek. Giulini vezényel. Rádiójáték. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. Mikrofórum. Operett. A sárkány. Háromfelv. színmű. A Pege-együttes hangversenye. Meditáció. Chopin-összeállítás. Nóták. Operettrészletek, PETŐFI x-aab. ti 8.05 Verbunkosok. 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Zenésjáték-részl. 12.20 Magánvélemény közügyekben. 12.30 Lassus-kórusmüvek, 12.45 Versek. 13.03 Zenekari muzsika. Mindenki kedvére — kettőtől — hatig .. # 18.10 Menekülő könyvek. 19.GO Hangverseny. 19.40 Egy birodalom bukása. 20.28 Népi muzsika. 20.59 25 év gazdaságtörténet. 21.09 Zenekari hangverseny. 22.30 Szólistaparádé. 23.15 Smetana: Az eladott menyasszony. MAGYAR 16.28 A Szovjetunió—Egyesült Államok atlétikai viadal közvetítése. 18.30 Hírek. 18.35 Zseb-tv. 19.10 Esti mese. 19.25 Magyarországon át. (Dók.-film.) 20$) Tv-híradó. 20.20 Cirkusz mindenhol. 20.40 Kávécsarnok. (Tv-változat.) 21.15 Zenélő órák. 23.05 Tv-híradó. POZSONYI 15.00 A Szovjetunió—Egyesült Államok atlétikai viadal közvetítése­19.00 és 21.50 Tv-híradó, 19.30 Riport a komáromi hajógyárból. 20.10 Joe. (Cseh filmvígjáték.) \Fifn* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és s órakor. A kardforgató nő Színes japán film EGRI BRÖDY: ' (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Egy új világ Ölasz—francia film EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: 8 órakor Mint a bagoly nappal Színes olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szent Péter hadművelet GYÖNGYÖSI KERT: Lány az országúiról GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Futóhomok HATVANI KOSSUTH: Maigret felügyelő csapdája HEVES: Bátor kisasszony FÜZESABONY: Történelmi magánügyek PETERVÁSARA: Dillinger halott Ml ÜGYELET igerben: 19 órától szombat ,gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- utcal rendelőben. (Telefon: 10). Rendelés gyermekek ré- >re is. gyöngyösön: 19 órától szom' t reggel 7 óráig a Jókai utca szám alatti rendelőben. (Te­en: 17-27). Balogh Bálintné, Szűcs: Kedves olvasónk panaszát munkatársunk kivizsgálta és a cikket közöltük is lapunk­ban. Ami további kérdését illeti, itt különbséget kell ten­ni az SZTK-szolg.áltatás és a nyugdíjra való jogosultság között. Az SZTK-járulókot fizetnie kellett, ezért cseré­ben megkapja az SZTK ré­széről a termelőszövetkezeti tagoknak járó szolgáltatást maradéktalanul, még akkor is, ha egyébként nem telje­sítette a nyugdíjra jogosító munkanapokat. Nyugdíjat vi­szont csak akkor állapíthat­nak meg, ha a nyugdíjtör­vényben előírt napokat tel­jesíti. Hogy nyugdíjjogának megszerzéséhez mennyi idő­re van még szükség, azt a termelőszövetkezetben pon­tosan meg tudják mondani. Oruvetz László, Hevesveze- kény: Időnként eleget tudunk tenni termelőszövetkezeti ol­vasóinknak is, egyes újabb jogszabályok ismertetésével. Már többször is közöltünk is­mertető cikket, amikor meg­jelent egy-egy újabb, a szö­vetkezeti tagok jogait, köte­lességeit érintő rendelet. Azon túlmenően szívesen állunk ol­vasóink rendelkezésére úgy is. hogy levélben válaszolunk kérdéseikre. Bányai Attiláné, Gyöngyös: Köszönjük szíves tájékoz­tatását az ügy elintézéséről. Kérjük, keressen fel ben­nünket máskor is levelével. Fodor Józsefné, Eger: Észrevételét köszönjük. Fel­keressük az illetékeseket, hogy tegyék meg a szüksé­ges intézkedést a balesetve­szély elhárítására. Kurunczi István, Gyöngyös: A doktornő valóban meg­érdemel minden elismerést, ilyen formában azonban saj­nos nem tudjuk közölni a cikket. Nem is értünk egyet véleményével, hogy a dok­tornőt „kompromittálná"’, ha lelkiismeretes munkájáról ne­vének említésével írna. Molnár István: Észrevételét köszönjük. A Ciliket a Centropresisztől kap­tuk, nem szerkesztőségi cikk. Mindenesetre az adatok pon­tosságának ellenőrzésére va­lóban gondot kell minden cikknél fordítani, még ha tu­dományos ismeretekről van szó, akkor is. Finomszemcsés receptek. Papírhívó A finomszemcsés hívők leg­egyszerűbb alakja a Kodak D 25. Ennek 1 liter oldatában 7,5 g metolt, 100 g vízmentes szulfitot és 15 g nátriumbiszulfitot kell alkalmazni. Előnye főleg nyáron mutatkozik meg, amikor is nem tudjuk a sötétkamra hőmérsék­letét 25 fok alá hűteni. Ennek a hívónak 25 fok az előírt hő­foka. Előírj vasi ideje 14—18 perc. Jobban elterjedt, ma is hasz­nálható hívó a következő: 1 li­ter oldatban 5 g metol, 100 g vízmentes szuliit, 2 g bórax, 1 g káliumrodanid, 0,5 g brómká- lium. A vegyszereket 1 liternél kevesebb langyos vízben kell fel­oldani, a megadott sorrendben. Mindegyiket csak az előbbi tel­jes feloldódása után. Végül az egész oldatot ki kell egészíteni 1 literre. Ez az eljárás minden házi összeállítású hívóra vonat­kozik. A káliumrodanid ebben a hí­vóban részben nem engedi ösz- szeállítani a szemcséket, részben oldóhatást fejt ki, s így az előb­binél is jóval finomabb szem­csét eredményez. Az előhívott negatív lágynak mutatkozik, de rajzaiban részletdús és kiválóan nagyítható. Nagyon megfelel kis- filmek előhívásához is. Előhívási ideje 10—20 fok mellett 17 dines filmeknél 12—15 -perc, magasabb érzékenységű negatívanyagoknál 18—22 perc. A különlegeset), finom szem­csés hívóknak igen sokféle vál­tozata volt és van forgalomban. Legjobban ajánlható a követke­ző. l liter oldatban 80 g víz­mentes nátriumszulfit, 12 g pa- rafenilendiamin, 6 g glicin, 35 g vízmentes szóda és 0.2 g brómkálium. Ez a hívó csak 50 százalékos túlexpozíciót kíván, ellentétben hasonló anyagokat tartalmazó hívókkal, amelyek 3 —4-szeres túlexpozíciót követel­nek. Érzékenységkihasználása igen jó. Rendkívül finom szem­csés, közepes fedettségit, kivá­lóan nagyítható negatívot ered­ményez. Hívási ideje 18—10 fo­kon, 8—12 perc. Levegőtől azon­ban jól elzárandó, mert köny- nyen romlik. Leghelyesebb for­ralt. majds lehűtött esővízzel vagy desztillált vízzel készíteni. Romlottságát erősebb fokú sö­tétedés jelzi. A parafenilendiaminnak Igen nagy hibája, hogy megfesti a kezet és a fehérneműt. Helvette az ortováltozat is használható, amelyiknél ez a festő hatás el­marad. l liter oldatban 90 g víz­mentes szulfit. 12 g ortofenil- endiamin, 12 g metol. 10 g nát- riumblszulfit. Hívási ideje ugyan­annyi. Az előbbinél is szebb ne­gatívot eredményez, de három­szoros túlexpozíciót kíván. Papirkénekhez a következő hí­vót ajánljuk: 1 liter oldatban 2 g metol. 50 g vízmentes szulfit. 7 g hidrokinon. 4-5 g vízmentes szóda és 1,5 g káli umbromid. Körmendi Károly Civilizált ládák Äz áruszállítás korszerűsítési programjáról Y* i ''■■■$> •' ■. - ; •— „Civilizált ládákba” csomagolva, másodperceken belül helyet változtathat tonnányi ömlesztett, vagy darabos rakomány. (KS-foto — Esztergályos Keve felvétele) Hazánkban a legkereset­tebb ember — hovatovább — a rakodómunkás. Szinte va­lamennyi gyár kapuján ott a tábla: rakodómunkást (vagy anyagmozgatót), esetleg se­gédmunkást felveszünk. A tél derekán például vagonok tízezeréi vesztegeltek megra- kottan a különböző vállala­tok iparvágányain. Az indok­lás többnyire ez volt: nincs aki kirakja. (Nem is egy olyan gyár akad, amelynél havonta 1—2 milliót kitesz a MÁV-nak fizetett kocsiállás- pénz.) Valahova nem érkezik meg időben az építőanyag, a gép, az alkatrész, télen a tüzelő — s ezért lelassul a munka, vagy megáll egy építkezés. Másutt meg dugig a raktár — s az fékezi a termelés len­dületét. Hiába, a korszerű ipari társadalomban az anyag- és áruszállítás egész­séges vérkeringése elenged­hetetlen mind a termelésnek, mind az ipar vagy a lakos-. ság ellátásának. A gazdasá­gok dinámikus fejlődése gyorsuló ütemben bővíti a munkamegosztást — egy-egy országon belül, és nemzetközi méretekben is —, így a szál­lításra egyre nagyobb feladat hárul. Hol létezhet annyi ra­kodómunkás, a rakodómun­kásoknak az a hadserege, amelyik győzné ezeknek a feladatoknak az ellátását: a különböző termékek milliárd tonnáinak gyors mozgatását — nemzetközi méretekben. Nem véletlen, hogy szerte a világon, a 60-as években va­<• .> .;. .;. •> .;. •> Egyik ismerősöm, aki a diplomáciai szolgálatban tisztvi­selő volt, a követke­ző történetet mesélte el nekem, amelyet változtatás és kom­mentár nélkül idé­zek: Bielanira mentem látogatóba. Késő volt, ezért elhatároztam, hogy taxival megyek. Félórás várakozás után végre megpil­lantottam egy köze­ledő taxit. Futottam elé. Sajnos, amikor kinyitottam a kocsi ajtaját, velem szem­ben deresedö hajú, előkelő tekintetű urat pillantottam meg, aki a másik ol­dalon akarta magát befészkelni a kocsiba. Villámgyors szóvál­tás robbant ki kö­zöttünk: — Én foglaltam le a kocsit. — De uram, hiszen látja, hogy én! — Tessék kiszállni! — Szálljon ki ön! — Nagyon fontos ügyben megyek a re­pülőtérre! — En meg a mi­niszter feleségének a temetésére! — Szálljon ki gyor­san! — Hogy merészel Janusz Oseha: Találkozás így beszélni? — Kimászol, vagy nem? — Menj innen a fenébe! — Ne lássam itt tovább a pofádat! — Pofája az ökör­nek van, meg neked, te marha! — Idegbeteg va­gyok, és szétcsapha­tom a koponyádat! — Csak ki ne tép­jem a... — Hallgass, idióta! — Tűnj el innen, te tökHlkó! — Gazember! E rövid szóváltás után kinyújtottam összeszorítottam a fo­gamat, és a diszting- v ált urat kezdtem kituszkolni a kocsi­ból. Egy pillanat múlva' már kint volt, de még maradt any- ■nyi ideje, hogy ököl­lel oldalba csapjon, úgy. hogy nyögve es­tem a kocsi ülésére. Elsuttogtam a címet. Elindultunk. Még láttam, hogy a deres hajú férfi egy másik taxihoz rohan. Nemsokára meg- ér!:eztem ismerő­sömhöz. Kiszálltam a taxiból, fizettem. Es már üdvözöltem jobb karomat, erősen is a háziakat. Néhány perc múl­va megjött a követ­kező vendég is. A deres hajú, diszting- vált úr volt, akit nem is olyan régen volt szerencsém meg­ismerni. A háziaSz- szony bemutatott bennünket: — K. úr, a mi hí­res diplomatánk ... — Z. úr. az akadé­mia professzora. Barátságos mo­sollyal üdvözöltük egymást. Ügy láttam, hogy egészen kedves ember. Szürke szemének szelíd tekintete volt, homloka magas, in­telligens, finoman élcelődött. Hiába, mégiscsak az akadé­mia professzora... De elhatároztam, ha taxit keresek, amikor hazafelé me­gyek, igyekszem el­kerülni, mert az ol­dalamban még min­dig érzem a fájdal­mat. A professzornak olyan ökle volt, mint egy hordárnak. Lengyelből fordította: Bába Mihály lamennyi fejlett ipari gazda­ságban megfogalmazták a szállítás korszerűsítésének igényét. Nálunk a III. ötéves terv tartalmazta ezt a célt. A feladat lényegében két nagy fejezetre oszlott; a vasúti és a közúti szállítás korszerűsí­tésére, s a vállalatokon belü­li szállítások gépesítésére, fejlesztésére. A programban szerepelt a rakodás gépesíté­se, a közutak korszerűsítése, a vasúti vonóerő fejlesztése: a dieselesítés, a villamosítás — s ennek része volt a kon­ténerek, a „civilizált ládák” bevezetése és elterjesztése is. Rengeteg időt, munkaerőt takaríthatunk meg a konté­nerekkel, különösen az ún. ömlesztett és darabos áruk­nál. A konténerbe csak egy­szer — a feladónál — kell berakodni, s csak egyszer — a címzettnél — kell kirakni. Közben 10 ezer kilométert is utazhat — vasúton, hajón, repülőn, teherautón a „láda” — s egy-egy „átszálláshoz” mindenütt elégséges egyetlen daru, egyetlen kezelővel, aki konténerek ezreit képes ily módon egyetlen műszak alatt ki- és berakni. Mindemellett a konténer­technika jobban kíméli az árut, mint bármelyik más szállítási mód és az áru cso­magolása is lényegesen le­egyszerűsödik, hisz a konté­ner maga már egyben a leg­célszerűbb csomagolóanyag is. Ezek a megtakarítások rendkívül gyorsan „visszafi­zetik” azokat a beruházási költségeket, amelyeket a konténer-technika bevezetése és elterjesztése a vállalatok­nál, a vasúton, közúton, rep­tereken, a kikötőkben meg­kíván. Ennek akonténer-techniká- nak a megtermeléséhez fog­tunk hozzá magunk is a III. ötéves tervben. Lényegé­ben 3 nagy vállalat: a Ma­gyar Hajó- és Darugyár, a győri Vagon és Gépgyár és a Csepel Autó feladata lett a konténer-technikához szük­séges eszközök előteremtése és elterjesztése hazánkban. A program kivitelezése lé­nyegében egy nemzetközi együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött. Azóta a magyar fél nemcsak a ha­zai piacra, hanem exportra is gyártja, a nemzetközi szabványok'szerint a konté­nereket. A prototípus 68 vé­gére készült el, ezt a Nem­zetközi Szabványügyi Szer­vezet (ISO) ellenőrizte, s minden tekintetben megfele­lőnek találta úgyhogy 1969- ben megkezdődhetett a tö­meggyártás. A Magyar Hajó- és Daru­gyár azóta már önálló fej­lesztési kutatásokat is foly­tat: különböző hűtő- és tank­konténerek kifejlesztésére, s a konténerek súlyának csök­kentésére’ szeretnék az acélt alumíniummal felváltani, minthogy ezen utóbbi nyers­anyaggal mi inkább rendel­kezünk. A folyamatos szállításhoz és rakodáshoz speciális szál­lító, mozgató és rakodó esz­közök kellenek. Ezért a Ha­jógyár — a konténergyártás­sal párhuzamosan — kifej­lesztette a különböző rakodó berendezések és konténér- .. szállító hajók prototípusait is. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár és a Csepel Au­tó pedig vállalta, s azóta már el is kezdte a konténerszállí­tó nyergesvontatók és vasúti teherkocsik, valamint a kon­ténerátrakó speciál-gépko- ,csik fejlesztését és gyártását. Minthogy ilyen nagy mé­retű program kidolgozásához kis országban csak akkor kedvezőek a feltételek, ha azt széles körű nemzetközi kooperációban tudja kivite­lezni: 1968 óta folyamatosan bővíteni igyekszünk a nem­zetközi együttműködést a konténer-technika gyártásá­ban. Az idei BNV-on láthat­tuk is már ennek egyik ered­ményét: az NDK pavilonja előtt ott állt egy speciális konténerszállító gépkocsi, amelynek az alvázát Győr­ben, a nyergesvontatót, s a konténert az NDK-ban gyár­tották. Készen vannak a tervek ahhoz is, hogy belépjünk a nagy nemzetközi konténer- szállító vonalakba. így a kö­zeljövőben csatlakozzunk a Rostock—Drezda, illetve a Hamburg—Bréma konténer- szállító vonalakhoz. Ez a magyar áruk tengeri kikö­tőkbe juttatását, illetve a tengertúlról hozzánk érkező importküldemények szállítási költségét, a szállítás idejét 1 lényegesen csökkenthetné. Az utóbbi két évben bebi­zonyosodott, hogy a fentebb említett 3 gyárunk együtte­sen képes mindazokat az esz­közöket előteremteni, ame­lyek egy-egy folyamatos konténerszállítási lánc kiépí­téséhez szükségesek. A szak­emberek véleménye szerint a magyar közúti és vasúti szál­lítmányok 9, a folyami és tengeri szállítások 12 száza­lékát lehetne konténertechni­kával továbbítani, ha ehhez a megfelelő szállítási lánc kiépülne. Nos, ehhez terem­tettük meg a III. ötéves terv­ben — terveiknek megfelelő­en — a szellemi és műszaki bázist. Ide tartozik még az is, hogy a csepeli jäzabadkikö tő­ben már épül a Budapest Konténer Terminal, a speciá­lis konténerkikötő, ahol a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel folyik majd a konténerek kezelése, ki- és berakodása hajóba, vagonba, illetve fel- és lerakása a speciális teherautókra. Itt futnak majd össze a közúti, vasúti, és vízi konténerszál­lító vonalaink. Ez lesz az el­ső konténerszállítási csomó­pontunk. A terv teljes való­ra váltása már a IV. ötéves terv feladata lesz. G. F. 1970, július 24., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom