Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Felnőtt a karnevál Hagyomány született Egerben. Két évvel ezelőtt lel­kes, de bátortalan kísérlet volt csupán, míg most, máso­dik alkalommal, már jogos önbizalom és hozzáértés is szegődött a lelkesedés mellé. És siker. Sőt, nagy siker! öt napig tartózkodtak az ország legjobb színjátszó csoportjai Egerben: 17 együttes 26 (!) bemutatót tar­tott. Most, amikor néhány nap múltával, a teljesség igénye nélkül, megpróbálom summázni ennek az öt nap­nak a tapasztalatait, abból indulok ki, hogy két év alatt felnőtt az egri nyári karnevál. Es a felnőttől mindig többet vár az ember.., Termálfürdő csieaháihan A tar>(>lca} termálfürdő rekonstmk­* U' U , tJIJJUMUÍÜUn. ciója során 14 mimó forintos berUm húzással átépítették a régi, életveszélyes, szabad tavi fürdőt. A termálfürdő befogadóké­pessége 500 fő, de vasárnaponként ezren is felkeresik üdülés céljából. (MTI-foto — KS) Zöld utat a zöldárunak Q Először is a rendezésről kell szólni. A megyei műve­lődési osztály és a megyei művelődési központ lelkes népművelői nagyszerű mun­kát végeztek. Változatos volt a program, ötletes a propa­ganda — hangulatos a város. S közönségben sem volt hiány. De mert lesz még kar­nevál Egerben, hadd rögzít­sek egy-két negatív tapasz­talatot is. Az egyik: sűrű, sok volt a program. Az egyik helyszí- nen még be sem fejeződött ' az előadás, másutt már kez­dődött egy újabb produkció. S mert a karnevál műsorát nemcsak a közönség, hanem a .szakemberek, s a színjátszók is élénk érdeklődéssel kísér­ték, bizony nagy volt a látás- futás az egyik helyszíntől a másikig. Tde tartozik az is, hogy jó lett volna néhány produk­ciót többször is bemutatni — a tatabányaiak Arisztopha- íiész-feldolgozását például kétszer, sőt háromszor is. A jó előadásoknak ugyanis hí­re megy — miért ne lehetne megismételni a sikert? § Ez a karnevál is bizonyi- totte.. mennyire élő a szín­játszó mozgalom. Es hogy milyen sokszínű! Voltak mű­velődési szakemberek, akik évekig próbálták temetni a színjátszó mozgalmat, nem akarván megőrizni belőle semmi mást, csakis egyedül az irodalmi színpadot. Nos, ez a fesztivál azokat igazol­ta, akik szenvedélyesen hit­iek, bíztak a rnűkodvelés ■ ro­mantikájában, élni akarásá­ban, s azt vallották — s vall­ják ma is —, hogy az irodal­mi színpad a színjátszásnak csupán egyik formája. Ám helye van a mozgalomban a komédiának éppenúgy, mint a hagyományos egyfelvoná- osoknak, vagy uram bocsá’, egy kétrészes nagy produk­ciónak, vagy egy háromfel- vonásos színdarabnak is. A 17 csoport színes, válto­zatos programmal lépett kö­zönség elé. Láthattunk ver­ses összeállítást fiatal költők műveiből, szaitíraműsort, ön­paródiát, népi komédiát, de helyet kapott többek között Boccaccio és Racine, mint klasszikusok, vagy hogy egy másik végletet is említsek, 'Mocsár Gábor is. Sokszínű volt ez a műsor, pontosan olyan, amilyen maga a szín­játszó mozgalom. Valami azért mégis hiány­zott. Valami, ami sajátosan egri. A nyári karnevál szá­mára Eger történelmi múlt­ja, de az élő jelene is kínál­hat megfelelő témát. Jobban Egerhez kellene kapcsolni ezt a karneváli gondolatot, s ke­resni, kutatni azolcat a mű­veket, amelyeket csakis itt, csakis ebben a városban sza­bad és lehet bemutatni. A másutt sehol nem található - örnvezet, a kamarajellegű Földbástya, a nagyszínpados oüspöki palota, vagy a most íelfedezett és körszínpaddá kialakított Füles-bástya, egy­szóval az egri vár sok lehető­séget kínál. Mint tapasztalatot érdemes megemlíteni azt is, hogy fel­nőttek az igényekhez a szín­játszó csoportok rendezői is. Sőt kezd kialakulni a szer­kesztő-rendező típusa, aki már nemcsak rendez, hanem a műsor összeállítására, sőt olykor megírására is vállal­kozik. Igaz — s ez most egy negatív tapasztalat —, hogy a szerkesztett műsorok több­ségének összekötő szövegén nem mindig lehetett felfedez­ni a hozzáértő íróember ke­ze nyomát. A tanulság nyil­vánvaló: a színjátszó mozga­lom további fejlődése meg­követeli, hogy írókat, költő­ket nyerjenek meg a moz­galom számára. 3 Legnagyobb élményem a közönség volt. Az, hogy volt közönség, hogy valamennyi előadást zsúfolt „ház” előtt játszhatták a színjátszók. Igaz is, a popularitas jegyé­ben hirdették meg ezt a kar­nevált. Gyümölcsözött a szán­dék, a színjátszó csoportok megkeresték a maguk közön­ségét — ezrek nézték a be­mutatókat. Ismétlem, legnagyobb él­ményem volt a közönség, a színpadok előtt szorongó so­kaság, mégis van vitám ezzel a pupularitással. Arról van szó, hogy valahol meg kell húzni a popularitás határát. Mindenhová nem lehet, nem szabad elmenni a közönség után. A Taverna például nem alkalmas színpadi elő­adásokra, de vitatható a pia­ci produkciók értéke is. Nem a színjátszók játékát, inkább a művek közönségre gyako­rolt hatását szeretném itt megkérdőjelezni. A tűző nap- sütésiben ácsorgó, vagy jövő­menő közönség nem tud fi­gyelni a dialógusokra, a pia­ci színpad így legfeljebb hír­verésre, propagandára jó, de magára az előadásba nem. A mondanivaló érvényesü­lését vizsgálva meg kell je­gyezni azt is, hogy a zajongó gyereksereg, a türelmetlenül ácsorgó közönség egyáltalá­ban nem jó közönség. Mert csak nézi, de nem érti az előadást. A mondandó így — márpedig a színjátszó moz­galomban is ez a fontos — nem jut túl a széksorokon. A Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat a megyében összesen 193 üzletet üzemeltet. Eger, Gyöngyös és Hatvan városo­kon kívül 19 község élelmi­szerboltjaiba szállít árucik­keket. A harmadik ötéves terv kidolgozásakor a ko­rábbi második ötéves terv eredményeivel szemben mintegy 7—8 százalékos for­galomnövekedést terveztek, amely a múlt év végéig si­keresnek bizonyult. Az idei év első felében azonban a tervezett 40 millió helyett csak 20 millió forintos for­galomnövekedést értek el. A vállalat üzletpolitikájáról, a harmadik ötéves terv ered­ményeiről, és a negyedik öt­éves terv megvalósítandó programjáról beszélgettünk Csépány Ferenc igazgató­val és Tőzsér Pál kereske­delmi főosztályvezetővel. — Mi volt az oka az el­múlt félévben az említett forgalomcsökkenésnek? — Főként néhány alapve­tő árucikk hiánya. Például tőkehúst és töltelékárut ke­vesebbet kaptunk, ami más­fél-kétmillió forintos kiesést okozott vállalatunknak. A tőkehúshiányt élő baromfi­val nem tudtuk kellőképpen ellensúlyozni, mert szállító partnerünk: a csányi Búza­kalász Termelőszövetkezet nem tett eleget a szerződés­ben foglalt kötelezettségé­nek, és ez ideig 320 mázsa élő baromfival adós. És ezzel elérkeztünk egy másik megoldásra váró prob­lémához. Idei tapasztalat, hogy van érdeklődés, van közönség. Ha így van, akkor ezt a karnevált még komo­lyabban kell csinálni, első­sorban jobb műszaki feltéte­lek között kell megrendezni. Nem lehet gyenge a világí­tás, vagy a hangosítás, s nem lehet kevés az ülőhely. Mondhatnám így is: nem­csak a színpadot, hanem a nézőteret is meg kell tervez­ni! És ezt szó szerint értem. És még valamit: miért ne lehetne bérleteket árusítani, belépődíjakat kérni ha nem is valamennyi, de a legran­gosabb produkciókhoz? Le­het, hogy akkor kevesebb lesz a közönség? Talán. De az a kevesebb egész biztosan többnek számít. 0 Szólni kell még egy hiá­nyosságról. Arról, hogy két évvel ezelőtt is és most is hiányoztak a karneválról a Heves megyei színjátszók. Az egri Megyei Színpad tehet­séges tagjain kívül nincsenek megyénkben színjátszók? Jöt­tek Egerbe Ajkáról, Kapos­várról, Miskolcról s az or­szág különböző részéből, de senki nem jött Gyöngyösről, Hatvanból, vágy Hevesről. Miért? Ha már a megye ren­dezi és finanszírozza ezt a karnevált, miért nem szere­pelhet ezen néhány megyei csoport is? Ha másért nem, erőgyűjtés, vagy tapaszta­latszerzés céljából. Lehet, hogy a megyei színpadon kí­vül nincs más jó színjátszó csoportunk, vagy nincs meg­felelő műsoruk? Ha így van, most előttünk két hosszú esztendő, van idő szervezés­re és tanulásra. Ehhez kapcsolva — még egy gondolatot Érdemes len­ne a közbeeső években az Egri nyár programja kereté­ben szűkebb keretek között megrendezni a megye szín­játszó csoportjainak feszti­válját. Hiszem, hogy a mi megyénkben is van színját­szó mozgalom! Ezenkívül probléma van a száraz tésztafélékkel is. Hiányos az ellátás az üve­ges félkész- és készételekből, különösen az ipari területe­ken: Visontán, Petőfibányán, Kiskörén, Bélapátfalván, holott rendkívül keresettek ezek a cikkek. Választék- hiány van egyes fűszeráruk­ból is. Az áruellátásban je­lentkező problémákat abban látjuk, hogy a különböző árucikkek érkezése nem egyenletes, folyamatos és a rendelésekkel sincs szink­ronban. A FÜSZÉRT Válla­lat közvetlenül az állomáson osztja szét az árukat és sok­szor nem veszi figyelembe a megrendelők sorrendjét, ezért sok a boltokból vissza­kerülő úgynevezett „vissz­áru”. — Az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnak van-e lehetősége arra, hogy termelőszövetkezetek­től, állami gazdaságoktól közvetlenül megvásárolja a tejet, húst és zöldség­gyümölcsöt? — Vállalatunk eddigi erő­feszítései eredménytelennek bizonyultak a zöldség-gyü­mölcs szállítási szerződések kötésére. A termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok nagy része elzárkózik a közvetlen szállításoktól arra hivatkozva, hogy az árut fel­viszik Budapestre és a Nagy- vásártelepen értékesítik. Ki­vétel a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaság, amely­Huszonöt hold hagymánk van a földben. Azt on­nan senki ki nem szedi. Ha valaki megpróbálná, én áll- nék oda elé, hogy nem le­het. Ez a kijelentés egy terme­lőszövetkezeti elnök szájá­ból hangzott el nem is olyan régen. S ha az ember nem ismerné a körülményeket, bizonyára megdöbbenne, sőt fel is háborodna. A tények ismeretében azonban — nem is tudja, hogy mit mondjon. Mert miről is van szó? Heves megye évek óta, sőt évtizedek óta az ország egyik legjelentősebb zöldségter­melő megyéje. Az utóbbi időben azonban csökken, a zöldséges terület. Olyan nagy múltú termelőszövetke­zetek foglalkoznak most is a kertészet csökkentésének gondolatával, mint Boldog, Tamabod, Csány, Zaránk — és lehetne még tovább so­rolni. Sok a zöldség? Az idén rendkívül furcsa- helyzetek adódtak a „zöld­ségfront” vonalán. Jó né­hány közös gazdaságban nem szedték ki a földből a hagymát, nem szedték le a borsót és a tököt. Az indok egyszerű volt: a szövetkezeti vezetők szerint nem érte meg. A szedés költségei majdnemhogy magasabbak lyel az elmúlt évhez hason­lóan, az idén is alma és őszi­barack szállítására kötöttünk szerződést. Tárgyalásokat kezdtünk a dombrándi Vörös Csillag Tsz-szel különböző primőrök, bab, mák szállí­tására, s a tárgyalásoktól eredményt várunk. A közel­múltban szerződést kötöttünk a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezettel is hú­sos töltelékáruk szállítására. — Ml a helyzet a tej­es a kenyérellátással? — Megyénk három váro­sában — Egerben, Gyöngyö­sön és Hatvanban — beve­zetjük az iskolákban is a tej árusítását, A tejet 2,5 de- eis és félliteres polipak mű­anyag flakonokban árusít­ják élelmiszerboltjaink. A Heves megyei Állattenyész­tési Felügyelőség támogatá­sával Egert a kerecsendi Aranykalász Termelőszövet­kezet, Gyöngyöst a nagyré- dei és atkári tsz-ek, Hat­vant pedig a helyi Lenin Tsz látja majd el polipak csomagolású tejjel. A ke­nyérellátás a megyében csak mennyiségileg kielégítő. A minőség sokszor nem meg­felelő, ugyancsak az ellátás sem, amit elsősorban szállí­tási problémákkal lehet ma­gyarázni. Az elmúlt időszak­ban főleg Hatvanban és kör­nyékén volt zavar a kenyér- ellátással. — A negyedik ötéves tervben milyen fontosabb hálózatbővítéseket tervez- M&3 voltak, mint az előállításé. Ebből a jelből arra követ­keztethet az ember, hogy sok a zöldség a piacon, azért olyan olcsó az ár. Ugyanakkor például a községekben három ver­senytárs is vásárolta a ház­táji uborkát, egymásra lici­tálva. Ebből úgy tűnik, hogy ke­vés a zöldség. Az igazság az, hogy évek óta nagyjából egyforma, bár az utóbbi években van csök­kenés, kisebb mennyiségű zöldség kerül a piacokra. Persze az időjárásból adó­dó ingadozásokat figyelembe véve. Több zöldség tehát sem­miképpen sincs. Elvileg te­hát éppen ezért nem érthe­tő, hogy a közös gazdasá­gok miért csökkentik a ker­tészet területét. S itt jutunk el ahhoz a kérdéshez, amely mindenki­nek fájó pont. Ez az árkér­dés. A háziasszony a piacon a termelőt okolja, hogy drága a zöldség. A termelő a fel­vásárlót, hogy tisztességte­len haszonra tesz szert. A felvásárló, megyénkben fő­ként a MÉK, szintén pa­naszkodik. Egyrész azért, mert a közhiedelemmel el­lentétben hasznának elég je­lentős részét nem a zöldség­gyümölcs forgalmazásából éri el, másrészt azért, mert hiába mondják, hogy mono­— A harmadik ötéves tervben 16.5 millió forintot fordítottunk hálózatbővítés­re. Az új ötéves tervben el­képzeléseink szerint lénye­gesen megnő a hálózatbőví­tésre és felújításokra fordí­tandó összeg, ugyanis mint­egy 800 millió forintos for­galomtúlteljesítést tervezünk, amely a terv végére eléri majd a boltjaink hárommil- liárd forintos összforgalmát. Ezt. azonban jelenlegi bolt­jainkban szinte lehetetlen elérni, ezért komoly hálóza­ti átszervezést hajtunk vég­re. A tervek szerint ehhhez mintegy 67 millió forintos fejlesztésre lenne szükség, amire vállalatunk — a fej­lesztési alapból — 22 millió forintot tud biztosítani. A felépítésre kerülő ABC áru­házakat a legkorszerűbben rendezzük be, mintegy nyolcmillió forint értékben vásárolunk azokhoz hűtőbe­rendezéseket. A tervek sze­rint évente két és fél millió forintot költünk majd a je­lenlegi árudáink korszerűsí­tésére is. ♦ A vállalat a jövőben sze­retné még jobban megismer­ni és kielégíteni a fogyasz­tók igényeit. Ezért közvéle­mény-kutatásokat tervez­nek. Ugyanakkor nagyobb figyelmet fordítanak majd az újabb élelmiszercikkek propagálására is. Reméljük, hogy a következő ötéves tervben megvalósításra váró elképzelések valóban hozzá­járulnak majd a fogyasz­tók igényeinek jobb kielégí­téséhez. valamint a kereske­delmi dolgozók jobb mun­kakörülményeinek megte­remtéséhez. Mentusz Károly polhelyzetben van, ez, egy­általán nem fedi a valóságot. Hiszen az áru jelentős ré­szét ő is továbbadja a nagy­kereskedelmi vállalatoknak, s itt már ő is csupán eladó. A felvásárlási árak tekinte­tében is megváltozott a sze­rep, amíg régebben valóban volt lehetősége a MÉK-nek az önálló árkialakításra, ad­dig ma már csupán a nagy­kereskedelmi vállalatok ál­tal diktált árakhoz igazo­dik. Szervezetlen piac A zöldségszakma ismerői szerint az alapvető hiba u szervezetlen, mondhatni anarchikus piaci viszonyok­ban keresendő. Ennek kö­vetkezményei az indokolat­lan árhullámzások, a fö­lösleges áruutaztatások és egy seregnyi olyan tényező, amely hátrányosan hat a termelőre, vásárlóra, nem­egyszer a felvásárló válla­latokra is. A többcsatornás értékesí­tési rendszer sokszor a visz- szájára fordul, az áru nem­hogy a legrövidebb úton, de nagyon is komplikált úton jut el a fogyasztóig. A szervezetlen piac követ­kezménye, hogy amíg Eger­ben alig lehet cseresznyét kapni — a cseresznye csu­pán példa —, addig mond­juk Budapesten hallatlan dömping van belőle. Ennek' következtében Budapestéül lemegy az ár — az indokolt­nál sokkal jobban —, Eger­ben pedig fölfelé tendál. Az­tán amikor Budapesten el­fogy a nagy mennyiség, ak­kor hirtelen ismét — az in­dokoltnál már nagyobb mér­tékben — felmegy az ár. Korszerűsödik a MÉK A jövő évtől a MÉK kor- -' szerűsödik, a termelőszövet­kezetek és a fogyasztási szövetkezetek közös vállala­ta lesz. Sokat várnak ettől a mezőgazdasági üzemek ve­zetői. Biztos, hogy az új szervezeti forma sok olyan ellentétet kiküszöböl, amely manapság még gátolja a munkát. Elhangzanak azonban, olyan vélemények is — s ezt érdemes figyelembe ven­ni — hogy önmagában a MÉK korszerűsítése még nem oldja meg a problémái, zömét. Ez a változás csak' akkor lesz hasznos, ha egy sor más intézkedés is meg­születik s általánosan rém- dezi a zöldség-gyümölcs for­galmazás helyzetét, meg­szünteti a jelenlegi szerve­zetlen piaci viszonyokat. Megyénket nagyon sok­ban érinti ez, hiszen a ter­melő üzemek értékelik és becsülik a kertészetet, s je­lenleg is csupán a kénysze­rítő körülmények hatására foglalkoznak a kertészeti kultúrák csökkentésének gondolatával. Éppen ezért várják az in­tézkedéseket, amelyek hosz- szú évek után zöld utat biz­tosítanak a zöldárunak. Kapóst Levente Végső soron vidám öt nap, jó mulatság volt. S két év múlva ismét nyári karnevál Egerben, — hadd zár­jam így ezt a vitázó összefoglalót. Es ezzel a kívánsággal: bárcsak a színház is fel­fedezné végre Eger szabadtéri színpadi lehetőségeit... Márkusz László Üzlethálózat-fejlesztés és-korszerűsítés Tervek, gondok a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom