Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
Válaszol az illetékes Lesznek-e hétköznapjai a röridfilmeknek? Május 24-i lapszámunkban Rövidfilmek hétköznapjai címmel a XI. Miskolci Filmfesztivál apropójaként cikket írtunk, amelyben bíráltuk a rövidfilmek propagandáját, és forgalmazását. Cikkünkre Pók Lajos, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója a következőket válaszolta: A cikk mondanivalójával egyetértünk. A rövidfilmek valóban kivívták a szakma és hozzáteszem, a közöség elismerését is. Ennek ellenére való igaz, a rövidfilmeknek nincs propagandájuk. Ami a propagandát illeti, elsősorban nem a moziüzemi vállalatnak, hanem a filmeket forgalmazó cégnek, a MO- KÉP-nek kell megtennie az első lépéseket. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a rovidfilmek zömét mi sem látjuk előre, s így mi is nagyon keveset tudunk ezekről az alkotásokról: a film címén és a nemzetiségén túl jóformán semmit. Hogyan csináljunk akkor propagandát?! Ha a MOKÉP a nagy filmekhez hasonlóan majd a rövidfümekhez is rendszeresen küld tartalmi ismertetőt, fotót, plakátot, akkor megfelelő kiindulópontunk lesz ahhoz, hogy mi is tovább vigyük ezt a propagandát De az első lépés — ismétlem — a MOKÉP-é. A magunk részéről azért igyekszünk tenni valamit. Ha előre tudjuk mi lesz a kísérőfilm — mert ezt sem tudjuk mindig pontosan! —, a plakátokon közöljük a rövidfilm címét, műsorfüzetünkben pedig rendszeresen tájékoztatót adunk a havonta megjelenő kisfilmekről. egyszerű. Ennek bizonyítására el kell mondanom a gyöngyösi példát. Az elmúlt év őszén Gyöngyösön a szüreti napok keretében elkezdtünk egy kísérletet: egy hétig nonstop előadásban rövidfilmeket mutattunk be, s bár az előadásokat olcsó helyárakkal rendeztük, a siker elmaradt. Ötvenöt előadásunk volt, s mindössze 716 nézőnk. A gyöngyösi kudarc ellenére azonban ismét megpróbáljuk —, ezúttal Egerben. Keressük a módszereket és a lehetőségeket. Rajtunk nem múlik. Kísérletképpen a Vörös Csillag Moziban szombat délutáni előadásokat rendezünk, ahol bemutatjuk a legjobb rövidfilmeket. Remélem lesz közönség is! Mert hozzá kell tennem, nélkülük nincs értelme a vetítésnek. S A cikkben felsorolt hiányosságok ellenéi'«, anagyfil- mek mellett a rövidfilmeket is megnézi a közönség. Evenként 100—120 rövidfilmet mutatunk be. Júliusban például 28 rövidfilmet láthat filmszínházaink közönsége. @ A cikk második része az önálló rövidfdlm-műsorok hiányát kifogásolja és javasolja: rendszeresen mutassunk be „tematikailag okosan csokorba kötött rövid- filmeket.” Mi is elismerjük a rövidfilmek művészi értékét, nevelő hatását, és éppen ezért egyetértünk a javaslattal. Megvalósítása mégsem olyan Miniszteri utasítás az 1970—71-es tanév rendjéről A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta az 1970—71-es tanév rendjét. A szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtar- ■ tásban előírt napon zárul. A tanulók első félévi osztályzatait — a december 19-i állapotot alapul véve —, a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a téli szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünet 1970. december 21-től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezletet 1970. augusztus utolsó hetében; a nevelési értekezletet novemberben és áprilisban (a félévi testületi értekezletet a téli szünidőben), a tanévzáró értekezletet az általános iskolákban 1971. június 19-ig, a középiskolákban június 30-ig kell megtartani, az igazgató által kijelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában, középfokú technikumban) nappali tagozaton 1971. május 11. és 18. között lesznek. Intézkedik a miniszteri utasítás a behatásokról is. Üjdonság, hogy az általános iskolák I. osztályos tanulóit — nyilvántartásba vételükkel egyidejűleg — 1971. március 1—15. között a városi (fővárosi) tanács művelődési osztálya (Oktatási főosztálya), községekben pedig a községi tanács szakigazgatási szerve által kijelölt két munkanapon írják be. A középiskolák I. osztályos tanulóinak beírást időpontja 1971. június 14—15-e. 1971. július 15-től augusztus 24-ig bezárólag — a miniszteri utasítás értelmében —, biztosítani kell a pedagógusok szabadságának zavartalanságát. (MTI) SÉTA NAGYIVAL. Hangversenyt rendeztek az árvízkárosultak javára Egerben Az Egri Szimfonikus Zenekar, a Zeneiskola tanárad és a Megyei Irodalmi Színpad — a Gárdonyi Géza Színház dolgozóival karöltve hangversenyt rendeztek hétfőn este, az árvízkárosultak javára. Az első gondolat, amely a hangverseny kapcsán eszünkbe jut az, hogy az árvízkárosultakért kibontakozó országos összefogásban, és segíteni akarásban az egri amatőr együttesek is példásan kiveszik részüket. Műsort adnak egy rendezvényekben amúgy is túlzsúfolt időszakban, hogy a befolyó összeggel hozzájáruljanak az árvíz áldozatainak megsegítéséhez. S teszik ezt éppen azok küjztTmidbás —«MlUMTirmim----rn------------—...................................."—"""""----— ...............................................lt------------------------------------h úzta magát és — hallgatott. Amíg övé volt az Dha, olyan fuvardíjakat kért, hogy ő és a fűtője tisztességesen • kereshettek. Nem élt vissza azzal, hogy ez az egyetlen személy- és teherszállítóeszköz Ciduro és Manaus között. Hans Müller és Eber- hordt viszont azonnal felismerte, hogy akié az Ilha, azé itt a hatalom! Fokozatosan srófolták felfelé a fuvardíjakat, most ott tartanak, hogy egy óceánjáró luxushajón sem magasabbak az árak, mint ezen a kivénhedt tek- nőn. Ennek következtében kér senhor Dias is horribilis árakat szatócsboltja cikkeiért, ezért lett a Flores- tában is méregdrága minden. A mineirók viszont változatlanul olyan kevés aranyat mostak, mint korábban, az arany értéke sem emelkedett. Enniük-inniuk továbbra is ugyanúgy kellett, sóra, lisztre, gyógyszerre, új szerszámokra, a Claudettek és Ninettek társaságára éppúgy szükségük volt, mint annak- előtte. így aztán a többségnek nemcsak a megkuporga- tott aranypora pergett át Müllerék zsebébe, hanem jócskán el is adósodtak. XXI. A bejárattal szembeni túlsó oldalon hat lépcső vezet fel a karzatra. Ez könyöklővel határolt keskeny folyosó, az ivó szélességében, a Madame irodája, „lakosztálya” és a lányok szobáoskái nyílnak innen. ★ E napon, a nyolcadikon a Cartagena pusztulása ótp, kora délután hirtelen bebó- rult az ég, megeredt az eső. És ömlött, ömlött végesza- kadatlan. Nagyszemű, lomha cseppek áztatták a fák leveleit, kopogtak a caba- nak tetőin, mielőtt leszállt volna az alkony, sártengerré változtatták a Fő teret. Esta chuvendo... Esik az eső... Ha megállna az a csapadékmennyiség, ami e tájon csak egyetlen év alatt lehullik az égből, ha a talaj nem szívná be, ha a Nap nem párologtatná el, ha a felduzzadt patakok, folyók nem vinnék magúkkal, ha ez a sok képtelen „ha” nem veikét—három méter maborítana mindent a ben felsorakoztak azok a tények, ismeretek, közvetlen és közvetett információk, amelyeket egy hét alatt sikerült Ciduróban összegyűjtenie. Az első adatok, amelyek a németek fazendáján, rövid fogsága alatt jutottak tudomására, aztán az itt- ott elcsípett beszédfoszlányok, indulatos vagy suttogva kiejtett szavak, egy sokatmondó fintor, egy lesem azért jöttek ide esztendővel ezelőtt, hogy a két kezük munkájával kaparjanak össze némi aranyport. Pontosan tudták, hogy a kincsszerzés, a meggazdagodás kulcsa nem egy-két parcella az Aranypatak partján, hanem az Ilha gőzös, ez a rozzant láda. Müller már az első, héten megvette az öreg Dóidétól, a korábbi tulajdonostól. Jóformán bagóna, gasan víz. A Flor esta nagyterme még üres volt, egy vendég ült csak a bejárattól jobbra levő kis asztal mellett és rumot ivott, leplezetlen undorral. Honda László természetesen. Ivott, s közben elméjében először katonásan, idörendMKQ. június 10„ szerd* horgasztott fej, kis történetek, amelyeket akkor hallott, amikor senhor Plombáit kísérte el felcser-útjaira... Később a kronológiai rend átcsoportosult, most már logikai mező alakult ki, megvilágosodtak az események kö'csönhatásai, az összefüggések. Itt-ott hézagosán, de lényegileg áttekinthetően összeállt az egész tabló. Lássuk csak.. i Tehát ezek .* . Müllerék eredetileg ért. Az egész telepet meglepte a vásár azóta is hívják Dóidénak, bolondnak az öreget. Az még a papnak sem árulta el, hogy miért ment bele ebbe a rossz üzletbe, utólag sem panaszkodott. Hozatott magának a legközelebbi hajójárattal egy öszvért, összetákolta a lajtoskocsiját, vizet szállított, esténként kezelte az áramfejlesztőt, őrizte a^Floresta tornácán a íegyveiéket, meg(Mindezzel azonban Müllerék távlati tervének csak a kiinduláspontja valósult meg. Második lépésként felajánlották ezeknek a szerencsétleneknek, hogy törlik tartozásaikat, megmaradhatnak a parcelláikon, ha ezentúl az ő bérmunkásaikként mossák az aranyat. Senki ■ sem állt kötélnek az első szóra, de aztán az elmúlt hónap leforgása alatt két különös haláleset történt. Hogy, hogy nem, az a két mineiro pusztult el, akik a legerélyesebben utasították vissza az Ilha új birtokosainak ajánlatát. A különM"»: megbízott mindkét esetben öngyilkosságot állapított meg. (Folytatjuk) a zenepedagógusok és irodalomszerető fiatalok, akik eddig is sokoldalúan bizonyították már áldozatkészségüket, ha a közösségről volt szó. Az egri szimfonikusokat ezúttal Farkas István vezényelte. Három számuk közül Erkel: Hunyadi nyitánya az együttes rutinszámai közé tartozik, s nem véletlenül: ezzel a nyitánnyal ugyanis remekül meg lehet alapozni egy-egy koncert hangulatát. Egészen más világot szólaltattak meg Schubert: Befejezetlen szimfóniájának első tételével. A romantika bánata és fájdalma énekel ebben az első tételben, valami nagy-nagy panaszkodás, amelynek finomságát az együttes jól érzékeltette. Farkas Ferenc Mátrai táncok című kompozíciójából a Cigánytáncot szólaltatták meg energikusan, a tánc sodró-viharos lendületét élesztve fel. A műsor második felében a zeneiskola tanárai szólószámaikkal szerepeltek. Mik- lovitz László, Hidas Frigyes: Oboaversenyét, Mezei Lásíló Kurz trombitaszámát és Kerékgyártó Árpádné zongorán Farkas Ferenc: Régi magyar táncok művét adta elő Mindhárom műsorszám azt bizonyítja, hogy a tanárok nemcsak iskolás oktatónevelő munkájukban mélyülnek el, de felkészülten vállalkoznak arra is, hogy kiki a maga hangszerén élményt adóan megszólaltasson egy-egy hatásos művet. Mik- lovitz Lászlót és Mezei Lászlót már több ízben hallottuk, bármely hangversenynek sajátos színfoltot adhatnak, Kerékgyártó Árpádné játékát most hallottuk először az egri színpadon. Kellemes egyéniség, a Farkas-művet hálás tapssal fogadta a közönség. A zongorakíséretet Halmay Katalin és Szabó Zoltánná látta el. Az Irodalmi Színpad tagjai, Virág Tibor, Kelemenné, Ráduly Margit, Nagy Edit és Jónás Zoltán, Radnóti-, Illyés-, Garai- és Baranyi-ver- seket szavaltak. Meglepetésként hatott az az új stiluses dinamikus előadásmód, ahogyan Kelemenné, Ráduly Margit Baranyi Kánkán című versét megszólaltatta. A hangverseny a három amatőr együttes összefogásának jó példája. A közönség érdekében sem ártana átgondoltabb és hosszabb távon együtt munkálkodó terveket kialakítani az egri együttesek között. (farkas) Miért nem létesítenak vállalati lakásalapot az élelmiszeripari vállalatok? Az EDOSZ elnökségi ülése A vállalati lakásépítkezések helyzetéről tanácskoztak kedden az ÉDOSZ elnökségi ülésén. Megállapították, hogy az élelmezésiparban a vállalatok jelentős része különböző ökokra hivatkozva nem mutat hajlandóságot a vállalati lakásalap létesítésére, sőt, gyakran kifejezetten elzárkózik tőle. Fennálló rendelkezések pedig lehetővé tennék, hogy a vállalatfejlesztési alapból lakásépítési alapot képezzenek és erre a célra az alapnak tíz százalékát használják fel. A vállalat a lakásépítéshez még a részesedési alapból is hozzájárulhatna, de sokfelé ezt sem teszik. Az építkezéseknél nagyon sok a gond, az adminisztráció: a vállalatoknak kell intézkedni a telek kijelölésétől kezdve úgyszólván a kulcs átadásáig mindenről. Ezért a dolgozók lakásépítését nem az építést szolgáló fejlesztési alapból, hanem — inkább az egyszerűbb megoldást választva — a részesedési alapból képzett összegből, kölcsönnel támogatják. Az elnökség megállapította, hogy a vállalati társasházépítési akcióban, a természetbeni és pénzügyi támogatásban részesülő igénylők 60—80 százaléka fizikai dolgozó. Az elnökség a vállalati lakásépítkezések fellendítésére több javaslatot tett, egyebek között kezdeményezték, hogy a kis- és középüzemek, aho) nem képződik elegendő alap az építkezésekhez, igyekezzenek társulni, építési közösségeket létrehozni. Felül kellene vizsgálni a telekárakat is, valamint a telekkijelölési módszert, arra lenne szükség, hogy a Budapesten és a nagyobb vidéki városokhoz közel eső területeken egy-V' évre előre jelöljék ki a beépíthető telkeket és a szabad területeket ajánlják fel az üzemeknek. (MTI)
