Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

\ Rtíc&f­KOSSUTH 8.20 Régi melódiák. 9.02 Tudományos-fantasztikus hangjáték. 9.20 Fali: Pompadur. 10.05 Telemann: Pimpinone. 11.09 Sosztakovics-művek. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Mai témák — mai dalok. 14 00 Zenekari muzsika. 15.10 Kórusművek. 15.15 Magyar századok. 18.05 Muzsikáról fiataloknak. 18.38 Legkedvesebb versekről. 17.20 Magyar szerzők kórusai. 18.06 Világgazdasági Figyelő. 18.21 Beethoven: G-dúr zongora- verseny. 19.30 Népzenei Magazin. 20-10 Dupla vagy semmi. 21.19 Gondolat. 22.15 Közv. a birkózó EB-rffl. 22.20 Világhírű előadók lemezei­ből. 0.10 Filmzene. PETŐFI 8.05 Muzsikáló könyvek. 9.04 Ázsia munkásmozgalma. 9.19 Kórusművek. 9.30 ABC Meseáruház. 12.00 Romantikus muzsika. 13.03 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig . .. 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Az emberi társadalom biológiája. 18.40 Régi dalok. 19.56 De Falla: A bűvös szere­lem — balettszvit- 19.23 B. Csopics: A galambszivü géppuska. Rádióváltozat. 20.25 Berlin—Budapest közös szórakoztató zenei műsor. 21.35 Könyvismertetés. 21.45 Igazolatlan éjszaka. Zenés játék. 23.15 Verbunkosok. MAGYAR 9.00 Dolf.-film. 9.20 Maigret felügyelő.... „Vakáción.” 10.15 Dzsessapódium. 10.45 Delta. 17.58 Hírek. 18.05 Szökevények. Magyarul beszélő NSZK film. 18.30 Coműe Francis énekel. 18.55 Esti mese. 19.05 Tv-Mintabolt. 20.00 Tv-híradó. . 20.20 Mit tenne ön, az én helyemben? 21.00 Muzsikáló városok. Prága. 21.40 Tv-híradó. 22.00 „Forró Universum”. 22.50 Labdarúgó VB: NSZK—Pe­ru. POZSONYI 16.45 Fúvószene. 19.00 Tv-híradó. 19.10 Doktor Schlüter. NDK tv-film. I. rész.) 20.50 Bratislava! zenei ünnepsé­22.20 Április erdőben (Szovjet tv-játék.) 22.50 Labdarúgó VB: Uruguay— Svédország. I fUltL = EGRI VÖRÖS CSILLAG: m (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Tanár úrnak szeretettel Színes angol film EGRY BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Hullaégető Csehszlovák film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor, ö felsége herceg elvtárs Színes NDK film EGRI BEKE: Két mamám és két papám van GYÖNGYÖSI PUSKIN: Akit nem lehet elítélni GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Brúnó, a vasárnapi gyerek HATVANI KOSSUTH: Utánam gazfickók ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszlcy utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. gár iám alatti 17-27.) rendelőben. (Tele­Segítség az árvízkárosultaknak... Szabadnapon is dolgozott a malom... Véradók találkozója... Tanácskozás a nómozgalomról... Változatlanul sok levél ér­kezik a szerkesztőségbe arról, hogyan próbálnak a megye dolgozói segíteni az árvíz sújtotta vidékek lakóin. Na­ponta számolnak be arról, hogy ruhaneműket küldenek, pénzt gyűjtenek és sok üzem­ből a helyszínen is segítenek a helyreállításban. A felnőt­tek példáját követik a fia­talok is ebben a nemes moz­galomban. Szilvásváradról az I-es számú általános iskola igazgatója, Siller István szá­molt be arról, hogy az iskola nevelőd és az óvoda dolgozói egy napi fizetésüknek megfe­lelő összeget ajánlottak fel az árvízkárosultak segítésére. A gyerekek 1500 forintot fizet­tek be az árvízkárosultak számlájára, vasgyűjtő mun­kájuk anyagi eredményét. A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium és Szakközépis­kola tanulói az új szakközép­Pál a vállalat dolgozója szá­molt be szerkesztőségünknek. Kisnánáról Molnár Iloná­tól kaptunk levelet a véradó- vérkapó találkozó megszer­vezéséről. A községben a gyöngyösi kórház és a helyi Vöröskereszt szervezte meg a találkozót. Mint minden évben az idén is nagy sikerrel tartot­ták meg Kisnánán is az ön­kéntes véradónapot, hetven- hatan jelentkeztek véradás­ra. Ekkor határozták el, hogy megrendezik találkozásukat azokkal, akiknek gyógyulá­sához hozá járultak. A járás különböző közsé­geiből miikrobusszal hozták el azokat, akik a véradók­nak is köszönhették gyógyu­lásukat, szám szerint tizenegy embert. A találkozó résztvevőinek nevében Jurecska István vér­iskola építkezésén vállaltak munkát, és keresetükből 9160 forintot ajánlottak fel az ár­vízkárosultaknak. A tantes­tület tagjai 5100 forintot adó tett ígéretet arra, hogy ha egészségi állapotukat megfelelőnek találják az or­vosok, máskor is készek az önkéntes véradásra, hogy se­„Apolló 13.” elnevezésű bélyegkisívet bocsátott forgalomba a posta az amerikai „Apolló 13.” űrhajó sikertelen Hold-utazása, de szerencsés visszatérése emlékére. (MTI) Schwartz mester, a divattörténet atyja Múzeumban a zsebkendő gyűjtöttek össze a fizetési na­pon. A nevelők és az iskola diákjai így összesen 12 400 fo­rinttal járultak hozzá a ter­mészeti katasztrófa által súj­tott családok gondjainak eny­hítésére. Csatlakoztak az árvíz súj­totta lakosság megsegítésére indított országgos mozgalom­hoz a Heves megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat füzesabonyi körzeti üze­mének dolgozói is. A körzeti üzem dolgozói a jubileumi mun Ica verseny ben elért kivá­ló teljesítményük jutalma­ként 8000 forintot kaptak. Ezt az összeget teljes egészében felajánlották az árvízkárosul­taknak, a mezőtárkányi ma­lom dolgozói pedig szabad szombatjukon dolgoztak. Két­szeresen hasznos volt a sza­bad szombaton végzett mun­ka. Egyrészt a szabad szom­baton végzett munkáért járó bért felajánlották az árvíz­károsultaknak, másrészt hoz­zájárultak a lisztellátás za­vartalan biztosításához. A nagyszerű segítségről Pólyák gítsenek embertársaikon. A találkozón képviselték a gyöngyösi kórházat és a já­rási egészségügyi osztályt is. összesen 53 véradó és 11 vérkapó vett részt a baráti találkozón. Hevesről Rozgonyi István tudósítónk számolt be a nő­tanács és a Hazafias Népfront elnöksége közös tanácskozá­sáról. A nők között végzendő politikai munkával kapcsola­tos határozat végrehajtásá­nak teendőiről Miklós János, a Népfront járási titkára tá­jékoztatta a résztvevőket. Is­mertette a nőtanács eddig végzett jelentős munkáját, Bíró Béláné a nőbizottságok előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. Az asszonyok eddig is megállták helyüket a munkákban, s vállalják a család nevelésének gondját. Munkájukhoz eddig is sok segítséget adtak a nőbizott­ságok, s a jövőben még fo- kozottabbak lesznek ezek a feladatok. A tanácskozás során több hozzászólás hangzott el, mél­tatták a nőtanács eddigi munkáját. Antonius ajándéka Kleopátrának Az úgynevezett divattörté­net szülőatyjaként Máté Scwartz augsburgi kereske­dőt, a Fugger-ház könyvelő­jét említik a korabeli króni­kák. Ez az úr 1520-ban készí­tett egy különös könyvet, melyben magát születésétől kezdve negyvenkét különféle öltözetben festette le, s va­lamennyi öltözetet pontos részletességgel le is írt. Mű­vét, melyben még mintegy negyvenegy ruhamodellje ka­pott helyet, élete végéig tö­retlen alkotókedvvel folytat­ta. A nagy értékű könyvet — mint a divattan egyetlen ősi forrását — ma a braun- schweigi könyvtárban őrzik. A megnyerő hatású schwartzi példát számos ál­lam előkelő családjai sorra utánozták. Sőt, a franciák és hollandok a kiemelkedőbb ünnepeik ' alkalmával már rendszeresítették — mond­hatnák azt, divatosították — feltűnő öltözékeiket. A hír­nevesebb szabók és ruhake­'SSSSSSSSSSSSSSfSSSSS/SSSfSSfySSSSJSSffSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJrSSSfSSSSfSSSSSSSJrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSASSSS* Szeretek vendég­ségbe járni. Az em­ber vesz valahol a sarkon egy kis cso­kor fonnyadt virá­got, fütyörészve zseb- .revágja, majd át­nyújtva a Ház Asszo­nyának. Vagy vesz egy mini üveg whis­kyt, s meglepi vele a Ház Urát. Ennek fe­jében ehet-ihat, meg­hallgathatja a friss pletykákat, csinosabb vendégnőkkel, esetleg a Ház Leányával csó- kolózhat a szomszéd szobában, de leg­alábbis randevút be­szélhet meg vele. Ezenfelül vendég­ségben elmondhatja az ember az új vic­ceit is, hogy szelle­mes fickónak tartsák a többiek és máskor is meghívják. Éppen ezért döb­bentett meg az a me­rénylet, amely leg­utóbb Bambusz Bé- láéknál ért. Bambu­szék kellemes ven­déglátóknak bizo­nyultak ez ideig, szendvicseik sosem voltak szárazok, és mindig hideg sört adtak, néha szemre- való fehérnéppel is találkozhattunk a társaságukban. De most, hogy beléptem, és átnyújtottam ne­kik egy csokor rágó­gumit, kijelentették: Vendégségben átvették a fejlett tő­kés országok polgá­rainak módszerét és a vendégeskedés idő­pontjának határt szabtak. Vagyis éjfé­lig együtt lehetünk, aztán fel is út, le is út. Bambusz elmon­dotta, hogy legutóbb Hollandiában járt és egy fogadáson vett részt, amely este tíztől tizenegy óráig tartott és ezt előre közölték a nyomta­tott meghívón is. Elő is szedett egy nyomo­rult cetlit, amelyre hollandul volt valami ráírva, és azt hazud­ta, két betűcsoportra mutatva, hogy az egyik tízet, a másik tizenegyet jelent hol­landul, számítva arra, hogy nem értjük ezt a világnyelvet. Mindenesetre azon­nal nyomasztóvá vált a hangulat, hiszen fél kilencre voltunk meghíva és csak né­hány óra állt a ren­delkezésünkre, hogy az étel- és Halállo­mányban derekas rendet vágjunk. Ilyen körülmények között persze már semmi időt nem szánhattam a szép Epetnekiné- nek. Hogyne, amíg én az előszobában te­szem a szépet, a töb­biek rogyásik eszik magukat a virslivel! Azt már nem! Komor hangulat­ban táplálkoztunk és történeteink is kizá­rólag a gasztronómia körére vonatkoztak. Ilyen gyorsan még nem repült az idő, mint akkor este. Bamouszék beszerez­tek valahonnan egy bim-bam órát, amely éjfélkor tizenkettőt ütött. Én vártam, hogy csikorgó lán­cokkal szellemek je­lennek meg Lord Bambusz Nefelejcs utcai skót várkasté­lyában, hiszen úgy viselkedett, mint egy aberdeeni várúr. Frissen felpattant a helyéről és elnézéssel a hangjában bejelen­tette a távozásunk idejét. Ekkor léptem mű­ködésbe én. — Mi­lyen igaza van Bélá­nak! —, mondtam és legalább fél tucat olyan történetet szed­tem. elő, amelyeket mind a konzervatív, a bevált formákhoz görcsösen ragaszkodó nyugati életforma példatárából merítet­tem. Hogy az ango­lok milyen pontosak a megbeszélt találko­zókon, milyen ponto­san távoznak, ezzel is bizonygatva, mennyi fontos dolguk lehet még. Humoros és komor példák sorát meséltem el, mind­egyikben tökéletesen igazat adva Bambu­szék új módszerének. Mindezekkel sike­rült az időt úgy el­húznom, hogy hajnali négy órakor távoz­tunk, és az ég alja Kelet felől már pir­kadat kezdett... Tardos Péter reskedők az 1800-as évek elejétől már folyamatosan forgalomba hoztak divatlapokat — legelőször természetesen Párizsban. A divatos női öltözet el­engedhetetlen fontosságú kel­léke a kéz finomságát és ke­csességét kiemelő kesztyű, amit a görögök hoztak di­vatból. Meg kell itt jegyez­nünk, hogy a görögök — ké­sőbb a rómaiak is — amo­lyan lagymatagságnak, el- puhultságnak tekintették e viseletét. A római császár­ság fényűző korszakában vi­szont a jobbmódú és előke­lőbb családoknak már a kesztyű is öltözékük nélkü­lözhetetlen tartozéka volt. A középkorban aztán lé­nyegesen emelkedett a kesz­tyű tekintélye. Ugyanis a lovagi tornákon ez volt a versenyre kihívás eszköze. Később még az egyház is kötelezte püspökeit, hogy ce- lebrálásnál kesztyűt viselje­nek. A korabeli kesztyűk egyéb­ként vászonból készültek és könyökig értek. A későbbi időkben már kötött, illetve bőrkesztyűt emleget a divat- történelem. A női öltözék kiegészítője az esernyő. Kínai eredetű, s Indián át került Görögor­szágba, ahonnan Európába utazott. Meg nem erősített hírforrások tudni vélik, hogy Püthagorasz, a híres görög filozófus tanítás közben az égető napsugarak ellen már napernyővel védekezett. A rómaiaknál a gazdag patríciusok jelvényeként szolgált az esernyő, melyet gondosan megőriztek. Antó- nius különben többek között esernyőt is ajándékozott Kleopátrának. Az esernyő hosszú ideig ritkán használt ruházati kellék volt Euró­pában, csupán a portugálok indiai útját követően kezdett ismételten szélesebb körben tért hódítani. A XVII. század közepe óta népszerű újból az esernyő, bár kezdetben még kél-három kiló súlyú bútor­darabnak számított. Tud­nunk kell még, hogy a nagy francia forradalom idején az esernyő volt a tiltakozás szimbóluma. Aztán figyelmet érdemlő még az esernvő szí­ninek változata: 1788-han fehér. 1789-ben zöld. 1791- ben piros és 1804-ben kék színű esernyő volt a divat. Manapság, ha egy kicsit náthásak vagyunk, máris elővesszük a zsebkendőnket. Kevesen tudják, milyen ro­mantikus története van a zsebkendőnek. Őse 1831-ben született Pá­rizsban, s a Politikai Zsebkendő nevet adták neki. A vicclap­ba kívánkozó elnevezés rop­pant találó volt, ugyanis az akkori zsebkendő egy újság volt tulajdonképpen. A hír­lapirodalom történetében ezen egyedülálló francia kez­deményezés 1831-től 1833-ig volt forgalomban. A magyarázat egyébként egyszerű és érthető. A fran­cia kormány olyan súlyos adóval terhelte meg az új­ságpapírt, hogy a lapkiadók­nak kénytelen-kelletlen kí­sérletezniük kellett: minél olcsóbb anyagból nyomtas­sák az újságot, A javaslatok és ötletek halmazából egy feltűnően ügyes párizsi üz­letember terve rukkolt ki nagy sikerrel. Neki tudniil­lik sikerült olcsón összevásá­rolni nagy mennyiségű sely­met, melyre megfelelő ki­munkálás után nyomtatni le­hetett az újságot. (A lapot példányonként 30 centimé­ért árusították, s ez az ösz- szeg a korabeli viszonyokhoz mérten eléggé alacsony ár volt.) A sajtóorgánum fölöttébb nagy előnye volt. hogy az olvasók nemcsak ol­vasnivalót kaptak benne, de olcsóságához képest jó minő­ségű zsebkendőt is. A nem mindennapi újságnak — melynek első száma 1831 őszén látott napvilágot — azon nyomban híre terjedt. Lapárusoknál igen keresett volt a Politikai Zsebkendő, már csak azért is, hiszen jó­val olcsóbb volt, mint a forgalomba hozott egyéb po­litikamentes zsebkendő. A későbbiek folyamán az­tán világosan beigazolódott, hogy a lap, amolyan téli idénycikk. Nyáron a párizsi­aknak sem kellett ugyanis zsebkendő. így egyáltalán nem volt szükségük a Politi­kai Zsebkendőre sem. A fan­táziagazdag kiadó két év után rájött erre és végleg megszüntette különös kiad­ványát. És befejezésül még csak annyit erről: a Párizsba lá­togató kedves olvasó megte­kintheti a Politikai Zsebken­dő néhány — örök időre ki­vasalt — példányát a városi sajtómúzeumban Veiket ArpM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom