Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
Á rossz bizonyítvány árnyéka Tapasztalt határőrtisztek mondják, a „forgalom” mindig pontosan jelzi, ha közeledik a bizonyítványosztás ideje az iskolában. Ilyenkor rendszerint feltűnik néhány csellengő gyerekember a határövezetben, akiknek szinte az orrukra van írva, miben törik a fejüket. Persze vannak „dörzsöltebbek” is — vagy legalábbis, akik annak hiszik magukat — ám határőreink és az őket segítő határ menti lakosság éberségét kijátszani roppant nehéz. A vállalkozások rendszerint már a kezdeti stádiumban kudarcba fulladnak, a világgá indulók a legtöbb esetben el sem jutnak a határig, ha pedig olyan szerencséjük van, hogy mégis sikerül, a modern technikai eszközökkel dolgozó határőrség hallatlan biztonsággal lefüleli őket. Ahány eset, annyi kis dráma. A kihallgatások, beszélgetések során elmondott indítékoknak azonban van egy figyelemre méltó közös vonásuk: a rossz bizonyítvány, vagy a bukás réme mögött szinte mindig kísér a bomlott család, a gyakran rideg környe zet. A közelmúlt napokban négy pórul járt gyerekkel beszélgettem egy határőr- laktanyában. Három fiú — mindhárom tizenhat éves és ipari tanuló — meg egy lány. Ö tizenöt éves, hetedik általánosba járna, ha járna, de akkor már két hete feléje se nézett az iskolának. Az egyik bányászvárosból indultak a nyugati határ felé azzal a szándékkal, hogy átszöknek Ausztriába, és . és... azután minden további ködbe vész, megállt a tudományuk. Amikor a hogyan továbbra kérdeztem — akár odakint, akár itthon — csak elkerekedett szemek néztek vissza rám. „Azon még nem gondolkoztam”. „Valami majd csak lesz”. Képtelennek tűnő, mégis gyakran ismétlődő válaszok. A három fiú kollégiumban lakott, a lány a szüleinél. „A szüleim válnak, idegileg kivagyok, nem bírom a tanulást” — mondta. „Apámról nem tudom hol van, anyám alkalmi munkás. Amit nappal keres, este elissza. Szakrajzból meg matekból bukásKétmillió férőhely Hűtőszekrények Jászberényből A Jászberényi Hűtőgépgyár harmadszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az idén megpályázták a szocialista munka vállalata címet. A Heller—Forgó-féle hűtőelemek teljes gyártókapacitása 1972-ig le van kötve. Újdonság, amely a nagyközönséget érdekli, a 60 literes abszorpciós hűtő- szekrény, amelyből kb. 24 ezer készül a hazai piacra. Megkezdik az idén a 140 literes abszorpciós hűtőszekrények gyártását is. Háztartási hűtőszekrényekből az elmúlt évben hétezer darabot szállítottak az NSZK-ba Az idén 10— 20 ezer darabot készítenek az NSZK megrendelésére. Képünkön: a háztartási hűtőszekrények bemérése. (MTI foto — 'Mező Sándor felvétele) Az évek óta gondot okozó — az okokat több ízben fejtegető érveli magyarázzák a gondok okát, — hús, azon belül is elsősorban a sertéshúsellátás javítására számos kitűnő kezdeményezés született országszerte, de megyénkben is. Lapunk is beszámolt ezékről a kezdeményezésekről, amelyek egyfelől a szövetkezetek és az állami szervek felelősségérzetét példázzák a hazai húsellátás javítására, másfelől azt, hogy felismerték a modem hústermelésben rejlő kétségtelen gazdasági hasznot is. Kormányszervek, de helyi erők is jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy az egyébként is feszítő beruházáspiacon kielégíthető kereslettel jelentkezzenek, az állami hozzájárulások és saját anyagi erőforrásaik mellett igyekeznek olyan lehetőségeket is keresni, amelyek szervesen, és eredményesen épülnek a kormány háztájit segítő határozataira. Nos. úgy véljük, a nagy és korszerű beruházások mellett minden erőt szervezni kell a háztáji állattartás növelésére is. A korszerű és az „otthonszerű”, kölcsönösen kiegészíti egymást. Ha meggondoljuk, hogy országosan mintegy kétmillió sertésférőhely áll kihasználatlanul a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban, s hogy ugyanakkor nem kevés millióit a forintoknak kell és fogjuk is beruházni a korszerű sertés- kombinátok létesítésére, — nyilvánvalóvá válik a dolgok ellentmondása. Országosan kétmillió, Heves megyében is tízezerszámra tehető ezeknek á férőhelyeknek a száma, amelyek ugyan nem „korszerűek”, de adottak, megvannak, kihasználhatók és a háztáji gazdaságokban, megfelelő anyagi ösztönzők segítségével, gazdaságosak is. Nem lenne helyes, ha itt, Heves megyében is, csak a legkorszerűbb sertékombiná- tokra várnánk, amelyek — úgy vélem —, még felépültük után sem lennének képesek egymagukban megoldani a közben is jelentősen növekvő húsigények kielégítését. Fel és ki kell használni a háztáji gazdaságok lehetőségeit e téren is! (-ó) ra állok. Gondoltam, úgy is meghúznak, most már mindegy”. — vonta íel a vállát az egyik fiú. „Fegyelmi úton kitettek a kollégiumból. Ügy tudom, a szüleim valahol Angliában élnek. 56-ban disszidáltak.” — így a másik. „Tizenhárom éves korom óta állami gondozásban vágyóit. Eddig mindenhonnan megszöktem Nem szeretek tanulni. Semmi értelme ...” így a harmadik. Erősen az iskolaév végén járunk A bizonyítványok előrevetik árnyékukat... az eíkönnyelműsködött. ellógott hónapok következményeivel szembe kell nézni. Az éretlen homlokok mögött tehát most ott dörömböl a félsz, most mi lesz? És mindig akadnak, akiknek félrehord a logikájuk. Ügy gondolják, hogy a hibákat egy még nagyobbal el lehet törölni, kis vétségeiktől bűn árán akarnak megszabadulni. Tanárok, nevelők, szülők ezekben a napokban nagyobb figyelemmel kísérjék a gyerekek, különösen a nehezen nevelhető, rosszul tanuló gyerekek viselkedését, környezetét. Szükség esetén ne fukarkodjanak a bíztató szóval, az okos, meggyőző tanácsokkal. Sok mindent meg lehet és meg kell nekik magyarázni. Többek között azt is, mi a haza..„ Várhelyi József Eger és Ifiulsi pesl közölt Az új vasúti menetrend szerint vasárnap elindult Miskolcról az a közvetlen vonat, amely a borsodi iparvidéket — Miskolcot — köti össze a Balatonnal. A szeptember hetedikéig naponta. Keszthelyig, illetve onnan vissza. Miskplcig közlekedő gyorsvonat szeptembertől Budapest Keleti pályaudvarig jár majd. A- korábitól eltérően, ua ponta közlekedik a nyári hónapokban is a miskolc—haj dúszoboszló—szegedi közvetlen motorvonat is. A Debre cen—Nyíregyháza közötti pályaátépítési és villamosítá sí munkákat sikerült úgy át ütemezni és megszervezni, hogy a korábban életbe léptetett korlátozásra nem lesz szükség. Megérkezett Egerbe is az a vonat, amely — az új menetrend életbe lépésével — Budapest és Eger között közvetlenül közlekedik. A munkaszüneti napokon még egy vonatpár közlekedik majd Budapest és Eger között, hogy az egri borvidék, a történelmi értékeiről és fürdőjéről ismert város idegenforgalmi igényeit ki tudják elégíteni. Zalagyöngye — Egerben Az egri szőlőkísérleti telep háza táján megszületett az első elismert szőlőfajta, amely közel negyedszázados kísérleti és kutatómunka eredményét fémjelzi. A most Zalagyöngye néven elismert szőlőfajta az Egri csillagok 24-es számon volt nyilvántartott fajtajelölt. A nemesítők: dr. Csizmazia József és Bereznai László. Az új fajta rövid jellemzője: korai érésű, bőtermő, étkezési szőlőnek és bornak is megfelelő, rothadásnak ellenálló, jó a fagytűrő képessége. peronoszpórának és filoxérá- nak gyakorlatilag ellenálló, illetve egy vagy kétszer kell erős fertőzési időjárás mellett permetezni. Bora kellemes asztali bor. Az elmúlt idők borversenyein jó minőségével a mezőnyben rangos helyet vívott ki magának. Az új szőlőfajta elsősorban Zala megyében a noafa leváltására hivatott, de az egész ország területén a bá- zikerti és háztáji kiskerttulajdonosok részére engedélyezett a telepítése. (fcs-saj Lehunyt szemmel, arcomat a napnak vetve pihenek a mérai strand nyugágyán. Alig hihető, hogy falun vagyok. A szomszédomban levő asztaltársaságból most is az a fiú beszél, aki délután óta szóval tartja a társaságot — Amikor “letettem a lantot a tanyán, bementem a „tejesbe”. Mondom az -öregeknek; letusolok! Jó — mondják ők —, de legalább annyi meleg vizet hagyjál, hogy a tőgyet megmoshassuk ... Oké, apókák — hagytam rájuk. Átdobom magam a menőbb ruciba és repesz- tek ide a Jáwával. A bátyó rneg alig talál helyet a megőrzőben. Azt mondja, negyven autó, meg ki tudja hány motor van előttem. Aztán mégis ledekkoltam... Mit isztok? Colát? Arra jó vagytok nálam ... és egy Fecskét is, kisasszony... A gyöngyösi lányok átmentek a presz- szóba?. _ Na akkor, szia, srácok... vágtatok utánuk! Este a klubban majd találkozunk ... Hallom, hogy feltúráztatja motorját és elporzik... a város felé. Lehet, hogy félóra múlva odaér ... Elindulok a falu felé én is... nem számolom a lépéseket, de az is sok, amit a falu közepéig meg kell tenni. .. hát még a városig. Pedig az itteniek ezekből a lépésekből nem keveset tettek már meg. ,,A Gyöngyöst Hevessel • össze- kötő ,postaút* Flc-fí a ;falut két részre osztotta. Ehhez az útvo- i*i£ nalhoz csatlako- O f zott a Vámosgyörk. Zaránk fe- ''öl érkező ,pos- aúV. így Tarna- néra a közle- kedési útvonala- YS£ hat tekintve is igen előnyös fekvésű ... ez a község fejlődésén is igen jól látszik.” — Valóban szerencsés he- telepedtek le elődeink Tárnáméra 1970. Lépések a város felé — mondják a tsz-iroda előtt beszélgető emberek. — Innen el lehet jutni mindenfelé. .. pláne meg azóta, hogy ilyen jó útjaink vannak. Mennek is az emberek a közeli városokba dolgozni, vásárolni, de messzibb vidékre is. Naponta 11 autó- buszjárat indul innen csak Gyöngyösre és ugyanannyi vissza. A Pestre igyekvők Ludasra mennek a vonathoz. Ügyeiket intézni pedig Hevesre utaznak, szintén autóbuszokkal. Ezenkívül Szolnok és Eger felé is jó az összeköttetésük és mint a legújabb menetrendváltozásból olvastam, külön fürdőjáratok is érkeznek ide a nyáron. Kiszabadulni a sár rabságából ... jó utakon eljutni munkahelyre, piacra, szórakozni ... világot látni — ez a törekvés hatotta át a falu vezetőit és lakosait, amikor a falun átvezető műút példájára egymás után portalaní- tották, szilárd burkolattal látták el Méra útjait. Nem kis büszkeséggel jelenthették ki; még dűlőút sincs olyan a faluban, ahol legalább az egyik oldalon ne lenne járda. Melyik város mondhatja el ezt?... Nagyon kevés... Kérdeztem, hogy az utak, a jó utak mellett mit tartanak a méraiak a városi színvonal felé tett lépések legna- gyobbjának? — A víz.... a jó ivóvíz! — felelték egyöntetűen. Itt az első artézi kút megfúrásától kezdve szorult vissza sok betegség. Ez is a falu összefogásával vált valóra... Összeszámolni is nehéz, mennyit dolgoztak, fizettek ezért a méraiak. A fiatalok a hidrogló- bus helyének elkészítésében jeleskedtek, mások a házuk előtt áfkoltak, s valameny- nyien fizették a községfejlesztési hozzájárulást. De a jó víz meglett... most már vezetékeken jut el mind több utcába, lakásba... ti „...azelőtt egy „ivenver házban átlagosan " ' 8 fő lakott. Kő m a.am fundamentumot, IIICOCII alapot nem rakII I ■■ tak ... a lakú- iakunk helyiségek nyir■ wnumv kossá váltak” ... a víz eljut a lakásokba. Ettől már hatvannégy ház komfortosnak számít. Természetes a közületek is Vízvezetékkel rendelkeznek és ha újabb kutat fúrnak, jut a majdnem hatszáz otthon mindegyikébe a „házhoz szállított vízből”. Nézegetem a statisztikát, tanulmányokat a falu lakás- viszonyairól. Nem mutatnak rossz képet. Míg a felszabadulás előtt átlagosan nyolcán laktak — a nem is egészséges — lakásokban, ez a szám mostanra felére csokiként. A mérai házaknak több mint fele kétszobás, negyvennégy pedig három, vagy több szobával épült. A tervezők máj- nem is kérdezik, kell-e fürdőszoba, és hogy két szobánál kevesebb legyen-e, hisz ez természetes követelmény . .. Legalábbis a tapasztalat és a statisztikák szerint az. Márpedig e számok nem hazudnak ... Nézze meg bárki a község arculatát, könnyen meggyőződhet igazamról. A villany — természetes. Sőt a higanygőzlámpák is „itt honosodtak meg” e környékén, a járási székhelyet is megelőzve. Erre a tényre azt mondta az egyik kereskedő: — Ja, kérem, minket hamarabb legyintett meg a város szele. Itt, Mórán, nemcsak kényelmesen laknak (az országot átlagnál egyharmadával kevesebb lakos jut ugyanolyan lakóterületre), hanem kulturáltabban is, mint sok falunkban. Nincs már meg ez a ház. A fonók mellett ez volt pedig szinte az egyelten szórakozóhely. Más van helyette... más van azóta. Sok olyan ház, amelyben nem azért kell kétszer köszönni, mert olyan hosszú, hanem azért, mert érdemes köszönésre, mert kulturáltabb szórakozást kínál, mint a „mulatóház”. Mire e sorok megjelennek, mái- mintegy háromszáz háznál lesz televízió — fizetésnapokon négyet-ötöt is vesznek a boltból —, majd mindenütt rádió, újságok ezerszámra. Népújságból másfél száz jár a faluba, de más napi- és hetilapokból is sok száz és zenei folyóiratból is harmincnál több fogy a községben. A könyvárusoknak sem kell üres kézzel elmenniük a faluból, sokan vesznek tőlük, bár a nem hivatalos felmérés szerint több ezer kötet található a házi A „A mai PetőU utca elején állt egy ház. Olyan !,í , , L ^ 1 hosszú volt, hogy XI ti D O K a mondás szerint kétszer kellett i __|. "__ benne köszönni. T GESUIQ Ezt bérelték ki a * * legények mulatság idejére .. kiskönyvtárakban és majd tizennyolcezer kötet a közös könyvtárban. Aki pedig a csendes szórakozások mellett hangosabbra vágyik, moziba mehet — igaz, csak hétvégén —, a presszóba, vagy a kisvendéglőbe. Itt a zárórát meghosszabbítják egy-egy rendezvény esetében: amikor énekesek, vagy zenekarok lépnek fel, esetleg táncos összejövetelt rendeznek a fiatalok. Erdélyi István, a művelődési ház igazgatója, szinte 'kapásból több mérai klubot sorolt fel, mint amennyi a megyeszékhelyen hivatalosan működik. Tárnáméra többek között „a klubok faluja ...” — olvasom az egy^k jellemzésben. Találó a megállapítás ...! Meghitt, barátságos Össze- jövőhelyük akad itt a tűzoltóknak, jól berendezett klubjuk az iskolásoknak, a KISZ- eseknek, az iparosoknak. A termelőszövetkezetnek, a tanácsnak pedig még a tanya- világban is fellelhető, szépen látogatott klubja. Kik látogatják ezeket a klubokat? Ki-ki a legközelebbit, a legszimpatikusabbat. A pusz- tafogacsi tanyavilág lakó: például a tsz-klubot. A legtávolabbi tanya kilométerekre van ettől, az egyetlen villannyal, tv-vel, könyvekkel ellátott épülettől, klubtól — amelynek „gazdája” Viktor János brigád vezető — mégis sokan lejárnak ide. Izgulnak Kloss kapitányért, együtt dalolnak a Röpülj pávával és megvitatják a szövetkezet, a világ dolgait, a gyerekek érvényesülését a távoli városokban, mert a tanya már nem bírja megfogni a fiatalságot — Itt, a tanyavilágban még nem a városi szint elérése a cél... inkább a mérai színvonalé —, teszi hozzá a fo- gacsi helyzet ismertetéséhez Kéri Imre főagromóimis*. — Az a lényeg, hogy „kopnak a tanyák”, a fiatalok szétszéledtek, vagy a faluban építkeznek... vagy bejárnak motoron Mórára. Bejárnak szórakozni, tanulni ... másképp élni, mint l a hatvan tanya őslakossága élt és él a fogacsi pusztákon. A másik tanyasi klub „betegeskedik”, mert az aggregátora nem bírja már a tempót, kevés áramot termel, azt is szeszélyesen. Ennék a klubnak a bűvköréből inkább a faluba járnak már a szóva- kozni és tanulni vágyók... Elősorban a KISZ-klubba, amely benevezett a kiváló klubok megyei versenyébe és legutóbb vendége, Mohamed Ali szudáni diák ajánló soraival ment el a naplójuk az értékelő bizottsághoz. Itt az irodalmi kör is szépen működik, szinte nincs olyan ünnepség, amelyen ne köszöntenék nívós műsorral a vendégsereget. Van tehát hova menni..., csak győzze az ember. Szemrehányóan mondták, amikor néhány nap múlva találkoztam a m óraiakkal, hogy a múzeumukat, amely a kastély alagsorában található, meg se néztem. Őszintén szólva, nem is gondoltain, hogy ilyen is létezik. Pedig két termet tölt meg a helytörténeti gyűjtemény és bizonyítja minden látogatónak, hogy itt már a népvándorlás korában is éltek, dolgoztak emberek. Kovács Endre (Folytatjuk.)
