Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

A szövetkezeti kórustalálkozóról Az egri Általános Fogyasz­tási és Értékesítési Szövet­kezet vegyes kamarakórusa vasárnap délelőtt, az egri Gárdonyi Géza Színházba kórustalálkozóra hívta meg az ország néhány jelentős szövetkezeti kórusát, hogy ezzel is lerója tiszteletét az idei jubileumi évfordulók­nak. Érdemes volt összehívni ezt a találkozót, öt felnőtt és három gyermekkórus bi­zonyította színvonalas mű­sorral, hogy az énekkarok ideje nem járt le, hogy az együtténeklésnek az öröme nemcsak fehér hajú öregeket tart együtt, hanem mini­szoknyás lányokat, körsza­kállas fiatalembereket is, akikben a tánczene forgósze­les divatján innen és túl megvan a művészet gyakor­laténak lelkes és lelkesítő igénye. A kórusoknak talán legnagyobb problémájuk a megfelelően színes karmes­teregyéniség; s ez alkalom­mal láthattunk néhányat. A műsort az egri ének-ze­nei általános iskolások kezd­ték. Dienes Tibomé és Mos- kovszky Vincémé diákjai mind a négy számukkal bi­zonyították, hogy magas szín­vonalú képzés folyik ebben az iskolában. A pattogó rit­musokban bővelkedő számo­kat hibátlanul szólaltatták meg. Az egri VI. és Vili. sz. ál­talános iskola egyesített kó­rusa Varga Lászlómé vezény­lete mellett két lírai darab­bal szerepelt Ugyancsak kitűnő gyer­mekkórust mutatott be az egri közönségnek Székely Miklós. A budapesti Sorok­sári úti ének-zenei általános iskola kórusa Ericel, Bartók, Kodály és Bárdos műveinek értő éneklése mellett bemu­tatta Szóngi Erzsébet-nek Japán versekre írott alkotá­sát. Ez a kompozíció itt-ott nehéz drámai mondanivalót hordoz, a szenvedélyek és ér­zelmek néha itt magasra csapnak, de az elmélkedő verssorok bölcsessége is meg­szólal a zenében, s ezért volt igazán meglepetés ennek a kórusnak ez a jól sikerült vállalkozása. A pécsi Janus Pannonius női kamarakórus egymaga egy egész kis mű­sort hozott A témák változa­tosság^; mutatja, hogy re­pertoárjukban Borton-Niles Néger spirituáléjától Balázs Madri galeszkjéág sok min­den szerepek Ivasivka Má­tyás kórusából nem hiányzik a kedves derű sem, Veress Sándor két számát hangula­tosain adták elő, Bárdos Sze­gény Bodrijával pedig meg­ismétel tető sikerük kereke­dett. Az egri ÁFÉSZ vegyes ka­marakórusa igazolta jó hírét. Moskovszky Vince nemcsak azzal tett jelentősei az egri kórusmozgalomért, hogy fia­talokból szervezett énekkart, hanem azzal is, hogy viszony­lag rövid idő alatt énekes­anyagát együttessé formálta. A most bemutatott műsora talán nem egészen ismeret­len az egri közönség előtt, de kidolgozásában, a lírai részletek elevenségével most kitűnően hatott. A közönség lelkesen ünnepelte a házi­gazda-énekkart a bemutatott Hassler- és Hindemith-szá- mokért. A káli Bartók Béla férfi­kar Bartók és Bárdos Hu­szárnótáival, a Jókedvű dal­lamokkal, majd Podest Rád gondolok én című kórusmű­vével a találkozó legnagyobb hatását érte el. Igaz; ritka dolog manapság ilyen létszá­mú férfikórust találni az or­szágban, s az sem minden­napi, hogy egy falusi férfiak­ból álló együttes ilyen lel­Van, aki szégyell csodál­kozni, én ámuLni sem va­gyok rest. Még akkor sem, ha olyan „nyilvánvaló” dol­gokon kell ámulnom, mint a televízió, a képátvitel tudo­mánya, hiszen ma már egy gyerek számára — városi, fa­lusi! — is szinte oly ter­mészetesek a szobába hozott világ képei, mint a rádió hangja. Egy gyerek számá­ra! Nekem azonban, aki úgy nőttem fel, hogy a rádió is még, ha nem is csodának, de legalábbis csodálatos ta­lálmánynak tűnt, úgy ér­zem, életem végéig soha meg nem fejthető talány lesz a televízió. Nem a képátvitel, nem a dolgök technikai ré­sze, a szerkentyűk kívül és belül, mint inkább — mint írtam már erről egy helyütt — a tér és idő meghökken­tő machinációja. Hogy én, este, a saját la­kásomon nézem a televízión a mexikói világbajnokság nyitányát, s amit nézek es­te. az délben játszódik le, s amit én este nézek, s ami délben játszódik le, azt mondjuk Vlagyivosztokban hajnalban látják, — ez a meghökkentő és számomra szinte fel sem fogható. Az késén hódoljon a karéneklés szenvedélyének. Az egri SZMT vegyeskara Auer Gyula és dr. Valentin Kálmán karmesteri közre­működésével Karai Hevesi csokor című művének egy hatásos részletével, Kodály Felszállott a páva című kó­rusával és a József Attila versére írott Udvardi-művel aratott sikert. A szolnoki kórus hat szám­mal bizonyította, hogy kitű­nő karvezetői vannak. Itt el­sősorban Budai Péterre gon­dolunk, de mögötte Báli Jó­zsef és Rigó Éva is azt bizo­nyították, hogy a szolnoki kórus jelentős együttes. Ka­rai Esti nótázása és Monte­verdi O, prlmaverája emel­kedett ki műsorukból. Az énekkari mozgalom hí­vei a műsor hallatán meg­nyugodhattak: ez a rokon­szenves mozgalom, a kar­éneklés nem pusztult ki, erő­teljes együttesek bizonyítják, hogy érdemes velük foglal­kozni és őket támogatni. (farkas) időazonosság és -különbség! Egyszer. Másodszor; igaz, láttam már Hold-közvetítést is. De az valahogy a tudo­mányos kuriozitás erejével hatott csak rám. Ám egy labdarúgó-mérkőzés a maga „hétköznapiságával”, popu­láris közvetlenségével, s nem utolsósorban a kép és a hang abszolút tisztaságával, —• ez az, ami mélységesen ámulat­ba dönt. É ez az, ami a televízió műsorának minden jó, vagy rossz oldala ellenére, a te­levíziót mint technikát való­ban csodálatossá és utolér­hetetlenné teszi, s ez az a technika, amit ha jól és he­lyesen használunk, a leg- progresszívabb politika, a vi­lágrészek népei közös össze­fogásának eszköze lehet. Mert gondoljuk el, kérem: hétszázmillió ember nézte a Mexikó—Szovjetunió világ- bajnoki mérkőzést öt konti­nensen. Fehérek, sárgák, kreolok, fehérek, ki tudja, hány nyelven beszélőik, ki tudná megmondani, hány vallás, világnézet, progresz- szív és regresszív politika képviselői, értők és értetle- nek, hívők és hitetlenek. Várady Sándor 50 éves A napokban ünnepelte 50. születésnapját Várady Sán­dor szobrászművész, az egri szovjet emlékmű alkotója. E megemlékezés célja, hogy mindenki, aki a Népkert ár­nyat adó gesztenyefái alatt sétálva megpillantja a szov­jet katona szobrát, s önkén­telenül a Vörös Hadsereg ál­dozatos harcai jutnak eszébe, legalább egy gondolattal adózzék a művésznek, aki le­hetővé tette számára az em­lékezést. Magának az alkotónak, Vá­rady Sándornak is érdekes élménye fűződik Egerhez, il­letve az itt felállított szob­rához. Mikor az avató ünnepség volt, Budapestről gépkocsi­val érkezett a helyszínre. Mo­torhiba miatt 10—15 percet késtek, s a szobornál a kö­zönség mér nagy érdeklődés­sel várta a művész szobor­avató beszédét. A plakátok ugyanis ezt hirdették: Vára­dy Sándor viszont nem tudott róla. De hiába próbálta ma­gyarázni, hogy ez lehetetlen­ség, egy művész nem avat­Mexikó ürügyén Nevetséges?': hétszázmillió ember együtt bírálhatta el, hogy mi történik a pályán, hogyan történik mindez a pályán, jól, vagy rosszu! dönt a bíró. A tények a dolgoknak szinte megfogha­tó anyagisába, fittyet hány­va az idő csalfa bukfenceire, a lakásokba vitte be a dön­tés, az ítélet lehetőségét —, ha csak egy labdarúgó-mér­kőzés kapcsán is. Fantazma­gória, vagy futurológia, nem tudom, döntsék el önök, de úgy érzem, hogy a televízió­nak még kihasználatlanul hatalmas lehetőségei van­nak, hogy a világ népei saját szemükkel látva döntsenek a világ és maguk dolgait ille­tően. Természetesen nem miszti­fikálom a televíziót, sem mint a politika ad absur­dum lehetőségét, sem mint a technika valamiféle oly cso­dáját, amely egymaga képes megoldani társadalmi ellent­mondásokat. De egyben hi­szek és ezért ámulnám iga­zán csak a televíziót, hogy jó, haladó, emberi társadal­mak kezében nagyszerű esz­köz lehet a világ békés hol­napja szempontjából. . i i Gyurkó Géza hatja saját szobrát. Megérke­zése után ugyanis pillanatok múlva az ünneplő tömeg — iskolások, munkások, Eger dolgo­zóinak — kö­rében állott a mikrofon előtt, minden­ki nagy de­rültségére. Egyetlen megoldás ma­radt számára: elmesélni a szobor törté­netét, a meg­alkotás gon­dolatától a felállításig. S mivel ez lát­hatóan tet­szett a közön­ségnek, a szo­bor avatásá­ról végül mindenkinek jó emléke maradt. Alkotásai az egész ország területén megtalálha­tók: Ady, Bi­zet, Muszorg­szkij Buda­pesten, Cso­konai Debre­cenben, Vénusz című szobra Leminvárosban. Egyik leg­újabb alkotása a soproni egyetem számára készített Haldokló szarvas. Legkedvesebb szobrát nem nevezheti meg: számára min­dig az a legkedvesebb, amely most készül, most foglalkoz­tatja, s alakul vésője, kala­pácsa alatt. grafika területén is. Grafikai lapjai között lapozgatva fi- guratív alkotásokra is bukka­nunk. Ezek vonalvezetése, felépítése is éppen olyan egyéni, mint szobrainak alak­jai, kompozíciói. Az életmű folytatását nagy érdeklődés­sel várjuk. Chikán Bálint Megkezdődtek a szóbelik 47 ezer fiatal érettségi előtt A különböző típusú kö­zépiskolákban. nappali tago­zaton, több mint 47 000 fia­tal érettségizik, illetve képe­sítőzik az idén. A szóbeli vizsgák hétfőn már több is­kolában megkezdődték. Azo­kat a diákokat, akiknek írás­beli dolgozata legalább egy tárgyból megfelelt, szóbeli­re bocsátották. Az érettségi összehangolása, a követel­ményeknek legalább jelle­gükben való egységesítése érdekében, a Művelődésügyi Minisztérium útmutatót adott ki az elnököknek, akik a fővárosban és vidéken kü­lön előkészítő megbeszélése­ken is részt vettek. A gimnáziumokban min­den tanuló szóbeli vizsgát tesz magyarból, történelem­ből és matematikából. A ne­gyedik tárgy a szakosított tantervű osztályokban a sza­kosítás jellegét adó tárgy. A követelményekről a Műve­lődésügyi Minisztériumban elmondották, hogy általában azonosak az előző' éviekkel. Magyar irodalomból az a feladat vár a jelöltekre, hogy művészi és eszmei szempont­ból értékeljék, elemezzék az olvasott művöket. Történe­lemből az egyetemes és a magyarországi fejlődést fo­lyamatként kell áttekinteni. Természetesen vizsgálják a fiatalok marxista—leninista történelemszemléletét, világ­nézeti és politikai fejlettsé­gét is. Matematikából négy kér­dést kapnák a tanulók. Eb­ből az első kettő gyakorlati jellegű feladatmegoldás, a harmadik és negyedik elmé­leti. A hangsúly a feladat- megoldáson van. A feladatok különböző nehézségűek: az mástői rettegünk. SenJö sem tudja, hogy kiféle, miféle ember az. aki a másik par­cellán mossa az aranyat, honnan jött és nincsenek-e gonosz szándékai? Ne vegyék Nem sokKaí azután; Hogy az a különös szerzet, az Aranyváros illegális plébá­nosa jó szándékú, hasznos intelmei felsorolásába kez­dett. Honda László kiosont a dicsekvésnek, de ebből a szempontból az én honfitár­saim, a brazilok, az erdei emberek, a törzBükből kisza­kadt indiánok még viszony­lag a legmegbízhatóbbak ... Krecsmár Jenő körülnézett, Hondát kereste, hogy sürgőd sen közölje vele mindazt a sok fontos tudnivalót, amiről Ewans közvetítésével eddig értesült, nehogy kartársa bajba keveredjék. A kis ko­pasz azonban nem volt sehol. ★ CSduro, Müllerék parcellá­ja— lelki állapot. Az a gyanúm, hogy a nagyvárosokban sincs másként. Legfeljebb az ő fé­lelmük nem olyan szakadat­lan, nem olyan nyilvánvaló, mint a miénk. Itt élünk a vadonban és leginkább egy­XIV. De elárulhatom, hogy szóló­ban mi sem szívesen merész­kedünk rájuk, és ha a szük­ség mégis rákényszerít, egész úton hangosan kiabáljuk a nevünket. Az ösvény tulajdo­nosa ugyanis büntetlenül megölhet bárkit, akit a sa­ját ösvényén, illetőleg a bá­nyatelkén talál. Erre a ke­gyetlen törvényre azért van szükség, mert az aranyásó a vityillójában őrzi minden kincsét, minden reményét egy jobb életre. A kimosott aranyport, aranyrögöket, az orvosságát, az élelmiszereit, szerszámait, a szerződési ok­mányát. Ha bármelyiktől megfosztják — elveszett em­ber. — Nem egészen értem —* jegyezte meg Ewans profesz- szór, aki Krecsmár Jenőnek kezdettől folyamatosan for­dította portugálról angolra a padre szavait. — Hiszen a parcellákat nyílván nem csak az ösvényeken lehet megkö­zelíteni tg70. június 2., kedd — Ez igaz — bólintott a cérnaember —, de zajtalanul csak onnan, a kitaposott ös- vényrőL Persze, a telke ha­tárain a mineiro gödröket, vermeket ás és álcáz, csap­dákat helyez el, a puska is állandóan a keze ügyében van, úgyhogy mindenképp az életével játszik a hívatlan látogató, bánmerröl is közele­dik az aranyásó tanyájához, fazendájához. • • • Az elmúlt huszonnégy óra eseményei néhányuk szemé­ben eddig úgy tűntek, mint­ha álmodnák őket, vagy mint. ha egy krimi és egy kalandos útifilm egyvelegét néznék a moziban, számukra annyira az irrealitás területén történt minden. Talán csak a világot járt geológus, Barilla kapi­tány és Anna asszony jelen­tett kivételt. A padre színte­len hangú ismertetője most a többieket is véglegesen rá­döbbentette, hogy valóság az, amit átélnek, mégpedig kér gyetlen, zord valóság. _ Ezek szerint — kérdez­te halkan a légikisasszony — itt mindenki fél mindentől és mindenkitől? — Igen. Az őserdőben az embereknél ez a természetes raktárból. Távozása nem tűnt fel senkinek, a hallgató­ságot annyirg lenyűgözte a padre előadása. A jaguárka­land hőse viszont pokolian únta magát, árva szót sem értett az egészből, türelmet­lenül izgett-mozgott a sarok­ban, elhatározta, hogy körül­néz kicsit. Kilépett a raktár- épületből. A Floresta felől kellemes illatok csapták meg az orrát, a Madame elhatá­rozta, kitesz magáért, ha már egyszer „jobb emberek” is elvetődték ide, olyan ebédet főz nekik ... Honda bekuk­kantott az imaházba, szem- ügyre vette a paplakot, amely egyetlen háromszor kétméte­res helyiségből állott, szeré­nyen simult az imaház olda­lához. A Pirkadat kátéesz kíváncsi részlegvezetője bele­sett az encarregador espe­cial már lényegesen masszí­vabb házának ablakán is, egy pantailós fiatalember horkolt az ágyon, körülötte a földön üres rumosüve­gek ... Semmi érdekes ... Körülsétálta a Főteret, majd befordult az egyik ös­vényre. Pár lépés után úgy érezte magát, mintha fényár­ban úszó főútvonalról vala­mi elhagyatott, rosszul vilá­gított mellékutcában került volna, itt a fák sűrű boltoza­tán alig hatolt át némi nap­fény. Pár pillanatra meg kel­lett állnia, hogy szeme meg­szokja a derengő félhomályt. Jf cl y tatjuk] első egyszerű, a második en­nél valamivel igényesebb, a jók számára készült. Az érettségin a matematikaosz­tályzatot lényegében a fel­adatmegoldások határozzák meg, az elméleti kérdésekre adott válaszok csak árnyal­ják. A dolgozók középiskolái­ban az idén levelező és esti tagozaton végzők száma együttesen meghaladja a 20 ezret. A dolgozók gimnáziu­maiban, közgazdasági és ke­reskedelmi szakközépiskolák, valamint a közgazdasági technikumok, továbbá az ipari és mezőgazdasági tech­nikumok felnőtt tagozatain általában június közepe és július közepe között kerül sor a szóbeli érettségi, illetvQ a képesítő vizsgáikra. (MTI) KGJOB HÍ» TTU! fNéjiHism 4+ Haldokló szarvas (Sopron) De nem csak szobrait is­merjük, Dekoratív, nonfigu­ratív megoldásokat keres a

Next

/
Oldalképek
Tartalom